Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában a „Soros-birodalomról” kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben célja egy kevert népességű Európa létrehozása, és a magyar politikusok lejáratása érdekében is mozgósították a Soros-hálózatot. A miniszterelnök Kelet-Európa kapcsán október 23-a után ismét migránsmentes övezetről beszélt.
A miniszterelnök ezekre a bizonyos dokumentumokra hivatkozva azt mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy „a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (…) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját”.
Orbán Lázár János csütörtöki kormányinfójával összhangban arról beszélt, hogy
a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével fel kell fedni a „Soros-hálózatot”, hogy kiderüljön kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét.
Hozzátette, hogy az is fontos kérdés, hogy kik azok, akik együttműködnek ebben innen, Magyarországról.
Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, Orbán Viktor azt felelte: „látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg”.
A miniszterelnök megemlítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a „Soros-birodalomnak” listája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint. A kevert népességű Európa létrehozásában is ők működnének közre a miniszterelnök szerint, és az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen képviselő van, köztük magyarok is.
Azt is idézte a kiszivárgott iratokból, hogy magyar politikusok lejáratása érdekében ugyancsak mozgósítják a Soros-szervezeteket. (Ezek a bizonyos iratok, amelyeket Orbán az interjúban emlegetett, a DC Leaks által 2016-ban publikált, orosz heckerek által a Nyílt Társadalom Alapítványok szervereiről letöltött több ezer dokumentumot jelentik. Csütörtökön Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője is arról beszélt, hogy ezek a dokumentumok leleplezik a Soros-hálózatot, viszont a DC Leaks az orosz kormányhoz köthető, és általában korántsem tartják megbízható információforrásnak.)
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról Orbán péntek reggel azt mondta, hogy egy-másfél éve küzd azért, hogy ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.
Közben azonban szerinte „mozognak a nyulak a bokorban”, mert az EP egyik bizottsága már meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyekre építeni akarja a bevándorláspolitikát – mondta a már említett LIBE-tervezetről.
„Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve” – ez pedig elfogadhatatlan a miniszterelnök szerint. Úgy fogalmazott, hogy
„ha egyszer rést nyitnak ezen a falon, akkor azon be fog ömleni a víz”.
Kifejtette, hogy kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a „migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok csoportja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképzelését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg.
Kitért a nemzeti konzultációra, amely szerinte azért is fontos, hogy az embereknek legyen véleményük, és „szép lassacskán egy nevezőre jussunk mi mindannyian, magyarok, és ha egy nevezőn vagyunk, akkor tudjuk érvényesíteni az érdekeinket”.
A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a visegrádi államok (V4) múlt heti találkozóját úgy jellemezte, hogy Brüsszel a királyi udvarok „kicsit elitistaszagú kultúrájára” emlékeztet. A miniszterelnök beszámolója szerint a leghangsúlyosabb téma ott is a migránsügy volt, és Juncker nagyobb együttműködési szándékot kért, Orbán pedig több tiszteletet.
A cseh és az osztrák választás eredményét úgy értékelte az MTiI beszámolója szerint, hogy a választóktól olyanok kaptak megbízást, akik „nagyon hasonlítanak” a jelenlegi V4-vezetőkre, és a bevándorlás ügyében „egy húron pendülnek velünk”, vagyis megerősödtek a migrációt elutasító országok.
