Fontos Archives Page 62 of 487 › Független Hírügynökség

Sem az Európai Parlament sem az Európai Bíróság nem fogadja el a tervezett költségvetési csökkentést

-

2023-06-11

Sem az Európai Parlament sem az Európai Bíróság nem fogadja el a tervezett költségvetési csökkentést

Az inflációra hivatkoznak, de a Brüsszeli Bizottság egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Európai Parlamentnek mind pedig az Európai Bíróságnak jövőre kevesebbel kell beérnie.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos levelét megírta, és ebből kiderült: az Európai Parlamentnek jövőre 28 millió euróval jutna kevesebb míg az Európai Bíróságnak 6 millió euróval szerényebb a büdzséje. A brüsszeli Politico, mely megszerezte a belső levelezést, úgy értesült, hogy mind az Európai Parlament mind pedig az Európai Bíróság kemény ellenállást tanúsít a költségvetés megkurtításával szemben. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya levélben tiltakozott.

“Remélem, hogy módosítani fogják a javaslatukat “

– nyilatkozta Roberta Metsola a Politiconak.

A brüsszeli bizottság arra hivatkozik, hogy ez a 27,7 millió eurós csökkentés csak csepp a tengerben hiszen az Európai Parlament jövő évi költségvetése 2,4 milliárd euró. A tervezett csökkentés a béren kívüli kiadásokra vonatkozik például az energia számlákra. Az Európai Bíróság elnöke ezért azt írta levelében:

”Ha elfogadják a költségvetési tervezetet az energiaszámlák csökkentésére, akkor fennáll a kockázata annak, hogy nem tudjuk teljesíteni a kötelezettségeinket a következő évben.”

A magas energiaszámla másutt is gondot okoz: az Európai Tanács – az állam és kormányfők testülete – szintén kérte a Brüsszeli Bizottságtól, hogy irányozzon elő nagyobb összeget az energiafogyasztásra jövőre. A vita folyamatosan tart amíg el nem készül a költségvetési tervezet végső változata, melyről azután szavaznak Brüsszelben. A gyakorlat az, hogy az Európai Tanács illetve az Európai Parlament az ősszel szavazza meg a jövő évi költségvetést. Az Európai Parlament pozícióit gyengíti a Katar-gate korrupciós botrány, melyről nyilatkozott Belgium főügyésze:

“A vizsgálat nem ért véget”

– ezt hangsúlyozza a főügyész, aki a Le Soirnak nyilatkozott.

Frédéric van Leeuw elmondta, hogy

“Eva Kaili alelnök asszony kiengedése az előzetesből egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vizsgálat lezárult volna. 15 korrupciós vizsgáló dolgozik az ügyön. Eva Kaili négy hónapig volt előzetesben, ez egy nagyon komoly korrupciós ügy. Remélem, hogy a vizsgálat az év végéig lezárulhat”

– mondta a belga főügyész a Katar-gate-ről.

Klímaváltozás: a legnagyobb szennyezők nem tartják be az előírásokat

Polonius

-

2023-06-11

0

Klímaváltozás: a legnagyobb szennyezők nem tartják be az előírásokat

A párizsi klímaegyezmény előírásait a nagy cégek alig veszik figyelembe – ez derült ki az ESG Book friss jelentéséből, melyet a CNN gazdasági rovata ismertetett.

A világ legnagyobb vállalatai közül mindössze 22% tartja be a párizsi klíma egyezményt, amely 1,5 Celsius fokban határozta meg a felmelegedés mértékét. 2018-ban ez 18% volt vagyis a változás minimális. A másik oldalon vannak azok a nagy cégek, amelyek karbonkibocsátása olyan nagy, hogy 2,7 Celsius fölé megy tőle a felmelegedés. Az 500 nagyvállalat többsége ide tartozott még 2018-ban amikor 61% volt ebben a kategóriában, ez mára 45%-ra csökkent.

“A jelentés üzenete világos: többet kell tennünk a klímacélok elérésére és ezt gyorsabban kell megtennünk!” – nyilatkozta a CNN-nek az ESG Book főnöke. Daniel Klier hozzátette:

”Ha nem lesz alapvető fordulat a vállalatok hozzáállásában, akkor nem világos, hogy mitől változna meg a világgazdaság karbonkibocsátása.”

Az energiaválság miatt tovább romlott a helyzet ahelyett, hogy javult volna, mert a legnagyobb környezetszennyező cégek mint a Shell vagy a BP jelentős mértékben visszaálltak a hagyományos kőolaj és földgáz kitermeléshez mondván, hogy óriási a piaci igény.

A jelentés olyan nagyvállalatok karbon kibocsátását vizsgálta, melyek piaci értéke nagyobb mint 10 milliárd dollár, és melyek az USA, Nagy Britannia, az Európai Unió, Kína és India területén vannak bejegyezve. A nagy közel-keleti vagy orosz környezetszennyező cégek tehát nincsenek benne, de így is kiábrándító a kép: Nagy Britannia, India és Kína óriási cégei alig csökkentették a karbonkibocsátást az elmúlt öt évben.

A világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína viszonylag jól szerepelt, de ennek az az oka, hogy a bázis alacsony volt.

Az USA óriás cégei közül csak 11% tartotta be a párizsi klímavédelmi előírásokat 2018-ban, ez a szám 20%-ra nőtt öt év alatt. Kínában mindössze 3% volt a kiinduló adat, és ez öt év után felment 12%-ra.

“A jó az, hogy most már tudjuk, hogy merre kell menni, már csak a tempót kellene fokozni” – mondja az ESG Book főnöke. Szerint a kormányoknak szigorúbb intézkedéseket kellene hozniuk, és ezeket komolyabban kellene ellenőrizniük. A fogyasztóknak változtatniuk kellene a régi környezetszennyező szokásaikon. Ezenkívül pedig technológia áttörésre lenne szükség több területen, hogy be lehessen tartani a párizsi klíma egyezmény előírásait.

Már sokkal több pénz jut a zöld energiára

“Minden dollárra, melyet földgáz vagy kőolaj kitermelésre fordítanak a világban 1,7 dollár jut a zöld energiára. Öt éve még egy-egy volt az arány” – hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – vezetője. Fatih Birol elmondta, hogy az ő adataik szerint is jóval nagyobb a karbon kibocsátás mint amennyit a párizsi klímavédelmi egyezmény előírt.

“Idén a világ körülbelül 1000 milliárd dollárt költ a környezetszennyező kőolaj és földgáz kitermelésére, így nem érjük el a karbon semlegességet 2050-re”

– jelentette ki az IEA főnöke.

A World Meteorological Organization – világ meteorológiai szervezete – szerint 66% esélye van annak, hogy túllépjük a 1,5 Celsius hőmérséklet növekedést legalább egyszer a következő öt évben. Ez csak egyetlen jel, de azt mutatja, hogy gyorsul a felmelegedés üteme. Mi lehet ennek a következménye? A tengerszint gyors megemelkedése, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása és a létfontosságú ökorendszerek elpusztulása – írja a nemzetközi meteorológia szervezet jelentése.

Japán a NATO tagja?

Polonius

-

2023-06-10

0

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését. Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

ki

-

2023-06-08

0

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket”

FüHü

-

2023-06-07

0

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy Ukrajna nem használ nyugati fegyvereket Oroszország területe elleni támadásokhoz, és nem kapott fellebbezést nyugati országoktól ezzel kapcsolatban. Ezt kedden ukrán újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozta – írja az „Európai Igazság” tudósítója.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket, ezért nem fordul hozzám senki” – válaszolta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a nyugati kormányok kormányaik fegyverhasználatával kapcsolatban az Orosz Föderáció területén.

Az államfő külön kommentálta az orosz területek megtámadásának vagy megszállásának lehetőségét a következő háború során, hangsúlyozva, hogy

„Ukrajna nem fogja elfoglalni egyetlen állam területét sem”.

„Mindez befolyásolja a hozzánk való hozzáállást, mint a NATO tagjaként vagy a jövő civilizált államaként. Ha az Európai Unióban akarunk lenni, a NATO-ban akarunk lenni, akkor ennek megfelelően kell viselkednünk” – mondta.

Alexandre De Croo belga miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy országa Ukrajnához fordul, hogy tisztázza azokat a híreket, amelyek szerint belga gyártmányú puskákat használtak Oroszország nyugati határán.

Ezt megelőzően a The Washington Post hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrajna oldalán harcoló „Orosz Önkéntes Hadtest” és az „Oroszország Szabadsága” légió harcosai május végén a Belgorod térségébe betörő harcosok legalább négy taktikai járművet, amelyet korábban Ukrajna nyugati államaiba szállítottak.

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

Polonius

-

2023-06-07

0

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.

A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.

Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.

Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Polonius

-

2023-06-05

0

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

“Az új kollégát, Hakan Fidant is ismerem, ő eddig a hírszerzés vezetője volt. Ma töltötte első napját a hivatalában, de este már sort kerítettünk egy telefonos beszélgetésre. Biztosítottuk egymást arról, hogy tovább akarjuk fejleszteni a stratégiai partnerséget és az együttműködést a NATO-ban.”

Törökország és Magyarország együtt blokkolta Finnország és Svédország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Aztán Erdogan úgy döntött, hogy Finnországot nem vétózza meg, így a magyar diplomácia is alkalmazkodott. Finnország tehát már a NATO tagja, de Svédország még mindig nem az. Biden amerikai elnök sürgette is Erdogant ebben az ügyben hangsúlyozva, hogy csak akkor kaphatnak új amerikai vadász gépeket, ha rábólintanak Svédország NATO tagságára. Erdogannak csak a választások idejére kellett a vétó, hogy megmutassa a török közvéleménynek: milyen keményen szembeszáll az
USA-val. Most már, a választások megnyerése után, nyugodtan engedhet.

Bident nem is ez érdekli igazán hanem Erdogan szoros kapcsolata Putyinnal.

Erről a török államfő azt nyilatkozta: egyre szorosabb ez a kapcsolat, amely összeköt bennünket Putyinnal. Mit jelent ez akkor amikor a NATO Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben?

Ki az új török külügyminiszter?

Hakan Fidan tanult az Egyesült Államokban is, de karrierje egyértelműen Törökországhoz és személyesen Erdoganhoz kötődik. Hivatásos katona volt 18 éves korától kezdve 15 éven át szolgált a török hadseregben, amely akkoriban még egyáltalán nem állt egyértelműen Erdogan mögött. A fiatal tiszt Erdogan biztonságpolitikai tanácsadója lett, és 2010-ben kinevezték a török titkosszolgálat főnökének, és ezt a tisztséget egészen addig betöltötte amíg külügyminiszter nem lett.

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

A három állam titkosszolgálatai rendszeresen egyeztetnek egymással. Ez kiderült akkor is amikor Törökország együttműködött az Iszlám állammal, mely Erdogan fiának cégén keresztül folytatott külkereskedelmet a világgal. A nagy terror támadást Párizs ellen az Iszlám állam a török és az orosz titkosszolgálat segítségével szervezte meg 2015-ben. Törökország Izrael ellenes magatartása miatt az USA megtagadta rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak mire Erdogan Oroszországtól vásárolt ilyet – fittyet hányva a NATO tilalomra.

A török titkosszolgálat lelkesen támogatta az ujgur iszlamista terrorizmust Kínában. Az Al Kaida soraiban egész ujgur dandár harcol Pakisztánban. Kínában ugyanis Erdogan kénytelen volt feladni az ujgurok támogatását. Amikor Erdogan kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került, akkor Peking előállt egy kecsegtető ajánlattal: kap egymilliárd dolláros gyors segélyt, ha lemond az ujgur terrorizmus támogatásáról. Szorult helyzetében Erdogan belement az alkuba. Megkapta a kínaiak pénzét, de cserében el kellett zarándokolnia Urumcsiba – a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába- és ott el kellett mondania kissé megdöbbent türk testvéreinek: soha ilyen jól nem éltek mint a kommunista Kínában, ahol Hszi Csin-ping elnök atyaian gondoskodik róluk.

Ezek mind érdekes ügyek, de

a török titkosszolgálat nagy dobása az volt ebben az időszakban, hogy megakadályozták az Erdogan elleni katonai puccsot, melyet az USA szívvel lélekkel támogatott.

Incirlik, Törökország legnagyobb katonai repülőtere volt a puccs szervezés központja, itt az USA is jelentős erőket állomásoztathat a NATO keretében. Máig nem világos, hogy mi történt pontosan, de Erdogan megtarthatta hatalmát, melyet ezt követően folyamatosan növelt – nem utolsó sorban a titkosszolgálat támogatásával. A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, most már csaknem teljhatalmú úr Törökországban, ahol számíthat nemcsak a titkosszolgálat, de az orosz nagykövetség támogatására is. A választási kampány során az ellenzék vezére nyíltan azzal vádolta az orosz titkosszolgálatot, hogy hekker kampányt folytat ellene. Moszkva persze sietett cáfolni, de Erdogan nyilvánvalóan nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy különlegesen szoros a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

CIA főnök Pekingben

Kenderessy Milán

-

2023-06-05

0

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Ezt a hétvégén hozták nyilvánosságra Washingtonban, ahol kiszivárgott, hogy William Burns a kínai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, de politikai vezetők nem fogadták őt.

“A kommunikációs csatornák nyitva tartását javasolta a CIA igazgatója Pekingben”

– írta az AP hírügynökség.

A londoni Financial Times emlékeztetett arra, hogy Biden elnök gyakran bízza meg fontos diplomáciai missziókkal William Burnst, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Ő ismeri a legjobban Putyin elnököt, akivel telefonon tárgyalt Moszkvában még 2021 őszén. Kevesen tudják, hogy miről beszéltek, de Putyin ezt követően döntött Ukrajna megtámadása mellett. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy három napos villámháború kész helyzet elé állítaná az Egyesült Államokat. A CIA viszont mindent megtett, hogy kudarcba fulladjon az oroszok háromnapos villámháborúja Ukrajnában. Egyrészt Ukrajna szervereit Kaliforniába költöztette, és így megakadályozott egy orosz hekker támadást, amely megbénította volna az ukrán informatikai rendszert 2022 február 24-én. Másrészt pedig a CIA informálta az ukrán biztonsági szolgálatot a Kijev elleni orosz kommandós akcióról, melynek célja Zelenszkij elnök elrablása vagy megölése volt. Az orosz kommandósokat így megölhették az ukrán biztonsági alakulatok, melyeket az amerikaiak képeztek ki korábban.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Erről is tárgyalt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. A kínaiak arra a nyilvánvaló tényre mutatnak rá, hogy amíg Ukrajna Oroszország kapitulációját követeli, addig nem lehet megoldás, mert ezt Putyin nem fogadhatja el. Tony Blinken külügyminiszter pekingi látogatását elhalasztották a tragikomikus léggömb incidens miatt.

Az USA és Kína hadügyminisztere találkozott ugyan Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson, de közvetlenül nem tárgyaltak, mert a kínaiak szerint “erre még nem jött el az idő.”

Miért nem?

Pekingben attól tartanak, hogy az USA Tajvan függetlenségét támogatja, és ezért fegyverzi fel a szigetet. Az Egyesült Államok elismerte ugyan az egy Kína elvet, amely szerint Tajvan része Kínának még 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingbe látogatott, de manapság az amerikai diplomácia mind gyakrabban von párhuzamot Ukrajna és Tajvan között. Peking felfogása szerint döntő különbség áll fenn: Ukrajna 1991-ben független állam lett miután a Szovjetunió megszűnt, Tajvan viszont Kína része, melyet jelenleg nem a kínai fővárosból irányítanak. A kínai hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben az USA támogatásával Tajvan szuverén állammá kívánna lenni, akkor katonailag beavatkoznak, hogy ezt megakadályozzák.

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az amerikai hadügyminiszter el is mondta Szingapúrban, hogy katonai szövetségeket szerveznek mindenütt a világon Oroszországgal és Kínával szemben.

