„minden halállal én leszek kevesebb,
mert egy vagyok az emberiséggel;
ezért hát sose kérdezd,
kiért szól a harang: érted szól.”
Ernest Hemingway a Nobel díjas író 1961 júliusában vetett véget az életének, melynek utolsó szakaszában elektrosokkos kezelést kapott, és sokak szerint emiatt vált depresszió áldozatává.
De miért lett depressziós a kubai válság kellős közepén amikor a világ karnyújtásnyira állt a harmadik világháborútól, mert Hruscsov atomrakétákat telepített Kubába, ahol Hemingway barátja, Fidel Castro elnök a Szovjetunió szövetségese lett? Hemingway üldözési mániával küszködött, mert úgy vélte – egyáltalán nem alaptalanul – hogy Edgar Hoover, az FBI alapító atyja figyelteti őt.
Hemingway “a dilettáns szovjet ügynök”
Alekszandr Vasziljev, a KGB egykori ügynöke furcsa felfedezést tett a titkosszolgálat levéltárában Moszkvában: 1940-ben a szovjet hírszerzés beszervezte Ernest Hemingwayt amikor az amerikai író Kínában készített riportokat harmadik feleségével, Martha Gellhorn haditudósítóval együtt. Kínában találkoztak Csou En-lajjal, az illegális kommunista párt egyik vezetőjével, aki a titkosszolgálatot irányította. Mindketten elragadtatottan nyilatkoztak később Csou En-lajról, aki 1949-től haláláig 1976-ig a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke lett. Hemingway rajta keresztül lépett kapcsolatba az orosz titkosszolgálattal, amely az Argo fedőnevet adta neki.
Hemingway vállalta, hogy a szovjet hírszerzés informátora lesz az Egyesült Államokban. Mindez 1940-ben történt amikor a Szovjetunió még a náci Németország szövetségese volt, és hevesen bírálta “a világuralomra törő brit és amerikai kapitalizmust.” Csak később alakult ki szövetség a Szovjetunió és az angolszász hatalmak között 1941-ben.
Milyen ügynök volt Argo?
Pocsék! Az író nem teljesítette amit vállalt, semmilyen értékelhető politikai információt nem szállított a szovjeteknek. A KGB akták “dilettáns ügynöknek” nevezték az írót, aki időközben Nobel díjat kapott.
Csak jóval a halála után derült ki, hogy szerepelt a KGB ügynök listáján. Arra azonban csak manapság gondoltak, hogy ennek köze lehet az író öngyilkosságához.
Hemingway azonban tisztában lehetett vele, hogy a kémkedést nagyon súlyosan büntetik az Egyesült Államokban. Ezért inkább Kubában időzött. Előrehaladott alkoholizmusa miatt pszichiátriai kezelésre szorult az Egyesült Államokban.
1961 áprilisában a CIA katonai akciót szervezett, melynek célja Fidel Castro kommunista rendszerének megdöntése volt. A Disznó öbölbeli hadművelet szánalmasan összeomlott, a partra szállt kubai emigráns csapatokat Fidel Castro hadserege szétverte és elfogta. Washingtonban megindult a bűnbakkeresés: honnan tudtak a kubai kommunisták a CIA puccsról? Az FBI szovjet ügynökök után kutatott megerősített kémelhárító csapattal. Az üldözési mániával küszködő Hemingway arra gondolhatott, hogy előbb vagy utóbb ő is horogra kerül. Ezért lőhette fejbe magát 1961 júliusában Ernest Hemingway, aki legjobb regényének ezt a címet adta: Akiért a harang szól… 63 éves korában érte szólt.
