Az országgyűlés harmadik ciklusát kezdő elnöke időnként a háttérbe vonul, de szerepe a Fideszben elvitathatatlan. Kövér László nem csupán a párt egyik arca, de szimbóluma is egyben. Legendás bajusza, szúrós tekintete kormányokon és ideológiákon átívelő folytonossággal bír. Állandó harcot vív a parlamenti ellenzékkel, bünteti őket, amikor csak teheti, legújabban pedig ricsajnak nevezte a tevékenységüket. Náluk jobban csak az újságírók idegesítik.
Kövér László ugyanabban a dunántúli városban nőtt fel, mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: mindketten Pápán voltak kisdiákok és úttörők. Sőt, Kövér, minthogy néhány esztendővel idősebb a volt miniszterelnöknél, hamarabb lehetett a pápai úttörő-csapattanács elnöke, mint Gyurcsány. Ha egyidősek, talán vetélkedtek volna a magas méltóságért, így azonban a magyar történelem szegényebb lett egy bizonnyal nemesnek mondható párviadallal.
Kövérnek, mielőtt a konzervativizmus rögös útjára lépett volna, még volt egy rövid ideológiai balkanyar a pályafutásában: az egyetem elvégzése után az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének lett a munkatársa. A többi között Kéri Lászlóval és Stumpf Istvánnal közösen osztozott a későkádári fiatal értelmiség hányattatásaiban, ám a tudományos karrier már nem teljesedhetett ki, mert bekavart a rendszerváltozás, és az ígéretesnek tűnő előmenetel derékba tört.
Az intézet megszűnt, ám hősünk nem maradt munka nélkül, az első szabad választások eredményeként rögtön az országgyűlésben találta magát. 1990-től képviselő, közben egy Soros ösztöndíjjal súlyosbítva – de ennyi csak a gyengeség, nem több. Ma már, amint azt „nyilatkozta“, nem ebédelne együtt a nagybátyjával, aki a pápai szocialisták alelnöke is volt.
A köteles beszéd
2002. március 23-án, nem sokkal a választások előtt, a Fidesz választmányi elnökeként egy békéscsabai kampányrendezvényen az olimpia hazai megrendezése kapcsán kijelentette: „Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat.” Ehhez még hozzátette: „Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket.”
A beszédet, némi változtatással, nem sokkal később Szombathelyen is megismételte, ez alkalommal azonban azt ajánlotta ellenfeleinek: „Járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk”.
A mostani, eldurvult közéletben talán meg sem hallanánk az akkori füleknek furcsa mondatokat. De 16 évvel ezelőtt még volt sportéke az ilyesfajta megszólalásoknak, és sokan vannak, akik Kövér akkori, szerencsétlen beszédének tudják be a Fidesz váratlan választási vereségét.
Igaz, Kövér máskor sem spórolt az erőteljes jelzőkkel. A Fidesz 2002. februári kongresszusán is emlékezetes beszédet mondott, akkor strigákról – emberből állattá változó lényekről – beszélt. Akkor úgy fogalmazott: „Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról, s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva.”
„Kellett hozzá Kövér Laci”
2009. júliusában Fábry Béla, Fót szocialista alpolgármestere a testület ülésén lejátszott egy hangfelvételt. Aszfaltozásról beszélt két ember, meg arról, hogy hogyan lehetne elnyerni egy több tízmilliós megbízást. Mint kiderült, nem nagyon bonyolult dolog ez, úgy kell tenni, ahogyan máskor is szokás: hogy az egyik pályázó majd kevesebbet ajánl, mint a többiek, így azután megkapja a munkát, de hogy ne legyen vesztesége ebből, adnak neki még másik munkát is papíron – ezt úgy nevezik, hogy pótmunkázzák.
Ez hallatszott a hangfelvételen, amelyet Fót szocialista alpolgármestere lejátszott a testület tagjainak. Meg még a következő: „…ebben érdekeltté tudnánk téged tenni, vagy én téged érdekeltté teszlek, hogy milyen úton-módon, azt még megbeszéljük veled külön vagy akár a város vagy a te általad megnevezett jogi személyt… vagy mit bánom én. A lényeg, hogy ezt le kéne pótmunkázni… … a végén kellett hozzá Kövér Laci, de azért elintéztük… …honorálunk már mindenkit, a Hír TV-től kezdve a Lánchíd Rádión át, mindenkit”.
Mindez látszólag jelentéktelen ügy Kövér egyéb kvalitásaihoz képest, de talán arra jó, hogy árnyalja a szigorú, csak az elveknek és ideológiáknak élő házelnökről rajzolt képet.
Nyikhaj, senkiházi, szemforgató terrorista
2012. áprilisában Kövér László házelnök, amúgy Schmitt Pál dicstelen távozása miatt ideiglenesen köztársasági elnök, nyikhaj senkiházi terroristának nevezte a hvg.hu egyik újságíróját. Azt a kollégát, aki először tette közzé Schmitt Pál plágiumügyét.
Nem csupán őt minősítette ezzel, hanem az egész szakmát. Azokat a tisztes tollforgatókat, akik arra tették fel az életüket, hogy az igazság kiderítésén munkálkodjanak. Mert amit a hvg.hu írt, arról rögtön az elején kiderült, hogy nem bulvárkacsa, amint azt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője első felindulásában mondta. De még csak nem is egy hamis állítás – az első szótól az utolsóig igaz volt minden. Bebizonyosodott, hogy Schmitt Pál plagizált, mások szövegéből írta a doktoriját, és végül, a kelleténél később és igen kínos körülmények között, lemondott.
A Kövér Gárda
2016. decemberében megalakult a Kövér Gárda. Ezúttal nem a Sándor palota előtti tér volt helyszín, mint annak idején a Magyar Gárda alakulásakor, s nem Wittner Mária vállalta a zászlósanya szerepét, hanem Kövér László felesége, a járási hivatalvezetővé frissiben kinevezett Bekk Mária. Országgyűlési Őrségnek hívják a Kövér Gárdát, de ez csupán szerény és visszafogott megfogalmazása annak, hogy Kövér László és a Fidesz magánhadseregéről van szó. A Kövér Gárda „kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat. Fokozott ellenőrzést hajthat végre. Ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat. Felvilágosítás kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat. Magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet. Képfelvételt, illetve hangfelvételt továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat…”
A felületes szemlélőben Kövér László házelnöki működése kapcsán az a képzet alakul ki, hogy itt nem is a parlament méltóságának a megvédése a valódi cél, sokkal inkább a renitens képviselőket kívánják megrendszabályozni. Ezt a célt szolgálták az előző ciklusban az ellenzéki képviselőkre kirótt gyakori és nagy összegű büntetések, valamint a parlamentből történő kitiltások. Utóbbira példa Tordai Bence (Párbeszéd) esete, aki 2017 májusában kiplakátolta Orbán Viktor parlamenti dolgozószobáját – mire Kövér László házelnök örökre kitiltotta őt a Parlament épületéből.
Tordai amúgy a 2018-as választáson bejutott az országgyűlésbe, ugyancsak a Párbeszéd színeiben, úgyhogy végül beült és már fel is szólalt igaz, ezzel megint csak magára vonta a szúrósszemű házelnök haragját. Ezúttal az volt a bűne, hogy tegezte a miniszterelnököt.
„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim”
Orbán Viktor eddig mindig számíthatott Kövérre, aki, úgyis, mint a Fidesz egyik alapítója és első számú párttagkönyvének a birtokosa, megengedheti magának, hogy időnként szembeforduljon a főnökével. Kövér László, már a Fidesz fülkeforradalmának 2010-es győzelme után kifejezte ellenvéleményét azzal kapcsolatban, hogy Schmitt Pálból államfőt csináljanak. Szerinte ugyanis „Schmitt nem elég fajsúlyos személyiség ahhoz, hogy megfelelő köztársasági elnök legyen”. Az elnökségi viták során azzal érvelt, hogy „az egykori olimpiai bajnok túl kevés az államfői poszt betöltéséhez, de egyben túl sok is abban az értelemben, hogy a múltjában esetleg vannak megkérdőjelezhető momentumok.”
2016 őszén arról írt az akkor még létező Népszabadság, hogy a Párt egyes számú tagkönyvének birtokosa nagy beszélgetésre készül a miniszterelnökkel.
A szigorúan az elvek mentén politizáló Kövér Lászlónak ugyanis állítólag elege lett a Fidesz-holdudvar, Rogán, Habony és mások kétes ügyeiből, a Fideszhez köthető személyek gyanús gyarapodásából, vagyonosodásából, és az volt a véleménye, hogy a Fideszhez köthető kétes ügyletek súlyosan rombolják a párt és a kormány hitelét.
„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim” –mondta Kövér az LMP-s pártalapítvány Ökopolisz címmel 2015-ös rendezvényén. És valóban: neki csak a testvére, Kövér Szilárd vett részt kétes ügyletekben. Minderről azonban Kövér László nem tehet, már csak azért sem, mert bizonyára fogalma sem volt arról, hogy a testvére belekeveredett a Kaya Ibrahim nevével fémjelzett fantomcéges ügyekbe.
Hogy tényleg beszélgettek-e a miniszterelnökkel, azt nem tudjuk. Ami biztos: minden megy tovább, úgy, mint eddig.
