A magyar embereket általában egyáltalán nem izgatja, hogy mi történik a távoli Brazíliában, erről az országról csak a foci, a kávé és a tangában szambázó csinos lányok szoktak eszükbe jutni. A valóság azonban az, hogy ami ott zajlik, az hatással van az egész világra, így Magyarországra is.
Brazília ugyanis – bármilyen meglepő – világhatalom. Azt talán könnyű belátni, hogy egy egész kontinens – Dél-Amerika – vezető gazdasági és politikai hatalma, de az sem lehet kérdéses, hogy az egész bolygóra hatással van. Ez ugyanis az ötödik legnépesebb ország a maga 208 millió lakosával, és része a világ gazdasági elitjének is, mivel hosszú ideje ott van a 10 legnagyobb gazdaság között, most éppen a 8. vagy a 9. a GDP, vagyis a bruttó hazai termék adatok szerint. (Magyarország a GDP szerint az 58., pont Kazahsztán mögött, a 2016-os adatok szerint…)
Ráadásul a brazil politikai helyzet drasztikus változása része egy az egész világon érzékelhető tendenciának, a szélsőjobboldal és a populizmus erősödésének, aminek Donald Trump a jelképe. Az új brazil elnököt, Jair Bolsonarót éppen ezért szokták a „Trópusi Trump”-nak „becézni”. Ez azonban szerintem tévedés. Trump ugyanis csak egy demagóg populista, akit azért az amerikai szélsőjobb is támogat, míg
Bolsonaro egy igazi fasiszta.
Ez egy kemény jelző, de ha megnézzük, miket mond, teljesen indokoltnak érezhetjük. Kezdjük azzal, hogy az új brazil elnök dicsőíti a 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát, a legszívesebben visszaállítaná az akkori rendszert. Ennek érdekében politikai tisztogatást is ígért és a mostani – demokratikus – rendszer átalakításáról szokott szónokolni. A brazil katonai diktatúra persze nem volt olyan kemény, mint a chilei, de azért ott is bőven voltak gyilkosságok, letartóztatások, miközben nem működtek a demokratikus intézmények. Bolsonaro ezért elégedetlen is az egykori katonai katonai diktatúrával, szerinte azt jól tette, hogy megkínozta és megölte az ellenfelei egy részét, de legalább 30 ezerrel több embert kellett volna akkor megölni.
Bolsonaro a választási kampányban konkrétan azt ígérte, hogy támogatja az emberek kínzását, az pedig szerinte nem is igazi rendőr, aki nem öl. Azt is mondta már, hogy a vörös semmirekellőket el fogja takarítani az országból, olyan tisztogatás lesz, amilyet még nem látott Brazília. A diktatúra dicsőítésére nem mentség, csak részbeni magyarázat, hogy annak idején Bolsonaro katonai vezető volt…
Azt is megígérte, hogy elnöki rendelettel fogja megkönnyíteni a fegyverek vásárlását és a fegyvertartást a büntetlen előéletű állampolgároknak. Ennek hatására a Taurus Armas brazil fegyvergyár részvényeinek árfolyama 88 százalékkal nőtt egy év alatt.
Persze utálja a melegeket is,
azt mondja, jól el kellene verni őket. Sőt, inkább látná holtan a gyerekét, mint hogy az meleg legyen. A 63 éves Bolsonaro régóta, 27 éve parlamenti képviselő, és először akkor vált széles körben ismertté, amikor megakadályozta azoknak a tankönyveknek a terjesztését az iskolákban, amelyek a homofób előítéletek ellen is nevelni akarták a fiatalokat. Na és persze házasság is csak egy férfi és egy nő között lehetséges.
Egyébként a nőkkel is baja van, hiszen „beismerte” egyszer, hogy van egy gyengesége is, négy fia mellett ugyanis egy lányt is nemzett. Egy képviselőnőről pedig négy éve azt mondta, hogy még ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják.
Na és ha már „Trópusi Trump”,
akkor természetesen kiléptetné Brazíliát a párizsi klímaegyezményből, a világ legnagyobb és legfontosabb zöld övezetét, az Amazonas-medencét pedig tönkretenné bányászattal, erdőirtással és az őslakosok elűzésével. A kampányban egy bárányhimlős gyerekhez hasonlította az Amazonas-medencét, amin a himlőfoltok az őslakosok felszámolandó rezervátumai. Az őserdő tönkretételének katasztrofális klimatikus következményei lesznek az egész Földön. Nálunk is.
Latin-Amerikában még soha nem választottak meg elnöknek ilyen szélsőséges politikust, a hozzá hasonlók eddig csak puccsal kerülhettek hatalomba.
Hogyan győzhetett egy fasiszta abban az országban, ahol régóta baloldali kormány volt?
Ráadásul a legnépszerűbb politikus talán még ma is Lula, a korábbi baloldali elnök. Csakhogy a bíróság nem engedte, hogy Luiz Inácio Lula da Silva – akit a nép csak Lulaként emleget – induljon a választáson, mert korrupció miatt éppen börtönbüntetését tölti. Hiába volt 2003 és 2011 között elnök, hiába befolyásos és népszerű politikus, a kormányzat sok más tagjával együtt őt is elítélték, amiért kenőpénzt fogadott el a megemelt áron megbízásokat kapó cégektől. Brazília – még – nem illiberális állam, ott még börtönbe lehet jutni az ilyen – nekünk igazán ismerős – „alkotmányos költség” miatt.
Lula szakszervezeti vezető volt mielőtt politikus lett, ő és a pártja, a Munkáspárt azért lett igazán népszerű, mert a gazdaság szárnyalt és ezt egyebek között arra használták fel, hogy jelentősen csökkentsék a társadalmi feszültségeket, milliókat vezessenek ki a nyomorból. Csak aztán később, amikor már Lula két elnöki periódus után nem indulhatott újra és párttársai lettek az utódai, összeomlott a brazil gazdaság, amiben a nagyon ráfizetéses riói olimpiának is szerepe volt. A korábban a nyomorból kimentettek közül milliók csúsztak vissza a szegénységbe, már csaknem 13 millió brazilnak nincs is munkája.
A visszatérő nyomor és a korrupció miatt pedig zuhant a baloldal népszerűsége
Ezt használta ki Bolsonaro, aki a Trump és más a populista politikusok által is használt demagógiával harcot hirdetett az elit és az establishment ellen – „megfeledkezve” arról, hogy 27 éve ő maga is része volt ennek az elitnek.
Azt is kihasználta, hogy a gazdasági válság miatt drasztikusan megnőtt a bűncselekmények – köztük a gyilkosságok – száma. Azt harsogta, hogy majd ő keményen elbánik a bűnözőkkel, a rendőrségnek megengedné, hogy szinte bármikor fegyvert emelhessen a bűnözőkre, a büntethetőség korhatárát pedig leszállítaná 16 évre.
A szavazóknak (főleg a képzetleneknek, a fiataloknak meg a fehér férfiaknak – ez is olyan „Trumpos”) szimpatikus volt a durva kampány, a keménykedés és az elit pocskondiázása. Bolsonaro népszerűségét még az is növelte, hogy szeptemberben egy kampányrendezvényen megkéselte egy elmeháborodott, aki azt hitte, ezzel Isten parancsát teljesíti. Sokan ezt úgy fogták fel, hogy Isten valójában Bolsonarót segítette, hiszen életben maradt.
Orbánnak tetszik a fasiszta Bolsonaro, el is megy a beiktatására
Orbán Viktor egyike annak a mindössze tizenkét állam- és kormányfőnek, aki jelen lesz Jair Bolsonaro beiktatásán. Latin-Amerikán kívülről Orbán Viktor mellett csak Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök és Marcelo Souza portugál elnök vesz részt az eseményen.
Feltűnően kevés vezető lesz tehát személyesen jelen, de ez nem annyira Bolsonaro nézeteinek szól, hanem inkább a január elsejei dátum következménye. A magyar kormányfő amúgy már megválasztásakor lelkesen gratulált az új brazil elnöknek.
Frissítés: Orbán megérkezett Brazíliába
Orbán Brazíliavárosból üzent a Facebookon: Itt három óra híján 2019. Boldog új évet, Magyarország.
Az új brazil elnök bizonyára örül Orbán látogatásának, hiszen Trump és Pinochet (!) mellett Orbán Viktort is a példaképei közzé sorolja, Bolsonaro is sokat kampányolt a migráció megfékezésével.
Gyors változások jönnek majd rendeleti úton
Az Estadão brazil portál szerint Bolsonaro, miután hivatalba lép Brazília elnökeként, rendeletekkel akar gyors változásokat keresztül vinni. Ezek közé tartozik a fegyvertartás új szabályozása és az Erdő törvény módosítása is. Hamilton Mourão alelnök pedig azt mondta, ki kell használni az első hat hónapot. Persze azért a szövetségi parlament két háza ellenállhat és lassíthatja az ország átalakítását, a kongresszusban nincs is többsége az elnöknek.
A brazil elnök szobája (elég gyatra Orbán várbeli szobájához képest…):
Hogy valaki korábban katona volt, nem indok a hülyeségre, kínzás, egyebek dicsőítésére. Eisenhower is katona volt, mégsem fenyegetőzött diktatúrával és nem vezette be.
A világon mindenhol valami agyevő vírus terjed, hogy sorra alkalmatlan, kártékony vezetőket választanak.
Tisztelt Szerkesztôk!
Már több, mint 25 éve “életvitelszerûen” Brazílában tatózkodom, vagyis itt lakom, dolgozom, fizetek adót, megyek orvoshoz. Itt NEM akarom, hogy kiraboljanak: késsel, pisztollyal a sötét utcasarkon, vagy korrupt politikusok, cinikus, haszonlesô ügyvédjeik segítségével.
Mivel nem vagyok brazil állampolgár, nincs szavazati jogom, de a fentiekbôl kifolyólag vannak érdekeim, és még véleményem is, ezt szertném megosztani, ha már a magyar sajtóban is csak úgy pufognak a felületes, ideológiai szempontok szerint kiragadott részletek alapján kialakított vélemények.
Szóval, hogy szerintem Jair Messias Bolsonaro volt-e a legjobb elnökjelölt?
– Nem.
Ô volt-e a legkevésbé rossz jelölt?
– Nem.
Akkor mi van?
Ô volt a szükséges alternatíva, talán akkor is, ha a “szükséges rossz”.
Az érvényes szavazatot leadók többsége a három fenti ok egyike miatt szavazott rá. Itt jegyezném meg, hogy az itteni választási rendszer szerint minden szavazat ugyananyit ér, tehát a magasabb % tényleg a többséget jelenti! Másrészt, Braziliában, mint a legtöbb Latin-amerikai országban, a szavazáson való résztvétel kötelezô, ha valaki nem megy el szavazni, azt igazolni kell. Az igazolt távolmaradások és az érvénytelen szavazatok magas aránya – úgymint az 2016-os helyhatósági választásokon, a polgárok hagyományos politikai rendszerbe vetett bizalmának megrendülését mutatja.
A hagyományos képviseleti demokrácia nemcsak Magyarországon és Brazíliában, hanem az egész világon válságban van! A hagyományos képviseleti demokrácián azt értem, hogy van egy kisebbség akik abból élnek – egész életükben – hogy a többséget képviselik. Állítólag, elméletben. A gyakorlat ugyanis jól tudjuk, hogy egy politikai-gazdasági elit kialakulásához vezet, melyek eldõdleges érdeke, hogy saját politikai-gazdasági hatalmát konzerválja. Különösen igaz ez olyan országokban, ahol nem alakult ki a résztvételi demokrácia hagyománya, mint a legtöbb Kelet-európai és Latin-amerikai orszagban, ahol a feudális/koloniális uralkodó osztályt egyszerûen behelyettesítette a modern politika-gazdasági elit, amely, mint a földesúr a jobbágyait a kilenced beszedése ellenében, megvédi a polgárokat ettôl attól; csak az változott a hogy hatalmukat nem “Isten kegyelmével”, hanem a többség szavazatával igazolják. (Sajnos, újabban egyesek már ezt a fáradtságot sem veszik.)
Ja, meg a kilencednél is sokkal többet szednek be, adók formájában, amelynek nagy része az “apparatus” fenntartására megy el, és nem a polgárok kapják vissza, magas szintû közegészségügy, közoktatás és közbiztonság formájában.
A világon midenütt, a polgároknak elegük van ebbôl a rendszerbôl, és változást akarnak. Brazíliában, Jair Messiás Bolsonáro személye volt az ígéret valamelyes vátozásra. Ezért nyerte meg a választást az ország történetének legolcsóbb választasi kampányával, gyakorlatilag kizárólag az internet alkalmazásával, a sajtó, a közmédiák állandó támadásainak kereszttüzében, a hagyományos “nagy” pártok ellenében.
Ha a demokrácia kritériumának a polgárok valamilyen szintû aktív résztvételét tekintem (és nem azt, hogy négyévenként elzavarják szavazni az embereket), ez a választas volt a legdemokratikusabb, amit itt tartózkodásom 25 éve alatt láttam! A TV kommentátor Alexandre Garcia, több mint 70 éves korára hívatkozva ugyanezt mondja, sôt állítása szerint még a majd 100 éves édesnyja is.
A kérdés az, hogy az igéretekbôl, mint a gazdaság rendbehozatala, az államaparátus csökkentése, a meritokrácia, a közoktatás, közegészségügy és fõleg a közbiztonság – jelenleg több, mint siralmas – szinvonalának emelése, és természetesen a korrupció elleni harc, mi valósul meg. Ennek alapján fogjuk “szeretni, vagy nem szeretni” az Elnök Urat.
Be nem tartott ígéretekbôl ugyanis már volt, több, mint elviselhetô. A közvéleménykutatások szerint van egy stabil 15 – 17 %-a az embereknek, amely nem bízik a demokrácia intézményrendszerében és tényleg visszasírja a katonai diktatúrát. Hogy Jair Messias Bolsonaro be tudja-e tartani ígéreteit, azt is jelentheti, hogy bebizonyosodik: a társadalom alapvetô problémái a jelenlegi demokratikus jogállam intézményrendszerein belül és annak értékeit figyelembe véve nem oldhatók meg.