Fontos Archives Page 67 of 487 › Független Hírügynökség

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

-

2023-04-29

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

A vezető lengyel politikus, aki messze földön híres oroszellenességéről, ráadásul a leglelkesebb támogatója Ukrajna szabadságharcának már ő is kompromisszumról beszél. Kaczynski a katonai akadémián beszélt erről. Lengyelország erős embere utalt rá, hogy nem örülnének egy kompromisszumnak, de elfogadnák azt. Kaczynski egyúttal közölte, hogy Európa egyik legerősebb hadseregét akarják létrehozni – a létszámot 150 ezerről 300 ezerre emelik -, hogy ilyen ne juthasson eszébe többé Lengyelország legfőbb ellenségének Oroszországnak.

Antony Blinken, USA külügyminiszter terve szerint Lengyelország és Ukrajna valamiféle államszövetséget alkotna, ily módon komoly elrettentő erő keletkezne anélkül, hogy az ukránok bekerülnének a NATO-ba. Kaczynski beszéde arról árulkodik, hogy az amerikai diplomácia szép csendben valamiféle kompromisszumos megoldást készít elő Zelenszkij ukrán elnök feje fölött Putyinnal.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

A katolikus egyházfő a Vatikánban fogadta Ukrajna miniszterelnökét mielőtt Budapestre indult volna. Ferenc pápa mielőbb tűzszünetet szeretne Ukrajnában éppúgy mint sok európai állam: Franciaország, Németország, Ausztria és Magyarország. A magyar diplomácia nyíltan képviseli ezt az álláspontot, a többiek csak csendben. Csakhogy a tűzszünet nem teremt békét!

Az amerikai diplomácia azért is siethet a kompromisszumos megoldás keresésével, mert Kína meglepő aktivitást mutat ezen a téren: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül tárgyalt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel. A kínai elnök az egyetlen külföldi vezető, aki nyomást tud gyakorolni Putyin orosz elnökre.

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

A tűzszünet Ukrajnában tulajdonképp mindenkinek jó lenne, de nehéz elfogadtatni az ukrán közvéleménnyel hiszen az ország katonái és polgárai óriási áldozatot hoztak a háború 14 hónapja alatt. Oroszország kiszorítása katonai eszközökkel Ukrajnából meghaladja az ukránok erejét – ez kiderül a Pentagon papírokból is. Valószínűleg Washingtonban is belátják, hogy ily módon nem tudják megbuktatni Putyint, aki egy kompromisszum esetében eldicsekedhetne “a visszaszerzett területekkel.” Az orosz és az ukrán hadsereg jelenleg körülbelül a nyelvi határon áll tehát túlságosan nagy lakosság cserére nem lenne szükség. A tűzszünet után megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek évtizedekig is elhúzódhatnak. A két Korea között a háború 1953-ban ért véget, és azóta sincs békeszerződés. Dél Korea viszont olyan gazdasági csodát produkált az elmúlt hetven évben, hogy 50 millió lakosával nagyobb GDP-t termel mint a 140 milliós Oroszország.

Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

Polonius

-

2023-04-27

0

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egy magyar-ukrán beszélgetés során az USA nagykövete hangsúlyozta “csakis Putyin orosz elnök fejezheti be a háborút azzal, hogy kivonul Ukrajnából.” David Pressman idézte az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki korábban kijelentette:

”ha Putyin véget vet a harcnak, akkor a háborúnak van vége, ha Ukrajna hagyná abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége.”

Blinken amerikai külügyminiszter pontosan tudja, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné a hatalmát sőt talán az életét is. Azzal, hogy az USA Ukrajna győzelmét saját céljának tekinti voltaképp megerősíti Biden akaratlan bejelentését:

“meg akarjuk buktatni Putyint!.”

Később visszavonták ezt, de elég nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem véletlenül szólta el magát hiszen már hatalomra jutása után 2021-ben közölte: az USA-nak két stratégiai ellenfele van Oroszország és Kína.

A tűzszünet hívei

Az Egyesült Államokkal szemben Kína tűzszünetet akar Ukrajnában, erről tárgyalt egy órán keresztül Hszi Csin-ping elnök Zelenszkij ukrán államfővel telefonon. A kínai elnök ideje nagyon be van osztva, ezért az egyórás telefon arra utal, hogy Pekingnek komoly szándéka a közvetítés, melyet annál is könnyebben megtehet, mert Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában. Senki nem tudja, hogy pontosan miről, de az nyilvánvaló, hogy ő az egyetlen vezető a világban, aki nyomást gyakorolhat Putyinra, aki szorult helyzetében mindinkább rá van utalva Kínára. Macron francia elnök egyáltalán nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg, hogy “nem leszünk az USA vazallusai”. Lula brazil elnök pedig Pekingben egyenesen felszólította a Nyugatot, hogy ne szállítson fegyvert Ukrajnának, és ösztönözze Zelenszkij elnököt a kompromisszumra. Válaszul Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó szóvivője orosz propagandának nevezte a brazil elnök javaslatát.

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Diplomata ritkán mond ilyesmit felsőbb engedély nélkül. A kínaiak tesztelik a közvéleményt: mi az, amit elfogadhatónak tartanak Nyugaton?

Az USA-nak mind nehezebb elfogadtatni álláspontját a szövetségeseivel, mert immár senki sem hisz Ukrajna háborús győzelmében.

Az európaiak és a japánok megvétózták azt az amerikai javaslatot, mely a G7 csúcs minden résztvevőjét arra kötelezte volna, hogy szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Sőt Berlinben bejelentették: hamarosan közös kínai-német kormányülés lesz Berlinben.

Biden diplomáciájának az a baja, hogy éppúgy zsákutcába jutott mint Putyin: nem győzhet, de nem is veszíthet. Közben pedig folyik a háború Ukrajnában, ahol már amerikai okos bombát is robbantottak Bahmut körül. Már csak okos döntéshozók hiányoznak Kijevben és Washingtonban – Moszkváról már nem is beszélve.

Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

ki

-

2023-04-27

0

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.

Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.

„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.

A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.

Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:

„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.

Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.

Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.

Alekszej Navalnij abszurdnak elítéli az ellene felhozott súlyos vádakat

Kenderessy Milán

-

2023-04-27

0

Alekszej Navalnij abszurdnak elítéli az ellene felhozott súlyos vádakat

Az ukrajnai offenzívával párhuzamosan Oroszországban „végső” támadást intéztek minden ellenzékinek tartott személy ellen. A korábbi elhallgattatási hullámok már próbára tették az orosz ellenzéket főleg az ukrajnai támadás óta. Vlagyimir Putyin utolsó nagy kritikusai vagy emigráltak, vagy súlyos ítéleteket kaptak.

Az ellenzékieket érintő büntetőügyeket Oroszországban gyakran titok fedi, a vádlottak és a nyilvánosság csak az utolsó pillanatban kap tájékoztatást. Navalnij 2021 óta van bebörtönözve, miután túlélte a mérgezést, amit egyértelműen az orosz hatóságok számlájára ír. Támogatói azzal vádolják a Kremlt, hogy zaklatja az aktivistát, akit újabb és újabb vádakkal támadnak. a korrupciót elítélő nyomozások során jelentkezett. Jelenleg „szélsőségesség” miatt folytatnak ellene eljárást amiért akár további 12 év börtönbüntetést is kaphat, de állítólag már készítik elő a következő eljárást is amiben, ha bűnösnek találják más életfogytiglani börtönre is ítélhetik.

Ugyanekkor Moszkvától közel 1800 kilométerre keletre, Jekatyerinburgban lezajlott az első tárgyalás az uráli nagyváros karizmatikus egykori polgármestere, Jevgenij Roizman perében. A 60 éves egykori városi tanácsost azzal vádolják, hogy „hiteltelenné tette” az orosz hadsereget a YouTube-on 2022 júliusában közzétett videójában, amelyben kritizálta az ukrajnai offenzívát. A 2022. február végi ukrajnai offenzíva kitörése nyomán Oroszországban elfogadott törvény értelmében öt év börtönbüntetésre számíthat.

Amikor a bíró megkérdezte, elismeri-e bűnösségét az ügyben, Jevgenij Roizman válaszolt. „nem”, hangsúlyozva, hogy a vádak ismertetése után hosszabban fogja válaszát indokolni.

Roizman, aki 2013 és 2018 között volt Jekatyerinburg polgármestere, mosolygósnak és nyugodtnak tűnt, kék farmert és fehér pólót viselt. A meghallgatásra ebben a városban, az Oktyabrsky bíróság egyik kis helyiségében került sor.

„Egyértelmű, hogy mi történik” – hárította el Roïzman a meghallgatás után a sajtónak nyilatkozva. A tárgyalás május 10-én folytatódik. Jevgenij Roizmant tartják az egyik utolsó jelentős ellenzéki személyiségnek, aki Oroszországban maradt, és aki pillanatnyilag még megúszta a súlyos börtönbüntetés nélkül.

Augusztusban vádat emeltek ellene az orosz hadsereg „lejáratása” miatt, de nem helyezték előzetes letartóztatásba, hanem eltiltották az internethasználattól és az interjúk adásától.

Az ügyészség szerdán tizenkét év börtönt kért Lilia Csanyicsevara, aki Alekszej Navalnij szervezetének egykori tisztviselője volt, akit 2021 végén tartóztattak le, és „szélsőségességgel” vádolnak.

Közös tiltakozásul több neves orosz civil szervezet, köztük a Memorial és az OVD-Info kedden bejelentette, hogy megkeresték a Legfelsőbb Bíróságot, hogy kérjék a hadsereg „leértékelése” miatt hozott mintegy húsz közigazgatási ítélet hatályon kívül helyezését. De alapvetően szimbolikus megközelítésüknek szinte semmi esélye a sikerre.

Az „első fontos lépés” – megbeszélés Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij között

FüHü

-

2023-04-27

0

Az „első fontos lépés” – megbeszélés Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij között

Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere üdvözölte Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti első telefonbeszélgetést.

„Nagyon fontos, hogy Kína tárgyaljon Ukrajnával. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy mindannyian békét akarunk, de mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem lehet akármilyen béke” – mondta Josep Borell.

„Nem annak békéje, aki kénytelen megadni magát egy brutális invázióval szemben, hanem igazságos békének kell lennie, amely elismeri az ukrán nép jogait, a „szuverenitást” és Ukrajna határainak sérthetetlenségét”

– húzta alá a diplomata.

Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a maga részéről emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Emmanuel Macron francia elnök személyesen „továbbították Zelenszkij elnök kérését” egy ilyen telefonbeszélgetésre.

Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij beszélgetése „az ukrán fél kérésére” jött létre – hangsúlyozták kínai diplomáciai körök. Ez az első ismert eszmecsere a két államférfi között az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta.

Oroszország „elismerte” Peking hajlandóságát a Moszkva és Kijev közötti „tárgyalási folyamat megteremtésére”, de azzal vádolta Ukrajnát, hogy „aláássa a békekezdeményezéseket” azzal, hogy nem hajlandó párbeszédet folytatni vele, és szemrehányást tett neki, amiért „elutasított minden olyan ésszerű kezdeményezést, amelynek célja a válság politikai és diplomáciai rendezése”.

Kína, amely nyilvánosan nem ítélte el az ukrajnai háborút, ugyanakkor nem ismerte el a négy ukrán régió integrációját az Orosz Föderációba – ahogy 2014-ben, a Krím annektálásakor sem tette –, nagymértékben növelte politikai erejét.

Hszi Csin-ping néhány héttel ezelőtt Moszkvába utazott, hogy megerősítse partnerségét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Peking februárban közzétett egy tizenkét pontból álló dokumentumot, amelyben bemutatja álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és amelyet egyesek béketervnek tekintenek. Moszkvát és Kijevet sürgeti, hogy kezdjenek tárgyalásokat.

Kína egyik félnek sem ad fegyvert, ami Ukrajna javát szolgálja, mivel az ukránok tankokat, rakétákat és egyéb fegyvereket kapnak az Egyesült Államoktól és az európai kormányoktól.

Elizabeth Wishnick, a CNA amerikai agytröszt és a Columbia Egyetem Weatherhead Kelet-Ázsiai Intézetének munkatársa azt mondta az AP-nek, hogy ez

a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés csak figyelemelterelés a kínai nagykövet franciaországi kijelentései miatti felháborodás után.

Kína franciaországi nagykövete felzúdulást keltett Európában, amikor azt javasolta, hogy a volt szovjet köztársaságok – egy olyan csoport, amelybe Ukrajna is tartozik – nem biztos, hogy szuverén nemzetek. Ez teljes összhangban van Putyin ukrán szuverenitását tagadó megjegyzéseivel.

Kimberly Marten, a New York-i Columbia Egyetem Barnard College professzora kételkedett abban, hogy Kína sikeres lesz a béketeremtő szerepben.

„Nehezen hiszem, hogy Kína béketeremtőként léphet fel”

– mondta, hozzátéve, hogy Peking „túl közel van Oroszországhoz”.

Orbán török barátja gyengélkedik

Kenderessy Milán

-

2023-04-26

0

Élő televíziós adásban lett rosszul a 69 éves török elnök, aki májusban minden eddiginél nehezebb választás előtt áll. Az ellenzék összefogott a Szultánnal szemben, aki brutális elnyomó rendszert épített ki Törökországban amióta az USA támogatásával a hadsereg megpróbálta megbuktatni.

A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.

A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.

Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.

Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Polonius

-

2023-04-26

0

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Az orosz és a kínai befolyás csökkentése a cél egyelőre négy országban – hangsúlyozza az európai diplomácia ezzel kapcsolatos dokumentuma amely azt javasolja, hogy az Európai Unió mind a négy államnak – Brazília, Chile, Nigéria és Kazahsztán – javasoljon kereskedelmi egyezményt, de ezenkívül egyenként különböző előnyöket kínáljon például a bevándorlással kapcsolatban, de szóba kerülhet a szorosabb együttműködés az energia, a biztonságpolitika és persze a gazdaságfejlesztési programok terén is.

Geopolitikai versenyhelyzet van – hangsúlyozza a dokumentum, és ebben a helyzetben nemcsak a narratívák küzdenek egymással, de az ajánlatok is. Épp ezért az Európai Uniónak javítania kell a kínálatán, hogy felülígérje az oroszokat és a kínaiakat, akik Afrikában épp oda nyomultak be, ahonnan kivonultak a nyugatiak. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere. Luxemburgban az aktuális témák mellett ezt is megvitatták az Európai Unió külügyminiszterei.

Brüsszelt az aggasztja, hogy már több mint egy éve tart Putyin agresszív háborúja Ukrajnában, és Afrikában, Latin Amerikában vagy Ázsiában nemigen fogadják el a nyugati narratívát.

Jó példa erre Lula brazil elnök, akinek egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol felszólította a nyugati világot: ne szállítson több fegyvert Ukrajnának! Ehelyett tegyen meg mindent a tűzszünet érdekében. Ez lényegében a kínai álláspont is vagyis a baloldali brazil elnök, ezt a narratívát követi nem a nyugatit.

Latin Amerika és a karibi térség kulcsfontosságú az európai diplomácia számára – hangsúlyozta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata, aki a Politico tudósítójának nyilatkozott.

A diplomata elmondta, hogy Brüsszelben örültek Lula győzelmének. Brazília baloldali elnöke üdvözölte is Olaf Scholz német kancellárt, aki az elsők között kereste őt fel külföldről. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy “kész az együttműködés fokozására.” Azt viszont határozottan elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.

A legfontosabb a Mercosur egyezmény, amely összekapcsolná az Európai Uniót és Latin Amerikát. Ebből a szempontból Brazília álláspontja meghatározó. A brazil elnök kedvezően nyilatkozott erről, de hangsúlyozta:

“Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.”

Chile, Brazíliával ellentétben elszántan támogatja Ukrajnát, ezért vele könnyebb az együttműködés. Kína viszont Chilében is nyomul, ezért fontos, hogy az Európai Unió alternatívát kínáljon az USA-Kína dilemmára.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

Az Európai Unió egyik legfontosabb célja az, hogy megakadályozza az oroszokat abban: az egykori szovjet tagállamokon keresztül kijátszák a nyugati szankciókat. Kazahsztán nincs könnyű helyzetben hiszen olajat csakis Oroszországon keresztül tud Európába exportálni. Kazahsztán jelezte, hogy számára fontos az együttműködés az Európai Unióval: szívesen szállítana több olajat az uniós tagállamokba. Ezenkívül a piacgazdaság reform programjában is számít az Európai Unió segítségére. A dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unió kínáljon fel vízummentességet Kazahsztán polgárainak, és olyan légi egyezményt, amely minden uniós tagállamra érvényes.

Nigéria esetében is fontos, hogy megkönnyítsék az ország polgárainak legális bejutását az Európai Unióban. Nigéria azt szeretné elérni, hogy legálisan több polgára élhessen az Európai Unióban. Brüsszel érdeke viszont jelenleg nem ez hanem az, hogy Nigéria mindinkább visszavegye illegálisan bevándorolt állampolgárait.

A megcélzott négy állam közül egyikkel sem lesz könnyű zöldágra vergődni, de konkrét ajánlatokkal befolyásolni lehet őket – hangsúlyozták azok az uniós diplomaták, akik beszámoltak az irányváltásról Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria esetében a brüsszeli Politiconak.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

Polonius

-

2023-04-26

0

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

16 millió euró az ukrán gabonatilalom felmondásáért

Polonius

-

2023-04-24

0

16 millió euró az ukrán gabonatilalom felmondásáért

Ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormány – amely más uniós államokhoz hasonlóan leállította az ukrán gabona importját -, a gabonatilalom feloldásáért 16 millió eurós kompenzációt ajánl a tilalom feloldásáért.

Nem csak a gabonáért hanem más mezőgazdasági cikkek piacra engedéséért is folyik az alku. Az Európai Unió mezőgazdasági alapjából érkezne 100 millió euró az érintett országokba. Lengyelország 39, Románia 30, Magyarország 16, Bulgária 10 és Szlovákia 5 millió eurót kapna.

Kérdés, hogy melyik uniós állam fogadja el ezt a megoldást? Magyarország és Szlovákia valójában csakis ezért lobbizott, de Lengyelországban és Romániában komoly gazda tüntetések voltak. Ennek pedig lehetnek politikai következményei. Lengyelországban idén választásokat tartanak, és a kormány az ellenzékkel körülbelül egyenlő támogatottságra számíthat. A konzervatív kormány politikai hátországa a vidéki Lengyelország, amely a katolikus egyház szellemi irányítása alatt áll. Pontosan itt jelentenek közvéleményformáló erőt a nagygazdák, akik gabonát termesztenek, és akik nem bírják a versenyt az olcsó ukrán áruval. A lengyel kormány sziklaszilárd politikai szövetségese Zelenszkij ukrán elnöknek, de figyelembe kell vennie az őt támogató gazdák érdekeit, és nemcsak rövid távon.

Mi lesz a tervezett lengyel-ukrán államszövetséggel?

Blinken amerikai külügyminiszter mesterterve az, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle laza államszövetséget alkotna. Lengyelország ily módon továbbra is a NATO védelme alatt maradna, de Ukrajna formálisan nem lépne be az észak-atlanti szervezetbe viszont Lengyelországon keresztül megkapna minden támogatást az orosz fenyegetéssel szemben. Stoltenberg NATO főtitkár legutóbb Kijevben azt közölte ugyan, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, Orbán Viktor fel is horkant: micsoda!! – de ez csak PR.

Valójában megállapodás csakis az USA és Oroszország között lehet. Régebben ez könnyebben ment: Hitler és Sztálin megállapodott a régióról, és Lengyelország megszűnt 1939-ben. Eltűnt a Versailles-i békeegyezmény szörny szülöttje – mondta akkor Molotov szovjet külügyminiszter, és a lengyelek mindmáig nem felejtették el Moszkvának ezeket a szavakat. Azt még kevésbé, hogy Lengyelországot a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta. Így alakultak ki a mai Ukrajna határai. Erre is kevesen kívánnak emlékezni pedig az ukrán nemzeti gondolat fő központja: Lviv-Lvov-Lemberg ekkor lett Ukrajna része.

Hitler és Sztálin után Churchill érkezett a régió újrafelosztására. Nem tart majd cinikusnak minket az utókor? – kérdezte a brit miniszterelnök Sztálint, aki csak legyintett. Jaltában ezt a megállapodást szentesítették: miután az USA-nak szüksége volt a szovjet hadosztályokra Japán ellen, ezért simán belementek abba, hogy a szovjet csapatok által megszállt területek hosszú távra is Moszkva irányítása alá kerüljenek.

A tervezett lengyel-ukrán államszövetség most az USA előretolt bázisa lenne Oroszországgal szemben. Egyúttal pedig finom figyelmezetetés Franciaországnak és Németországnak: nincs európai szuverenitás!

A Biden adminisztráció gazdasági NATO-t akar, melyet Washingtonból irányítanak. Csakhogy ehhez pénz is kellene mint a Marshall segély a második világháború után. Az Egyesült Államok költségvetési hiánya akkora, hogy Washington nem vállalhatja fel a projekt finanszírozását hiszen az IMF és a Világbank szerint 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna helyreállítása, ha mostanában véget érne a háború. A másik szponzor az Európai Unió lenne, amely alárendelt szerepben, de fizetőképes maradna. Csakhogy a gabonaválság is megmutatta: az erkölcsi szolidaritás Ukrajnával pillanatok alatt elillan, ha gazdasági érdekről van szó. Ki akar békekölcsönt Ukrajna javára az USA-ban vagy az Európai Unióban? Senki. Ingyen viszont csak a halál jön…

Két kínai rendőrt letartóztattak New Yorkban, ahol illegális rendőrőrsöt működtettek

ki

-

2023-04-19

0

Két kínai rendőrt letartóztattak New Yorkban, ahol illegális rendőrőrsöt működtettek

Az FBI októberben lerohant egy épületet New Yorkban, ahol az illegális kínai rendőrőrs működött. A kínai rendőröket most le is tartóztatták összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályozásának vádjával.

“Egészen egyszerűen felháborító, hogy a kínai belügyminisztérium azt gondolta: az Egyesült Államok területén titokban létrehozhat és működtethet egy illegális rendőrőrsöt, amely exportálja Kínából az elnyomást és megfélemlítést, és megsérti a mi jogrendünket” – nyilatkozta az FBI kémelhárítás aligazgatója az MSNBC televíziónak. Kurt Ronnow hangsúlyozta, hogy “ez azt bizonyítja: a Kínai Népköztársaság semmitől sem riad vissza, hogy polgárait külföldön is alávesse akaratának, és megakadályozza, hogy azok olyasmit tegyenek vagy mondjanak, ami a hatalomnak nem tetszik.”

A 61 éves Lu Csienvangot a lakásán vették őrizetbe Bronxban míg az 59 éves Csen Csinpinget Manhattanben tartóztatta le az FBI ugyancsak a saját lakásában. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy ők hozták létre az első illegális kínai rendőrőrsöt a pekingi belügy megbízásából az Egyesült Államok területén.

Az illegális rendőrőrs a New York-i Chinatown kellős közepén működött mindaddig amíg az FBI be nem zárta azt múlt októberben. Amikor a kémelhárítás megvizsgálta a két kínai rendőr okostelefonját, akkor megállapították, hogy kitörölték azokból a kommunikációt New York és Fucsou között. Ennek a kínai városnak a rendőrsége volt a közvetlen felettese a New York-i rendőrőrsnek. Fucsou annak a Fucsien tartománynak a fővárosa, amely szemben van Tajvan szigetével, ami körül az elmúlt hónapokban ugyancsak felforrósodott az amerikai-kínai szembenállás.

A két kínai rendőr elismerte, hogy ők törölték a kommunikációt a kínai belüggyel, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.

Christopher Wray, az FBI igazgatója tavaly novemberben a szenátus előtt elmondta: rendkívüli mértékben aggasztja, hogy a kínaiak illegális rendőrőrsöket tartanak fenn az Egyesült Államok területén. Az illegális rendőrőrsök működésére először polgárjogi szervezetek figyeltek fel, ők jelezték az amerikai kémelhárításnak, hogy Peking rendőröket tart az USA területén, akik megpróbálják ellenőrizni és irányítani a kínai közösségeket. Ezekre a vádakra az illegális rendőrőrs New Yorkban azt válaszolta, hogy ők csak “jóakaratú polgárok, akik önkéntes munkával segítik az amerikai szabályokat nem ismerő honfitársaikat abban, hogy azok megszerezhessék a jogosítványukat.”

FBI kampány

Hétfőn New Yorkban azt is bejelentették, hogy három másik ügyben is vizsgálat folyik az Egyesült Államokban olyan kínai rendőrök ellen, akik akadályozzák Hszi Csin-ping elnök bírálatát Amerikában.

Az egyik vizsgálat szerint 34 kínai rendőrnek az volt a feladata, hogy a Twittert figyelje, és megpróbálja kiszűrni a kommunista rendszer bírálóit, akiket azután néha fel is kerestek, hogy megfélemlítsék őket.

A másik vizsgálat arra irányul , hogy tisztázza : mi a szerepe a Pekingből irányított rendőröknek a társas oldalakon kifejtett kínai propagandában?

Egy harmadik vizsgálat arra irányul , hogy kiderítse : miképp próbált megakadályozni 10 kínai rendőr egy megemlékezést a Tienanmen téri vérfürdőről. 1989 júniusában a kínai hadsereg megrohamozta Peking központi terét, ahol magam is megpróbáltam lebeszélni a kínai diákokat a reménytelen ellenállásról. A kemény mag maradt, és meghalt. Kínában a kommunista párt népszerűsége a mélypontra süllyedt : mindenütt kis palackokat törtek össze. Kína akkori vezetője , Teng Hsziao-ping rendelte el a megtorlást, a Hsziaoping kis palackot is jelent kínai nyelven.

“ Ezek az esetek azt mutatják, hogy milyen messzire megy el a kínai kormányzat abban, hogy zaklasson és megfélemlítsen amerikai állampolgárokat az Egyesült Államok területén, ahol alapvető jog a bírálat szabadsága. Ez vonatkozik arra az Egyesült Államokban működő társaságra is, mely meg kívánt emlékezni a Tienanmen téri véres eseményekről” – mondta az ügyről Matthew Olsen, a washingtoni igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági igazgatóságának helyettes vezetője.

A 44 keresett kínai rendőrt nem sikerült elfogni, ők valahol Kínában élhetnek – írja az NBCnews, amely természetesen megkérdezte az esetekről Kína washingtoni nagykövetségét is, de a kínaiak nem kívántak nyilatkozni.

Fontos

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A tűzszünet hívei

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Amikor a bíró megkérdezte, elismeri-e bűnösségét az ügyben, Jevgenij Roizman válaszolt. „nem”, hangsúlyozva, hogy a vádak ismertetése után hosszabban fogja válaszát indokolni.

Az ügyészség szerdán tizenkét év börtönt kért Lilia Csanyicsevara, aki Alekszej Navalnij szervezetének egykori tisztviselője volt, akit 2021 végén tartóztattak le, és „szélsőségességgel” vádolnak.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere üdvözölte Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti első telefonbeszélgetést.

Kína, amely nyilvánosan nem ítélte el az ukrajnai háborút, ugyanakkor nem ismerte el a négy ukrán régió integrációját az Orosz Föderációba – ahogy 2014-ben, a Krím annektálásakor sem tette –, nagymértékben növelte politikai erejét.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

Kínai szakítópróba

Ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormány – amely más uniós államokhoz hasonlóan leállította az ukrán gabona importját -, a gabonatilalom feloldásáért 16 millió eurós kompenzációt ajánl a tilalom feloldásáért.

Mi lesz a tervezett lengyel-ukrán államszövetséggel?

Az FBI októberben lerohant egy épületet New Yorkban, ahol az illegális kínai rendőrőrs működött. A kínai rendőröket most le is tartóztatták összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályozásának vádjával.

FBI kampány

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA