Közepes ph-értékű Orbán-beszéd

0
1559
Orbán Viktor évértékelője. MTI/Szigetváry Zsolt

A klímavédelmi terven kívül kevés konkrétum hangzott el a jövőről Orbán Viktor évértékelőjében. Sok ideológiai odacsapás, brüsszelezés és kommunistázás mellett a „magyarok a legjobbak” hangulata lengte be a Várkert Bazárt.

Sokan sokat vártak Orbán szokásos beszédétől. Konkrétumokat, elsősorban a gazdaságban és a mostanára megtalált klímaügyben. Az eredmény felemás.

Fejsze az őserdőbe

Hangzatos ideológiai és nemzeti alapvetésekkel kezdett Orbán. Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza – tudhattuk meg. Szerinte 2010-ben az volt a cél, hogy „bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik”. „Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatók, kénytelenek voltunk újat csinálni”.  „Kitaláltuk és meg is csináltuk”.

Szerinte mindent sikerült elérniük az elmúlt tíz évben, amit szerettek volna.

De a világban még mindig arról vitáznak, minek kell hívni a rendszert, amit ők felépítettek. Nem is csoda, hogy kínban vannak, mert ilyen nincs máshol Európában, talán csak Lengyelországban. Orbán szerint a „liberális brüsszeli euroblabla nyelven” nem lehet elmondani, mi történik Magyarországon. Hogy a magyarok nem pusztán nagy fába vágták a fejszéjüket, hanem egyenesen egy őserdőbe, és sikeresen ki is találtak belőle.

A liberális egyenlő diplomás kommunista

Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az „ingyenélést”, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta. A héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja, hogy úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.

Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával.

„Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista”.

És persze Soros meg a konzultáció

Orbán, mint mondta, saját szemével látta, hogy Soros György

háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot.

Szerinte akkor, amikor fel akarta vásárolni a teljes magyar államadósságot „hála Antall Józsefnek, aki ezt megakadályozta”, aztán amikor megpróbálta megszerezni az OTP Bankot, „köszönet Horn Gyulának, hogy ezt nem hagyta”. Végül amikor 2015-ben emberi jogi szervezetek bőrébe bújt embercsempész hálózatok százezrével hozták a migránsokat, Soros pedig be akarta telepíteni őket. És ez a terv még mindig napirenden van.

Újra nemzeti konzultációra készülünk,

„ismét a kényszer visz rá bennünket”,

és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát – tért át új témára Orbán. Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak „az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”, „gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék”. Ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk.

Külföldről finanszírozott, s persze „a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják”. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül – hangoztatta.

A gyöngyöspatai ügy pedig akkor pattant ki, amikor a cigány családok – szerinte – elindultak az életmódváltás útján, és ebbe az ígéretes folyamatba „vágott bele a villám” azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli. Továbbra se tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot se adhat, a pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgoznia.

Siker siker hátán

Több, mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, amely a tizedik legnépszerűbb kifejezés volt, amire az internetezők rákerestek – mondta Orbán. Megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 ezer család életét teszi könnyebbé – emlékeztetett. Sikerült a meddőség elleni küzdelemben is egyet, sőt kettőt is előre lépni. A legfontosabb az volt, hogy mindenki számára elérhetővé, vagyis ingyenessé tegyék a vizsgálatokat és beavatkozásokat, sőt a gyógyszereket is. Ma az állami szolgáltatók minden hozzájuk fordulót el tudnak látni – közölte.

Arról beszélt, hogy 2010-2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében. (Azt nem tudhattuk meg, ezt hogyan számolták ki.) Rossz hír viszont szerinte is, hogy

a népességfogyás nem állt meg.

Ha valóban fordulatot akarunk elérni, akkor át kell lépnünk a Rubikonon, olyan országot kel építeni, ahol a gyermeket vállalók anyagilag jobban járnak, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. Kérdés az, hogy ehhez van-e elég pénz a költségvetésben.

Terv van, pénz egyelőre nincs

Arról beszélt, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudja, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna. Megemlítette a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, és ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is. Erre azonban egyelőre nincs pénz. Hatalmas siker a nagycsaládos autóprogram is, sokkal több gyerek születik annál, mintha semmi nem változott volna. A házasságkötések száma a csúcson, a terhességmegszakítások és a válások száma történelmi mélyponton van.

Száz éves sikersztori a miénk

Orbán szerint utolsó tíz évünk volt a legsikeresebb dekád az elmúlt 100 év magyar történelmében. Ennek mutatóit is felsorolta: folyamatosan nő a magyar gazdaság teljesítménye; a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak európai mércével; a sérülékeny társadalmi csoportokat sikerült munkához juttatni; a garantált bérminimum megduplázódott; rengeteg a beruházás, melyek értékének 60 százaléka keletről érkezett; az export rekordokat dönt.

Egy kis kitérővel – látszólag megtörve a beszéd ívét – a haderőfejlesztésről beszélt. A lényeg azonban itt is a nemzeti nagyság. Szerinte ugyanis nemzeti hadsereg nélkül nincs sikeres ország, tehát modern és erős hadsereg kell, amelyben fontos a technika, de a legfontosabb a katona. „A magyar honvédség visszatért”.

Mi vagyunk Európa jövője, sőt, az elsők

Megtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van. Korábban azt hittük, hogy Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője – mondta. Merthogy nem ülünk fel a liberális mesének, a magunk szabályai és döntései szerint élünk. Tudjuk, hogy Magyarország az első, aki ezt vitatja, annak meg kellene mondania, hogy ha nem Magyarország, akkor mi a bánat lehet az első.

Az első konkrétum, az is inkább felmelegítve

Orbán beszélt a jövőről is, ami tele van fenyegetéssel. A három legfontosabb a klímaválság, a demográfia és az európai gazdaság problémái. A klímavédelemről elmondta, hogy a kormány a héten elfogadta az akciótervet, ami alapján 2030-ra a megtermelt energia 90 százaléka széndioxid-mentes lesz. A részletek azonban nagyrészt azok, amelyeket már korábban ismertettek. Vagyis július elsején elkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a folyókat a külföldről érkező szeméttől, 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállakozások környezetvédelmi akciótervét, a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, támogatni fogják az olcsó elektromos autókat, és 2022-től csak elektromos buszok kerülhetnek forgalomba a városokban. Új elem az, hogy minden újszülött után tíz új fát ültetnek, és zöld államkötvényt vezetnek be.

Homályos gazdasági jövő, euró viszont nem lesz

Orbán beszélt arról is, ahogyan fogalmazott, a „feketeleves”, hogy az európai gazdaság növekedése leállt, ami a nekünk is baj. Szerinte idén „intellektuális gazdaságpolitikai kihívás” elé nézünk: képes lehet-e a magyar gazdaság fejlődni akkor is, ha az uniós gazdaság stagnál. Egyértelmű választ nem adott erre. Úgy látja, idén és talán még az utána következő években is a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálni. Ilyen helyzetben adót kell csökkenteni, és a kormány ezt is fogja tenni: csökkentik a kisvállalkozói és a munkát terhelő adót, és a nyugdíjak értékét is meg kell őrizni. Elkerülte azt az ellentmondást, hogy a további adócsökkentés okozta bevételkiadást mivel szeretnék ellensúlyozni.

Az viszont egyértelművé vált hogy az eurót nem akarja bevezetni a kormány. Orbán gondolatmenete nem volt teljesen világos, szerinte az EU ki akarna szállni a versenyből, korlátozná az adózás, a munkavállalás és a szolgáltatások terén a versenyt. Szerinte ahhoz, hogy ne söpörjék flre a tagországokat, azoknak úgy kell együttműködést létrehozniuk, hogy egymással is versenyezve a legjobb formájukat hozhassák. Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is. „Ne üljünk fel olyan vonatra, amiről nem tudjuk, hova megy” – mondta.

Végül üzent az „ellenségnek”. „Mutassuk meg, hogy aki a magyaroknak vermet ás, maga esik bele”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .