Fontos Archives Page 64 of 487 › Független Hírügynökség

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

FüHü

-

2023-05-21

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

Az ukrán államfő, aki szombaton érkezett a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójára, várhatóan vasárnap beszédet mond ebben a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombázásának áldozata, és azóta a béke világszimbólummá vált.

Zelenszkij szombaton már beszélt európai szövetségeseivel a G7-en: Rishi Sunak brit miniszterelnökkel; Emmanuel Macron francia elnökkel; Olaf Scholz német kancellárral; az olasz kormány fejével, Giorgia Melonival; és maradt idő az Európai Tanács elnökével, és Charles Michellel megbeszéléseket folytatni.

Találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is, aki megígérte, hogy India „mindent megtesz” az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egy kétoldalú találkozón vasárnap délelőtt.

Zelenszkij vasárnap négyszemközt is találkozhatott Lula brazil elnökkel, aki eddig nagyon vonakodott az orosz invázió elítélésétől: a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia „az [ukrajnai] háború ösztönzésével„.

Zelenszkij jelenléte Hirosimában „nagyon fontos”, különösen azért, hogy „erősítse” Ukrajna kapcsolatait a déli országokkal – mondta Scholz vasárnap egy sajtótájékoztatón.

Egy nagyobb ukrajnai békekoalíció hangsúlyozná, hogy a konfliktus rendezése nem hozható összefüggésbe a jelenlegi helyzet „befagyasztásával” a helyszínen, hanem „Oroszországnak ki kell vonnia csapatait” – tette hozzá a német kancellár.

„Oroszországnak nem szabad arra fogadnia, hogy ha elég sokáig kitart, az Ukrajna támogatásának gyengüléséhez vezet ”

– figyelmeztetett.

Zelenszkijnek vasárnap kora délután találkozója van az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is. Biden pénteken legyőzte régóta fennálló vonakodását azzal, hogy kész megengedni, hogy más országok is szállítsák Kijevnek azokat a vadászgépeket, amelyeket Zelenszkij régóta követelt, amerikai gyártmányú F-16-osokat. Biden a „történelmi” döntéssel várja az ukrán elnököt.

„Árulás” miatt letartóztattak három orosz tudóst, akik hiperszonikus fegyverek kifejlesztésén dolgoztak

FüHü

-

2023-05-20

0

„Árulás” miatt letartóztattak három orosz tudóst, akik hiperszonikus fegyverek kifejlesztésén dolgoztak

A három kutató letartóztatását – 2022 júniusa óta – a Khristianovics Intézet munkatársai hétfőn közzétett levelükben jeljelentették be. Az ellenük felhozott vádak részletei egyelőre ismeretlenek.

A rakéta orosz kutatói május 15-én, hétfőn, a Khristianovich Institute of Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet (ITAM) oldalán közzétett levelükben elítélték kollégáik, Anatolij Maszlov (76), Alekszandr Shipliuk (57) és Valerij Zvegincev letartóztatását.

Ez a három tudós az Orosz Tudományos Akadémia szibériai novoszibirszki ágához integrált ITAM-hoz tartozik. Anatolij Maszlovot 2022. június 28-án tartóztatták le Novoszibirszkben, és a moszkvai Lefortovo börtönbe helyezték – írja a Kommerszant. Alexander Shiplioukot egy hónappal később letartóztatták. Valerij Zvegincevet április végén tartóztatták le.

„Nagyon súlyos vádakat” hoztak fel ellenük, amelyek az orosz büntető törvénykönyv 275. cikkének hatálya alá tartoznak („hazaárulás”, 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható) – közölte szerdán a Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov. Megerősítette, hogy tudomása van a tudós kollégák által írt nyílt levélről, de emlékeztetett arra, hogy az ügy a biztonsági szolgálatok, az FSZB hatáskörébe tartozik.

Tudományos folyóiratokban jelent meg

A hétfőn megjelent levélben a kutatók a három tudós ártatlanságát hirdetik:

„Tudjuk, hogy mindegyikük hazafi és becsületes ember, aki nem képes megtenni azt, amivel a hatóságok gyanúsítják őket.

Ragaszkodnak ahhoz, hogy a Maszlov, Shipliuk és Zvegincev által nemzetközi szimpóziumokon és publikációkban bemutatott dokumentumokat többször is ellenőrizzék annak biztosítása érdekében, hogy ne tartalmaznak-e korlátozott információkat.

Így 2012-ben Maszlov és Shipliuk bemutatták a hiperszonikus rakéták tervezésével kapcsolatos kísérlet eredményeit egy Tours-i szemináriumon. 2016-ban mindhárman a laboratóriumukban végzett nagysebességű szélcsatorna-tesztekről szóló tanulmány szerzői közé tartoztak. A Reuters ügynökség szerint Anatoli Maszlov munkája elsősorban arra vonatkozott, ahogyan a gáz szuperszonikus sebességgel viselkedik fizikai tárgyak – például rakéták vagy repülőgépek – körül.

Levelükben kollégáik megemlítik Dmitrij Kolker esetét is, akit 2022. június 30-án „árulás” miatt tartóztattak le, miközben terminális rákban szenvedett. Moszkvába vitték, és ott halt meg két nappal érkezése után. Azzal vádolták, hogy államtitkot tartalmazó adatokat adott át a Kínai Népköztársaságnak.

Ezek a vádak azt mutatják, hogy „bármely cikk vagy jelentés hazaárulás vádjával járhat” – írják az ITAM kutatói. Így folytatják:

„Ebben a helyzetben nem csak kollégáink sorsát tartjuk. Egyszerűen nem értjük, hogyan végezzük tovább a munkánkat.”

A tudósok végül azt állítják, hogy az ilyen esetek hidegrázó hatással vannak a fiatal orosz tudósokra:

A legjobb diákok még ma sem hajlandók velünk dolgozni, és legjobb fiatal alkalmazottaink elhagyják a tudományt. Számos olyan kutatási terület, amelyek kritikus fontosságúak a jövő repülőgép-technológiái számára, bezárulnak egyszerűen azért, mert a fiatal kutatók félnek ilyen kutatásokban részt venni.

G7 – Hirosima 2023

FüHü

-

2023-05-19

0

A G7-országok vezetői a japán Hirosimában tartott első csúcstalálkozón új szankciókat jelentettek be.

A bejelentések célja, hogy

„megfosszák Oroszországot a G7-ek technológiáitól, ipari berendezésektől és szolgáltatásoktól, amelyek támogatják háborús vállalkozását”.

Ezek az intézkedések magukban foglalják az „Oroszország számára a harctéren alapvető fontosságú” áruk exportjának korlátozását, valamint azon entitások célba vételét, akiket azzal vádolnak, hogy Moszkva megbízásából felszerelést szállítottak a frontra.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió korábban úgy döntött, hogy korlátozza orosz gyémántimportját, amely iparág évente több milliárd dolláros bevételt jelent Moszkvának.

„Az orosz gyémántok nem örökkévalóak ”

– mondta tegnap este, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Ezek a szankciók azt mutatják, hogy

„a G7 továbbra is egységes az orosz fenyegetésekkel szemben, és szilárdan támogatja Ukrajnát”

– jelentette ki a maga részéről Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Olaszország lelép az Új Selyemútról, de nem szakít Kínával

Kenderessy Milán

-

2023-05-19

0

Olaszország lelép az Új Selyemútról, de nem szakít Kínával

Giorgia Meloni miniszterelnök egyensúlyoz: Washington megnyugtatására elhagyja az Új Selyemút programot, de a kereskedelmi megállapodásokról nem mond le Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. A pénteken kezdődő G7 csúcs egyik legfőbb témája Kína lesz.

“Csak kis gazdasági hátránya lehet annak, hogy Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Kína esetleg bojkottálhatja válaszul az olasz luxus exportot, de ez nem valószínű. Nem hiszem, hogy kemény válaszra kell számítanunk Kínától” – nyilatkozta a Euronewsnak Francesca Ghiretti, a Merics ügynökség elemzője. Arra is rámutatott, hogy Biden elnök meghirdetett egy nagyszabású 6800 milliárd dolláros gazdaság fejlesztési tervet, melyből szeretnének profitálni az olasz cégek is. Csakhogy a részvételhez előfeltétel az, hogy a szóban forgó cég ne ápoljon kapcsolatokat az Egyesült Államok stratégiai ellenfeleivel: Oroszországgal és Kínával.

Giorgia Meloni pompásan időzített: május 19-én nyílt meg Hirosimában a G7 csúcsértekezlet, melynek egyik fő témája épp Kína.

Európa másképp látja Kínát mint az USA

Emmanuel Macron francia elnök épp Pekingben jelezte, hogy Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa, Kína politikája nem követi Washingtont, mert Tajvan távol esik a NATO-tól.

Olaf Scholz német kancellár az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogatott Pekingbe. Néhány napja pedig arról beszélt, hogy a Európai Uniónak egy multipoláris világban kell megtalálnia a maga helyét. Berlinben hamarosan közös német-kínai kormányülést terveznek.

A Biden kormányzat ennek ellenére egységes G7 álláspontot szeretne Kínával kapcsolatban. John Kirby, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács titkára kijelentette:

“arra számítunk, hogy a G7 csúcstalálkozó résztvevői egységes álláspontra jutnak a tanácskozás végén a kínai fenyegetéssel kapcsolatban.”

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég nyolc órán át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

“Általános az érzés, hogy szakadék van az USA és az európaiak Kína politikája között néhány kérdésben” – fogalmazta meg diplomatikusan az ellentmondást a brüsszeli Politiconak Zack Cooper, aki korábban tagja volt a nemzetbiztonsági tanácsnak Washingtonban, ma pedig az American Enterprise Institute vezető tanácsadója. Emlékeztet arra, hogy Tajvan jelenleg döntő fontosságú a legkorszerűbb chipek előállításában. Mindenfajta háborús feszültség tehát befolyásolhatja az egész globális gazdaság ellátását. Washingtonban egy kongresszusi képviselő azt javasolta, hogy konfliktus esetén az USA légiereje semmisítse meg a chip gyárakat Tajvanon nehogy azok a kínaiak kezére kerüljenek. Tajvan kormánya, amely különben számít az USA védelmére, erőteljesen tiltakozott.

“A múlthoz képest az Európai Unió most jobban vonalban van az Egyesült Államokkal mint korábban”

– mondta a Politico tudósítójának Rahm Emanuel, az USA tokiói nagykövete, aki nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen Obama elnök kabinetfőnöke volt Washingtonban.

Mit mond a brüsszeli bizottság főnökasszonya?

“Versenyhelyzetben vagyunk Kínával, ezért csökkentenünk kell a függőséget Pekingtől” – hangsúlyozta az utazás előtt Ursula von der Leyen, aki korábban arról beszélt, hogy nem megszakítani kell a kapcsolatot Kínával hanem csökkenteni annak kockázatait – derisking.

Mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó? – ezt kérdezték az újságírók Biden amerikai elnöktől mielőtt elindult volna Japánba.

“Előbb vagy utóbb, de mindenképp találkozni fogunk” – válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna a G7 csúcstalálkozóra, mely pénteken kezdődött meg Hirosimában.

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

FüHü

-

2023-05-19

0

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

A tisztviselők nem közölték, pontosan mikor érkezik Zelenszkij, remélve, hogy biztonsági okokból homályosak maradnak utazásai részletei.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd.

Ez valószínűleg magában foglalja a megbeszéléseket a szankciók végrehajtásáról, arról, hogy F-16-os vadászgépeket szállítsanak-e Kijevnek, valamint a fegyverszünetről vagy a békeszerződésről szóló tárgyalások lehetőségéről.

Zelenszkij terveiről egyelőre nem érkezett nyilvános bejelentés, és az ukrán sajtó azt javasolta, hogy virtuálisan csatlakozzon a csúcstalálkozóhoz. Az elmúlt héten azonban Nagy-Britanniában és más európai országokban járt, és hajlandósága Kijeven kívülre utazni részben annak bizonyítására szolgál, hogy bízik saját kormánya stabilitásában. Az oroszok semmiféle erőfeszítést nem tettek, hogy megzavarják utazásait.

Ha Zelensky Hirosimába érkezik, szinte biztos, hogy személyes találkozója lesz Bidennel. India, Brazília és más, Ukrajnát nem szívesen támogató nemzetek vezetői is megfigyelőként jelen vannak a találkozón, és Zelenszkij jelenléte megnehezítheti álláspontjuk folytatását – mondta több tisztviselő.

Az elnök kéréseit egy olyan város hátterében terjeszteni elő, amely a 78 évvel ezelőtti első nukleáris támadás elszenvedője, s ennek a párhuzamnak alapját az adja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen megfenyegette, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajnában.

„Feladatunk, hogy fenntartsuk Ukrajna nemzetközi támogatásának és kommunikációjának lendületét”

– mondta Zelenszkij csütörtöki éjszakai beszédében. „Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot meg fogjuk valósítani.”

p.s.: Zelenszkij az Egyesült Államok katonai repülőgépével repül Japánba, miután várhatóan Szaúd-Arábiában részt vesz az Arab Liga csúcstalálkozóján is – közölték a bizalmas információk megvitatása során a személyazonossága elhallgatását kérő emberek.

“Nem tartható fenn az USA hegemóniája”

Polonius

-

2023-05-19

0

Jeffrey Sachs professzornak, aki a rendszerváltás idején tanácsadóként működött több egykori szocialista országban Kelet és Közép Európában, és aki jelenleg a New York-i Columbia egyetem közgazdász professzora, az a véleménye, hogy nem tartható fenn az USA vezető szerepe a világon.

“Washington az amerikai hegemónia fenntartásáért harcol annak ellenére, hogy már régen nincs esélye az Egyesült Államoknak a globális dominanciára. A BRICS országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika, ezen belül különösen Kína és India – felemelkedése alapvetően megváltoztatta a geopolitikai realitást. A nemzetközi berendezkedés már több pólusúvá alakult, de ezt az amerikai politikusok még nem értik meg. Ők megrekedtek egy olyan világszemléletben, mely már legkevesebb harminc éve idejétmúlt. Az Egyesült Államoknak el kellene fogadni a multipoláris világot” – javasolja Jeffrey Sachs professzor. Szerinte “Európának arra kell törekednie, hogy helyreállítsa a kapcsolatait Moszkvával. Az Egyesült Államok több háborút indított a világon mint bárki más, az Európai Unió mégiscsak szövetséges kapcsolatban áll vele. Európának ezért újra kell a kapcsolatait terveznie Oroszországgal.”

Orbán és Moszkva

“Orbán Viktor az egyetlen olyan európai vezető, aki reálisan látja az ukrajnai helyzetet”

– állítja Jeffrey Sachs, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.

“A magyar miniszterelnök érti, hogy az ukrajnai háború értelmetlen és szükségtelen, melyet a NATO tervezett keleti bővítése idézett elő. Ameddig tart ez a háború addig ez zsákutcát és tragédiát jelent Ukrajna számára.

Orbán Viktor – a többi európai vezetőtől eltérően – azt is felismeri, hogy

Oroszország nem fogadna el vereséget a csatatéren hanem nukleáris konfliktussá eszkalálná az ukrajnai háborút”

– nyilatkozta a Magyar Nemzetben Jeffrey Sachs professzor, a New York-i egyetem tanára.

Kissinger: még van 5-10 évünk a világháború elkerülésére

ki

-

2023-05-18

0

Kissinger: még van 5-10 évünk a világháború elkerülésére

Így hangzik a 100 éves Kissinger optimista jóslata. Az USA egykori külügyminisztere szerint az ukrajnai háború nem fenyeget világháborúval, de az USA-Kína szembenállás igen.

Ukrajnát fel kellene venni a NATO-ba – javasolja Kissinger, aki korábban ellenezte ezt mondván: ne provokáljuk Moszkvát! Minthogy a háború kitört, és a NATO Ukrajnát támogatja, ezért már nincs akadálya a NATO tagságnak – véli Kissinger, aki szerint ma már ezt az oroszok is elfogadnák egy tűzszünet illetve békekötés reményében. Az USA egykori külügyminisztere szerint úgy jöhetne létre kompromisszum Ukrajna és Oroszország között, hogy Moszkva lemond a meghódított területek jórészéről, de megtarthatja a Krím félsziget egy részét hiszen Szevasztopol a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Kissinger szerint azért is fel kellene venni Ukrajnát a NATO-ba, mert így jobban kézben lehetne tartani az ukrán vezetést, amely immár Európa egyik legnagyobb és legjobban felszerelt hadseregével rendelkezik, és nem biztos, hogy mindig körültekintően használja azt fel.

Az USA-Kína viszony a fő probléma

A kínaiak át akarják venni az amerikaiak helyét a világban mint világhatalom – állítja Kissinger. Tajvan körül veszélyesen megnőtt a háborús feszültség. A szigetet a kínaiak saját területüknek tartják, ezért előbb vagy utóbb “vissza akarják szerezni.” Amikor Nixon elnök és Kissinger 1972-ben Pekingben lepaktált a kínaiakkal, akkor elismerték az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Emiatt Tajvan kikerült az ENSZ Biztonsági Tanácsából, a helyét a kommunista Kína foglalta el.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát, azóta a két nagyhatalom viszonya egyre rosszabb.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nemrég nyolc órán át tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

Pénteken G7 csúcstalálkozó kezdődik Hirosimában. Biden elnököt még elindulása előtt megkérdezték: mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó?

“Még nem tudom, de előbb vagy utóbb biztosan találkozunk “

– válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna Japánban.

Letartóztatták Oroszország egyik leghíresebb színházi rendezőjét, aki versben bírálta az ukrajnai háborút

Kenderessy Milán

-

2023-05-18

0

Letartóztatták Oroszország egyik leghíresebb színházi rendezőjét, aki versben bírálta az ukrajnai háborút

Oroszországban terrorizmus vádjával őrizetbe vettek két híres művésznőt, mert egy négy éve írt és két éve bemutatott színdarabban állítólag a terrorizmust támogatták – figyelt fel a hírre Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója, aki követi a putyini Oroszország mélyrepülését, amely az ukrajnai háború kezdete óta zuhanó repüléssé változott.

A színdarab arról szólt, hogy feltette a kérdést: miért álltak be egyes nők az orosz társadalomban az Iszlám Állam támogatói közé? A darabot már régen nem is játszák. A letartóztatás célja nyilvánvalóan az értelmiség megfélemlítése. Jevgenyija Berkovics, aki egyébként két gyermekes családanya, a darab rendezője, verseiben rendszeresen bírálta Putyin háborúját Ukrajnában. Ha elítélik a terrorizmus támogatásának vádjával, akkor akár hétéves börtönbüntetést is kaphat.

Putyin egyre brutálisabban félemlíti meg a társadalmat nehogy valaki megkérdezze: miért fogott egy megnyerhetetlen háborúba Ukrajnában?

Sztálin szelleme kísért

Putyin főrendőre meg is üzente az értelmiségnek, hogy ideológiai háború folyik nemcsak Ukrajnában hanem Oroszországban is. Ukrajnában “a náci ideológia” ellen harcolnak állítólag az orosz csapatok, Oroszországban pedig a rendőrök az őket támogató liberális értelmiség ellen. Ez a logika nagyon is ismerős a sztálini időkből amikor például Meyerholddal, a korabeli színházi élet kulcsfigurájával is végeztek a nagy terror idején. A főrendőr sürgette, hogy módosítsák az alkotmányt, hogy – éppúgy mint Sztálin idejében – legyen bűncselekmény, ha valaki az állami ideológiával szemben bírálatot fogalmaz meg!

Sztálin idejében furcsán távozott az élők sorából a legnagyobb szovjet költő Majakovszkij, akiről annak idején utcát is neveztek el Budapesten. A hivatalos közlések szerint a jeles költő öngyilkos lett. Utána keletkezett a fekete humorban pácolt moszkvai vicc: mik voltak Majakovszkij utolsó szavai? Tovariscsi, nye sztreljajtye! Elvtársak ne lőjetek!

Helyzetjelentés 2023. 05. 18.

FüHü

-

2023-05-18

0

Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne)

Li Hui Kína különleges képviselője Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és elmondta neki, hogy a „válságra” nincs csodaszer, és a háború befejezéséhez „meg kell teremteni a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeit” valamint megígérte, hogy lehetőségéihez mérten segíteni fogja Ukrajnát – jelentette a Bloomberg.
Május 18-án délelőtt robbanás történt a Krím Szimferopol körzetében lévő vasútvonalon, aminek következtében 5 vagon gabonával kisiklott, a vonatok mozgását felfüggesztették.
Az ukrán hadsereg további előrenyomulásokról számolt be Bahmút közelében. – mondta Szerhij Cserevaty katonai szóvivő szerdán az ukrán televíziónak.
Kijev szerint külön-külön három ember, köztük egy gyerek halt meg egy orosz bombázásban Herszon megyében.
A légvédelem számos orosz támadási hullámot visszavert: 30 cirkálórakétából 29 megsemmisült – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének sajtószolgálata.
Két orosz határőr megsérült egy dróntámadás következtében május 17-én a Kurszk régióban található Szuja közúti ellenőrző pont ellen – jelentették az orosz Telegram csatornák.
Két hónappal meghosszabbították az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök. Ukrajna szerdán „hálás köszönetét” mondta Törökországnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), segítettek létrehozni a megállapodást.
Li Hui, a Peking által a konfliktus „politikai rendezéséről” küldött kínai megbízott Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „területi integritásának tiszteletben tartásához”, ugyanakkor üdvözli Kína „fontos” szerepét.
A francia Szenátus a március végi nemzetgyűlés után szerdán felszólította a kormányt, hogy ismerje el népirtásként a holodomort , ezt az éhínséget, amelyet a harmincas évek elején Ukrajnában okoztak a szovjet hatóságok, és több millió ember halálát okozta.
A brit és a német védelmi miniszter szerdán Berlinben kijelentette, hogy a „Fehér Ház„ döntésén múlik, hogy F-16-os vadászrepülőket szállítanak-e Kijevnek.
Az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabbra fűződik Irán és Oroszország szerdán megállapodást írt alá egy észak-déli kereskedelmi útvonal megnyitásáról, amelynek célja a hagyományos tengeri útvonalak és a nemzetközi szankciók megkerülése. A 2000-es évek eleje óta tárgyalt kétoldalú megállapodás egy 164 kilométer hosszú vasútvonal építésére vonatkozik Irán északkeleti részén.

ChatGPT és a gazdasági fejlődés

Kenderessy Milán

-

2023-05-18

0

A ChatGPT gyors világsikere mindenkit meglepett beleértve a fejlesztőket is. Milyen tanulságai vannak ennek a gazdaság fejlődésére, amely nagyon komplex rendszer változásairól szól? Ricardo Hausmann professzor, a Harvard egyetem tanára, erre kereste a választ a Project Syndicate oldalon.

Ahhoz, hogy az algoritmus eltalálja a következő szót, mélységesen meg kell értenie a szövegkörnyezetet, a nyelvtant, a stílust és még sok minden mást is. Az idegrendszert utánzó mesterséges intelligencia fejlesztések felülmúlták a versenytársakat, akik közül sokan évtizedeken át nyelvi megoldást kerestek. A deep neural networks – DNNs – jól el van nyelvészeti teóriák nélkül is. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a döntéshozóknak a feladatra kell koncentrálniuk, és nem arra, hogy ragyogóan elemezzék annak indirekt okait.

Eddig ugyanis a gazdasági fejlődés elemzésekor mindig a jelenség helyett a mélyebb okokat keresték, és elsősorban azokra koncentráltak. Why Nations Fail – miért vallanak kudarcot a nemzetek? Daron Acemoglu és James Robinson híres könyve azt állítja, hogy az intézményeken múlik a gazdasági fejlődés sikere vagy kudarca attól függően, hogy milyen ösztönzési rendszert használnak. Ez azt sugallja:

ismerd meg az egész kontextust, az egész könyvet, ahelyett, hogy arra koncentrálnál: mi legyen a következő szó?

Oded Galore komplexebb megközelítést javasol a gazdasági fejlődés elemzéséhez: a Brown egyetem professzor szerint ezt több tényező határozza meg. A legfontosabb az, hogy a demográfia és a technológiai haladás megváltoztatta a népesedési Malthus törvényt vagyis az emberek tovább élnek, kevesebb gyereket nevelnek fel, és sokkal többet költenek oktatásra mint korábban.

Mit mutatnak a tények?

Az elmúlt negyven évben gyorsan csökkent a különbség a fejlett és a fejlődő országok között a demográfia és az oktatás tekintetében, de a szakadék az USA és közöttük továbbra is fennáll.

Az életszínvonal különbség nem csökkent.

Ha egyre több az input és ennek ellenére sincs megfelelő output, akkor valami baj van a teóriákkal. Ha a ChatGPT módján gondolkodunk, akkor milyen eredményre jutunk?

Megnézzük, hogy milyen országokban volt sikeres a felzárkózás, és azt tapasztaljuk, hogy azokban, ahol gyorsan nőtt az export méghozzá sokféle terméket tudtak eladni külföldön nemcsak egyféle nyersanyagot vagy mezőgazdasági árut.

A kulcs a diverzifikált export

A ChatGPT megoldása: ha diverzifikált exportunk van, akkor a fejlődés felgyorsul annyira, hogy lényegesen csökkenhet a szakadék, amely a fejlett világtól elválasztja a szóban forgó fejlődő országot – hangsúlyozza Ricardo Hausmann, aki korábban Venezuela tervezési minisztere volt tehát van gyakorlata a hasonló problémák gyakorlati elemzésében.

A mesterséges intelligencia fejlesztői eddig azért nem jutottak gyorsan előre, mert túlságosan is sok célra koncentráltak, a ChatGPT viszont csak egyre: mi legyen a következő szó? Ugyanígy a gazdasági fejlődés problémája is azért oldódik meg nehezen, mert túlságosan is sok a cél, az ENSZ-nek például 17 stratégiai fejlesztési célja van a fejlődő világ számára. A ChatGPT tanulsága az, hogy elég egyetlen célra koncentrálni. Az alkalmazásban, melyet már több mint 100 millió ember használ, ez a következő szó. A gazdasági fejlődésben ez a szó az export, mely diverzifikált. Azok az országok, melyek így cselekedtek meglepően jó eredményeket produkáltak – hangsúlyozza Ricardo Hausmann professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

Fontos

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

A három kutató letartóztatását – 2022 júniusa óta – a Khristianovics Intézet munkatársai hétfőn közzétett levelükben jeljelentették be. Az ellenük felhozott vádak részletei egyelőre ismeretlenek.

Tudományos folyóiratokban jelent meg

A G7-országok vezetői a japán Hirosimában tartott első csúcstalálkozón új szankciókat jelentettek be.

„a G7 továbbra is egységes az orosz fenyegetésekkel szemben, és szilárdan támogatja Ukrajnát”

Giorgia Meloni miniszterelnök egyensúlyoz: Washington megnyugtatására elhagyja az Új Selyemút programot, de a kereskedelmi megállapodásokról nem mond le Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. A pénteken kezdődő G7 csúcs egyik legfőbb témája Kína lesz.

Európa másképp látja Kínát mint az USA

Mit mond a brüsszeli bizottság főnökasszonya?

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd.

Orbán és Moszkva

Így hangzik a 100 éves Kissinger optimista jóslata. Az USA egykori külügyminisztere szerint az ukrajnai háború nem fenyeget világháborúval, de az USA-Kína szembenállás igen.

Az USA-Kína viszony a fő probléma

Sztálin szelleme kísért

Mit mutatnak a tények?

A kulcs a diverzifikált export

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA