Fontos

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Nyilatkozott a kínai járványt felügyelő országos egészségügyi hatóság egyik tagja az állami televíziónak. A társas oldalakon viszont arról számolnak be a kínaiak, hogy a kórházakat elárasztották a pandémia páciensei Sanghajban és sok más nagyvárosban. A járvány tetőzése a Holdújév idején várható.

“A járvány csúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője. Az Amerika Hangja pekingi tudósítója megkereste az egyik nagy kórház igazgatóhelyettesét, aki konkrétabb részleteket közölt. Tong doktor két nagy pekingi kórházban ellenőrzi a Covid vírus elleni küzdelmet, amely azt követően vált drámaivá, hogy a kormány felszámolta a zéró tolerancia politikáját.

“A fertőzöttek 3-4% jut el a súlyos vagy kritikus fázisba abban a két kórházban, melyet én felügyelek”

– mondja a kínai orvos. Őszintén bevallja, hogy a járvány méreteiről halvány fogalma sincs, de nem is lehet, mert a hatalom megszüntette a kötelező PCR tesztet. Kína egy időre le is állt a Covid adatszolgáltatással, ezt a WHO is kifogásolta.

Peking hétfőn 3 Covid halálozást jelentett, ez nem túlságosan sok a 20 milliós városban. A baj az, hogy a kínaiak szerint eddig összesen csak 5.253 ember veszítette életét a járványban az elmúlt három év során. Kevesen hiszik el, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén csak ilyen kevesen haltak volna meg. Peking viszont azt állítja, hogy ez a zéró tolerancia politika eredménye.

A Reuters tudósítója bejutott a 25 milliós Sanghaj egyik nagy kórházába, ahol azt látta, hogy óriási a tömeg, amely Covid ellátásra várakozik. A kínaiak szorgosan tesznek fel erről képeket és videókat a társas oldalakra, de a szigorú cenzorok ezeket pillanatok alatt eltávolítják.

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Hivatalos adatok szerint ennek a kórháznak 1500 ágya van. A videóból az is kiderült, hogy sok orvosnak is Covid fertőzése van, de tovább dolgoznak, mert vészhelyzet áll fenn.

Más videók azt mutatják, hogy kilométeres sorok kígyóznak a krematóriumok előtt. A hatóságok közölték, hogy sok városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen együtt hamvasztanák el a halottakat.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Ezt nyilatkozta a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaonak az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese.

“Ma 20-szor vagy 30-szor nagyobb a Covid fertőzöttség Sanghajban mint áprilisban és májusban volt” – mondta Csen Erzsen doktor. Áprilisban és májusban két hónapig le volt zárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt. Ez visszavetette a gazdaságot, és komoly elégedetlenséget váltott ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom enyhített a zéró tolerancia politikán.

A Bloomberg tudósítója szerint naponta 25 ezer ember halhat bele a Covid járványba Kínában.

Tetőzés a Hold újév idején

Az előrejelzések szerint január 23-án érheti el a csúcsot a járvány Kínában, ahol ekkor már megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a Holdújév, amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. A Covid miatt ezt az óriási mozgást erőteljesen korlátozta a hatalom az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal most is erre lesz szükség hiszen nemcsak Sanghajban következhetett be, hogy a lakosság 70%-át elérte a Covid fertőzés.

Peking közben tiltakozik azellen, hogy polgárait PCR tesztnek vetik alá külföldön a repülőtereken és a kikötőkben.

Mai kérdés – Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Iráni drónok váltak főszereplővé az ukrán infrastruktúra elpusztításában

Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.

December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket  irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.

Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.

A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt  Irántól.

Az ISW főbb megállapításai december 30-án:

  • December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
  • Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
  • Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
  • Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
  • Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
  • Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
  • Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.

Orbán az egyetlen uniós vezető, akinek Putyin boldog újévet kívánt

Öl-e Putyin ölelése? Az orosz diktátor olyan mint Piszkos Fred, a kapitány. A kapitány barátságos ölelése sokak számára bizonyult végzetesnek.

Putyin egyébként a NATO tagállamok közül Magyarország és Törökország vezetőjének küldött újévi üdvözletet. Ők Putyin barátai. Az orosz elnök állítólag Orbán Viktort akarta kitüntetni a Barátság érdemrenddel, de a magyar miniszterelnök köszönte a megtiszteltetést, és maga helyett inkább hűséges janicsárját, Szijjártó Péter külügyminisztert küldte a kitüntetés átvételére. Így lett kisebb a blamázs. Mindenestre Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem járt Kijevben, hogy ott támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt az orosz agresszióval szemben. Sajtóértekezletén megerősítette: nem is szándékozik Kijevbe látogatni! Szijjártó Péter viszont az egyetlen olyan uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát február 24- én.

Gáz van babám!

A magyar kormány a nagy orosz barátságot azzal indokolja, hogy így biztosít Magyarországnak olcsó orosz földgázt. Menetközben kiderült: Putyin ebben is hazudott, mert nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Csupán fizetési könnyítést ad: elég a téli szezon magas árait tavasszal kifizetni.

A gázársapka bevezetése után Putyin leállíthatja a földgáz szállítást az Európai Unióba.  A fenyegetés természetesen nem vonatkozik Putyin barátaira. Jelen pillanatban az Európai Unióban ez kizárólag Orbán Viktort jelenti. Gáz tehát lesz, ha drágán is – így lehet dekódolni Putyin újévi üzenetét.

Mit mondott a kínai elnök Putyinnak?

Kína mielőbb békét akar Ukrajnában! – ezt a kínai elnök már megmondta Medvegyevnek, aki korábban Putyin alteregója volt, és az orosz diktátor támogatásért küldte Pekingbe. Kapott is meg nem is: közös hadgyakorlatot tartott a kínai és az orosz flotta. Putyin most videó beszélgetésben meghívta Hszi Csin-pinget Moszkvába, ahol a kínai elnöktől azokat a chipeket várják, melyeket a nyugati szankciók miatt Oroszország nem kaphat meg. Emiatt máris nagy a chip hiány a hadiiparban éppúgy mint a stratégiai fontosságú olaj és gáziparban. Csakhogy Vang Ji külügyminiszter megállapodott Jake Sullivan-nel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek. Hszi Csin-ping ezért félreérthetetlenül jelezte:

Kínának sokkal fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin.

Kína semmiképp sem akar úgy elszigetelődni mint Oroszország. Modus vivendit keres az Egyesült Államokkal, és ennek az az ára, hogy az orosz elnök csak lelkes nyilatkozatokat kap az együttműködésről, de chipeket nem.

Hszi Csin-ping a béke irányába taszigálja Putyint. Állítólag már Szamarkandban, amikor először találkoztak személyesen az ukrajnai háború kitörése óta, azt mondta a kínai elnök Putyinnak barátilag, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A pénteki videókonferencián az is kiderült, hogy Pekingnek nem olyan sürgős a béke Ukrajnában mint Európának.

A kínai diplomácia ugyanis “a hegytetőről nézi a tigrisek harcát”.

Európa meggyengülése lehetőséget teremt a kínai export növelésére hiszen az Európai Uniónak már így is Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. A hatalmas kínai piac pedig mágnesként vonzza az európaiakat, akik az USA kérésére sem kívánnak szakítani Kínával. Pekingnek az sem kerüli el a figyelmét, hogy bár Washingtonban Kínát jelölték meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét, de jelenleg az amerikai diplomáciát szinte teljes mértékben lefoglalja Ukrajna sorsa. Ez pedig olyan mocsár, amely dollár milliárdokat nyelhet el minden különösebb eredmény nélkül.

Az USA világhatalom ugyan, de ellenfélből neki is sok két olyan fajsúlyos nagyhatalom egyszerre mint Oroszország és Kína.

Erre különben a 99 éves Kissinger szinte naponta figyelmezteti az amerikai diplomácia irányítóit. Kissinger, aki ötven éve összehozta az amerikai- kínai megállapodást Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt, mindenképp szeretné megőrizni a jó viszonyt Pekinggel. Ezért is sürgeti a békét Ukrajnában nehogy Putyin nehéz helyzetében túlságosan is függővé váljon Pekingtől, amely az orosz nyersanyag forrásokat és a fegyvergyártás eredményeit kihasználva túlságosan is erőssé válna, és le tudná rövidíteni azt az időt amíg Kína egyenrangúvá válik az Egyesült Államokkal.

Ukrajna harcol a korrupció ellen: két lépés előre, egy hátra

Brüsszel márciusban és októberben is megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek Ukrajna uniós tagságához. A brüsszeli Politico annak nézett utána, hogy mi is történik a gyakorlatban abban az országban, melyben a korrupció igen régóta meghatározó jelentőségű.

“A mi jövőnk az Európai Unióban van” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki sokat tesz azért, hogy meggyorsítsa ezt a folyamatot, mert pontosan tudja: a korrupcióra hivatkozva sok uniós tagállam késleltetheti Ukrajna csatlakozását. Emmanuel Macron francia elnök például többször is elmondta, hogy “Ukrajna uniós tagsága még évtizedekig várathat magára.” Nem ő az egyetlen az Európai Unióban, aki arra hivatkozik, hogy a korrupció és a létbizonytalanság komoly akadálya Ukrajna uniós tagságának, nem beszélve arról, hogy a háború utáni újjáépítés hatalmas összegeket emésztene fel.

Mit tesz Zelenszkij elnök, akinek a politikai pozíciója jelentős mértékben megerősödött a háború idején?

Új főügyészt nevezett ki, aki gyorsan és határozottan lép fel a korrupciógyanús ügyekben.

Zelenszkij elnök az új főügyészt a korrupció ellen küzdő hivatal – a NABU vezetői közül választotta ki. Olekszandr Klimenko korábban levadászta az elnöki hivatal helyettes vezetőjét, és ezzel hírnevet szerzett magának Ukrajnában, ahol eddig az ilyen magasrangú tisztviselők védett személynek számítottak. Különösen azért volt kényes ez az ügy, mert a szóban forgó elnöki kabinet főnök helyettes felügyelte korábban a bűnüldözést is.

“A hatalomtól független korrupció ellenes szervezetet akarunk, mert az a demokrácia feltétele”

– jelentette ki az elnöki hivatal vezetője az új főügyész beiktatása kapcsán.

A kijevi kerületi bíróság megpróbálta megakadályozni a főügyész kinevezését, de ez nem sikerült.

Sőt Zelenszkij elnök kérésére a parlament felszámolta a kijevi kerületi  bíróságot, amely a legkorruptabb volt egész Ukrajnában.

Zelenszkij elnök még 2021 áprilisában javasolta ennek a megvesztegetésről nevezetes bíróságnak a megszüntetését, de erre csak néhány napja került sor, és akkor is külföldi intervenció eredményeképp. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma korrupciós feketelistára helyezte ennek a bíróságnak az elnökét, mert Pavlo Vovk bizonyíthatóan kért és kapott jelentős összegeket a bírósági ítéletek befolyásolására. A washingtoni bejelentés után az egész kijevi kerületi bíróság helyzete tarthatatlanná vált, és az ukrán parlament megszavazta a felszámolását. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ennek a bíróságnak a hatáskörébe tartoztak a kormányzati intézmények is.

Ezek az előrelépés jelei a korrupciós harcban, de Brüsszelt aggasztja az, hogy az Alkotmánybíróság reformja viszont visszalépést jelenthet.

Kiből lehet alkotmánybíró Ukrajnában?

A parlament Kijevben megszavazta az igazságügyi reformot, melynek értelmében az alkotmánybírák kiválasztását a kormány három embere és három független szakértő végzi el. Ez nagy lehetőség a politikai befolyásolásra.

Zelenszkij elnök még washingtoni útja előtt aláírta ezt a törvényt noha tudta, hogy sem az Európai Unióban sem pedig az Egyesült Államokban nem helyeslik azt. Miért nem? Mert a többségi szavazatot a hattagú testületben csakis úgy lehet elérni, hogy a kormány által kinevezett egyik testületi tag a független szakértőkkel együtt szavaz.

A háború óriási mértékben megnövelte Zelenszkij elnök presztízsét, ezért a nyugati kormányok nemigen bírálják azokat a lépéseit sem, melyeket a nemkormányzati szervezetek problematikusnak tartanak Ukrajnában. A brüsszeli bizottság viszont nyílt bírálatot fogalmazott meg: a bővítési biztos szóvivője arra intette Ukrajnát, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság szakértői véleményét, amely kritizálta  az Alkotmánybíróság reformját Ukrajnában a politikai befolyásolás lehetőségére utalva. A brüsszeli szóvivő azt is elmondta, hogy figyelni fogják: mi is történik az Alkotmánybíróság reformjának ügyében?

A Politiconak nyilatkozó ukrán jogvédő szervezetek képviselői azt hangsúlyozzák, hogy

jelenlegi formájában a törvény az államfő hivatala alá rendeli az Alkotmánybíróságot pedig ez lenne az egyetlen szervezet, amely ellenőrizhetné a kormányzat munkáját.

Az Alkotmánybíróságnak óriási a hatalma Ukrajnában: 2020-ban néhány törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítottak, és ennek következtében leállt a korrupció elleni harc. Ezt követően Zelenszkij elnök – külföldi nyomásra – megkezdte az Alkotmánybíróság megtisztítását. A leváltott elnök külföldre szökött a vizsgálat elől – elevenítette fel a korrupció ellenes harc fordulatokban gazdag közelmúltját Ukrajnában a brüsszeli Politico.

Nézeteltérés az orosz felsővezetésben

A brit hírszerzés kommentálta az Orosz Föderáció nyugati haderőcsoportja (ZGV) parancsnokának változását Ukrajnában, és azt mondta, hogy az ilyen személyi fluktuáció az orosz védelmi minisztériumban fennálló nézeteltéréseket tükrözheti.

Valószínűleg Jevgenyij Nyikiforov altábornagy veszi át az orosz csapatok nyugati csoportjának parancsnokságát Ukrajnában. Ezt írja, a brit védelmi minisztérium hírszerzési áttekintése állapítja meg.

Ő lesz az egység legalább negyedik parancsnoka az invázió óta, és váltja Szergej Kuzovlev vezérezredest, akit mindössze három hónapja neveztek ki.

A brit hírszerzés emlékeztet arra, hogy az Orosz Erők Keleti Csoportjának (SGV) vezérkari főnökeként az invázió első heteiben Nyikiforov aktívan részt vett a GVS és a légideszant csapatok katasztrofális kísérletének tervezésében, hogy északnyugat felől előrenyomuljanak Kijev felé.

„Szinte biztos, hogy a ZGF-nek most az a feladata, hogy megtartsa Oroszország jobb szárnyát – a Luhanszki régió területét Kreminnaja és Szvatovo térségében. Mivel ebben a szektorban bármelyik fél megkísérelhet támadást, Nikiforov egy fontos operatív szerepe a konfliktusban” – áll az áttekintésben.

„Az orosz vezető tisztek folyamatos cseréje valószínűleg az orosz védelmi minisztérium hadviselés jövőjével kapcsolatos belső nézeteltéréseket tükrözi”

– vélekedik a brit hírszerzés.

Amint arról beszámoltunk, a brit hírszerzés szerint Oroszország valószínűleg prioritásként kezeli a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi csapatai logisztikai támogatása szempontjából.

Ukrajna szenved

Az orosz agresszor tovább folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának létesítményeinek elpusztítását. Célzott támadások során légi és tengeri bázisú cirkálórakétákat, légvédelmi irányított rakétákkal támadtak Ukrajna városaira.

Az orosz támadás során az előzetes adatok szerint összesen 69 rakétát indítottak amiből az ukrán védelmi erők 54  cirkáló rakétát semmisítettek meg.

Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter elmondta, hogy a áramtermelő létesítményekben és az elektromos hálózatokban december 29-én bekövetkezett károk miatt nehéz a villamosenergia-helyzet Ukrajna nyugati részén, a kijevi és az odesszai régiókban. Délelőtt 11 órától az ország nyugati részén, Odessza és Kijev térségében kritikus energiaszolgáltatási helyzet alakult ki ezért vészhelyzeti áramkimaradások várhatók.

Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán főváros energiarendszerének 40%-a sérült meg a mai támadásban. Az eddigi jelentések szerint a támadásnak két sérültje van. A villamoshálózat helyreállításán már dolgoznak az energetikai szakemberek.

„A Kreml folytatja a hatalmas rakétatámadás-hadjáratát, brutálisan felhasználva a hideget és a sötétséget Ukrajna ellen… Köszönöm az ukrán légvédelem ügyességét – Ukrajna győzni fog” – kommentálta Twitterén az Egyesült Államok nagykövetsége. A rakétatámadást Maya Sandu moldovai elnök és a francia külügyminisztérium vezetője, Catherine Colonna is elítélte.

Ukrajna békecsúcsot javasol

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Az ukrán külügyminiszter által javasolt  csúcsértekezleten Oroszország csakis azután csatlakozhatna a többiekhez, hogy egy nemzetközi bíróság elítélte háborús büntetettekért – fogalmazta meg a furcsa előfeltételt Kuleba. Nem csoda, ha az ENSZ főtitkár szóvivője közölte: csakis akkor lenne értelme egy béketárgyalásoknak, ha azon minden érintett részt venne. Az ENSZ már közvetített az ukrán-orosz gabona vitában, és ennek eredményeképp az orosz hadihajók kiengedik a kikötőkből a gabonát szállító ukrán hajókat.

Kuleba úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben elégedett Zelenszkij elnök washingtoni tárgyalásainak eredményével hiszen kapnak egy Patriot rakétavédelmi rendszert. Az amerikaiak megígérték, hogy minél gyorsabban rendszerbe állítják a Patriot rakétákat, melyek megvédhetik Kijevet az orosz rakéták ellen.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Ezt nem kérdezte az AP Kuleba külügyminisztertől, de valószínű, hogy ez a javaslat épp az amerikai kérés eredménye.

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja úgy véli, hogy egy amerikai-orosz megállapodás nyitná meg az utat a békéhez. Washingtonnak pedig rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy fogadja el az orosz területi követelések egy részét. A Krímben, a donyecki és a luhanszki kormányzóságban a lakosság többsége orosz, ezekről tehát Kijev lemondhatna anélkül, hogy az ukrán nemzeti érzés különösképp sérülne. Az oroszoknak viszont el kellene fogadniuk azt, hogy Ukrajna belép az Európai Unióba, és valamiféle együttműködési egyezményt köt a NATO-val – hangsúlyozza Kissinger, aki szerint mindenfajta béke egyezmény csakis akkor lehet tartós, ha minden érintett fél elfogadja a kompromisszumot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK