Sors bona, nihil aliud

0
1171
youtube.com

Szegény, szegény Magyar Péter! Keserves élet az övé, szinte kipécézték az istenek, hogy sehogy se tudjon zöldágra vergődni. Pedig milyen jól kezdődött a felívelő pálya.

Először a brüsszeli diplomata évek, Külügy, Miniszterelnökség, aztán Magyar Fejlesztési Bank, Diákhitel Központ, Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Volánbusz, és mikor lelki szemeinkkel szinte már láttuk a 14 éves karrier csúcsán a derék magyar állam által a gonosz tőkésektől visszavásárolt nemzeti kincs, a Budapest Airport vezérigazgatójaként, hirtelen beütött a krach. A feleség, aki kivitte Brüsszelbe, majd bevitte a belső körökbe, ahol sok a zsíros állás, lemondásra kényszerült.

Magyar a tanulmányai során valószínűleg jövőbelátást is hallgathatott (tarot-kávézacc szak), mert az asszonytól még annak lebukása előtt gondosan elvált, meg sem várva, hogy három kiskorú gyermeke felnőjön, azaz apa nélkül hagyta őket (nesze neked vallás meg jobboldali családmodell!), emellett biztonsági hangfelvételeket is készített az igazságügyminiszterként ügyködő feleségét provokálva, hogy ne álljon már ott üres kézzel a válás után… higgye mindenki azt, hogy a Magyar Péternek van valamije! Holott nincs. Semmije sincs. Illetve amije van, az nulla. Persze nem is kell, hogy legyen, elég, ha a választópolgárok úgy tudják: neki aztán van. És ők úgy tudják, mégpedig rendkívüli lelkesedéssel: – „Figyu má’ Bélám, hászen ez a mi emberünk, mer’ van valamije az Orbánék ellen! – Van? – Bizony, hogy! Meg lemondott az összes tisztségéről is a fideszéknél! – Annyira becsületes? – Ja. Nagyon az. Mindig mondja, hogy nem szabad lopni. Nem olyan ám, mint a Gyurcsány!”

Ennek a gondos férji előrelátásnak köszönhetjük, hogy most két nagy jobboldali pártunk van, melyek közül az egyiket a fideszes szavazók, a másikat meg a „baloldali” szavazók hozták össze. Van rajtuk kívül még egy szélsőjobboldali meg egy viccpártunk is, összesen stabil 10 %-kal, amely pártok nem közösködős típusok, így a tényleges versenyzők max. 90 %-on osztozkodhatnak. Ebből 45 % a FIDESZ-é, azaz a másik jobboldali párt (TISZA) csak akkor lehet vele egyáltalán egálban, ha az összes maradék „baloldali” szavazót megszerzi, és hol van akkor még a győzelem! Ezzel meg is érkeztünk a bajhoz.

Magyar Péternek persze semmi gondja, személyesen ő már készen áll a Varga Judit utáni időszakra. Jelenleg Brüsszelbe készül, azaz a megélhetése immár az asszony nélkül is gazdagon biztosított, plusz a háttérben van még egy jókora pártja, amely sok embernek tud komoly jövedelmet biztosítani. Közte neki is, ha kell. A kis pártok rosszul fizetnek, viszont napjaink Messiásának a mi jóvoltunkból elég nagy pártja lett, így aztán a megélhetés miatt nem kell aggódnia.

Miután Magyar Péter egyéni sorsát tekintve megnyugodtunk (eddig is a politikából élt, ezután is abból fog), térjünk vissza a bajra. A baj abból adódik, hogy a TISZA állítólag le akarja győzni a FIDESZ-t, ez vonzza ugyanis a választókat, egyébként nem lenne semmi értelme az „új erőnek” ugyebár. Ha nem akarna győzni, nem szavazott volna rá senki. A fideszes szavazókat érzelmileg persze meg sem érintette az új párt, nemhogy megfogta volna, ők így nem hagyják el régi pártjukat, és nem állnak át a TISZÁ-hoz. Nem úgy a baloldaliak, mert ők simán. Ebből következően az új baloldal nálunk a Jobboldal II, melyet személyesen a derék Magyar Péter képvisel.

Na, ekkor kérdezi meg az olvasó, és joggal, hiszen ezeket százszor megírtad már ecsém, mi ebben az új? Az olvasónak természetesen most is igaza van, és tényleg nem fárasztanám magam az ismételgetéssel, ha nem lépett volna be a politikai porondra egy új elképzelés, melyet a… khm… „független” tollforgatók döntő része támogat. Ebből következően illik komolyan venni.

A helyzet ugyanis az, hogy a TISZA párt előtt a győzelmi vonulás útjában egy nagy akadály tornyosul. Ez az akadály kívülről legyőzhetetlen, szavazói pont olyan ragaszkodóak, mint Viktor népe, csak ez a nép nem Viktoré, hanem a Ferié. A DK-n kívül a többi óellenzéki párt elhanyagolható, a Mi Hazánkkal meg az MKKP-vel nincs mit kezdeni, a választópolgárok közül azok a bizonytalanok meg egyéb párthívők, akiket meg lehet győzni, már mind meg lettek győzve (az ő jóvoltukból van a TISZA jelenlegi kb. 30 százalékos szavazataránya), azaz már csak egy csoport maradt, ahonnan elméletileg szavazókat lehet gyűjteni: mégpedig a DK szavazók. Mivel a Magyar vezette TISZA a bármiféle összefogást már eleve elutálta, a szavazatokat másképp kell megszerezni.

A DK szavazókat két csoport alkotja. Az egyik (az aránytalanul nagyobb) csoport a Gyurcsány hívők összessége, akik inkább vallásos, mint racionális alapon követik a vezért. A másik, jóval kisebb csoport (ebbe tartozik jelen sorok szerzője is) látja ugyan a tökéletlenségeket, de nem hit alapján, hanem tudatosan igyekszik választani, és neki pont az az européer szociáldemokrácia az ideális, amelyet Dobrevék képviselnek. Vitatkozom ugyan a programjuk néhány pontjával, de a kispártoknak a TISZA általi kiirtását látva, ma már messze nincs a politikai piacon senki más, aki egyrészt még tényező, másrészt akár csak megközelítené azt a kormányzást, amelyet a regnáló párttól várok. Tisztában vagyok a Gyurcsányra szórt vádak miféleségével is, így aztán nem „befogott orral” járok szavazni, hanem teljes határozottsággal. Szomorú dolog, hogy milyen sokszor kell az embernek olvasnia ezt a befogott orros hülyeséget, ami nem annyira a kényes ízlést, mint inkább az információ nagyméretű hiányát jelzi.

A DK szavazóiból a fenti jellemzés alapján természetesen csak az első csoport alkalmas arra, hogy TISZA párti szavazó legyen, és Magyar Péter jelenlegi, valamint a jövőben is várható, keserű sorsán valamit javítson. Rákosi ugyan azt mondta Puskáséknak, hogy „Elvtársak! Az ezüstérem is szépen csillog”, de ez se Rákosit, se az Aranycsapat tagjait, se a magyar népet nem vigasztalta meg – a mostani és jövőbeli ezüstérmesről, azaz Magyar Péterről nem is beszélve. Ha a hithű DK szavazók teljes csoportját át lehetne a TISZÁ-hoz vezényelni, sokkal jobb lenne a helyzet a TISZA győzelmi esélyeit tekintve, így aztán a teljes magyar, nem NER alkalmazott értelmiség elgondolkodott.

Első kísérlet: Gyurcsány lemond, és például Molnár Csaba veszi át a főnökséget, így a DK hithűinek fő kötődése megszűnik, és jobb híján átmennek a TISZÁ-hoz. El is indult a „monnyonle” kórus szervezése és folyamatos üzemben tartása a független lapoknál. Amiatt a baloldali szavazatvesztés miatt akarták lemondatni Gyurcsányt, amiről egyáltalán nem tehet, de az akciójuk sikertelen lett.

Nemrég indult a következő etap, amely szerint nem lemondania kell Gyurcsánynak, hanem pártjával együtt el kell tűnnie. Ezt hangoztatja például a HVG publicistája, aki szerint: „Lőjük le a poént statáriálisan: le kéne vonulni a pályáról, legalább egy körre.” Szó se róla, könnyebb a győzelem még egy Messiásnak is, ha nincs ellenfél a pályán, azaz a HVG felvetése logikus. A következő lépés nyilván az lesz, hogy Gyurcsányt kötelezni kell a Szentkirályi Alexandra féle viselkedésre, azaz hogy nem csak levonul, de arra utasítja a szurkolóit, hogy drukkoljanak helyette a Messiásnak, illetve hát szavazzanak rá, mert akkor még nagyobb a TISZA esélye a győzelemre.

Hogy mekkora, az megbecsülhető. A mostani listás EP választáson a FIDESZ 2.048 ezer listás szavazatot kapott, a TISZA meg 1.353 ezret. Tegyük fel, hogy Gyurcsány megteszi, amit „kérnek” (hehe) tőle, azaz eltűnik a DK-val együtt, és a szavazóit átirányítja a TISZÁ-hoz. Akkor a FIDESZ szavazatszáma marad 2.048 ezer, a TISZÁ-é meg a DK-MSZP-Párbeszéd szavazataival együtt 1.353 ezer + 367 ezer = 1.720 ezer. A különbség még mindig 328 ezer, ami jól jellemzi az arányokat, azaz T. Magyar Értelmiség, tessenek valami jobbat kitalálni, mert különben a TISZA első helyével baj lesz.

Bizony így van ez”, írta La Fontaine a meséi végén, mindig az a gaz Gyurcsány az ország felemelkedésének akadálya… vagy esetleg mégsem mindig ő?

Persze, ha a TISZA valamely kifürkészhetetlen okból győzne, akkor Magyar Pétertől szomorúan búcsút vehetünk, mert ő kint marad Brüsszelben örökös képviselőként (sors bona, nem igaz?), a TISZA vezetését pedig valamely kompetensebb potentát veszi át itthon, aki anélkül, hogy a hazai trenden bármit változtatna, visszavezeti az országot az EU-ba meg a NATO-ba, és megint lesz pénz meg becsület, mert Orbánnal csak tovább ásnánk el magunk. Jó mélyre, azt mondhatom.

Hogy ki lesz az új vezér? Azt javaslom, találgassanak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .