Orbán varsói tárgyalásának lengyel közléséből úgy tűnik, kiviszi a Fideszt az Európai Néppártból, és a lengyel Jog és Igazságosság által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek EP-frakciójához csatlakozik. A Putyin-barátság azért problémát okozhat.
Szűkszavú, az egykori állampárti hírügynökségi megfogalmazást idéző hírt közölt kedden este az MTI „Orbán Viktor Varsóban a kormányzó párt elnökével tárgyalt” címmel. Ebből – Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárra hivatkozva – azt tudhattuk meg, hogy megbeszélést folytatott Varsóban Jarosław Kaczyńskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
Eszerint Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megbeszélésén aktuális európai pártpolitikai kérdésekről volt szó, valamint egyeztettek az Európa jövőjéről szóló konferencián folytatandó együttműködés lehetőségeiről is.
Havasi „tájékoztatásából” már az is kimaradt, hogy Orbán Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel is találkozott. A PiS Facebook-oldalán megjelent szintén egy mondatos közlés emellett azt is tudatta, miről volt szó a megbeszélésen:
„pártjaink közös tevékenysége az európai politikában és az együttműködés kérdése az Európa jövőjéről szóló tanácskozás keretében”.
Vagyis a Fidesz és a PiS jövőbeni együttműködéséről esett szó európai dimenzióban. Ez tökéletesen egybevág azokkal a közlésekkel és információkkal, amelyek szerint a közeli hetekben Orbán kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból (EPP), és az Európai Parlament egyik jobboldali frakciójához, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) csatlakozik.
Hangulati előkészítés
Ahogyan erről pár napja írtunk, a Fideszen belül – úgy tűnik – annak előkészítése zajlik, hogy bejelentsék: úgy döntöttek, kilépnek az EPP-ből. Ennek első számú magyarázata az lesz, hogy a néppárt „eltávolodott értékeitől”, és „bevándorláspárti lett”. Az EPP által megbízott „három bölcs” jelentése már készen van, a döntés az EPP februári kongresszusán kerülhet napirendre. Ahol az se kizárt, hogy megpróbálják fenntartani a tavaly márciusban elhatározott tagsági felfüggesztést.
Lehetséges azonban, hogy Donald Tusk, az EPP novemberben megválasztott elnöke még ezelőtt olyan feltételeket szab Orbánnak, amelyeket az nem fogadhat el. Beiktatási beszédében Tusk félreérthetetlenül a a Fideszre utalva arról beszélt, hogy aki nem fogadja el a liberális jogállami eszmét, az kívül találja magát az EPP-n.
A szélsőjobb egyik gyűjtőhelye
A 62 fős ECR EP-frakciójának legnagyobb – mintegy 40 százalékát kitevő – tagja a PiS. Második, öt fős delegátus az olasz politika legszéljobbja, a Mussolinit elődjének tekintő Olaszország Testvérei (Fratelli d’Italia), amelynek új barátjaként tavaly szeptemberben beszédet mondott Rómában. Ott vannak még a szintén széljobb spanyol Vox tagjai is.
Ennek a frakciónak összetartó pántja az orosz befolyás elutasítása. Szemben a tavaly létrejött konglomerátummal, a 73 fős Identitás és Demokráciával, amelynek legerősebbje az olasz Liga, Orbán politikai kebelbarátja, Matteo Salvini (akit még ennek bukása után is harcostársnak nevezett) pártja. Itt vannak a francia Nemzeti Tömörülés (Marine Le Pen pártja) és a német neonáci AfD képviselői. Ezek közös ismérve, hogy súlyos jelek mutatnak arra, hogy mindegyikük szoros (anyagiakban is kifejeződő) kapcsolatban állnak Oroszországgal.
Az oroszbarátság megosztó
Ez komoly próbatétellé válhat a lengyel politikus számára. Kaczyński tavaly június elején – pár nappal az EP-választás után – azt nyilatkozta: kizárt, hogy a PiS oroszbarát tömörülésekkel együtt csatlakozzon a Ligához a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban. Ez arra válaszul hangzott el, hogy Salvini megpróbált egy amolyan szélsőjobbos szuperpártot létrehozni az akkor még létező EP-beli ENF-frakció bázisán.
Egyértelműen oroszbarát tömörüléssel számukra elfogadhatatlan az együttműködés
– mondta Kaczyński, akkor az AfD-re és Le Pen pártjára utalva.
Akkor úgy látszott, hogy a Fidesz végül maradhat az EPP-ben, amelynek nem csak számszerűen meghatározó ereje a két német uniópárt. Ezek pedig az üzleti szempontokat mintha fontosabbnak tekintenék az elvi álláspontnál. Legalábbis erre gondolhat Orbán, akinek kormánya az elmúlt években valósággal önti a pénzt az itteni német beruházások támogatására. És amelyet mostanában fegyvervásárlásokkal is megerősít.
