Már csak egyet kell aludnunk ahhoz, hogy megtudjuk, újrázhat-e Vlagyimir Putyin orosz elnök, a vasárnapi oroszországi választások főszereplője. Ő a világ vezetőinek azon csoportjának oszlopos tagja, akikben a bizalom globálisan gyenge. Ám a magyarok körében ez csak részben igaz.
Vlagyimir Putyint már azelőtt is gyanakvó szemmel figyelték világszerte, hogy az elmúlt időszakban több komoly ügyben is több mint valószínű a szerepe. A legutóbbi legismertebb – és legnagyobb vihart kiváltó ügy – az Angliában élő orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya ellen végrehajtott merénylet volt, amelynek elrendeléséért London szerint Putyin a felelős. Azóta egy másik gyilkosság is kiderült, a 2010-ben politikai menedékjogot kapott orosz üzletembert, Nyikoláj Gluskovot megfojtották, amelynek nyomán – mint most szombaton nyilvánosságra került – a brit rendőrség az orosz kivándorlók közül többeket személyesen is elkezdtek felkeresni, ellenőrizendő biztonságukat.
Ám ezen – minimum kétes hátterű – elhalálozások előtt is nagyfokú volt a bizalmatlanság az orosz elnök iránt. A legutóbbi erre irányuló felmérést ugyan tavaly augusztusban készítette a Pew Research, ám annak az eredménye önmagáért beszél. A kérdés az volt, hogy bízik-e vagy sem Putyinban:
A legkevésbé népszerű Lengyelországban volt: a lengyelek elsöprő többsége – 89 százaléka – nem bízik Putyinban, s csak 4 százalék volt, aki úgy válaszolta, hogy bízik az orosz elnökben. Vélhetően az orbáni propaganda hatása is az, hogy már ebben a felmérésben is gyökeresen másként vélekedtek
a lengyelek általában sorstársnak tartó magyarok, akiknek csak az 57 százaléka fejezte ki bizalmatlanságát Putyinnal szemben, miközben 34 százalék megadta a bizalmát neki.
Ennél is cifrább eredményt hozott egy, az idén a 444.hu megbízásából a Medián közvélemény-kutató által a közelmúltban készített felmérés: Putyin ismertsége 99%-os, megítélése pedig a százas skálán ugyan csak 43-as, ám ennél jobbat csak Ferenc Pápa kapott, 61 százalékosat.
