Fontos

A nagy kockázat miatt egy eleve halálra ítélt kísérlet

Tavaly októberben az ukrán hadsereg megpróbálta visszafoglalni az Orosz Föderációtól a Zaporizzsja atomerőművet, de nem sikerült – írja a Times brit lap.

Október végén a orosz kormányzat és az orosz védelmi minisztérium illetékesei arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők kétéltű támadást próbáltak elérni és megrohamozni a ZNPP-t – írja a újság. Kijev ugyanakkor hivatalosan nem ismerte el az atomerőmű lerohanására irányuló kísérletet, de az ukrán különleges erők, a katonai hírszerzés és a haditengerészet képviselői elárulták a Times névtelenségét kérő újságíróknak az akció részleteit.

Abban az időben az orosz csapatok több mint hat hónapja tartották az erőművet, és területét a Dnyeper túloldalán lévő ukrán városok és a nikopoli nagy acélgyár bombázására használták.

A Times szerint október 19-én éjjel mintegy 600 ukrán katona 30 fegyverrel megrakott csónakban, köztük nagy kaliberű géppuskákkal, MK-19-es gránátvetőkkel és páncéltörő fegyverekkel próbált meg partra szállni a Dnyeper bal partján.

„Az volt az elképzelés, hogy csak a gyalogság vehet részt a csatában. Nem használhatnak majd tüzérséget ellenünk, mivel ez egy atomerőmű”

– idézte az újság az egyik katonát.

Az ukrán fegyveres erők katonái azonban – írja az újság – nem számítottak rá, hogy ilyen komoly ellenállásba fognak kerülni.

„Az orosz hadsereg nagyon sűrű védelmet épített ki, mindent elaknáztak. Amikor közeledni kezdtünk, még harckocsikat és tüzérséget is bevetettek, és közvetlenül a vízre kezdtek ágyúzni minket” – mondta egy ukrán katonatiszt.

„Amikor a különleges erők hajói átkeltek a Dnyipron, az ukrán hadsereg lőni kezdte az orosz állásokat, különösen a HIMARS rakétarendszerek segítségével. Ennek eredményeként az ukrán katonaság csak egy kis csoportjának sikerült a partot elérnie. Háromórás tűzharc következett az orosz hadsereggel Energodar külvárosában, de aztán kénytelenek voltak visszavonulni”

– írja a Times.
Megjegyzi, hogy a sugárszivárgás veszélye miatt egy ilyen támadási kísérlet még az ukrán tisztségviselők körében is kérdéseket vet fel, akik meg vannak győződve arról, hogy a Zaporizzsja Atomerőművet vissza kell adni Kijev irányítása alá.

Az ukrán „Energoatom” vezetője, Petro Kotin azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy vissza lehet adni az atomerőművet, ha az ukrán hadsereg előre tud nyomulni délre, a Krím és Melitopol felé.

„Ez az egyetlen lehetőség (az erőmű visszaadása – a szerk.) közvetlen ágyúzás és az erőmű területe elleni közvetlen támadás nélkül. Nukleáris anyagok közelében nagyon veszélyes ilyesmit csinálni (tüzet – a szerk.)” – mondta.

Gyengül a lengyel-ukrán barátság?

Lemondott Lengyelország mezőgazdasági minisztere, mert az ukrán gabona ügyében nem ért el eredményt Brüsszelben.

Henryk Kowalczyk agrár miniszter a sajtónak elmondta, hogy megállapodott a lengyel gazdák szervezeteivel, hogy megpróbálja korlátozni az ukrán gabona beáramlását az országba, ez ugyanis lenyomja az árakat. Az Európai Unió nem fogadta el a lengyel érveket, melyeket egyébként más hasonló helyzetben levő államok – így Magyarország is – osztanak, az ukrán gabona a jövőben is korlátozás nélkül jöhet az Európai Unióba. Szczecinben, Északnyugat Lengyelországban a gazdák tüntetnek, és az ukrán gabona import teljes leállítását követelik. Mateusz Morawiecki miniszterelnök időt kért a gazdáktól, akik amúgy a konzervatív kormányzat legelszántabb hívei közé tartoznak.

Zelenszkij Varsóban

Az ukrán elnök nyilvánvalóan tárgyal majd a gabona problémáról is, de nem ez lesz a súlypont hiszen a két állam stratégiai szövetséget kíván kötni egymással. Egészen pontosan ez szerepel Antony Blinken amerikai külügyminiszter tervében, amely egy erős lengyel-ukrán katonai szövetséggel akarja ellensúlyozni az orosz fenyegetést. Ki fogja pénzelni ezt a szövetséget? Az USA vagy az Európai Unió? Esetleg mindketten? Az IMF és a Világbank előzetes felmérése szerint évi 411 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítésére. Ennyi pénze a világon senkinek sincs erre a célra. Katonai szövetséget viszont nem lehet úgy működtetni, hogy nincsen hozzá elég pénz.

Macron közvetít

Pekingben tárgyal a francia elnök, aki szeretne olyan ukrajnai békejavaslatot összehozni, melyet az USA és Kína egyaránt támogat. Emmanuel Macron ezért felhívta Biden amerikai elnököt, aki állítólag rábólintott arra, hogy a kínaiakkal együtt hozzanak létre valamilyen olyan béketervet, amely mind Moszkva mind Kijev számára elfogadhatónak tűnhet.

Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában, és bár nem sok minden derült ki a tárgyalásokról, de az nyilvánvaló lett, hogy Putyinra komoly hatást ma egyedül a kínai elnök tud gyakorolni egy ukrajnai tűzszünet ügyében.

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

Ukrajna közzéteszi a Krím felszabadítási tervét

Az ukrán ellenoffenzíva még nem kezdődött el, Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Facebookon közzétette a Krím felszabadításának tizenkét lépésből álló tervét, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.

A félsziget kulcsfontosságú eleme lesz minden olyan tárgyalásnak, amelynek célja a jelenlegi harcok befejezése. A Kreml azt követeli Ukrajnától, hogy ismerje el Oroszország Krím feletti szuverenitását, és ismerje el a Moszkva által elért egyéb területi előnyöket a béke feltételeként. Amit Kijev kizár.

Olekszij Danilov tervében különösen az oroszok által felállított adminisztrációval együttműködő ukránok ellen kíván vádat emelni, hozzátéve, hogy egyeseket büntetőeljárás alá vonnak, mások nyugdíjukat elvesztik, másoknak pedig megtiltják a közszolgálati munkát. Minden orosz állampolgárt, aki 2014 után telepedett le a Krímben, ki kell toloncolni, az orosz rezsim alatt lebonyolított ingatlanügyleteket törölni kell. Ez a terv az Oroszország által épített 19 kilométer hosszú krími híd lebontását írja elő.

Danilov a 19. század óta az orosz fekete-tengeri flotta fő bázisának számító Szevasztopol város névváltoztatását kéri. 6. számú objektumnak lehetne nevezni, mielőtt az ukrán parlament másik nevet választana, ami Akhtiarra utalna. Szevasztopol 1783-tól 1784-ig, valamint 1797-től 1826-ig viselte ezt a nevet. Mihail Razvozsajev, Szevasztopol Moszkva által kinevezett kormányzója elutasította ezt a tervet, mivel úgy vélte, hogy az ukrán kijelentéseket nem szabad komolyan venni.

Katargate: lebukott az uniós közlekedési főnök

Henrik Hololei lemondott miután a brüsszeli Politico leleplezte: ingyenes repülőjegyeket fogadott el Katartól miközben uniós egyezményről tárgyalt az emírséggel.

Április elsejétől új állásban dolgozik az Európai Unióban Henrik Hololei – közölte egy szóvivő Brüsszelben. A közlekedési főosztály eddigi vezetője politikai tanácsadó lesz azon az uniós főosztályán, amely az Európai Unió partnereivel tartja a kapcsolatot. A lényeg az, hogy döntési joga immár nincs.

Miért bukott le a közlekedési igazgató? Mert a Politico megírta, hogy kilenc alkalommal is ingyen repült biznisz osztályon a Qatar Airways járatain. Ebből hat ingyenes utazás abban az időszakban történt amikor az uniós közlekedési igazgató Katarral épp a légiközlekedési egyezményről tárgyalt. Négy repülőjegyet Katar kormánya fizetett ki a kilenctől, melyet a Qatar Airways ingyen adott a közlekedési igazgatónak.

A brüsszeli bizottság kezdetben azon az állásponton volt, hogy a közlekedési igazgató nem sértette meg az uniós szabályokat, de azután gyorsan hozzákezdett a szabályok szigorításához.

„Betartottam az akkor hatályos szabályokat, amelyeket most megváltoztattak”

– mondta Hololei az észt ERR-nek, miután bejelentették kilépését.

Ursula von der Leyen: etikai ellenőrző bizottság kell

Miután kiderült, hogy az Európai parlament képviselői közül többen is belekeveredtek a Katargate botrányba vagyis a dúsgazdag emírség éveken keresztül pénzelte őket, Ursula von der Leyen személyesen állt a korrupció ellenes harc élére, mert érezte, hogy a korrupciós ügyek súlyosan károsítják Brüsszel presztízsét pontosan akkor amikor az Európai Unió szigorúbban akarja ellenőrizni az uniós pénzek elköltését a tagállamokban. A brüsszeli bizottság elnökasszonya etikai bizottság felállítását szorgalmazza, amely az Európai Unió valamennyi szervezetének ügyeit ellenőrizhetné. A közlekedési igazgató botránya azért különösen kellemetlen a brüsszeli bizottság számára, mert a törvény javaslatok kidolgozásában a bizottság apparátusának kulcsszerep jut.

A bucsai vérengzés évfordulóján

2022. március 31-én az orosz hadsereg kivonult Bucsából és egész Észak-Kijevből, egy hónappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására megindította az ország invázióját.

Ukrajna ezen a pénteken emlékezik meg az oroszok kivonulásának évfordulójáról ebből a mártírvárosból, amelyben két nappal később mészárlást fedeztek fel. Az orosz megszállók hidegen kivégzett civilek holttestét hagyták maguk mögött, így ez a helység a moszkvai csapatoknak tulajdonított atrocitások legszembetűnőbb jelképe.

Az AFP újságírói így április 2-án megtalálták a járművek elszenesedett tetemeit, lerombolt házakat és mindenekelőtt több száz méteren szétszórva húsz civil ruhás férfi holttestét, köztük hátrakötözött kezű holttesteket is. Ezek a jelenetek sokkolták az egész világot, Kijev és a nyugatiak elítélték a civilek kivégzéseit és a háborús bűnöket.

twitter.com

A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá, és azt állította az ukránok rendezték az egészet.

A felfedezés után két nappal tett látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, láthatóan feldúlva, „háborús bűnöket” rótt fel, amelyeket „a világ népirtásként fog elismerni”. Azóta szinte minden Ukrajnába látogató külföldi vezető tett egy kitérőt, hogy Bucsába menjen.

Egy évvel Bucsa felszabadulása után az AFP újságírói csütörtökön újjáépítési munkálatokat láttak a korábban békés kisvárosban, amelynek a háború előtt 37 000 lakosa volt. Több tucat építőmester szorgoskodik ásók, kotró-rakodók és billenő teherautók közepette a házak újjáépítésén és az úttest felújításán.

Ha a trauma továbbra is fennáll, az AFP által megkérdezett lakosok felismerték, hogy a „fájdalom csillapodik”, mert „tovább kell élni”. A helyi plébániát vezető Andrij főpap, aki nem akarja elfelejteni a halottakat, hangsúlyozza, hogy

„ne a múltban éljünk, hanem a jövőben”

ez nagyon fontos.

