Kezdőlap Világ Fontos Oldal 71

Fontos

“Putyinnal nem lehet tárgyalni”

ki
-
0
“Putyinnal nem lehet tárgyalni”

Az a véleménye Grigorij Jugyin orosz filozófia professzornak, aki immár a Princeton egyetemen írja legújabb könyvét az orosz diktátor világképéről, hogy “Putyinnal nem lehet tárgyalni”. Amit Grigorij Jugyin professzor erről állít az meglehetősen vérfagyasztó.

A birodalom visszaszerzése Putyin célja – állítja a filozófia professzor, aki szerint az egész Varsói Szerződést vissza szeretné hozni Putyin, aki megveti Gorbacsovot amiért ő feladta azt.

Fel Berlinre!

– ez a felirat olvasható a moszkvai autókon.

Ez egyrészt emlékezés a második világháborúra amikor Zsukov marsall megvédte Moszkvát és elfoglalta Berlint, másrészt pedig arra, hogy az NDK a szovjet zónához tartozott a berlini Fal leomlása előtt. Putyin, a KGB alezredese a nyolcvanas években Drezdában volt a helyi szovjet titkosszolgálati központ parancsnoka. Az ő gondolkodásában a mindent vissza! elképzelés él – állítja Jugyin. Putyin elő is állt ezzel a gondolattal mondván: a NATO vonuljon ki a Varsói Szerződés egykori területéről, így Magyarországról is!

Putyin azt gondolja, hogy a NATO nem kockáztat világháborút az egykori szocialista országok megvédése érdekében.

Putyin nem ismer határokat – állítja az orosz filozófus, aki megjósolta az Ukrajna elleni agressziót. Akkor még otthon élt, és tiltakozott, tüntetett az ukrajnai háború ellen. Agyba főbe verték a titkosszolgálat civil ruhás emberei. Ezt követően emigrált Oroszországból.

A háború nem megoldás semmire

Ezt a megállapítást a Valdaj kutató csoport tette Lukjanov professzor vezetésével. Ők Putyin stratégiai tanácsadói közé tartoznak. Az év elején kiadott tanulmányukban józanul kifejtik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban immár a pénz és a digitális technológia sokkal fontosabb mint területek elfoglalása.

A háború elavult érdekérvényesítő módszer.

Oroszországnak különben sem az a problémája, hogy nincs elég sok területe. Oroszország még mindig a világ legnagyobb országa, amelyben egyre kevesebben élnek. Nem a terület hiányzik Oroszország sikeréhez hiszen a szovjet birodalom is sikertelen volt. Olyan gazdasági rendszert képtelen összehozni Putyin, amelyikből nem menekülnek el tömegesen a tehetséges fiatalok.

A Goldman-Sachs New York-i pénzintézet moszkvai embere le is tett egy tervet Putyin asztalára arról, hogy miképp lehetne sikeres gazdaságot működtetni Oroszországban.

Az orosz diktátor megköszönte majd elutasította a tervet. Meg is mondta, hogy miért:

“az én támogatóim a szilovikok – a titkosszolgálat és a hadsereg tisztikara – illetve a szürovikok, a nyersanyag kitermelés oligarchái. Ők nem akarnak reformokat tehát én sem”

– közölte Putyin.

Ezekután belevágott a grúziai kalandba, amelynek eredményeképp megszerzett két tartományt. Aztán 2014-ben a Krím következett. 2022-ben pedig az Ukrajna elleni háború.

Ez nem birodalom építés, hanem zsákutca.

A szomszédos országok leszalámizása inkább csak propaganda siker, melynek valódi értéke nincs. Pótcselekvés.
Putyin pedig ebben a zsákutcában töprenghet azon, hogy hol van előre?

Uniós törvény alapján támadhatja Orbán az ellenzéki médiumokat

Polonius
-
0
Uniós törvény alapján támadhatja Orbán az ellenzéki médiumokat

25-100%-os arányban külföldről finanszírozzák a magyar kormányt támadó médiát – ismertette a XXI. század intézet igazgatója tanulmányukat. Békés Márton az intézet igazgatója elmondta, hogy a szponzorok mögött az élen jár Soros György Nyílt Társadalom alapítványa, az Egyesült Államok kormány- ügynökségei és a globális nagyvállalatok. Rajtuk kívül Hollandia és a német zöldek alapítványa, a Heinrich Böll Stiftung – közölte Békés Márton, a XXI. század intézet igazgatója.

Az Európai Unió olyan törvényt készít elő, amely külföldi ügynöknek nyilváníthatná azokat az intézményeket, melyeket az unión kívülről jelentős pénzekkel támogatnak. A törvényjavaslat indoklása az, hogy a jövőben el kell kerülni az olyan korrupciós ügyeket mint a Katargate vagy az orosz és kínai befolyásolási kísérletek. Ursula von der Leyen nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol Biden elnök arról győzködte őt: Oroszország után Kína ellen is szankciókat kellene hoznia az Európai Uniónak.

Az új uniós törvény erős fegyvert adhat Orbán Viktor kezébe.

Külföldi ügynök törvényen dolgoznak Brüsszelben

A nemkormányzati szervezeteknek és az oktatási intézményeknek jelezniük kellene, ha pénzt kapnak az Európai Unión kívülről. A brüsszeli Politico három forrásból is úgy értesült, hogy ilyen törvényt készítenek elő Brüsszelben.

1938 óta működik az Egyesült Államokban a Foreign Agents Registration, amely arra kötelezi a külföldi kormányok számára dolgozó lobbistákat, hogy bejelentsék tevékenységüket egy kormány hivatalban. Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló beszédében múlt szeptemberben bejelentette, hogy törvény csomagot állítanak össze a demokrácia védelmére. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nemrég Washingtonban járt, ahol Biden elnök arról győzködte, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene alkalmaznia nemcsak Oroszország, de Kína ellen is.

Putyin elnök hasonló törvényre hivatkozva tiltotta be a nemkormányzati szervezetek illetve a független sajtó működését Oroszországban. Az oroszbarát kormányzat nemrég hasonló törvényt akart elfogadtatni Grúziában, de olyan erős tiltakozó hullámot váltott ki a külföldi ügynök törvény, hogy annak visszavonására kényszerült. A grúziai törvény szerint minden olyan szervezet külföldi ügynöknek minősült, amely finanszírozásának több mint 20%-a külföldi kézben van.

Miért vállalkozik erre most az Európai Unió?

“Ez kétségkívül kényes kérdés. Még az információ gyűjtésénél tartunk, nagyon széles körben vizsgálódunk, hogy megtaláljuk a helyes megközelítést”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő.

A nemkormányzati szervezetek mindenesetre kaptak egy kérdőívet, melyet áprilisban kell visszaküldeniük. A brüsszeli bizottság összegzi az információkat, melyeket fel akar használni a törvényjavaslat megírásához.

A Politico munkatársa látott egy ilyen kérdőívet, és ezen az áll, hogy a szóban forgó intézménynek részletesen jeleznie kell: milyen pénzeket kap unión kívüli államokból?

Ha uniós törvény születik a nemkormányzati szervezetek és az oktatási intézmények unión kívüli finanszírozásáról, akkor ez fegyvert adhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezébe

– írja a Politico, amely nem emlékeztet a CEU ügyére, de nyilvánvaló, hogy ilyen esetekre gondol.

A Transparency International nemkormányzati szervezetet is aggasztja a tervezett törvényjavaslat. Nick Aiossa, a Transparency International egyik vezetője részt vett egy szóbeli kikérdezésen, amelyen azt tudakolták: “vajon a Transparency International nem olyan szervezet-e, melynek működése fenyegeti a demokráciát?”

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság jogi biztosa irányítja a törvénytervezet előkészítését. A következő napokban sok találkozón vesz részt, hogy eloszlassa a kétségeket az Európai Unió külföldi ügynök törvényével kapcsolatban – írja a Politico.

Borrell elítélte a grúz törvényt

Az Európai Unió külügyi főképviselője március 7-én úgy nyilatkozott, hogy

“Grúzia népe számára ez a törvényjavaslat rendkívül káros, és hátrányosan befolyásolhatja az ország kapcsolatait az Európai Unióval”.

Oroszország 2012-ben iktatta törvénybe a külföldi ügynökök megkülönböztetését, amely lehetővé tette Putyin számára a kritikus nemkormányzati szervezetek betiltását, és a független sajtó elnémítását.

A grúz törvényjavaslat mintája az orosz volt, ezért is tört ki vele szemben elemi erejű felháborodás Tbilisziben. Az ország államfője, Szalome Zurabisvili is elítélte a törvényjavaslatot. Közölte, hogy nem írja azt alá. A tiltakozás láttán az oroszbarát kormány visszavonta a törvényjavaslatot, melyről az USA nagykövetsége Tbilisziben azt írta, hogy “ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése sötét nap Grúzia történetében. Kérdésessé teszi, hogy Grúzia kormánypártja mennyire kötelezte el magát az euroatlanti integráció mellett.”

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24 – Ukrajna, Grúzia  és Moldova jelentkezett az Európai Unióba. Júniusban az Európai Unió jelezte, hogy elfogadja tagjelöltnek Ukrajnát és Grúziát.

Miért népszerű Orbán Romániában?

Polonius
-
0
Miért népszerű Orbán Romániában?

Csíkszeredában lemondott egy könyv bemutatót a megyei könyvtár, mert március 15-én nem akartak botrányt ugyanis a könyv címlapján Orbán Viktor szerepelt.

Fekete hattyú a Balaton fölött – ez a könyv címe, a szerző a közszolgálati televízió kolozsvári szerkesztőségének egyik vezetője, aki interjúkat készített sok romániai szakértővel Orbán Viktor politikájának értékeléséről.

Tibori Szabó Zoltánt, a Népszabadság egykori erdélyi tudósítóját is megkérdezte a kötet szerzője. Tibori Szabó Zoltán jelenleg a kolozsvári Babes Bolyai egyetem tanára és a Holokauszt és Népírtás tanulmányok központjának igazgatója. Itt érdemes megemlíteni, hogy 1944-ben a Magyarországhoz csatolt Észak Erdélyben a zsidókat a magyar csendőrök összegyűjtötték, és őket Auchswitzba szállították, ahol a döntő többségük meghalt.

Erdély déli részén, amely Románia része maradt, elmaradt a holokauszt.

Márton Áron, a későbbi  katolikus püspök tiltakozott a holokauszt ellen, emiatt a magyar csendőrök áttették Dél Erdélybe.

Tibori Szabó Zoltán azt mondta a Magyar Hangnak, hogy a vele készült interjú korrekten megjelent a könyvben, melyet egy szélsőjobboldali szervezet adott ki Romániában.

Orbán 60%-os népszerűsége

Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a magyar miniszterelnök népszerűségi mutatója megugrott Romániában, ahol már elérte a 60%-ot, noha 10 évvel ezelőtt ez még csak 10% volt. Politológusok szerint a népszerűség oka elsősorban az, hogy Orbán a béke oldalán áll, és emiatt szembeszáll a NATO-val és az Európai Unióval.

Románia 2 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, és a NATO legfontosabb támaszpontjának számít a régióban.

A román közvélemény igencsak megosztott az ukrajnai háború ügyében. Orbán Viktorhoz hasonlóan a román államfő sem tapsolta meg Zelenszkij beszédét Brüsszelben. Blinken amerikai külügyminiszter terve cordon sanitaire-t szeretne Oroszország nyugati határai mentén, és ebben komoly szerep jutna Romániának, amely egyesíthetné katonai erőit Moldovával az orosz fenyegetéssel szemben. Blinken amerikai külügyminiszter ezt a lengyel-ukrán együttműködés mintájára képzeli el, de Romániában távolról sem akkora a lelkesedés eziránt mint Varsóban vagy Kijevben. A románok többsége szeretne kimaradni a konfliktusból, de a román diplomácia maximálisan támogatja a NATO és az Európai Unió hivatalos vonalát – ellentétben Orbán Viktorral, akinek a népszerűsége pontosan emiatt növekedett meg Romániában.

Vizsgálja-e az európai ügyészség Ursula von der Leyen Pfizerrel kötött óriási gyógyszer egyezményét?

Kenderessy Milán
-
0
Vizsgálja-e az európai ügyészség Ursula von der Leyen Pfizerrel kötött óriási gyógyszer egyezményét?

Az uniós főügyész kevesli a pénzt és az együttműködést Brüsszeltől. Laura Codruta-Kövesi arról panaszkodott a brüsszeli Politiconak, hogy csak kevés jelentést kap a brüsszeli bizottságtól, amelynek elnökét, Ursula von der Leyent is vizsgálhatják a Covid elleni uniós gyógyszer beszerzések miatt.

838 millió euró ügyében vizsgálódott az európai ügyészség tavaly az adócsalások mellett, ez kilencszeres emelkedés a megelőző évhez képest. Új intézményről van szó , amely 2021- ben alakult, és kezdettől fogva a Romániából érkezett Laura Codruta-Kövesi áll az élén, aki a korrupció elleni küzdelemben komoly eredményeket ért el abban az országban, melyet a Transparency International Magyarországgal és Bulgáriával a legkorruptabbnak tart az Európai Unióban.

A Katargate arra irányította a figyelmet, hogy a korrupció az európai intézményeket sem kerülte el.

Ezért kér több pénzt és jobb együttműködést az európai szervezetektől Laura Codruta Kövesi. Az uniós ügyészségnek ugyanis jelenleg csak két ügyésze dolgozik Belgiumban.

A Katargate miatt a két ügyész most nyakig ül a munkában. Ők indítványozták például Eva Kaili mentelmi jogának megszüntetését. Eva Kaili a Katargate ügy kulcsfigurája, az Európai Parlament egyik alelnöke volt, és jelenleg előzetesben várja korrupciós ügyének kivizsgálását. Az uniós ügyészség kérésére az olasz rendőrség házkutatást tartott Stefania Zambelli szélsőjobboldali uniós parlamenti  képviselőnél, akinél 170 ezer euró készpénzt találtak.

“Kevés jelentést kapunk az uniós szervezetektől “ – panaszkodott Laura Codruta Kövesi a Politiconak. Az OLAF, mely a nagy összegű pénzügyi visszaéléseket vizsgálja az európai pénzek esetében “csak hét vagy nyolc jelentést küldött eddig” – mondta az európai főügyésznő. Az OLAF szerint Laura Codruta Kövesi téved, mert ők 55 jelentést küldtek az uniós ügyészségnek.

Az uniós főügyésznőt nyilvánvalóan zavarja, hogy a Katargate botrányt nem ők robbantották ki hanem a belga rendőrség. Nem is ez a fő csapás irány az európai ügyészségen hanem a pandémia alatt elköltött euró milliárdok ügye.

Érintett-e Ursula von der Leyen?

A főügyésznő nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre. Korábban ugyanis megindult a vizsgálat Brüsszelben annak a levelezésnek az ügyében, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke a Pfizer amerikai gyógyszer óriás elnökével, Albert Bourlaval folytatott a pandémia idején. Az ombudsman kérte ezt a levelezést a brüsszeli bizottságtól, de azt a választ kapta, hogy az SMS és Twitter üzeneteket nem őrzik meg. Az uniós számvevőszék is kérte a levelezést, de a brüsszeli bizottság megtagadta az együttműködést Ursula von der Leyen szerepével kapcsolatban noha ez volt az Európai Unió legnagyobb közös vállalkozása: a Covid elleni védőoltások beszerzése.

“Ha szükségessé válik, akkor mi is kérjük a dokumentumokat, még a telefon beszélgetéseket is”

– hangsúlyozta Laura Codruta Kövesi.

A New York Times februárban azt írta, hogy beperelte a brüsszeli bizottságot, mert ily módon akarja megszerezni a levelezést Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke között. A Bild Zeitung is perelt, és meg is szerzett néhány dokumentumot a brüsszeli bizottság és a Pfizer között lefolyt tárgyalásokról, de ezek között nem volt olyan, mely Ursula von der Leyent érintette volna.

2 milliárdos adócsalás 14 uniós tagállamban

Eddig ez az európai ügyészség legnagyobb skalpja. Az Operation Admiral óriási áfacsalás sorozatra derített fényt. Az egész úgy kezdődött, hogy Portugáliában egy adóellenőrzés során furcsaságokra bukkantak egy cégnél. Rengeteg pénzt foglaltak le a 14 uniós tagállamban. Tavaly összesen 359 millió eurót szerzett vissza az Európai Ügyészség, amelynek ennél a költségvetése jóval szerényebb mindössze az elkobzott pénz egyhetede.

“1 eurós befektetésre 7 eurós haszon”

– viccelődött a Politico munkatársával Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője.

A brüsszeli bizottság sietett reagálni a főügyésznő bírálatára. Az egyik szóvivő elmondta, hogy “jó az együttműködés a brüsszeli bizottság és az európai ügyészség között.” Kikérdezte már az európai ügyészség Ursula von der Leyen asszonyt a Pfizer vásárlásról? – tudakolta a Politico tudósítója. “Nincs információnk arról, hogy mire is irányul az európai ügyészség vizsgálata” – válaszolta a brüsszeli bizottság szóvivője.

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

Kenderessy Milán
-
0
Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Magánszponzor a balti tengeri gázvezeték robbantás mögött?

FüHü
-
0
Magánszponzor a balti tengeri gázvezeték robbantás mögött?

Az ukrán – a feltételezések szerint a balti-tengeri orosz gázvezetékek szabotázsát finanszírozó magánszponzor – nevét a nyugati titkosszolgálati körök hónapok óta ismerték, de Ukrajna védelme érdekében szándékosan elhallgatták – írta a londoni The Times.

Az újság szerint már egy héttel az Északi Áramlatok felrobbanása után Brüsszelben egy meg nem nevezett skandináv delegáció munkatársai titkosszolgálati információkat kaptak arról, hogy nem amerikaiak, oroszok vagy lengyelek állnak a robbanások mögött, hanem Ukrajna magánkezdeményezése. A diplomatáknak közölték, hogy ezt az információt nem hozzák nyilvánosságra.

Mint a lap írja, a szabotázs magánszponzorának – egy meg nem nevezett ukránnak – neve nem kötődik Zelenszkij elnök kormányához. Meg is magyarázzák miért döntöttek úgy, hogy eltitkolják az ukrán szponzor nevét:

„Úgy tűnik, a NATO-tisztviselők meg akarták menteni Ukrajnát a Németországgal való nyilvános vitától, amely késleltette a létfontosságú katonai segélyek szállítását, beleértve a Leopard 2 harckocsikat és az IRIS-T légvédelmi rendszereket.

Ez teljesen érthető, de ennek ellenére tudniuk kellett, hogy ki a felelős. Az ukrán elnöki adminisztrációt vagy a kijevi védelmi minisztériumot „megdöbbentette” a jelentés, és makacsul tagadják, hogy érintettek volna” – áll a The Times.

Az újság megjegyzi, hogy a műveletet finanszírozó „befolyásos személyiségnek” nem állt szándékában a német fegyverszállítás kritikusainak pozícióját erősíteni, akik nyomást gyakorolnak Olaf Scholz kormányára. 

Az összetett művelet során jachtot, elit búvárokat, hamisított útleveleket, valamint halmozott robbanóanyag tölteteket vásároltak, amelyek csak a gáz- és olajipar számára érhetők el – külön engedély alapján – és  akkor is csak nagyon drágán.

Kedden a The New York Times tekintélyes amerikai liberális újság  forrásokra és titkosszolgálati adatokra hivatkozva  közölt egy cikket, azt sugallja, hogy nem kormányzati csoportok, köztük oroszok és ukránok állnak a robbantás hátterében. 

A német sajtó szerint pedig a németországi nyomozás azonosított egy hajót, amellyel 2022 őszén a balti-tengeri orosz Északi Áramlat gázvezetékeket szabotálták, és úgy vélik, hogy ez így vagy úgy, de kapcsolódik  Ukrajnához.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója  elmondta, hogy Ukrajna nem vett részt az orosz Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbantásokban, és nincs információja arról, hogy ukrán-barát ügynökök megtehették volna.

„A neve mindenképpen ki fog derülni, főleg, ha belegondolunk, hogy egyfajta névjegykártyát hagyott maga után”

– összegzi a lap.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Kenderessy Milán
-
0
Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Az ukrán titkosszolgálathoz köthető csoportok – állítja a New York Times és a Die Zeit hírszerző forrásokra hivatkozva. A robbantások, melyek tönkretették az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezetéket még múlt szeptemberben következtek be. Azóta folyt a vizsgálat.

A Nyugat az oroszokat vádolta, Moszkva pedig azt állította, hogy a britek hajtották végre a titkos akciót az USA kérésére. Orosz hekkerek feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abban találtak erre utaló jeleket. Most pedig az USA ukrajnai háborúját támogató New York Times állt elő az újabb verzióval: olyan ukrán akció volt, melyet a kijevi kormányzathoz kapcsolódó csoportok hajtottak végre. Ezt az információt semmilyen kormányzati szerv nem erősítette meg. Ráadásul a robbantásnak kimondottan az USA az első számú haszonélvezője. Az már a kezdet kezdetén világossá vált, hogy állami akcióról volt szó, mert olyan technikai felkészültséget igényelt a robbantás a tengerben, amellyel magánszervezetek nem rendelkeznek.

Érdekes időzítés

Biden elnök nemrég járt Kijevben, ahol további támogatást ígért Ukrajnának 500 millió dollár értékben. Az USA elnöke tárgyalt Zelenszkij elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, de teljesen titokban.

Amikor a kínaiak közzétették a béketervüket, akkor Biden leszólta azt mondván: ha Putyinnak tetszett, akkor mi jó lehet benne? Peking azzal vágott vissza, hogy megkérdezte: hol az amerikai béketerv? Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián találkozott Blinken amerikai külügyminiszterrel, a sajtónak elmondta: titokban az USA, az európai nagyhatalmak és Kína tárgyalt az oroszokkal az ukrajnai konfliktus lezárásáról, de aztán az amerikaiak visszaléptek valamilyen oknál fogva.

Most viszont ezzel a kínos leleplezéssel a sarokba szoríthatnák Zelenszkij elnököt, aki a végső győzelemről beszél, és nem hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Az Egyesült Államokban csökkenőben van Ukrajna támogatottsága, és a mostani kínos leleplezés csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Csakhogy egy tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén az ukránok számára egyenlő lenne  a vereséggel. De bízhatnak e az ukránok abban, hogy a tavaszra bevetésre kész új, még korszerűbb fegyverzettel kikényszeríthetnek jobb területi pozíciókat az oroszoktól? Aligha, mivel, ha Putyin visszavonulót rendelne el  az eddig elfoglalt területek bármelyikéről, az számára egyenlő lenne a teljes bukással.

Közben a katonai szakértők zöme megállapítja: patthelyzet alakult ki a fronton.

Győzelmet sem az oroszok sem az ukránok nem arathatnak.

A koreai félszigeten 1953-ban hirdettek tűzszünetet.

Béke azóta sincs, de a fegyverek hallgatnak.

Zelenszkij megesküszik, hogy Bahmutot meg fogják védeni

Kenderessy Milán
-
0
Zelenszkij megesküszik, hogy Bahmutot meg fogják védeni

Putyin katonái bosszút állnak az elfogott kijevi katonákon: egy videón megdöbbentő kivégzés látható. Wagner brigád a Kremlnek: „Küldjön nekünk a lőszert, különben ez hazaárulás!”

Az ukrán vezetés eltökélt szándéka, hogy megtartsa ellenőrzését a donyecki Bahmut felett, ahol hetek óta heves csata folyik az egyik oldalon az ukránok és az oroszok között, a katonák és a Wagner-csoport tagjai között.

Volodimir Zelenszkij hivatala arról számolt be, hogy az ukrán elnök a hadsereg vezetőivel folytatott megbeszélést, amelyen a jelenlévők a védelmi hadművelet folytatása és bahmuti pozíció további megerősítése mellett döntöttek.

A háttérben – a Bild szerint – Zelenszkij és a fegyveres erők vezetője, Valerij Zaluzsnij tábornok közötti véleménykülönbség húzódik meg a Bahmut által elfogadandó taktikák miatt: Zaluzsnij egy egyfajta stratégiai visszavonulást javasolt, miközben Zelenszkij elutasította ezt a lehetőséget.

„Civilek menekülnek a régióból, hogy elkerüljék a nap 24 órájában tartó orosz ágyúzást”

– mondta Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó.

A szimbólum stratégiája

Bakhmut város jelentősége nem bír nagy stratégiai értékkel, és az elemzők szerint esetleges bukása valószínűleg nem vezet semmiféle fordulóponthoz a konfliktusban.

STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL BAHMUT NEM TÚL FONTOS, HISZEN A MEGSZÁLLÓK TÜZÉRSÉGE TELJESEN ELPUSZTÍTOTTa A VÁROST

– mondta Zelenszkij egy hónappal ezelőtt.

Úgy tűnik, ez elsősorban pszichológiai jelentőségű: Vlagyimir Putyin számára a bahmuti győzelem végre jó hír lenne a csatatérről, míg Kijev számára a elszántság és dac megnyilvánulása azt az üzenetet erősíti, hogy Ukrajna ellenáll az elmúlt több mint egy év után is. Az invázió kezdete, üzenet a nyugati szövetségesei támogatásának is.

A folyamatban lévő bahmuti csata jelentősége „inkább szimbolikus, mint stratégiai és operatív”

– összegezte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter jordániai látogatása során.

A Wagner-brigád és a moszkvai árulás kísértete

Bahmut csatája felfedte az orosz katonai hiányosságokat és a keserű megosztottságot. A Bahmut elleni csatát vezető orosz Wagner-brigád vezetője, a milliomos Jevgenyij Prigozsin elítélően nyilatkozott arról, hogy nem kapja meg a szükséges muníciót Moszkvától, és az árulás kísértetét idézi: ez „hétköznapi bürokrácia vagy hazaárulás” lehet – mondta Prigozsin.

Az Ukrajnában több tízezer katonát számláló Wagner-brigád a háború kulcsszereplőjévé vált, de úgy tűnik, egyre inkább vitába száll az orosz védelmi minisztériummal. Prigozsin a közelmúltbeli nyilatkozataiból ítélve láthatóan attól tart, hogy az orosz védelmi minisztérium az utolsó „Wagner” harcosig vívja a Bahmutért vívott csatát.” – jegyzik meg egyes szakértők.

A NATO azt állítja, hogy Bahmutban egy elesett ukrán harcosra öt orosz katona halála jut.

Sokkoló videó a hidegvérrel megölt ukrán fogolyról

Az Ukrajinszka Pravda által közzétett sokkvideó körüli vita, amelyen egy ukrán hadifogolyként azonosított férfit látunk, akit az orosz fegyveres erők hidegvérrel megöltek, miközben teljesen fegyvertelen volt. Meggyilkolták mert kimondta a «Dicsőség Ukrajnának» kifejezést.

pravda.ua

„Egy fogoly megölése orosz háborús bűn. Ez egy célzott terrorpolitika eleme, amely a Kreml a „nácikról” szóló propagandáját érvényteleníti. Minden háborús bűnért büntetés jár és mi mindenkit megtalálunk” – ígérte Andrij Yermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője.

Scholz: Putyinnak ki kellene vonnia a csapatokat, ez a tárgyalások alapja

FüHü
-
0
Scholz: Putyinnak ki kellene vonnia a csapatokat, ez a tárgyalások alapja

„Véleményem szerint Putyinnak meg kell értenie, hogy nem jár sikerrel inváziójával és imperialista agressziójával, és ki kell vonnia a csapatokat. Ez a tárgyalások alapja” – mondta Olaf Scholz egy vasárnap sugárzott CNN interjúban.

A német vezető elismerte, hogy az egy éve tartó orosz-ukrán háború zsákutcába jutott, ami óriási károkat okoz Ukrajnának. De azt mondta, hogy nem fogja kényszeríteni az ukránokat kényelmetlen kompromisszumok megkötésére.

„Ukránok nélkül nem lesznek megoldások”

– mondta Scholz, megjegyezve, hogy Putyin egyértelműen rosszul mérte fel Ukrajna erejét, valamint Ukrajna összes barátjának egységét az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

„Nagyon nehéz megítélni, mi fog ezután történni Ukrajnában, de egy dolog teljesen világos: továbbra is támogatjuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyekkel, valamint fegyverekkel” – mondta.

Scholz elismerően nyilatkozott Joe Biden amerikai elnökről és vezetéséről is a jelenlegi nemzetközi válság idején.

„Nagyon tájékozott a nemzetközi kapcsolatokban. Szerintem ő az egyik legképzettebb elnök, aki tudja, hogyan mennek a dolgok a világon, ami fontos az egyre veszélyesebb időkben”.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár március 3-án találkozott Washingtonban. Megerősítették azon  szándékukat, hogy a szükséges mértékben megbüntetik Oroszországot az ukrajnai háború miatt.

Március 3-án az USA hivatalosan is bejelentette  egy új, 400 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely tartalmazza a HIMARS-ok, tarackok és Bradley lőszereit, valamint egyéb felszereléseket.

Koestler és Sztálin

ki
-
0
Koestler és Sztálin

70 évvel ezelőtt halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin, akinek rendszeréről az egyik legtalálóbb könyvet – Sötétség délben – a 40 éve öngyilkosságot elkövető Artur Koestler írta.

Kösztler Artúr 1905-ben született Budapesten. Bécsben tanult, majd 1926-ban kivándorolt Palesztinába. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a Szovjetunióban is járt, de gyorsan kiábrándult.

Sötétség délben című könyvét Angliában írta Sztálin terrorjáról. Halj meg némán! – javasolták a veterán bolsevik vezetőnek a börtönben társai, akik arra várakoztak, hogy Sztálin terror gépezete leszámoljon velük. A vádlottaktól a vallatók újabb neveket követeltek, mert a terror gépezetének mindig új áldozatokra volt szüksége. A nagy terror lényegében Sztálin haláláig tartott. 1953-ban már nagy antiszemita perre készülődtek a Szovjetunióban, de a diktátor halála miatt ez elmaradt.

Sztálin a Sötétség délben megírásának idején az Egyesült Államok és Nagy Britannia szövetségese volt, aki jelentős szerepet játszott a náci Németország elleni győzelemben, ezért Koestler könyve kezdetben nem aratott nagy sikert. A hidegháború idején azonban az egész nyugati világban elterjedt mint a szovjet terror világának egyik legjobb ábrázolása.

Miért indította el a tömegterrort Sztálin 1934-ben?

Egyrészt azért, mert a teljhatalmú bolsevik párt vezetőinek jórésze meg akart szabadulni tőle. A pártkongresszuson Kirov, Leningrád kommunista párttitkára több szavazatot kapott mint Sztálin. Nem sokkal később Kirov halott volt, és megkezdte munkáját a terror gépezete, amely a bolsevik elitet sem kímélte.

Mindez felkeltette a külvilág figyelmét is miközben a népet érintő tömeges terror jóval kevésbé vált közismertté. Nemcsak a megfélemlítés volt a terror célja hanem az is, hogy ingyen munkaerőt teremtsen a lágerek népéből a Szovjetunió iparának és főként hadiiparának fejlesztésére. A CSEKA keretszámokat kapott: hány olyan “nép ellenségét” kell produkálnia a saját körzetében, akiket lágerbe lehet küldeni mondvacsinált ürüggyel. Korábban Trockij, Sztálin fő ellenfele a bolsevik pártban, munkahadsereg  megteremtését javasolta a militarizált szovjet gazdaság megteremtésére. Sztálin ezt a lágerekkel oldotta meg. Az atombombát is egy lágerben fedezték fel a szovjet tudósok. Az atomprogram felelős vezetője Lavrentyij Pavlovics Berija volt, a titkosrendőrség vezetője egészen Sztálin haláláig.

Hruscsov, Sztálin utóda megölette Beriját, és megszüntette a diktátor személyi kultuszát. Sztálingrád városát Volgográdnak nevezték el.

A sztálingrádi csata 80-ik évfordulóján Sztálin mellszobrot avattak a városban, ahol a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett. Putyin Oroszországában egyfajta Sztálin kultusz van újra kialakulóban, amely felerősödött azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát tavaly február 24-én.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség