A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.
Bár az USA és a 27 tagállamból álló Európai Unió nagyjából hasonló súlyt képvisel a világgazdaságban, de a perspektíva távolról sem biztató: az Egyesült Államok gyorsabban fejlődik. A másik nagy vetélytárs, az 1,4 milliárd lakosú Kína még gyorsabban. Tavaly az Európai Unió GDP-je csak 0,5%-kal, az USA-é 3,1%-kal, Kínáé viszont 5,2%-kal növekedett. Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni Európát is.
Nem kerülhet-e Európa két szék közt a pad alá?
Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem
Erre mutatott rá Mario Draghi, aki a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex elnök megállapította, hogy az amerikai és a kínai állam hatalmas összegekkel támogat olyan iparágakat, melyeket fontosnak tart miközben Európában nincsenek ilyen pénzek a gazdaság támogatására. Ezért Mario Draghi azt javasolja, hogy hozzanak létre közös uniós alapokat, melyekből fedeznék a zöld átállást, a mesterséges intelligencia fejlesztését, Ukrajna támogatását stb. Ehhez az Európai Uniónak pénze nincsen, csakis közös hitelfelvétel lenne a megoldás. Ezen a ponton sok tagállam nemet mond: nem akar újabb közös hitelfelvételt a magyar kormány sem. Orbán Viktor véleménye persze ebben a tekintetben sem érdekel túlságosan sok embert Brüsszelben, de Németország és Hollandia is ellenzi a közös hitelfelvételt. És itt van Franciaország, amely Macron elnök választási veresége után valószínűleg kevésbé lesz elkötelezve az Európai Unió iránt mint eddig.
Macron elnök ugyan javasolt egy 100 milliárd eurós közös katonai fejlesztési alapot az Európai Unióban, de ennek támogattsága eddig is csekély volt, a francia választások után pedig tovább csökken.
Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?
Ez is régi vita az Európai Unióban, ahol Marine Le Pen választási győzelme nyomán erősödnek majd a nacionalista szuverenista hangok. Már jelenleg is az a helyzet, hogy Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Dániában és Portugáliában is születtek olyan jogi döntések, melyek a hazai alkotmányra hivatkozva elvetették az uniós határozatot.
Jellemző a mai állapotokra, hogy Marine Le Pen asszony miniszterelnök jelöltje, Jordan Bardella a választási kampány során közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, akkor visszakövetel majd Brüsszeltől évi 2 milliárd eurót! Miért? Mert szerinte 2020-ban túlságosan magasan állapították meg Franciaország befizetését. Párizs az Európai Unió második legnagyobb befizetője vagyis a francia álláspont jóval nagyobb súllyal esik latba mint például a magyar.
Orbán Viktor is látja, hogy
a versenyképesség döntő fontosságú minden uniós tagállam számára, ezen múlik az egész Európai Unió jövője.
Hogy lehet versenyképessé tenni a 27 tagállamból álló Európát? Erről nagy viták várhatóak Brüsszelben, ahol a problémákkal mindenki tisztában van, de nagyon kevés olyan gazdasági elképzelés akad, amelynek meglenne a megfelelő politikai támogatottsága. Ezért nagy a veszélye annak, hogy miközben mindenki megállapítja, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk a versenyképesség ügyében, a gyakorlatban mégsem történik semmi sem.
