Még csak most jön a neheze, és az MNB-ben fogalmuk sincs, mit csináljanak – mondta egy volt jegybanki vezető munkatárs a Független Hírügynökségnek a nemzeti bank forintgyengülés közbeni tétlenségéről. Egy másik egykori MNB-s úgy látja, hogy „megpróbálják megúszni” a kamatemelést, de ez aligha sikerül.
Elborult, doktriner monetáris politikát folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése, és beleragadt az extrém laza kamatpolitikába – mondta el egy korábbi jegybanki vezető munkatárs a Független Hírügynökségnek arra a kérdésre, hogy mi várható. A piac
egyre inkább kamatemelést követel, az MNB vezetése pedig hallgat,
semmitmondó közleményszövegeken kívül nem mondanak semmit.
Az Index hétfői írása szerint kettészakadt az MNB apparátusa, vannak, akik már lépnének, a másik fele ki akar tartani a 0,9 százalékos (az eurót használó országokon kívül) a társég immár legalacsonyabb alapkamata mellett.
Forrásunk szerint semmi rendkívüli nem történik, a forint árfolyamzuhanása mögött nem spekuláció áll (ezt vallja egyébként az MNB is), hanem törvényszerűség: a pénzbőség lassan elmúlik a világban, az infláció emelkedőben van, az olaj ára se süllyed. Trend lett a kamatemelés, és ezzel megy szembe az MNB, a befektetők pedig oda viszik a pénzüket, ahol kisebbek a kockázatok, és ráadásul több nyereséget érnek el (például az Egyesült Államokban).
Az inflációt is beleszámoló reálhozam nálunk mínusz 2,5 százalék,
ki az a bolond, aki itt tartja a pénzét?
– mondta a volt MNB-s.
Még csak most jön a neheze, és fogalmuk sincs, mit tegyenek – értékelte a helyzetet a szakember, aki szerint muszáj lesz kamatot emelnie a Monetáris Tanácsnak (MT). A piac nem hisz az MNB-nek, ezért az elmúlt időszak nemzetközi hatásai a valóban ingatag gazdaságok (török, argentin) devizái mellett
csak a forintot ütötték meg,
noha a magyar gazdaság állapota a főbb mutatók alapján jelenleg szilárd – mondta a forrás.
Nehezíti a helyzetet, hogy a döntéshozó MT-ben – az egy Nagy Márton alelnök kivételével – nincs komolyan vehető szakértője ennek a területnek, olyan, aki kiemelkedő elméleti vagy gyakorlati tapasztalatú lenne – említ egy másik szempontot. Mint mondja, Matolcsy György MNB-elnök vezette be azt a gyakorlatot, hogy
érdemi viták se nagyon vannak
a monetáris politikai igazgatóság által készített szakmai előterjesztésekről. Ráadásul ez utóbbi, a stáb se olyan összetételű már, mint a megelőző jegybankelnökök idején volt – tette hozzá.
A megkérdezett volt MNB-s egyetért azokkal, akik szerint komoly hitelességi válságban van a jegybank, amely a végletekig kitart a nem-cselekvés mellett. Ami persze részben érthető – nem csak azért, mert hosszú ideje ezt tudatja a külvilággal -, hanem mert rengeteg pénzt öntött a piacba a növekedési hitel gyanánt, amit nullás kamattal adtak oda a kereskedelmi bankoknak.
Ha emelkedésnek indul a kamat, azon még nagyobb lenne az MNB vesztesége.
Egy másik volt vezető, egykori MT-tag arra tippel, hogy most nem fognak semmit se csinálni, „megpróbálják megúszni”, hátha tartós lesz a mai erősödés. Szerinte az MNB-nek elvileg lennének más eszközei is a kamatemelésen kívül, de egyetért azzal, hogy rendkívül megroppant az intézmény hitelessége, ami esetleg valóban csak ezt a lehetőséget hagyja meg számára.
A két szakember osztja azt a véleményt is, hogy kisebb léptékű, egy-kéttized százalékpontnyi kamatemelés pedig valószínűleg nem is lenne elegendő.
