“Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg azt a háborút” – hangsúlyozta a francia elnök azután a párizsi csúcstalálkozó után, melyen Ukrajna támogatásáról tanácskoztak nyugati vezetők két évvel azután, hogy Putyin megindította csapatait a szomszédos állam ellen.
Ukrajna hősiesen ellenáll, de tovaszálltak azok az álmok, hogy az ukrán hadsereg kiszoríthatja az orosz csapatokat az ország területéről. Maga Zelenszkij elnök is elismerte, hogy “2024 az erőgyűjtés éve lesz, és az ukrán hadsereg támadására csak 2025-ben lehet számítani.”
A katonai szakértők többsége szerint egyértelmű: Ukrajna csakis úgy nyerheti meg a háborút, ha a NATO csapatokat küld a frontra. Ezért mondta azt Emmanuel Macron elnök, hogy
“nem lehet kizárni nyugati erők küldését Ukrajnába.”
Ehhez rögtön hozzátette: “erről nincsen konszenzus Nyugaton.”
Moszkva kőkeményen reagált
Peszkov, Putyin szóvivője egyből közölte, hogy ez háborút jelentene a NATO és Oroszország között.
Akar ilyesmit bárki is Európában? Aligha. Akkor miért tett ilyen kijelentést a francia elnök, aki elég rendszeresen konzultál az oroszokkal? Az orosz csapatok áttörték az ukrán frontot Avgyijevkánál, és ezzel szimbolikus győzelmet arattak, melyet Putyin igyekszik is kihasználni hiszen elnökválasztás lesz Oroszországban, ahol a háború egyre kevésbé népszerű hiszen nagy ára van, és kis eredménye. Macron elnök – nagy valószínűség szerint – egyáltalán nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába hiszen ezt a francia közvélemény sem fogadná örömmel. Macron javaslata minden bizonnyal a finn párhuzam hatására készülhetett: Finnország hősies ellenállás után 1940-ben megalázó békét kötött az agresszorral feláldozva területének egy részét. Karéliát kiürítették, a finn lakosság onnan áttelepült holott az öreg Vejnemöjnen és a Kalevala szülőföldje ez.
Miért állt rá a békére Sztálin?
Kezdetben a szovjet diktátor ugyanazt a célt tűzte ki mint Putyin Ukrajnában: a szomszédos ország megszállását. Finnországot a Hitler-Sztálin paktum titkos záradéka szovjet érdekszférának minősítette, ezért a szovjet diktátor felhatalmazva érezte magát a támadásra. A finnek hősiesen ellenálltak, de végülis a túlerő győzött. Leningrádban megalakult a finn kommunista kormány Otto Kuusinen veterán bolsevik irányításával. Ő lett volna a finn Rákosi. Aztán Sztálin mégiscsak lepaktált Mannerheim marsallal, a cári titkosszolgálat egykori tisztjével, aki remekül megszervezte a finn hadsereg ellenállását, és még inkább Finnország külföldi támogatását. Nagy Britannia és Franciaország jelezte Sztálinnak, hogy amennyiben elfoglalja egész Finnországot, akkor csapatokat küldenek a kis skandináv állam védelmére. Ez elgondolkodtatta Sztálint, aki tudta, hogy Adolf Hitler igencsak megbízhatatlan szövetséges. A náci diktátor ugyan lepaktált vele 1939-ben, de nemigen titkolta, hogy a végső célja a Szovjetunió lerohanása, csak épp előbb el akarta intézni Nyugat Európát. Sztálin úgy döntött, hogy egy kommunista Finnország nem éri meg a szembekerülést a brit és francia birodalommal. Ezért belement a kompromisszumos békébe Mannerheim marsallal miközben erről elfelejtette értesíteni Otto Kuusinen finn kommunista kormányát, mely Leningrádban várakozott a hatalom átvételére.
Macron francia elnök fejében most hasonló gondolat járhat: megfenyegetni Oroszországot nyugati csapat küldéssel Ukrajnába, hogy Putyin belemenjen egy kompromisszumos fegyverszünetbe vagy békébe, melynek eredményeképp Ukrajna elveszítené területének oroszok által megszállt részét, de ugyanakkor megmaradna az ország, mely lehetőséget kap a NATO és Európai Uniós tagságra.
