A magyar lakosság 78%-a nem érzi, hogy a rezsiköltségei növekedtek volna – közölte a kormányközeli Nézőpont intézet. Mindössze a válaszolók 22%-a jelezte, hogy jelentősen nőtt a gáz és villanyszámla.
Nem sokkal korábban az ellenzéki GKI pontosan az ellenkezőjét mutatta ki: a magyar lakosság kétharmada megérzi a rezsiköltségek növekedését. Aligha kérdéses, hogy melyik felmérésnek van igaza. Magyarországon és Európa szegényebb országaiban általában nagy hagyománya van annak, hogy a hatalom megrendeli a számokat, melyeket azután egyáltalán nem meglepő módon prezentálnak is a statisztikai hivatalok és a közvélemény kutató intézetek.
Már a Svejkben benne van, hogy a helyi rendőrkapitányok mindig azt közölték az első világháború kellős közepén a hatalommal, hogy a lakosság hangulata 1/A. Mindenki alig várja már, hogy hősi halált halhasson Őfelségéért, I. Ferenc József császárért és királyért.
A háborús infláció tönkretette ugyan a gazdaságot, de ezt nem jelezték alulról hiszen mindenki tudta, hogy milyen jelentéseket vár el a hatalom.
Önvakítás
Attól még, hogy a hatalom és a közvélemény jelentős része nem akar tudomást venni róla a gazdasági válság egyre fenyegetőbben jelen van. Maga Matolcsy György hangsúlyozta ezt híressé vált parlamenti beszédében. A Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé tartozik. Ezek közül Sri Lanka már csődbement, Argentína, ahol 100%-os az éves infláció az IMF-hez fordult. Törökország, ahol szintén 100% körül jár az infláció, előre menekül hiszen jövőre választások lesznek, és Erdogan elnöknek – Orbán Viktor nagy barátjának- “nyernie kell!” Ha ugyanis veszít, akkor előkerülhetnek a török nemzeti együttműködési rendszer korrupciós ügyei. Ezért Erdogan legfőbb ellenfelét, Isztambul főpolgármesterét mondvacsinált ürüggyel kizáratta a versenyből. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a választások megnyeréséhez?
A statisztikában csalni ma már művészet, nem véletlenül cserélgeti Erdogan ott a vezetőket. Görögországban a Statisztikai hivatal évtizedekig jelentett hamis számokat az Eurostatnak. A pénzügyi csőd idején azután a hitelezőket képviselő trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank valós számokat kért és kapott Görögországból. A görög elit vérig sértődött, mert kiderült, hogy több mint száz millió dollárt fizettek azért a Goldman Sachs amerikai pénzügyi cégnek, hogy a statisztikai csalás koherens rendszert alkosson. Amikor a valós számokkal szembesítették a görög kormányt, akkor az bíróság elé akarta citálni a Statisztika Hivatal főnökét és munkatársait, akik megtörték az “omertát”- a hallgatás törvényét -, és valós számokat közöltek a külvilággal. A vád a statisztikusok ellen hazaárulás volt kezdetben. Később az Európai Unió és az USA közebelépésére nem kerültek börtönbe a statisztikusok, de a hatalom figyelmeztetett minden érintettet: így jár, aki megtöri az omertát!
Csakhogy mire elég az, ha önmagunkat becsapjuk?
A 33 éve kivégzett Ceausescu sorsa megmutatta, hogy a diktátorok önáltatási képessége szinte végtelen, a hatalmuk viszont nem az.
Figyelmeztető jel volt Kadhafi líbiai diktátor halála is: őt 42 évi uralom után széttépték, mert a külföldről szított elégedetlenség kirobbant, és a szellemet a diktátornak nem sikerült visszatuszkolnia a palackba. Ettől tarthat Orbán Viktor is, aki nem jár igazán jól, ha önmagát áltatja azzal, hogy a rezsi vagy az élelmiszerek árának drasztikus növekedése nem igazán érinti a lakosságot.
A döntő többség valamiféle kompenzációt vár a hatalomtól, de ehhez Orbán Viktornak nincsen elég pénze. Meg lehet csapolni az oligarchák vagyonát – ahogy ezt Matolcsy György ajánlotta, és ahogy ezt Putyin a gyakorlatban végre is hajtotta, de ez nem Oroszország. Itt nem lehet úgy levenni a sakktábláról Csányi Sándort vagy Hernádi Zsoltot mint Hodorkovszkijt.
Pénz híján viszont a lelkesedés gyorsan elfogyhat. Ingyen senki sem kívánja életét és vagyonát áldozni a nemzeti együttműködés rendszeréért.
