Év végén bezárja ózdi gyárát az ABB. A multi cég ezer embert küld utcára, 50 százalékkal megdobva az álláskeresők számát. A kormány megoldást ígér.
A piaci kereslet csökkenése miatt az ABB az év végén bezárja ózdi gyárát, amely 2018-ban került a vállalat tulajdonába a GE Industrial Solutions felvásárlásának részeként – közölte a cég. Az ózdi gyár főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyárt.
A bezárás megközelítőleg ezer munkahelyet érint. A bezárás oka az, hogy az ózdi gyár termelése folyamatosan csökken és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol
már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást.
A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre.
Az ABB a gyárbezárással érintett dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, amely meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat, és remélhetőleg enyhíteni fogja a döntés társadalmi hatásait. A vállalat szorosan együttműködik a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását.
A cég többi egységében aligha fognak sokan elhelyezkedni,
mert az ABB-nek Budapesten van a központi irodája, Győrben robotika szervizirodája, Fóton raktárhelysége és szervizműhelye, Gyálon logisztikai központja, valamint Ózdon kívül Kecskeméten gyára.
Az ABB több mint 100 országban működik, és 144 ezer főt alkalmaz. Vezető üzletágai az energetika, ipari automatizálás, hajtások, valamint robotika és gyártásautomatizálás. A nyilvános cégadatok szerint az Industrial C&S Hungary Kft. néven működő ózdi üzem árbevétele 2018-ban 54,3 milliárd forint volt, adózás utáni vesztesége pedig 13 milliárd forint.
Az ezer fős elbocsátás önmagában se kevés, de Ózdon rendkívül súlyos helyzetet teremt. A helyi hírportál, a Boon az év elején írt arról, hogy az elmúlt két-három esztendőben összesen 5 ezer munkahely szűnt meg. Igaz, a város vezetése különböző ipari üzemeik telepítése révén megközelítőleg ugyanennyi munkahelyet is teremtett, de ennek ellenére jelenleg is
közel 800 munkanélkülit tartanak nyilván a városban.
De valószínűleg ennél többen vannak állás nélkül, miután a munkát keresők többsége saját kapcsolatai alapján igyekszik elhelyezkedni, s csak azok fordulnak a munkaügyi szolgáltató irodához, akiknek ez nem sikerül.
Ennek alapján tehát több, mint a duplájára nőhet a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási szolgálat ennél precízebb számokat közölt karácsony előtt. Ezek szerint a 23 414 munkavállaló korú ózdi népességből 2009 álláskeresőt tartottak nyilván, aminek alapján
ötven százalékkal ugrik meg a munkát keresők száma
az év végén. A munkavállaló korú népességen belül a munkát keresők aránya most 8,58 százalék, ami az országos átlag 2,45-szöröse. Ózdon lényegesen rosszabb a helyzet, mint BAZ megye átlagában, ahol az országos átlagot csak egy százalékponttal haladta meg a munkanélküliségi ráta (4,5 százalék) a tavalyi harmadik negyedévben a KSH adatai szerint.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a városba utazik, ahol a térség országgyűlési képviselőjével, majd egy azt követő következő körben az ózdi önkormányzati vezetőkkel és az érintett cég beszállítóival tárgyal a kialakult helyzet rendezéséről. Az egyeztetések kiemelt célja, hogy a társaság ezer munkavállalója minél hamarabb megnyugtató választ találjon arra, hol folytathatja a munkát – tudatta az ITM.
Emlékeztetnek arra, hogy a kormány már korábban is beavatkozott a régiós foglalkoztatás biztonsága érdekében. Az Ózdi Acélműben 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását. Vagyis közpénzből tartják fenn a foglalkoztatás szintjét.
