A magyar miniszterelnök és a francia államfő azt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén ami összeköti őket: európai hadsereg, közös agrár érdekek, az atomenergia stb. Más közös platformjuk nemigen akadt.
A francia államfő megerősítette sajtóértekezletén, hogy megemlítette a magyar miniszterelnöknek: nem ért vele egyet a jogállamisági normák megsértésének magyarországi helyzetével!
Orbán erre azt válaszolta, hogy a magyar választóknak kell dönteniük jövő tavasszal. Mire Macron kifejtette, hogy addig viszont a magyar kormány nem számíthat az euró milliárdokra a helyreállítási alapból. Ez finom figyelmeztetés: Orbán vagy megváltozik vagy Damoklész kardként függ a feje felett az uniós pénzek megvonása.
Macron persze abban bízik, hogy Orbán helyett az ellenzék nyer jövő tavasszal.
Ezért találkozott a magyar ellenzék vezetőivel is rövid budapesti látogatása során.
Macron állásfoglalása annál is fajsúlyosabb, mert nemrég egyeztetett Scholz német kancellárral Párizsban vagyis nézeteit az új német kormány is osztja.
Visegrádi négyes vagy páros?
2007 óta Macron az első francia elnök, aki egyszerre találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel. A francia államfő régi elképzelése, hogy leválassza a két mérsékelt államot, Csehországot és Szlovákiát a magyar-lengyel párosról, amely elszántan háborúskodik Brüsszellel.
A magyar és a lengyel kormány pontosan ezért nem kapott eddig egy centet sem a helyreállítási alapból. Scholz német kancellár Varsóban tárgyalt erről a lengyel vezetőkkel, akik gyors megoldást sürgettek. Lengyelországban csak 2023-ban lesznek választások, az Európai Unió addig nem tarthatja vissza a helyreállítási alap pénzeit.
Ziobro igazságügyi miniszter mindenesetre úgy fenyegetőzött a Financial Timesnak, hogy amíg nem kapnak pénzt addig vétózni fognak Brüsszelben.
Igaz, hogy Varsóban Jaroslaw Kaczynski mondja ki a végső szót, de Ziobro pártja nélkül bedőlhet a koalició. Budapest és Varsó tehát egyelőre kitart, de a két mérsékeltebb visegrádi állam már megkapta a maga jussát az uniós helyreállítási alapból. Budapesten a visegrádi államok dicsérték Orbán határkerítését, melyet Macron elnök sem bírált. Csakhogy a migráció már távolról sem olyan fontos probléma mint 2015-ben amikor több mint egymillió bevándorló érkezett az Európai Unióba. Ma már az uniós polgárokat sokkal jobban érdekli a pandémia miatt kialakult gazdasági válság. Ennek kezelésére pedig csak az EU ajánl receptet a hatalmas helyreállítási támogatással. Macron elnöknek és Brüsszelnek ez az erős aduja, mellyel szemben Orbán Viktornak nincs érve. Sőt attól tarthat: a tavaszi választásokon az lesz a tét, hogy Orbán vagy az uniós euró milliárdok ?!…
