Az óriási katonai költségvetés felborítja Oroszország gazdasági egyensúlyát, mert csillagászati összeget: 13500 milliárd rubelt – 145 milliárd dollárt akar Putyin katonai célokra költeni a jövő évben – legalábbis ennyi szerepel a költségvetésben.
Ez a GDP 6,3%-át jelenti, és 25%-os növekedést az idei évhez képest. Az ok nyilvánvalóan az ukrajnai háború, mely már csaknem három éve tart, és mind nagyobb emberi és anyagi áldozatot követel meg Oroszországtól, amely elveszítheti a jövőjét azzal, hogy erőforrásait az ukrajnai háborúra koncentrálja. A központi költségvetés 40%-át Oroszország katonai és nemzetbiztonságra fordítja, és ez hihetetlenül magas arány.
“Oroszország 2027-ig fenn kívánja tartani a katonai kiadások magas részesedését, és ez világos politikai üzenet a világnak:
Moszkvának megvan a pénze és az elszántsága az ukrajnai háború folytatására. Ez kontrasztban áll a nyugati országok lankadó lelkesedésével”
– nyilatkozta a CNBC amerikai gazdasági portálnak Andrius Tursa, a Teneo tanácsadó intézet közép-kelet-európai szakértője. A szakértő sietett ehhez hozzátenni, hogy “közép és hosszú távon nehezen lesz fenntartható az orosz katonai kiadások magas szintje.”
Milyen veszélyek fenyegetik elsősorban az orosz gazdaságot? Az infláció és a munkaerő hiány. Az árak emelkedése egyre inkább érinti a lakosságot is, mert drágul az energia szolgáltatás és a lakáshoz jutás.
Az infláció hivatalosan 9,1%
Az orosz nemzeti bank legutóbbi értékelése azt hangsúlyozza, hogy “az inflációs nyomás tartósan magas marad.” Ezért nemrég 100 bázis ponttal emelték a kamatlábat, mely így elérte a nagyon magas 19%-ot! A központi költségvetés egyensúlyát nagyon nehéz megtartani ilyen feszített katonai kiadások mellett:
“A magán személyek és a cégek adójának növelése ideiglenesen enyhítheti a nyomást a költségvetésen, de az infláció nem enyhül, az államkötvények kamatai évtizedek óta nem voltak ilyen magasak” – írta elemzésében Liam Peach, a Capital Markets vezető elemzője.
Moszkvában mindenki arra számít, hogy a nemzeti bank tovább növeli a kamatlábat.
“Mindaddig magas marad a kamatláb amíg Oroszország folytatja a háborút Ukrajnában”
– hangsúlyozza Liam Peach.
Mi lesz az életszínvonallal?
Putyin választott diktátor vagyis nagyon figyelnie kell arra, hogy a gyengülő életszínvonal ne ássa alá a népszerűségét hiszen az ukrajnai háború az ő döntése volt. A fogyasztás és a beruházások mértéke nem csökkent egyelőre Oroszországban, ahol a szankciók hatása mindeddig nem nagyon érezhető.
Ebben persze a csempészetnek is óriási szerepe van: Georgiában Putyin helytartója, Bidzina Ivanisvili ebből lett dollármilliárdos már évtizedekkel ezelőtt, és most csúcsra járatják a szankciók által sújtott áruk eljuttatását Oroszországba. A Deutsche Welle szerint a legtöbb német autó Georgián keresztül érkezik Oroszországba, ahol még nem is oly rég maga Putyin is páncélozott Mercedes-szel közlekedett.
Miből finanszírozza Putyin az életszínvonalat az ukrajnai háború harmadik évében?
Mindenekelőtt az olajexportból, de ennek a kilátásai nem túlságosan rózsásak: 115 milliárd dollárral számol jövőre az orosz költségvetés, de ez kevesebb mint az idei tervezett bevétel! Idén 370 milliárd rubellel magasabb bevételre számítanak az olajexportjából mint jövőre. Közben viszont szeretnék a költségvetés hiányát a GDP 1%-a alatt tartani.
Hogy akarják ezt Moszkvában elérni? Például úgy, hogy
Putyin uralma alatt először lesz kisebb a szociális kiadások összege a katonai költségvetésnél.
Mindezzel együtt Moszkvában nagyon figyelnek az életszínvonalra és előre menekülnek: emelik a béreket. Ehhez hozzájárul az is, hogy egyre nagyobb a munkaerő hiánya Oroszországban vagyis a munkavállalók alku pozíciója javul. Jövőre így 7%-os reálbér emelést tervez az orosz költségvetés. Ez jól néz ki, de csökkenést jelent az ideihez képest: 9,25%-ot várnak 2024 végére.
Putyin végveszélyben bevetheti a Nemzeti Jóléti Alapot is, melyet az olaj és földgáz exportból töltöttek fel még jóval az ukrajnai háború előtt.
Az igazi kockázat most is az, hogy tartósan alacsonnyá válik az olaj világpiaci ára, amely annak idején hozzájárult a Szovjetunió bukásához is. A közel-keleti háború ebből a szempontból előnyös Oroszország számára hiszen megakadályozza az árcsökkenést.
A másik kockázat Putyin számára az, hogy el kell rendelnie a mozgósítást, mert ez igen népszerűtlen intézkedés lenne. Ezért is importál Oroszország lőszer mellett katonákat is Észak Koreából.
“Ha lényegesen romlana a helyzet, akkor Putyinnak ugyanazzal kellene szembenéznie mint a szovjet vezetőnek negyven évvel ezelőtt: választani kellene a katonai kiadások és a társadalmi béke valamint a gazdasági stabilitás között”
– állapítja meg a Center for European Policy Analysis – CEPA – tanulmánya.
