A megfigyelés fölötti politikai ellenőrzés teljes Magyarországon. Orbán Viktor rendszere könnyedén veheti célba politikai ellenfeleit anélkül, hogy bármiféle jogi szankcióval kellene számolnia.
Mivel a kormány ellenőrzi a magyar média nagyrészét, lehetővé válik számukra, hogy csakis a saját verziójukat ismerhesse meg a közvélemény” – ezt írja az Európai Parlament vizsgáló bizottságának jelentése a Pegasus ügyről, melynek keretében a titkosszolgálat Orbán utasítására lehallgatta ellenzéki személyiségek okostelefonját.
A vizsgálat kiterjedt más uniós tagállamokra, köztük Görögországra is, ahol a legnagyobb politikai botrányt okozta az ügy.
“Vajon a kormányfő lehallgattatta a külügyminisztert is Görögországban?”
“A kormány olyan törvényjavaslatot készít elő, amely teljes mértékben betiltja a kémszoftvereket. Az Európai Unióban mi leszünk az elsők ezzel” – mondta a kormányszóvivő a hétvégén Athénban, ahol a sajtó kiderítette: nagyon sok politikus és újságíró, sőt a családtagjaik is szerepeltek a titkosszolgálat lehallgatási listáján. A legtöbben megdöbbentek amikor a nevüket megtalálták a listán. A kormány arra hivatkozik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindenkit lehallgattak, aki a listán szerepel. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy “jelen pillanatban csak narratívák vannak, de bizonyítékok nincsenek.” Nem is nagyon lehetnek hiszen a titkosszolgálat használta a Predator kém alkalmazást, és az ilyen szervezetek ügyelnek arra, hogy ne hagyjanak nyomokat.
A kormányszóvivő azt ígérte, hogy “a görög igazságszolgáltatás alaposan kivizsgálja az ügyet.” Brüsszelben is érdeklődnek a lehallgatási botrány iránt, amely a közélet legfelső részét illetve a médiát érinti.
Nyáron robbant ki a nagy lehallgatási botrány Athénban, ahol a konzervatív miniszterelnök kénytelen volt beismerni: a Pasok ellenzéki párt vezérének okos telefonját a titkosszolgálat lehallgatta. Azóta egész kémregény bontakozott ki, mert kiderült, hogy az elit nagyon sok tagját lehallgatták köztük nagyon sok családtagot is.
A Ta Nea című lap szerint a két minisztert is lehallgattak, mert ők nem ápoltak túlságosan jó viszonyt a kormányfővel.
“Elképzelhetetlennek tartom, hogy a külügyminisztert lehallgatták volna. Veszélyesnek gondolom magát a feltételezést is”
– nyilatkozta a sajtónak a görög külügyminiszter bizalmasa, aki a biztonság kedvéért a neve elhallgatását kérte.
A lista szerint a másik lehallgatott miniszter a pénzügyi tárca élén állt vagyis a kormány két legfontosabb miniszteréről van szó.
A Documento című görög lap szerint eddig 33-an találták meg a Predator (ragadozó) kém alkalmazást az okos telefonjukon Görögországban.
A baloldali Syriza párt, amely az ellenzék legerősebb képviselője a parlamentben, és amelynek több vezetőjét is lehallgatták, nyilatkozatot tette közzé az ügyben.
“Ezek döntő fontosságú idők a demokrácia és az igazságszolgáltatás szempontjából. A kormányfő bűnös, ezért nincs már jelentősége annak, amit állít. (Mitszotakisz miniszterelnök sokáig azzal védekezett , hogy a lehallgatás törvényes volt.) A kérdés most az, hogy az igazságszolgáltatás a helyzet magaslatán áll-e? A politikai rendszer valójában képes-e megvédeni az alapvető jogokat és a demokráciát?”
Az Európai Parlament figyel
Minthogy nemcsak Görögországban, de más tagállamokban – így Magyarországon is – kirobbantak hasonló megfigyelési botrányok, ezért az Európai Parlament illetékes bizottsága vizsgálatot indított az ügyben. Ennek jelentéstevője Sophie in’t Veld, aki Twitteren hívta fel képviselőtársai figyelmét a görög lehallgatási botrány hétvégi fejleményeire:
“Miniszterek, brüsszeli bizottság, figyeltek? A görög Documento listát közöl azokról, akiket Predator kémszoftverrel hallgattak le!”
A sors iróniája, hogy az Európai Parlament bizottsága épp pénteken fejezte be athéni látogatását.
“Több kérdéssel távozunk mint amennyivel idejöttünk. Még sok részlet hiányzik, de a kép világos: minden arra mutat, hogy a kormányon belül vannak a felelősök.
Vannak-e erre sziklaszilárd bizonyítékaink? Nincsenek. Ehhez arra lenne szükség, hogy a kormány feloldja a titkosítást. Jelenleg azzal az információval kell beérnünk, ami van. Persze fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét, de nem vagyunk vakok és süketek”
– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Sophie in’t Veld.
Aki azt is elmondta, hogy már eddig is tilos volt a lehallgatás, tehát nem új törvény kell hanem be kellene tartani a tilalmat.
“Jövőre választásokat tartanak Görögországban, jó lenne ezt az ügyet még azelőtt tisztázni” – hangsúlyozta az Európai Parlament jelentéstevője.
