Fontos Archives Page 82 of 487 › Független Hírügynökség

Független vizsgálat a nem minden gyanú felett álló ex elnök ellen

FüHü

-

2022-11-19

Független vizsgálat a nem minden gyanú felett álló ex elnök ellen

Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter november 18-án bejelentette, hogy független ügyészt, Jack Smith-et nevez ki a Donald Trump volt elnök elleni nyomozás felügyeletére. Az önmagát a 2024-es elnökválasztás jelöltjévé nyilvánító milliárdos ellen jelenleg két külön vizsgálat folyik a szövetségi igazságszolgáltatásban.

„Tekintettel a közelmúlt fejleményeire, különös tekintettel a volt elnök következő elnökválasztására való jelöltségének bejelentésére és a jelenlegi elnök jelöltségére, úgy döntöttem, hogy a közérdeket szolgálja egy különleges ügyész kinevezése. ” – mondta Merrick Garland egy sajtótájékoztatón. Jack Smith eközben egy sajtóközleményben megígérte, hogy „gyorsan” és „teljes függetlenségben” fog cselekedni.

Donald Trump a maga részéről kijelentette, hogy az ügyész „nem fog pártatlanul nyomozni” és természetesen továbbrais boszorkányüldözésnek állítja be az eljárást.

„Ez a szörnyű hatalommal való visszaélés a legújabb a boszorkányüldözések hosszú sorozatában, amely nagyon régen kezdődött „

– mondta a volt elnök péntek esti beszédében. „Nem engedhetjük meg, hogy ez a szörnyű visszaélés folytatódjon ” – tette hozzá.

Tizenöt doboz

Az első vizsgálat Donald Trump hívei által a Capitolium ellen 2021. január 6-án, demokrata riválisa, Joe Biden győzelmének 2020-as elnökválasztáson való igazolásakor elkövetett támadással kapcsolatos. A nyomozás során közel 900 ember ellen emeltek vádat, akik közvetlenül részt vettek az erőszakban. Az ügyészek azonban soha nem zárták ki, hogy más szereplőkre is kiterjedhet a nyomozás.

„Mindenkinek, aki büntetőjogi felelősséggel tartozik a választások semmissé tételére tett erőfeszítésekért, felelnie kell tetteiért”

– mondta Merrick Garland többször is.

A második vizsgálat a Fehér Ház archívumához kapcsolódik. Az elnöki posztot elhagyva Donald Trump egész doboznyi iratot vitt el. Egy 1978-as törvény azonban kötelezi az összes amerikai elnököt, hogy minden e-mailjét, levelét és egyéb munkadokumentumát továbbítsa a nemzeti levéltárnak. Trump januárban tizenöt kartont adott vissza.

A vizsgálat után a szövetségi rendőrség úgy becsülte, hogy valószínűleg másokat is tartott házában a floridai Mar-a-Lago-ban. Az FBI ügynökei augusztus 8-án látványos házkutatást tartottak ott, „minősített dokumentumok visszatartására” és „szövetségi nyomozás akadályozására” hivatkozva, és mintegy harminc másik dobozt foglaltak le. Ezután heves jogi harc kezdődött a lefoglalt dokumentumok természetének meghatározásáról – minősített, személyes, feloldott? -, ami lelassította az eljárást, de ismét lehetséges a szövetségi vádemelés.

Az összes elem összegyűjtése után a különleges ügyész „függetlenül gyakorolja szakmai megítélését annak eldöntésére, hogy kell-e vádemelés” az egyik vagy a másik aktában – mondta Garland . Smith azonban csak az ajánlás kiadásáért lesz felelős, és erről a miniszter dönt. Ha végül ezen az alapon vádat emelne Donald Trump ellen, akkor döntését nehezebb lesz támadni. A jogi eljárások megindítása nem akadályozná meg az ingatlanmágnást a versenyben, de árnyékot vetne jelöltségére.

Veterán ügyész

Donald Trump a Foxnak adott interjújában kijelentette, hogy ez a kinevezés „tisztességtelen” és „politikai indíttatású” volt. Hozzátette, hogy nem vesz részt a vizsgálatokban.

„Szégyenletes, csak azért teszik ezt, mert én vezetem a közvélemény-kutatásokat”

– folytatta a volt elnök.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője szerint Joe Bident nem tájékoztatták „előre” a független ügyész kinevezéséről, és nem „vonták be” a döntésbe.

Jack Smith veterán ügyész. A minisztériumban a nyilvánosság feddhetetlenségi osztályának vezetőjeként szolgált. 2018 óta a Koszovói Különleges Bíróság vezető ügyésze.

Donald Trump ellen már korábban is folyt egy másik különleges ügyész által felügyelt nyomozás: Robert Muellert 2017-ben vádolták meg azzal, hogy összejátszás történt-e kampánycsapata és Oroszország között. Két évnyi nyomozás után úgy ítélte meg, hogy nincs elég bizonyítéka Moszkva és Donald Trump csapata közötti összeesküvésről, de felfigyelt arra, hogy a Fehér Ház bérlője nyomást gyakorolt a nyomozásra.

Putyin és a futball világbajnokság

ki

-

2022-11-19

0

A FIFA szabályai szerint a megnyitón beszédet szokott mondani annak az országnak az első embere is, amely korábban a világbajnokságot rendezte. Márpedig ez nem más mint Vlagyimir Putyin. Vajon elmegy-e Katarba?

Az orosz elnök nem utazott el a G20 csúcstalálkozóra Bali szigetére. Lavrov külügyminisztert küldte maga helyett. Valószínűleg a katari megnyitó közönségének is be kell érnie Putyin helyett egy másik orosz vezetővel. Minden oroszok vezére ugyanis fél. A csaknem kilenc hónapja tartó ukrajnai háború tökéletes kudarc Moszkva számára. Zsákutcában hol van előre ? Putyin attól tarthat, hogy támogatói esetleg lecserélik hiszen Zelenszkij elnök többször is elmondta: vele nem hajlandó tárgyalni az esetleges tűzszünetről. Putyin persze nem Zelenszkij ukrán elnökkel akar tárgyalni hanem Joe Bidennel. Csakhogy a Kreml is kénytelen volt jelezni : nem lesz semmiféle csúcstalálkozó az Egyesült Államok elnökével. Oroszország ugyanis teljesen elszigetelődött , már Kína is mindinkább távolodik tőle. Hszi Csinping elnök tárgyalt Bidennel, és megindult a közeledés. Erre újra Putyin fizethet rá.

Amerikai béketervek

Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója több béketervet is kidolgozott, melyeket el is juttattak az érintettekhez.

Zelenszkij álláspontja az, hogy a tárgyalások előfeltétele az oroszok teljes kivonulása Ukrajna egész területéről. Ezt Putyin nyilvánvalóan nem fogadhatja el hiszen ebben a Krím félsziget is benne van. Az egyik amerikai béketerv szerint a Krím egyelőre megmaradna orosz ellenőrzés alatt, de a többi ukrán területről ki kellene vonulnia az oroszoknak.

Van persze más béketerv is, mely szerint Oroszország megtarthatná a két “népköztársaságot”, Donyeck és Luhanszk kormányzóságot, ahol orosz a többség.

Ezt az ukrán elnök elfogadhatónak tartotta volna akkor amikor az oroszok megtámadták országát, de ma már határozottan elutasítja hiszen Putyin csapatai defenzívába szorultak, és kénytelenek voltak kiüríteni a stratégiai fontosságú Herszon városát. Ahonnan még Potyemkin herceg koporsóját is elvitték, jelezve, hogy a kivonulást véglegesnek tekintik noha nem sokkal korábban az egész kormányzóságot Oroszország részévé nyilvánították. A defenzívába szorult oroszok most a tárgyalóasztalhoz akarják bombázni az ukránokat. Abban bíznak, hogy a tartós hideg és a sötétség engedményekre kényszeríti az ukrán vezetést.

Milley tábornok, amerikai vezérkari főnök úgy véli: a Nyugatnak ki kellene használnia az oroszok meggyengülését arra, hogy tárgyalásokra kényszerítse Putyint. Valami megkezdődött hiszen a Lengyelországra hullott rakéta kapcsán az USA sietett cáfolni Ukrajna verzióját az orosz támadásról: “a tények nem Téged igazolnak” – mondta Biden Zelenszkij elnöknek. Moszkva sietett megköszönni a mértéktartó amerikai reakciót.

Az oroszok hozzájárultak ahhoz, hogy folytatódjon az ukrán gabona export a Fekete tengeren. Mindeközben Ukrajnában is egyre hidegebb van, és a katonai parancsnokság közölte: még egy olyan súlyos orosz rakéta csapás mint a legutóbbi, és Ukrajna hálózatai olyan állapotba kerülhetnek, hogy nem lesznek képesek biztosítani a fűtést és a világítást a téli hónapokban.

Twitter: a világ leggazdagabb vállalkozója kontra Európai Unió

Polonius

-

2022-11-18

0

Twitter: a világ leggazdagabb vállalkozója kontra Európai Unió

Áradnak a jogi panaszok a Twitter ellen Európában azt követően , hogy Elon Musk átvette a céget, és szinte mindenkit kirúgott onnan, akikkel az uniós ellenőrök eddig tárgyaltak.

“Ez nagy teszt lesz az európai ellenőröknek” – mondja a George Washington egyetem Adatkezelési, Demokrácia és Politika Intézetének igazgatója. Rebekah Tromble tagja annak a tanácsadó testületnek, amely az európai digitális médiát figyeli. Ők jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megalkossák a szabályzatot. Digital Service Act-DSA-t, amely alkalmas arra, hogy az egész nyugati világ ellenőrző rendszerét működtesse.

Az Európai Uniónak van a legrészletesebb szabály könyve arra, hogy a nagy digitális társas rendszereknek milyen jogi keretben kell működniük, de a világ leggazdagabb embere, aki megvette a Twittert, erre eddig nemigen figyelt oda.

“Ha Elon Musk továbbra is hajthatatlan marad, akkor az ellenőröknek sokkal gyorsabban kell cselekedniük mint ahogy az szokásos”

– állítja az amerikai szakértő, aki szerint az európai ellenőröknek megvan a jogi fegyverzete ehhez a háborúhoz.

Thierry Breton uniós biztos már telefonált is Elon Musknak, és felhívta a figyelmét arra, hogy a Twitter vállalta: betartja a digitális szabály könyvet, a DSA-t. Musk akkor megígérte, hogy ő is betartja a szabályokat, de a tények mást mutatnak.

“Európában a madár európai szabályok szerint repül” – hangsúlyozta Thierry Breton, aki a belső piacért felelős az Európai Unióban. Musknak felhívta a figyelmét arra is, hogy be is tilthatják a Twittert, ha hosszú ideig megsérti a szabályokat.

Négy uniós ellenőr, aki mind kérte, hogy a nevét ne közöljék, azt mondta a brüsszeli Politiconak, hogy az elmúlt hetekben áradnak a jogi panaszok.

Az egyik legnagyobb baja az az európai ellenőröknek, hogy az a két vezető a Twitternél, akikkel meg tudták beszélni a problémákat már távozott a cégtől.

Nemcsak az unióban van gond a Twitterrel

Ausztráliában a digitális ellenőrzés főnöke, aki korábban a Twitter ázsiai részlegét irányította, találkozót kért a cégtől, mert gyerek prostitúcióval kapcsolatos képek jelentek meg a Twitteren. Még nem kaptam választ – nyilatkozta a Politiconak az ausztrál fő ellenőr.

Nagy Britanniában a digitális ellenőrző hatóság vezérigazgatója kapott egy időpontot a találkozóra, melyet azután az utolsó percben lemondtak.

Írországban is komoly gondok vannak, de mivel felröppent a hír, hogy a Twitter elhagyja a zöld szigetet, mely a legfontosabb európai támaszpontja, ezért még várnak a vizsgálattal.

Lehet, hogy a döntéseket már kizárólag Kaliforniában hozzák meg a jövőben, de ez nem felel meg az uniós szabályozásnak. Az ugyanis kimondja, hogy a 27 tagállam egyikében kell a döntéseket meghozni, mert jogilag csak így tud hatékonyan fellépni az Európai Unió. Musk viszont a hírek szerint arra készül, hogy csakis Kaliforniában szülessenek meg a döntések, ahol az amerikai jog az irányadó. Elhúzódó jogi háborúskodásra lehet számítani a világ leggazdagabb embere és az Európai Unió között, mert Brüsszel nem viccel a digitális jogokkal.

Nem kell mindig kaviár – vagy mégis?

Kenderessy Milán

-

2022-11-18

0

A Türk Tanács ülésén készített Orbán, Ergogan, Ilham Alijev fotó juttatta eszembe azt az ősi magyar mondást (talán még a magyarság türk-kipcsák idejéből való), hogy „madarat tolláról embert barátjáról”.

Ki is ez a nagybarát Ilham?

Aliyev elnök sokmilliárd dolláros külföldi megvesztegetési alapja volt az egyik, ami kicsapta a biztosítékot hazájában (is).

17 sajtóorgánum leplezte le Aliev 3 milliárd dolláros megvesztegetési alapját. Ezek egyike, a Süddeutsche Zeitung annak is megpróbált utánajárni, hogy konkrétan ki és mire kapott a pénzből. A többi között kiderítette, hogy egy CDU képviselőnő is érintett a botrányban. Angela Merkel pártjának képviselőnője két éven keresztül szép fizetést húzott egy német fedőcégtől, amelyet Azerbajdzsán pénzelt. Cserébe az Európa Tanácsban az ellen szavazott, hogy Azerbajdzsán engedje szabadon a politikai foglyokat. A választási kampány hajrájában vádolta meg az ellenzék és a sajtó Karin Strenz asszonyt, akiről azt is megírták, hogy honlapján egy Ilham Alievvel közös fényképe is ott díszeleg.

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok tiszteletben tartása távolról sem felel meg az európai normáknak. A Néppárt frakcióvezetője az Európa Tanácsban, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést. Az olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól.

Ugyancsak tanácsadás címen utaltak át egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek. Lintner 2009-ben kiszállt a parlamentből és azóta nyíltan lobbizik Azerbajdzsán mellett. Berlini cége több mint 800 ezer eurót kapott ezért.

A magyar szál

Mint a fenti példák is mutatják, Ilham Aliyev külföldi megvesztegetési alapjából sok helyre jutott, állítólag Magyarországra is. Ami tény, a magyar kormány a közvélemény számára váratlanul kiadta Ramil Safarovot, azaz a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Ő otthon nemzeti hős lett amiatt, mert Budapesten álmában megölt egy örmény katonatisztet, aki vele együtt tanult a magyar fővárosban. Mit és mennyit kapott ezért az Orbán kormány, egyáltalán, kapott-e valamit?

A válasz nem ismert, a parlamentben a kormánypártok megakadályozták a vizsgálatot.

Mindenesetre a baltás gyilkos és az állítólagos azeri kenőpénzek ügye azóta is jelen van a magyar politikában. Az ellenzék ugyan felszólította a kormánypártokat, hogy hívják vissza Polt Péter legfőbb ügyészt és az ügyészség teljes vezetését az azerbajdzsáni korrupciós hálózat ügyében mutatott alkalmatlanságuk, illetve felelősségük miatt.

Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője akkoriban Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az azeri miniszterelnök-helyettes fia egy hónappal azután utalt több mint 7 millió dollárt egy magyarországi bankszámlára, hogy édesapja találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, újabb egy hónappal később pedig Magyarország kiadta Safarovot. Elmondta azt is, hogy

írásbeli kérdésükre válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról számolt be, hogy hivatalos megkeresés hiányában nem indult hatósági eljárás az ügyben.

Sajtójelentések szerint volt olyan ügyészségi vezető, aki az ügy kapcsán csak annyit közölt, hogy nem olvas újságot.

Az alap

Négy Nagy Britanniában bejegyzett, az egykori szovjet tagköztársasággal szoros kapcsolatban álló cég 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Aliev elnök és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és több európai újság közös, hónapokig tartó vizsgálata. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa lehet, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppen úgy, mint a kontinentális Európában.

Ezeket a fedőcégeket Aliev elnök utasítására a szovjet időkből megmaradt titkosszolgálat működtette és működteti.

Szovjet titkosszolgálati bölcső

Aliev elnök édesapja annak idején a KGB tisztjeként kezdte a pályafutását a Szovjetunióban. Hejdar Alievnek már életében szobrot emeltek Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról.

A kaviár diplomácia

Aliev ekkor hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Sikerült is megőrizni a hatalmát a Szovjetunió bukása után is, és hamarosan ismét első számú vezető lett Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot, s ott is eredményesen: a CIA „a kebelére ölelte” az egykori KGB tábornokot.

Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Aliev örökölte, immár tizenkilenc éve. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete volt a „kaviár diplomácia”: azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet.

Orbán készülhet a kiskapuk bezárására

FüHü

-

2022-11-18

0

Tény, hogy az uniós támogatások járnak Magyarországnak, a jelenlegi válságos időszakban pedig különösen fontos lenne, hogy maradéktalanul és mielőbb lehívhatóak legyenek ezek a pénzek – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő közzé tette a legsarkalatosabb pontjait a tervezetnek.

A Fidesz-kormány folyamatosan azt hazudja, hogy valamiféle magyar-ellenes összeesküvés és a baloldali ellenzéki politikus áskálódása miatt nem jut hozzá Magyarország a neki járó pénzekhez. Világos és egyértelmű tény, hogy az egész eljárásra nem került volna sor, ha a Fidesz-kormány betartja a saját maga által is vállalt és olykor hivatkozott európai szabályokat, nem lopja el és költi saját személyes gazdagodására az európai – benne a tisztességes magyar – adófizetők pénzét és nem folytat teljesen felesleges és káros háborút az Európai Unió ellen. Mindazért tehát, ami kialakult kizárólag a Fidesz-kormány a felelős. Ha egyetlen eurócentet is veszít Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ezzel nekik kell majd elszámolniuk Magyarország és a magyar emberek felé.

A pénzeket az Orbán-kormány bűnös tevékenysége, EU-ellenes harca, a jogállamiságot lebontó, az uniós pénzeket saját hasznára fordító gyakorlata miatt fagyasztotta be az Unió. Ezért nem jutottunk hozzá ezekhez a pénzekhez. Kizárólag az Orbán-kormányon múlik: mennyit, mikor és milyen formában kapunk majd meg ezekből a pénzekből; ez alapvetően a Fidesz kompromisszumkészségén, önreflexióján, változatási képességén és tisztességén múlik.

Az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak kezdeményezésére jövő héten egy meglehetősen sarkos állásfoglalásról szavazhatnak. Az első – nem teljesen végleges – szövegváltozata már elkészült: többek között a következő tételek szerepelnek benne:

Az állásfoglalás kimondja, hogy a kormány által tett vállalások teljes körű végrehajtása sem szüntetné meg a jogállamiság megsértését hazánkban, ez pedig továbbra is súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását Magyarországon.
Az állásfoglalás kritikus pontként kiemeli, hogy Magyarország kormánya úgy döntött: nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben.
Az állásfoglalásban kiemelt pontként szerepel a “végső kedvezményezettek védelme”, amelyet az előző EP-ciklusban még Ujhelyi kezdeményezett a jogállamiságot érintő eljárás részévé tenni.

Ez garantálja ugyanis, hogy ha Magyarországgal szemben végül szankciókat alkalmaznak, úgy ebben az esetben sem eshetnek el a forrásoktól azok a végső kedvezményezettek, akiknek ezeket a támogatásokat (civil szervezetek, önkormányzatok, kisvállalkozások, stb.) alapvetően szánjuk. Az állásfoglalás jelenlegi tervezete arra is felhívja az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, ha a kormány nem működik együtt a jogállamisági intézkedések végrehajtásában.

Ez fontos garancia és védelem tehát a kormánnyal szemben, a magyar emberek érdekében.

Az Európai Parlament a tervezett állásfoglalásban felhívja az Európai Bizottságot további lépések megtételére, például az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.

Az állásfoglalás tervezete tartalmaz egy olyan pontot is, amely rámutat a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások átláthatatlanságára és az azzal kapcsolatos információk hiányára. Teljesen jogos elvárás mind a Bizottság, mind pedig a magyar kormány felé, hogy érdemben és rendszeresen tájékoztassák a nyilvánosságot – az Európai Parlamenten keresztül például az érintett magyar polgárokat is – arról, hogy miről és miként egyeztetnek a fejük felett ebben az ügyben.

Trump és Orbán

ki

-

2022-11-16

0

A kormánypárti sajtó zászlóshajója, az Origo lelkesen üdvözölte Trump bejelentését arról, hogy újra indul az elnökválasztáson.

A Rogán média birodalom iránymutató portálja szerint Trump nagy győzelmet aratott az időközi választásokon, ezért indulása logikus. Valószínűleg az elmúlt napok amerikai hírei nem jutottak el az Origo szerkesztőségébe, mert Trump az időközi választások legnagyobb vesztese lett az Egyesült Államokban.

A republikánusok kérték: ne induljon, mert ezzel csakis a demokraták malmára hajthatná a vizet. Trump azonban 76 éves, és nyilvánvalóan azt gondolta: most vagy soha.

Pedig egykori tanácsadója, John Bolton is megmondta: Trump soha nem tér vissza a Fehér Házba!

A szintén kormánypárti Mandiner – ellentétben az Origoval – elolvasta az elmúlt napok amerikai híreit, és meglepő gondolati konstrukcióval állt elő:

Trump az amerikai Gyurcsány?

Trump bejelentése nagyobb kihívást jelent a republikánusoknak mind a demokratáknak – írja Rajcsányi Gellért. Se kiköpni se lenyelni nem tudják az ex elnököt, aki nagyszámú támogatót vonz ugyan, de még többen utálják őt az Egyesült Államokban.

A számok:

a választók 40%-a kedveli Trumpot, de 54% abszolút mértékben elutasítja!

“Trump új karaktert adott a republikánus pártnak. Ebből nem lesz visszaút” – írja a szerző. Szerinte a kérdés az, hogy a trumpizmus vele vagy nélküle valósítható-e meg jobban? És itt jön a “rémálom forgatókönyv”: Trump miatt a republikánusok elbukják az elnökválasztást, és a demokraták röhögnek a markukba. “Pont mint egy amerikai Gyurcsány a jobboldalon” – írja a Mandiner Orbán Viktor barátjáról, aki oly mértékben megosztó személyiség, hogy vele ugyancsak nehéz lenne választást nyerni az Egyesült Államokban.

Mi az a trumpizmus? – kérdezhetnénk hiszen az ex elnök nézeteit a közvélemény kutatások határozták meg. Csakhogy ez a közvélemény most Trump ellen fordult. Mi lesz, ha a “rémálom forgatókönyv” Orbán esetében is bekövetkezik? A gazdasági válság megfordíthatja a közvéleményt Magyarországon is.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

ki

-

2022-11-14

0

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?

Kenderessy Milán

-

2022-11-14

0

Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?

Indul-e vagy sem. A republikánusok egyre inkább amellett vannak, hogy ne ő legyen az elnökjelölt hanem Florida kormányzója, Ron DeSantis, aki szintén fölényesen nyert a déli államban. Trump ellen a Biden-Harris párosnak jó esélye lenne, mert mint most kiderült: igen sok amerikai utálja az ex elnököt. Ha viszont a fiatal és dinamikus floridai kormányzót indítják a republikánusok, akkor a demokraták, a Biden-Harris páros veresége biztosra vehető.

Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?

Biden le is mondhat

Ha Trump nem indul, akkor Biden elnöknek félre kellene állnia, hogy utat nyisson az esélyesebb jelöltnek, Gavin Newsomnak. Biden akár le is mondhat, előbb lecseréli a nem túlságosan népszerű Kamala Harris alelnököt Newsom kormányzóra, aki nem is titkolja, hogy elnöki ambíciói vannak 2024-ben.

Ha Biden lemondana, akkor Newsom alelnök egyből elnök lehetne, és ebből az előnyös helyzetből vívhatná meg a választási csatát. Ilyenkor a Fehér Ház általában előnyben van hiszen az elnök sokkal gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt mint vetélytársa.

Alkotmányjogilag lejátszható ez a csere persze csak akkor, ha minden szereplő betartja a játékszabályokat. Biden elnök egészsége nyilvánvalóan hanyatlik. Kamala Harris nem csillogtat elnöki erényeket. Az pedig önmagában nem elég, hogy színesbőrű és nő. Ráadásul Newsom éppúgy kaliforniai mint ő, de a kormányzó mögött kiválóan szervezett választási csapat áll az USA legnépesebb államában.

Egyelőre mindenki arra vár, hogy Trump mit jelent be november 15-én. Miután Fekete Péter lett az amerikai belpolitikában saját pártjának már több gondot okoz mint a hatalmon levő demokratáknak. Akik vígan építhetnek a Trump ellenességre.

Orbán és Trump

A magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az Egyesült Államokban: az első között támogatta Donald Trumpot külföldön, és ő volt az az elnök, aki fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Orbán mindvégig kitartott Trump mellett, a kormánypárti sajtó nyíltan szurkolt neki és földindulásszerű győzelmet várt. A földindulás elmaradt, Trump lemaradt. A demokraták viszont egyáltalán nem felejtik el Orbán szereplését az Egyesült Államokban. Soros György, a demokraták egyik legnagyobb szponzora. Jelöltjei jól szerepeltek a választáson – írta a Forbes, amely úgy fogalmazott, hogy a választás fő tanulsága: Soros győzött Trump megbukott!

Változtat-e Orbán amerikai politikáján Trump leszereplése után? Sem Trump sem Orbán nem szereti a lúzereket, de mi van akkor, ha ők maguk kerülnek ilyen helyzetbe?

Bundestag: Orbán kapjon 7,5 milliárd euróval kevesebbet, ha nem tartja be a jogállami normákat

ki

-

2022-11-11

0

Bundestag: Orbán kapjon 7,5 milliárd euróval kevesebbet, ha nem tartja be a jogállami normákat

Olaf Scholz kancellárnak meglehetősen egyértelmű üzenetet küldött a Bundestag, a német parlament miután megvitatta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az Európai Tanácsban Scholznak kell szavaznia majd a Magyarországnak járó eurómilliárdokról.

Orbán Viktor nemrég tárgyalt Berlinben a német kancellárral az uniós pénzekről, de semmit sem közöltek arról, hogy miben maradtak. Közös sajtóértekezlet mindenesetre nem volt Berlinben.

Utána viszont Orbán Viktor úgy nyilatkozott a Budapester Zeitungnak, hogy

“a német szociáldemokrata párt a leginkább magyarellenes erő a Bundestagban.”

Olaf Scholz kancellár ennek a pártnak a vezetője. Orbán sajnálkozva említette ugyanebben az interjújában, hogy

“kénytelenek voltunk lemondani a pártkapcsolatról az Alternative für Deutschland mozgalommal.”

Ez a szélsőjobboldali erő tele van neonácikkal. Akik a párt a Szárny nevű frakciójába tömörülnek, melyet az Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyel. Ennek egyik vezetője, Björn Höcke nemrég úgy nyilatkozott, hogy az eszményképe Orbán Viktor.

Német külügyminiszter: Magyarország ne zsarolja az uniót!

Annalena Baerbock külügyminiszter azt követően beszélt erről, hogy a magyar diplomácia jelezte: nem támogatja azt a 18 milliárd eurós segély csomagot, melyet az Európai Unió Ukrajnának szán.

“Életeket menthetünk ezzel a csomaggal. Ezt nem lenne szabad akadályozni egy egész más kérdésben folyó vita miatt” – hangsúlyozta a német külügyminiszter asszony. Magyarország 13 milliárd euróra vár Brüsszeltől, amely feltételekhez köti a pénz kifizetését elsősorban amiatt, mert nem szeretné, ha folytatódna a NER rendszerszintű nagy lenyúlása: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei kapnak szinte mindent miközben a választópolgároknak felkínálják cserébe azt, hogy tiltakozhatnak Brüsszel politikája ellen.

Biden elégedett a választási vereséggel

FüHü

-

2022-11-10

0

Biden elnök szerdán kijelentette, hogy az amerikai választók „világos és félreérthetetlen üzenetet” küldtek, miszerint meg akarják őrizni a demokráciát és az abortuszhoz való jogot, de elismerte, hogy jogosak a választók félelmei a makacsul magas infláció és a kormányzati diszfunkció miatt.

A Fehér Házban tartott sajtótótájékoztatón Joe Biden számot adott a pártja számára a vártnál jobban sikerült választásról, és kijelentette, hogy John F. Kennedy óta az első félidőben kevesebb helyet veszített a képviselőházban, mint bármelyik demokrata elnök.

Békejobbot nyújtott az ellenzéki párt vezetőinek, mondván, meghívja őket a Fehér Házba, hogy megvitassák, hogyan tudnak együtt dolgozni a következő két évben.

„Jó nap volt ez a demokrácia számára, és azt hiszem, jó nap Amerika számára”

– mondta Biden a választás eredményéről.

Újra indulna a 2024-ben esedékes választáson, de ebben a kérdésben a végső döntést majd 2023-ban hozza meg.

A demokraták dacoltak a történelmi esélyekkel a kritikus félidős választásokon, mivel a várt „vörös hullám” nem valósult meg, ugyanakkor nagy kérdés mi lesz a szenátusi választások végeredménye mivel a valószínű republikánus többség Biden és a kormányzat lehetőségeit.

Biden elégedettsége ellenére szerdán hat kulcsfontosságú képviselői helyet nyertek a republikánusok, köztük egyet Wisconsinban, ahol Derrick Van Orden, a haditengerészet nyugalmazott tagja a Capitoliumban tartózkodott, miközben 2021. január 6-án a zavargók megrohamozták azt.

A képviselőház sokáig a demokraták kezében volt.

A demokratákat súlyosan érintheti, hogy a liberális New York republikánus győzelmeket hozott, amely nagy lépésnek számít a republikánusok győzelméhez.

A szenátusban végeredmény csak a georgiai második forduló, azaz december 6. után lesz, mivel ebben az államban egyik jelölt sem érte el a szükséges ötven százalékos támogatottságot.

Mindkét párt aggódva figyel a nevadai és arizonai szenátusi versenyt ebben a két államban még nem dőlt el a szenátusi helyek sorsa.

A republikánusoknak könnyebb útjuk van a többséghez, mint a demokratáknak, bár Coloradóban, Washingtonban, Kaliforniában, Új-Mexikóban és Arizonában több hely is átválthat republikánusból demokratává.

A republikánus képviselőház a vártnál kisebb többséggel is két éven át tartó állandó konfliktus melegágya lesz.

A szenátus irányításának megőrzéséhez a demokratáknak két veszélyeztetett hivatalban lévő képviselőjüknek, az arizonai Mark Kellynek és a nevadai Catherine Cortez Mastonak kell megtartaniuk helyüket. Előfordulhat, hogy a végső győztest csak a jövő héten hirdetik ki.

Ennek ellenére a korai eredmények azt mutatták, hogy a republikánusok az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb teljesítményét érhetik el a hatalmon kívüli párt egy első ciklusú elnök pártjával szemben.

Fontos

Tizenöt doboz

Veterán ügyész

A FIFA szabályai szerint a megnyitón beszédet szokott mondani annak az országnak az első embere is, amely korábban a világbajnokságot rendezte. Márpedig ez nem más mint Vlagyimir Putyin. Vajon elmegy-e Katarba?

Amerikai béketervek

Áradnak a jogi panaszok a Twitter ellen Európában azt követően , hogy Elon Musk átvette a céget, és szinte mindenkit kirúgott onnan, akikkel az uniós ellenőrök eddig tárgyaltak.

Négy uniós ellenőr, aki mind kérte, hogy a nevét ne közöljék, azt mondta a brüsszeli Politiconak, hogy az elmúlt hetekben áradnak a jogi panaszok.

Nemcsak az unióban van gond a Twitterrel

A Türk Tanács ülésén készített Orbán, Ergogan, Ilham Alijev fotó juttatta eszembe azt az ősi magyar mondást (talán még a magyarság türk-kipcsák idejéből való), hogy „madarat tolláról embert barátjáról”.

Ki is ez a nagybarát Ilham?

A magyar szál

írásbeli kérdésükre válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról számolt be, hogy hivatalos megkeresés hiányában nem indult hatósági eljárás az ügyben.

Az alap

Szovjet titkosszolgálati bölcső

A kaviár diplomácia

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot, s ott is eredményesen: a CIA „a kebelére ölelte” az egykori KGB tábornokot.

A kormánypárti sajtó zászlóshajója, az Origo lelkesen üdvözölte Trump bejelentését arról, hogy újra indul az elnökválasztáson.

Trump az amerikai Gyurcsány?

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

A háromszög

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?

Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?

Biden le is mondhat

Orbán és Trump

Olaf Scholz kancellárnak meglehetősen egyértelmű üzenetet küldött a Bundestag, a német parlament miután megvitatta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az Európai Tanácsban Scholznak kell szavaznia majd a Magyarországnak járó eurómilliárdokról.

Német külügyminiszter: Magyarország ne zsarolja az uniót!

A szenátusban végeredmény csak a georgiai második forduló, azaz december 6. után lesz, mivel ebben az államban egyik jelölt sem érte el a szükséges ötven százalékos támogatottságot.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA