Magyar György ügyvéd tipikusan a rendőrállamra jellemző magatartásnak tartja a Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott törvénymódosítási javaslatot, amely két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el. „Ez tipikusan a rendőrállamra jellemző magatartás” – szögezte le a FüHü-nek.
„Ez egy tipikus túlpörgés, pótcselekvés; ugyanis a társadalom érdeke ezt nem igényli, tehát a büntetőjog eszközeinek a felhasználása ebben túlzó, felesleges s inkább csak erőfitogtatásnak tűnik” – reagált Magyar György ügyvéd a Fidesz legújabb „ötletére. A fideszes Czunyiné Bertalan Judit nyújtott be törvénymódosítási javaslatot a Büntető Törvénykönyvhöz.
Magyar György a Független Hírügynökség megkeresésére kifejtette: nem a büntetőjog eszközeit kell használni akkor, amikor az emberek kulturális hozzáállását kell szabályozni. „A büntetőjog az ultima ratio, a legutolsó eszköz, amikor a társadalmi együttélés szabályait megsértőkkel szemben, a társadalom védelme érdekében kell fellépni” – fogalmazott.
Sokkal inkább arra lenne szükség – fejtette ki –, hogy olyan példát mutassanak mondjuk a parlamenti képviselők, amely visszatartja az egyszerű állampolgárokat a zaklatástól és az ezzel összefüggő egyéb sértő magatartástól. Emlékezetetett arra, hogy a példamutatás a gyermek nevelésénél is elsődleges, s a felnőtt állampolgárok vonatkozásában is ezt kellene kipróbálni, nem pedig állandóan büntetéssel fenyegetni.
Arról már nem is szólva – mondta, hogy
a zaklatás tényállásának kiterjesztése közszereplők védelmére mindenképpen óriási tévedés,
hiszen az alaptényállás az, hogy olyan személyek, akik valamilyen viszonyban voltak és vannak nem tudnak egymástól leválni, pl. interneten, levélben, sms-ben, stb. zaklatja az egyik a másikat, azaz indokolatlanul beavatkozik a másik magánéletébe. Kiterjeszteni ezt teljesen felesleges, hiszen amúgy is mindenkit megillet a zaklatás elleni védelem.
Ennek egyetlen célja lehet, a félelemkeltés, annak az üzenetnek a deklarálása, hogy úgyis az van, amit mi akarunk. Ez tipikusan a rendőrállamra jellemző magatartás.
Ha a törvénymódosítást elfogadják – amire jó esély van még a nyári szünet előtt, ezen a héten (a mai után még pénteken is tart ülést az Országgyűlés), akkor az a kihirdetést követő 8. Napon hatályba is lép. A javaslat indoklása arra hivatkozik, hogy Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása megerősítette a magánélet védelmét. Így már a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy legyen olyan hely és időszak a mindennapi életükben, ahol, illetve amikor joggal elvárhatják, hogy hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket.