1972-től fogva az Egyesült Államok együttműködött Kínával, amely ezt kihasználva a világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. 2016-ban amikor Hangcsouban, Kínában tartották a G20 csúcsértekezletet Hszi Csin-ping elnök bejelentette Peking világhatalmi igényeit. G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA ne egyedül hanem Kínával együtt irányítsa a világot. Ezt követően romlásnak indultak a két nagyhatalom kapcsolatai, melyek mélypontra jutottak miután Kína nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Twitter búcsú Európától?

ki

-

2023-05-31

0

Nő a feszültség az Európai Unió és a társas média között miután a Twitter tulajdonosa, Elon Musk közölte: nem kívánja betartani az uniós szabályozást, különösen azt nem, amely az orosz dezinformációs hírek közzétételének tilalmát írják elő.

Az uniós szabályzat augusztusban lép életbe , a Facebook anyavállalata, a Meta és az Instagram már jelezte: betartja az uniós szabályzatot. Franciaországban betilthatják a Twittert – jelentette ki a digitális miniszter.

“A dezinformáció az egyik legnagyobb veszély, amely ma a demokráciára leselkedik”

– hangsúlyozta Franciaország digitális minisztere, aki a France Info Rádiónak nyilatkozott. Jean-Noel Barrot elmondta, hogy nemcsak Franciaországban, de az egész Európai Unióban blokkolhatják a hozzáférést a Twitterhez, ha az nem vállalja: kitiltja az orosz dezinformációs anyagokat.

Elon Musk a szólásszabadságra hivatkozik.

Két nappal korábban Thierry Breton francia uniós biztos bejelentette, hogy a Twitter nem tartja magára nézve kötelezőnek a dezinformációs tilalmat, melyet az Európai Unió előír.

A Twitter és az Európai Unió között hónapok óta folyik a harc. Elon Musk 44 milliárd dollárért vette meg a Twittert, és emiatt elveszítette a világ leggazdagabb embere címet. A Tesla főnöke sokáig irányította a Twittert is, ahol villámgyorsan csoportos leépítést hajtott végre a hatékonyságra hivatkozva. Nagyon sok embert rúgott ki arról az osztályról, amely a tartalmakat ellenőrizte Twitteren.

Thierry Breton uniós biztos közölte: az Európai Unió szabályzata augusztus 25-én lép életbe. Utána komoly bírságot kaphat az, aki nem tartja be a szabályokat: a maximális büntetés elérheti az éves forgalom 6%-át.

Thierry Breton uniós biztos hangsúlyozta:

“Az ellenőrző csapatom figyel. Ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor menekülhet, de nem bújhat el. Készen állunk arra, hogy alkalmazzuk a büntetéseket, melyeket az uniós szabályzat tartalmaz.”

Elon Musk a nyilvánosság előtt még nem kommentálta sem a francia miniszter sem pedig az uniós biztos fenyegető kijelentéseit – írja a Business Insider, amely maga is kért interjút, de nem kapott Elon Musktól.

A brüsszeli Politico arra hívta fel a figyelmet, hogy Elon Muskot már korábban figyelmeztették arra, hogy alkalmazkodnia kell az uniós szabályozáshoz. Miután a magánbeszélgetések során az amerikai milliárdos nemet mondott, ezért nem számít meglepetésnek, hogy végül is kiszállt az ellenőrző rendszerből, melyet a Facebook és az Instagram elfogadott.

Musk egyébként szarvashibát vétett szombaton amikor bejelentette szándékát azt írva, hogy

“megtudod, hogy ki uralkodik feletted, ha rájössz: ki az, akit nem szabad bírálni?!”

Az idézetet Voltaire-nek, a felvilágosodás nagy francia filozófusának tulajdonította Elon Musk, de az AP hírügynökség kiderítette: az idézet valójában a neonáci Kevin Stromtól származik, akit már kétszer is elítéltek gyerek pornográf fotók birtoklása miatt.

A Business Insider szerint a Twittert elöntötte a gyűlölet beszéd amióta Elon Musk átvette a céget. Maga Musk is gyakran használ szélsőjobboldali kifejezéseket Twitter bejegyzéseiben.

Az amerikai milliárdos állítólag elhatározta, hogy a Twitter elhagyja Európát, amely a cég számára csak másodlagos fontosságú piac.

Észak Korea: 140 kiló a duci diktátor

Polonius

-

2023-05-31

0

Valószínűleg között a diktátor súlya is sokat nyomhat a latba, mivel többek között ezt is közölte a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának tagjaival az ország titkosszolgálatának vezetője.

Kim Dzsong Un szerinte nem tud aludni a sok stressztől. Emiatt láncdohányos és alkoholista is. Hasonló volt a helyzet apja, Kim Dzsong Il esetében is, aki viszonylag fiatalon agyi katasztrófa áldozata lett Észak Koreában, ahol a Kim dinasztia 1945 óta van hatalmon. Akkor érkezett szovjet százados egyenruhájában a dinasztia megalapítója, Kim Ir Szen a szülőföldjére. A korábban japán uralom alatt álló koreai félszigetet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kettéosztotta. Sztálin megpróbálta megváltoztatni a status quot, ezért utasította Kim Ir Szent Dél Korea lerohanására 1950-ben. Három évig tartott a háború, melyben Dél Korea a nyugati világ támogatására számíthatott élén az Egyesült Államokkal míg Észak Koreát Kína és a Szovjetunió támogatta elsősorban. Sztálin halála után ért véget a háború a koreai félszigeten: a status quo helyreállt.

Fellövése után szinte azonnal lezuhant a műhold

Kim Dzsong Un büszkén jelezte – kislánya kezét fogva -, hogy hamarosan műholdat lőnek fel. Ettől nagyon idegesek lett Dél Koreában és Japánban hiszen egy kém műhold fontos információkat nyújthat a militarista Észak Koreának. Aggodalmuk korainak bizonyult: a műhold nemsokkal a rakéta kilövése után a tengerbe zuhant.

Washingtonban a Fehér Ház szóvivője bírálta az észak-koreai műhold programot, amely kapcsolódik a ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez. Ezek a nagy hatótávolságú rakéták nemcsak Dél Koreát és Japánt, de az Egyesült Államokat is fenyegethetik. Legalábbis ezzel dicsekszik Észak Korea duci diktátora.

Észak Korea a Szovjetunió bukása után vásárolt meg szovjet tudósokat, akik döntő szerepet játszottak a rakéta és nukleáris programok felgyorsításában. Észak Korea duci diktátora rendszeresen háborúval fenyegeti Dél Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. Közben pedig saját népét a létminimumon tartja, hogy minden pénzt a hadiipar fejlesztésére költsön. Kim Dzsong Un attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őt is mint Szaddám Huszeint, Muammar Kadhafit vagy Oszama bin Ladent.

Fontos

Az inflációra hivatkoznak, de a Brüsszeli Bizottság egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Európai Parlamentnek mind pedig az Európai Bíróságnak jövőre kevesebbel kell beérnie.

”Ha elfogadják a költségvetési tervezetet az energiaszámlák csökkentésére, akkor fennáll a kockázata annak, hogy nem tudjuk teljesíteni a kötelezettségeinket a következő évben.”

A párizsi klímaegyezmény előírásait a nagy cégek alig veszik figyelembe – ez derült ki az ESG Book friss jelentéséből, melyet a CNN gazdasági rovata ismertetett.

A világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína viszonylag jól szerepelt, de ennek az az oka, hogy a bázis alacsony volt.

Már sokkal több pénz jut a zöld energiára

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

És Európa?

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Mitől tart Peking?

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

Ki az új török külügyminiszter?

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Miért nem?

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Nő a feszültség az Európai Unió és a társas média között miután a Twitter tulajdonosa, Elon Musk közölte: nem kívánja betartani az uniós szabályozást, különösen azt nem, amely az orosz dezinformációs hírek közzétételének tilalmát írják elő.

“Az ellenőrző csapatom figyel. Ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor menekülhet, de nem bújhat el. Készen állunk arra, hogy alkalmazzuk a büntetéseket, melyeket az uniós szabályzat tartalmaz.”

Valószínűleg között a diktátor súlya is sokat nyomhat a latba, mivel többek között ezt is közölte a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának tagjaival az ország titkosszolgálatának vezetője.

Fellövése után szinte azonnal lezuhant a műhold

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA