Szombat van, Rebeka és Dorina napja. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle. Vegyék, vigyék!
Népszava: A Fidesz jobbról előzi a Jobbikot
A pártválasztók több mint fele a Fideszre szavazna, ebben körben ráadásul tovább csökkent a Jobbik és MSZP támogatottsága – idéz a Republikon Intézet augusztusi közvélemény-kutatásából a Népszava.
Figyelemre méltó, hogy míg a Jobbikot a közvélemény inkább szélsőjobboldali pártként, a Fideszt pedig konzervatívként kezeli, a két párt hívei – a kutatás szerint – csaknem ugyanolyan arányban tartják magukat jobboldalinak. Sőt, a Fidesz hívei még egy kicsit jobboldalibbak is, mint a jobbikosok.
Magyar Nemzet: Drágább lehet Paks2
Bár erről hallgatnak idehaza, de az orosz közbeszerzési dokumentációból is kiviláglik, amire már többen fölhívták a figyelmet: a paksi beruházás drágább lehet a tervezettnél olvasható a Magyar Nemzetben. Ugyanis már ebből az elsők között kiírt tenderből kiderül: az eredetileg tervezett árnál jelentősen drágább ajánlatot adott le a két cég.
Az orosz Szilovije Masini 979 millió euróért (299 milliárd forint), a GE Hungary által vezetett konzorcium 820 millió euróért (250 milliárd forint) végezné el a munkát. Így utóbbi 50 millió euróval (mintegy 15 milliárd forint) magasabb ajánlatot adott be. Bár még nem született végleges döntés, de a közbeszerzési kiírás szerint a szerződéskötésnél jelentős mértékben számít a pályázati ár, így akár ki is lehetne jelenteni, hogy a GE Hungary konzorciuma fogja szállítani a turbinákat.
Korábban hazai politikusok azt hangoztatták, hogy a kétoldalú kormányközi megállapodás alapján a 12 milliárd eurós beruházás mintegy 40 százalékát magyar vállalkozók valósíthatják meg. Márpedig a General Electric egy amerikai cég, de mivel van egy magyar leányvállalata, így ezt már hazaiként lehet elkönyvelni, hiszen magyarországi adózóról van szó. Ily módon a GE – ha nyer – csak ezzel a tenderrel az összberuházással járó 40 százalékos hazai céges kvóta mintegy 17 százalékát kimerítené.
Magyar Hírlap: A fővárosi MSZP-sek egyeztetnek a DK-val
A szocialista pártban mindenki Szegedre figyelt a hétvégén, mi sül ki Botka László értelmiségi találkozójából, kiderül-e merre van az előre, de semmivel nem lettünk okosabbak, sőt… – mondta egy szocialista forrás a Magyar Hírlapnak.
Azért, mert az MSZP budapesti alapszervezeteiben a bizonytalanság tovább nőtt, mivel a párt alapszabálya értelmében a jelöltállításról helyi szinten kell dönteni, s abban az esetben ha a felsőbb pártszervezet akarna jelöltet javasolni egy választókerületben, akkor erre a helyi szervezetnek rá kell bólintania. Fönt azonban nem mondanak semmit, s maga a tagság csak pletykákból értesül arról, éppen ki lehet a jelölt, a színfalak mögött kiről egyeztetnek.
A lap egy másik MSZP-s forrásunktól azt hallotta, hogy mivel az Együtt elhatárolódott a Botka által meghirdetett közös pártlistától, így például Rákospalotán romlottak a párt választmányi elnöke, Szigetvári Viktor esélyei. A közös listán Gyurcsány Ferenc nevét emlegetik, hogy egyéniben őt indítanák. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje által „kinevezett” Tóth József, Angyalföld polgármestere különösebben nem mélyül el az előmunkálatokban – tudtuk meg.
Magyar Idők: Felsőbbrendűnek tartja magát a nyugati elit
Három oka van annak, hogy a nyugat-európai politikai elitek nagy része, párthovatartozástól függetlenül, élesen támadja Magyarországot, a magyar kormányt – mondja a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Teszik mindezt úgy, hogy meggyőződésem szerint még a saját közvéleményük többsége sem ért egyet velük. Az egyik ok az, hogy a régebbi uniós tagállamok nemes egyszerűséggel felsőbbrendűnek, európaibbnak tekintik saját magukat a 2004-ben, illetve azt követően az unióhoz csatlakozott országokhoz képest. Kisajátítják az úgynevezett európai értékek képviseletét, és nem értik, nem is akarják megérteni Kelet-Közép-Európát. Számonkérő módon folyamatosan a szemünkre vetik, hogy az „európai értékeknek” mindenhol érvényesülniük kell, pedig ezeket nem csak az unió régi tagállamai képviselik.
Az EU-t ma 28 ország alkotja, a 2004 után csatlakozott államok gondolkodásmódja, megközelítése, politikai-kulturális értékei ugyanúgy egyenrangúak, mint a nyugatiaké. Másodjára, a nyugat-európai országok részéről már huzamosabb ideje nincs semmilyen politikai innováció, nem képesek új víziókkal előállni. Harmadrészt pedig a migráció kapcsán a régebbi tagállamok elitje gyökeresen más álláspontot képvisel, mint az új tagországok közvéleménye, vezetése.
