Reggel nyolckor megkezdődtek a választások Németországban. A Bundestag megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár 42 párt 4828 jelöltjére adhatja le a voksát. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Az első eredménybecslések az urnazárás – este 6 óra – körül jelennek majd meg, végeredmény hétfő kora reggelre várható.
Mint a FüHü előzetes latolgatásában is megírta: eléggé lefutottnak tűnik az eredmény. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni. A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.
Várt győzelme esetén Merkel történelmi tettet hajtana végre: zsinórban negyedszerre lehetne az ország kancellárja. Történelminek mondható az is, hogy fél évszázad után ismét esélye van a szélsőjobbnak bejutnia a parlamentbe.
A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban – írta az MTI. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.
A választási kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta. Ugyanakkor Orbán Viktor neve és Magyarország nem éppen pozitívnak ítélt példája – a menekültválság kapcsán – többször is téma volt, mégpedig több párt kommunikációjában is.
A német választási rendszer
Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.
