A húzóágazat autóipar jelentős visszaesése miatt is decemberben lefordult a növekedési pályáról az ipar. A következő időszakban kiderül, hogy egyszeri hatás-e – év végi ünnepek – vagy tartós folyamat.
Tavaly decemberében az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,7 százalékkal csökkent – derük ki a KSH gyorsjelentéséből. A feldolgozóipari alágak közel felében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentős visszaesés volt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában lassult a növekedés üteme. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása továbbra is nőtt.
A 2019-es év egészében a termelés volumene 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint 2018-ban (egy évvel korábban 3,5 százalék volt). A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,8 százalékkal mérséklődött.
Látványos az index negatívba fordulása. Az azonban most még nem tudható, hogy egyszeri hatással állunk-e szemben, például azzal, hogy az év végi ünnepek naptári elhelyezkedése miatt nagyon
sok cégnél a megszokottnál pár nappal hosszabb szünetre mentek el.
Ettől függetlenül a különféle prognózisok szinte kivétel nélkül azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaság túl került a delelőn, a tavalyi 5 százalékról idén a 3,5 százalék körüli szintre süllyed. Ez az ipar termelésében is meg fog mutatkozni a későbbi statisztikákban.
A legfrissebb előrejelzés a Policy Agenda 2019. IV. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe (1,01 százalék). Ez – mint írják – azt jelzi, hogy a bővülés előző negyedévében kezdődő enyhe csökkenése folytatódik, az év végére az építőipar eddigi kiugró növekedése visszaesett, az ipar növekedési várakozásai gyengültek.
Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A vállalatok és a háztartások körében az eddigi optimizmus kissé csökken, részben a külső gazdaság lassulását is okozó kockázati tényezők – Brexit, világgazdasági helyzet érezhető romlása, ezzel a külkereskedelmi partnereink növekedésének lassulása – miatt. Másrészben
a változatlan versenyképességi problémákkal
összefüggő munkaerő-piaci anomáliák is a gyengülő növekedést támasztják alá. A fiskális és monetáris folyamatokat pedig az államháztartás év végére tervezettnél nagyobb – talán csak az időbeli elszámolás miatti – hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg deficitje jellemzik.
