A brüsszeli bizottság a magyar gazdaságnak a következő időszakra azt jósolja, hogy továbbra is magas marad az infláció mértéke. A legutóbbi inflációs adat 7,4% volt decemberben. A magyar infláció – az uniós előírások miatt – nem tartalmazza az ingatlan árakat pedig az elmúlt két évben azok is nagyon megugrottak. Tavaly az infláció mértéke 5,2% volt Magyarországon – hivatalosan – az idén ez várhatóan 5,4% lesz.
Az energia válság valamennyi uniós tagállamban fokozta az inflációt, de a lakosság ezt Magyarországon nem érezte meg a rezsicsökkentés miatt. A piaci ár és a fogyasztói ár közötti különbséget jelenleg a magyar állam nyeli le, de a választások után ezzel is kezdenie kell valamit az új kormánynak. Ez újabb infláció fokozó tényező lehet.
A választások előtt az Orbán kormány igyekszik megvásárolni a választópolgárok jóindulatát, de az infláció csökkenti a juttatások értékét – hangsúlyozza a brüsszeli bizottság.
Tisztes növekedés
Tavaly a GDP 6,5%-al növekedett, de az idei valószínűleg ennél lassúbb lesz. 5%-ot jósol a brüsszeli bizottság. 2023-ban 3,2% a várható növekedés. Ebből az is következik, hogy a felzárkózás Ausztriához, melyet Matolcsy György jegybank elnök, olykor vizionál, nem több üres illúziónál. A felzárkózáshoz olyan dinamikus növekedés kell mint a kínai: tavaly a GDP több mint 8%-al volt magasabb az előző évinél. Ráadásul míg Magyarország és a többi uniós állam mínuszos teljesítményt nyújtott 2020-ban, Kínának akkor is sikerült 2%-os növekedést produkálnia.
Az eredmény: Kína GDP-je immár meghaladja az egész Európai Unióét! Persze Kína ezt 1,4 milliárd lakossal produkálja míg az Európai Unió 450 millióval.
