Hatékony poloskacsapda elkészítésén fáradozik az akadémia kutatóintézete, de a prototípus talán csak 2020 végére készül el. Addig pedig, nincs mese, irtani kell őket a lakásban, máskülönben ott fognak szaporodni.
Az eddigi legnagyobb invázió közepette jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia, hogy, Agrártudományi Kutatóközpontjának Növényvédelmi Intézete hatékony poloskacsapda kifejlesztésén dolgozik.
Elsősorban a zöld színű afrikai eredetű vándorpoloska és a kelet-ázsiai barna márványpoloska egyedszámának csökkentése a cél: ezek keserítik meg az emberek mindennapjait. Az emberre nem veszélyes, de a gyümölcsökben, zöldségekben óriási kárt okozó rovarok ezekben a napokban kezdenek behúzódni a melegebb helyekre, köztük a lakásokba. Az MTA azt tanácsolja, hogy
mielőbb pusztítsuk el a megtalált példányokat,
mert áttelelés után ezekből lesznek a jövő évi populációk.
Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, a Növényvédelmi Intézet igazgatója elmondta, hogy most csak kémiai eszközökkel, rovarirtó szerekkel tudunk védekezni. A legnagyobb probléma az, hogy a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. A Növényvédelmi Intézet kutatói a vándorpoloska és a márványos poloska
külső és belső parazitáit próbálják megtalálni,
azzal a hipotézissel élve, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében.
A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetőségeit, vagyis a poloska élősködője szabályozni tudja a kártevő populáció méretét (a jelenség ugyanaz lenne, ha volna a két fajnak természetes ragadozója). Más kutatók is azon a véleményen vannak, hogy valószínűsíthetően van (lesz) természetes ellenségük, de mivel alig tíz év körüli a rovarok ittléte, azok még „nem fedezték fel” őket.
A kutatás során azt próbálják kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak a poloskák, mert van esély arra, hogy az értékesebb növények közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat – mondta Kontschán Jenő. A kutatók
környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak.
Azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni.
A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki.
„A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk”
– közölte a szakember.
Mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelniük, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhén alakul a téli időjárás, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, s mindez nehezíti az eredmények értékelését. Az igazgató úgy tervezi: mire 2020 végén véget ér az uniós kutatási pályázat, addigra elkészülhet a prototípus.
Ha pedig véget ér a 2018-as poloskainvázió, az a rossz hír, hogy készülhetünk a következőre. Az elmúlt évek megfigyelései szerint ugyanis hasonlóan nagy poloskaegyedszámokra kell számítanunk, mert sajnos a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő rovarok számát.
