Csak fideszes szavazatokkal megszavazta a parlament a színházak szorosabb állami felügyeletét lehetővé tevő törvényt. Az ellenzék színházi maszkokkal tiltakozott.
Az eredetihez képest enyhébb tartalommal, de változatlanul az állam felügyeletét lehetővé tevő szöveggel fogadta el a parlament fideszes többsége a kulturális életet szabályozó törvényt. A szöveg elkülöníti az állami, az önkormányzati fenntartású és a gyakorlatban most is létező vegyes finanszírozású kőszínházak kategóriáját.
Az önkormányzati fenntartású, de jellemzően vegyes finanszírozási igényű teátrumok esetén abban az esetben, ha „az önkormányzat nem tudja biztosítani teljeskörűen” a színház működéséhez szükséges pénzt, „akkor közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő” a kormányhoz. Amely „megvizsgálja” a kérelmet.
A tiltakozások nyomán kikerült a miniszteri egyetértési jog (vétó lehetősége) az igazgatók kinevezéséhez és leváltásához. A finanszírozás módja miatt azonban bekerül a rendszerbe a veszély, hogy csak „megfelelő” színház kap támogatást.
Megmaradt a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, amelyben csupa olyan intézmény vezetője lesz, amelynek kivétel nélkül a kormány lojális kinevezettjei. Az egyes területeken ez a testület fogja megszabni a kulturális stratégiát a kormány igényei alapján.
Nem tiltanák meg a független színházak költségvetési támogatását se, bár kérdés, ez a gyakorlatban mit fog jelenteni.
A parlament 115 fideszes igen,53 ellenzéki nem szavazattal, 3 tartózkodással szavazta meg a törvényt.
A szavazáskor az ellenzék egy része fekete maszkot arca elé tartva felállva tiltakozott.
