Magyarországon 2016-ban a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség, a 18 éven aluliaknak pedig már a harmada. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat. Mind a magyar, mind az uniós helyzet javult az egy évvel korábbihoz képest. De eltérő módon.
Az alábbi három feltétel közül legalább egynek megfelel az EU 117,5 millió európai uniós polgára: jövedelmi elszegényedés, anyagi megfosztottság, munkához jutás alacsony szintje. Mindez az Eurostat jelentéséből derül ki, amelyet a szegénység elleni küzdelem világnapjához időzített az EU statisztikai hivatala.
Javul a helyzet
A trend lefelé mutat az EU-ban, ahol 2009 és 2012 között nőtt az érintettek aránya, ám azóta folyamatosan csökken, s ma már alig 0,1 százalékponttal van elmaradva a 2009-es mélyponttól. Ezen belül az elszegényedés által fenyegetettek aránya 0,7 százalékponttal, a munkához jutás alacsony szintjével küzdőké pedig még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, míg a megélhetéssel küszködők aránya 1,0 százalékponttal esett a nyolc évvel korábbihoz képest.
Magyarországon némileg ellentétes a mozgás: az elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, mint a válságot megelőzően. A másik két kategóriában 1,7, illetve 3,8 százalékpontos javulást mértek.
A leginkább Lengyelországban, Lettországban és Romániában javult, illetve Görögországban, Cipruson és Spanyolországban romlott a helyzet a válság előtti időszakhoz képest.
Elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek
(a teljes lakosság százalékában, 2016.)
Aki az adatok között szeretne böngészni, az itt megteheti.