Kijev és az ukrán hatóságok többszörös visszaélésekkel vádolták az orosz erőket, miután több száz holttestet fedeztek fel Bucsában és más városokban, több száz sírt Izium közelében vagy „kínzókamrákat” a visszafoglalt városokban. Oroszország továbbra is tagadja, hogy erői visszaéléseket, gyilkosságokat követtek volna el.

Csütörtökön Maria Zakharova, az orosz diplomácia szóvivője ismét „durva és cinikus kijevi provokációnak” minősítette a Bucsa-ügyet.

Biden-Netanjahu szóváltás

0

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kihívóan reagált Biden elnök éles bírálatára kormánya vitatott igazságügyi átalakítási tervével kapcsolatban, és kijelentette, hogy Izrael „szuverén ország”, amely maga hozza meg döntéseit.

Miközben a hetek óta tartó csendes diplomáciai nyomás a szövetségesek közötti ritka nyílt vitába robbant ki, Netanjahu izraeli ellenfelei azzal vádolták, hogy veszélyezteti az Egyesült Államokkal fennálló régóta fennálló és kritikus kapcsolatát, ami ronthatja az ország képességét, hogy szembenézzen a ijesztő biztonsági kihívásokkal, beleértve Irán nukleáris helyzetét.

„Több mint 40 éve ismerem Biden elnököt, és nagyra értékelem Izrael iránti régóta fennálló elkötelezettségét” – mondta Netanjahu a Twitteren angolul közzétett nyilatkozatában. De hozzátette:

„Izrael szuverén ország, amely döntéseit népe akarata szerint hozza meg, és nem külföldről érkező nyomásra, beleértve a legjobb barátokat is.”

Netanjahu megjegyzései, amelyeket először az irodája adott ki Izraelben szokatlan időpontban, hajnali 1 órakor, azután hangzott el, hogy Biden azt mondta újságíróknak, hogy „nagyon aggódik” az izraeli események miatt. Az elnök megjegyzései az Egyesült Államok izraeli nagykövetének keddi javaslatára érkeztek, miszerint Netanjahu  hamarosan szívesen látnák Washingtonban.

Belebukott a Crédit Suisse botrányba a főrészvényes szaúdi bank elnöke

0

Szaúd Arábia volt a legnagyobb részvényese a Crédit Suisse-nek, melyet Svájc első számú bankja, a UBS felvásárolt a svájci Nemzeti Bank támogatásával, hogy így kerüljék el a pénzügyi válságot.

“Nem támogatjuk új pénzekkel a Crédit Suisse bankot”

– nyilatkozta a most lemondott Al Khudairy a Bloomberg televíziónak március 15-én. Minthogy Szaúd Arábia volt a Crédit Suisse legnagyobb részvényese, ezért ez a nyilatkozat tovább lökte lefelé a lejtőn Svájc második legnagyobb bankját, amely már évek óta komoly gondokkal küszködött.

A Saudi National Bank kereskedelmi bank – hangsúlyozza a CNBC gazdasági portál. A bankelnök  negatív válasza olyan mélypontra lökte a Crédit Suisse-t, hogy a szaúdi  részvények értéke csaknem a nullára süllyedt. Ezek után a Crédit Suisse hatalmas összeget, 54 milliárd dollárt vett kölcsön a svájci nemzeti banktól, hogy túlélje a válságot. Ez sem állította meg a krízist – emlékeztet a Reuters hírügynökség arra, hogy a megriadt ügyfelek naponta 10 milliárd dollárt vettek ki a bankból. Ezek után jött az UBS mentő akciója, melyet maximálisan támogatott Svájc nemzeti bankja is.

A szaúdi nemzeti bank – SNB- csak októberben vásárolt részesedést a Crédit Suisse-ben, amely már akkor sem állt jól. A  bank 9,9%-os részesedést szerzett, és ezzel a legnagyobb részvényese lett Svájc második legnagyobb  bankjának. Épp erre hivatkozott a szaúdi  bank elnöke amikor elutasította azt, hogy további pénzeket fektessenek be a bankba:

“Ha elérnénk a 10%-ot, akkor a nyakunkon lenne a hazai, a svájci sőt az európai pénzügyi felügyelet is”

– nyilatkozta a Bloomberg TV- nek a most lemondott bankelnök.

A szaúdi  bankban 37%-os részesedése van a szaúdi szuverén alapnak, amelyikbe a hatalmas energia jövedelmek jórésze érkezik.

1 milliárd dollár fölött a veszteség

A Crédit Suisse részvényeseinek 0,76%-ot ajánlott az UBS a felvásárlás során, innen az óriási veszteség, mely az elnök bukását okozta. Szaúd Arábiában hivatalosan annyit közöltek, hogy az elnök “személyes okok” miatt távozik. Az SNB kereskedelmi bank szükségesnek tartotta közölni, hogy

“a svájci befektetést csak egy töredékét teszi ki a portfoliónak (1,7%), és épp ezért nem befolyásolja a bank idei növekedési terveit.”

A több mint egymilliárd dolláros veszteséget persze le kell nyelni, ezzel már az új vezetésnek kell megbirkóznia: a szaúdi bank már ki is nevezte a lemondott bankelnök utódát: az eddigi vezérigazgató veszi át az irányítást, Szájed Mohammed al Ghamdi – írja a CNN portál.

Moszkva bejelentette, hogy hajóelhárító rakétákat tesztelnek a Japán-tengeren

Az orosz haditengerészet hajóelhárító rakétakísérleteket hajtott végre egy álcélponton a Japán-tengeren – jelentette be kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz csendes-óceáni flotta gyakorlataira egy héttel Fumio Kishida japán miniszterelnök ukrajnai látogatása után kerül sor.

„A Japán-tenger vizein a Csendes-óceáni Flotta Bystry romboló rakétahajói A legénység a Moskit szuperszonikus hajóelhárító cirkálórakétákat, a hajók fő ütőfegyverét lőtte ki.

 – mondta.

A rakéták eltalálták a kijelölt célokat. A tüzelés intenzív zavaró környezetben zajlott a szimulált ellenséggel elektronikus ellenintézkedések segítségével. – magyarázta a minisztérium a Telegramon.

Elmondása szerint két hajó vett részt ezen a gyakorlaton.

„A száz kilométeres távolságban lévő célpontot két Moskit cirkáló rakéta közvetlen tüze érte el”

– tette hozzá a minisztérium, pontosítva, hogy haditengerészeti légiereje felügyelte „a harci gyakorlat biztonságát”.

Oroszország a múlt héten, amikor a japán miniszterelnök megkezdte ukrajnai látogatását, arról számolt be, hogy két TU-95-ös bombázója nemzetközi vizek felett repült a Japán-tengeren. Japán csatlakozott a nyugati szövetségesei által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz az ukrajnai offenzíva után. Oroszország távol-keleti csendes-óceáni partvidékét Japántól a keskeny Japán-tenger választja el.

Igazságügyi reform befagyasztva?

Yariv Levin igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy tiszteletben tartja Benjámin Netanjahu miniszterelnök azon döntését, amely szerint befagyasztja az izraeli bírói kinevezési bizottság felépítését módosító törvényjavaslatot – olvasható a Jerusalem Post mai cikkében.

A Likud tagjaként tiszteletben tartok Netanjahu miniszterelnök minden döntését, amelyet az igazságügyi reform jogi folyamataival kapcsolatban hoz. Ez egy olyan helyzet, amelyben  a kormány megbukhat és a Likud összeomlásához vezethet. – mondta Levin közleményében.

A miniszterelnök számára ha most előre tekintve elrendeli a jogalkotási folyamat leállítását és az ellenzékkel tárgyalásokat kezdeményez.

Netanjahu várhatóan ma jelentetti be, hogy befagyasztja az igazságszolgáltatási reformról szóló jogszabályt, de az eredetileg délelőtt 10 órára kiírt nyilatkozatát háromszor is elhalasztották, és a pontos időpont egyelőre ismeretlen.

A Vallási Cionista Párt azonban vasárnap este közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy ellenzi a jogszabály befagyasztását, és a nemzetbiztonsági miniszter és az Otmza Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, ha az igazságügyi reformtörvény befagy. Ha Ben-Gvir kilép a kormányból és kilép a koalícióból, a koalíciónak többé nem lesz többsége, és a kormány bukhat. Ben-Gvir azt is fontolgatja, hogy elhagyja a kormányt, de nem támogatja a Kneszet feloszlatását, így Netanjahu kisebbségi kormányként tovább működhetne.

A Munkáspárt törvényjavaslatot javasol a Knesszet feloszlatására

A Munkáspárt hétfőn terjesztett elő törvényjavaslatot a Kneszet feloszlatására.

„A kormány néhány hónap alatt túszul ejtette a 25. Knesszetet szélsőséges tervei miatt; meg kell állítani az őrületet, fel kell oszlatni a Knesszetet.”

– mondta a Munkáspárt elnöke, Merav Michaeli mondta a törvényjavaslatot ismertető közleményében.

Netanjahu hétfőn délelőtt találkozott a koalíciós pártok vezetőivel, hogy eldöntse a Knesszet plénuma elé kerüljön e a második és harmadik olvasatban.

Herzog elnök a jogszabályok befagyasztását szorgalmazza

Isaac Herzog elnök felszólította a koalíciót, hogy állítsa le az igazságügyi reform további tárgyalását törvényhozásban. 

„A miniszterelnökhöz, a kormányhoz és a koalíció tagjaihoz fordulok: Szorongás keríti hatalmába az embereket  – minden veszélyben van, mindenki félti a a biztonságot, a gazdaságot, és az egész társadalmat. Izrael népének egysége érdekében arra kérem Önt, hogy haladéktalanul állítsa le a törvényhozási folyamatot. A Knesszet összes pártvezetőjéhez, a koalícióhoz és az ellenzékhez egyként fordulok, a nemzet mindenek felett áll, és minden további késedelem nélkül viselkedjenek felelősségteljesen és bátran.”

„Sok vita után az az álláspontunk, hogy semmiképpen sem állíthatjuk meg a törvényhozást”

– áll a Vallásos Cionista Párt közleményében. 

Yair Lapid ellenzéki vezető felszólította Netanjahut, hogy vonja vissza Yoav Gallant védelmi miniszter elbocsátására vonatkozó döntését, azzal érvelve, hogy nem ez a megfelelő idő a védelmi miniszter leváltására.

„Vannak megoldások. Felhívom a koalíciót, menjünk el az elnöki rezidenciára, és

indítsunk el egy nemzeti párbeszédet, amelynek a végén lesz egy függetlenségi nyilatkozaton alapuló alkotmányunk, és egy olyan állam, amelyben mindannyian kölcsönös tisztelettel együtt élünk.”

– mondta Lapid. Az ellenzéki vezető újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem bízik Netanjahuban nem hiszi, hogy képes tisztességes tárgyalásokra, ezért volt szükség olyan objektív közvetítőre, mint Herzog elnök.

A koalíció tagjai, különösen az Otmza Yehudit és a Vallási Cionista Párt nyomást gyakorolnak a törvény végrehajtása érdekében.

Tel-Avivban egész vasárnap este folytatódtak a jelentős tüntetések, miután Netanjahu menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, amiért a koalíciót a törvény befagyasztására szólította fel. 

Emiatt Izrael legnagyobb munkavállalói szakszervezete, a Histadrut, valamint az üzleti és a csúcstechnológiai szektor ernyőszervezetei általános sztrájkot hirdettek hétfőn.

Délben kezdődött az igazságügyi reform ellenzőinek nagy tüntetése a Knesszeten kívül. A jobboldali szervezetek 18 órakor ellengyűlést szerveztek, szintén a Kneszeten kívül. 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK