Fontos Archives Page 61 of 487 › Független Hírügynökség

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

ki

-

2023-06-17

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

“Putyin Dosztojevszkij figura, nem Hitler, ő tele van ki nem elégített aspirációkkal, de nem az absztrakt hatalom embere. Tudja használni ezt a hatalmat, de vissza is tud élni vele. Ezt látjuk most Ukrajnában. Vlagyimir Putyin mindíg el akarta kerülni, hogy szülővárosa, Szentpétervár vagy Moszkva könnyen elérhető legyen a NATO számára , és olykor szinte irracionálisan reagált erre”- mondta Kissinger, aki találkozott a kilencvenes években Putyinnal már akkor is amikor még csak alpolgármester volt Szentpéterváron.

“Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt nevezték, a lakosság csaknem fele éhenhalt a második világháború idején, köztük Putyin rokonai is, és ez nyomot hagyott rajta bár ő már a háború után született.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

– mondta Henry Kissinger.

Túlélhetné Putyin Ukrajna győzelmét? “Nem valószínű” – válaszolta Kissinger, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök most is felvenné a telefont, ha ő keresné, sőt fel is ajánlotta közvetítő szerepét – természetesen nem tárgyaló partnerként hanem tanácsadóként.

“Jobb lenne elkerülni Oroszország túlságosan nagy meggyengülését és szétesését, mert ez új problémákhoz vezetne.”

A veterán diplomata szerint az amerikai diplomáciának elő kellene segítenie a békét: ”az USA és szövetségesei helyesen cselekedtek amikor ellenálltak Oroszország agressziójának Ukrajnával szemben, most már egyre fontosabb hogy a konfliktusban résztvevő felek mérlegeljék: hogy akarják azt diplomáciai eszközökkel lezárni.

Európa stabilabbá válhat, ha Oroszország elfogadja, hogy nem tudja meghódítani. Valamilyen formában Oroszországnak Európa részének kell maradnia” – hangsúlyozta Kissinger, aki korábban kiemelte a kínai békeközvetítés jelentőségét mondván ily módon még ebben az évben megkezdődhetnének a tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között.

“Ha ugyanis a katonai gondolkodás válik uralkodóvá a geopolitikai kapcsolatokban , akkor fennáll egy globális háború veszélye.”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

“Az események jelenlegi menete katonai konfliktushoz vezethet, de azt gondolom, hogy meg lehet változtatni az események menetét” – hangsúlyozta a 100 éves Kissinger, aki 1972-ben megszervezte az USA és Kína kibékülését. Tony Blinken külügyminiszter a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Kínába látogat azóta, hogy a demokrata kormányzat 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben járt, és ezt követően Biden elnök Hirosimában, a G7 csúcsértekezleten kijelentette: “Megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.“ Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy lesz találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de azt még nem tudja, hogy mikor.

Washingtonban külügyi tisztviselők most elmondták a sajtónak, hogy nem várnak áttörést Tony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatásától, de a párbeszéd folytatását kívánják jelezni nemcsak Kínának, de a világnak is.

“Az Egyesült Államok és Kína a szakadék szélén áll, és együtt kell visszalépniük hiszen egy nukleáris háborúnak nem lennének győztesei” – hangsúlyozta Kissinger, aki hozzátette:

“A legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államoknak Kína, de ez megfordítva is igaz: Kínának is az USA a legnagyobb fenyegetés.”

A veterán diplomata hosszú Bloomberg interjújában azt is elmondta, hogy már régóta párbeszédet javasolt a Biden adminisztrációnak Kínával, de “az egyelőre még nem kezdte ezt meg.”

“Az Egyesült Államoknak mindenképp el kell kerülnie azt, hogy elszigetelődjön a világban. A Biden adminisztráció megpróbál tenni ez ellen, de túlságosan is tart attól, hogy emiatt bírálat éri“ – hangoztatta Henry Kissinger, akinek az a véleménye, hogy mindkét nagy párt az USA-ban túlságosan is a hazai közvéleményre koncentrál és nem a világra, amely gyorsan változik.

Az emberiség felét aszály fenyegeti

Polonius

-

2023-06-17

0

Az aszály az új pandémia, és a globális helyzet egyre rosszabb, mert erre nincsen gyógyszer. A vízhiány immár komoly társadalmi, gazdasági sőt olykor politikai kérdés is, mert az aszály migrációt és háborút is okozhat.

A londoni Guardian ismerteti a stockholmi Water Institute drámai számait, és hozzáteszi: egyelőre nem sokat tesznek az aszály ellen, amely a klímaváltozás miatt egyre nagyobb területet és egyre több embert érint a világon.

4 milliárd embernek kell azzal számolnia, hogy az év legkevesebb egy hónapja idején aszály lesz, ezt nevezi komoly vízhiánynak a tudomány, amely már régóta figyelmeztet arra, hogy a Föld mind nagyobb része válhat lakhatatlanná a vízhiány miatt. Közben viszont az emberiség létszáma meghaladta a 8 milliárdot vagyis egyre többen akarnak ugyanakkora vízmennyiséget felhasználni. Az eredmény: olyan nagy folyók mint a Sárga folyó Kínában vagy a Colorado az Egyesült Államokban nem érik el a tengert! A vizet kiszippantják belőlük a gyárak, a mezőgazdasági területek és a falvak és városok. A tavakkal ugyanez történik: az Aral tó vagy Urmia tó Iránban szinte már eltűnt. A Garda tóban immár gyalogszerrel is lehet közlekedni egyes részeken. A stockholmi International Water Institute drámai számokat közöl: ha minden így megy tovább, akkor globálisan 50%-kal több vízre lenne szükség mint az ezredfordulón “ – mondja Torgny Holmgren igazgató. Aki gyorsan közli a rossz hírt is:

“Ekkora emelkedés lehetetlen, mert a víz készletek korlátozottak.”

Mi lesz akkor, ha a világ jelentős részén az emberek nem tudnak majd kezet mosni? A higiénia drasztikusan romolhat.

Az ENSZ egyik főtitkárhelyettese, Mami Mizutori ezt így fogalmazta meg:

”Az aszály lehet az új pandémia, de ez abban különbözik a Covid járványtól, hogy nincsen rá gyógyszer!”

Egyáltalán nemcsak a déli félteke problémájáról van szó:

Nagy Britanniában 2034-től krónikus vízhiány lehet

A Számvevőszék előrejelzése szerint

2034-ben haladja majd meg először a kereslet a kínálatot, és attól fogva egyre csak romlik majd a vízhelyzet.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy 2045-ben már 480 millió liter vizet kell megspórolni az Egyesült Királyságban, enélkül ugyanis megkezdődne a földalatti víztartalék felélése.

Változtatni kell, de ez nem lesz könnyű, mert a nagy vízszolgáltatók szépen keresnek ugyan, de nem foglalkoznak az utánpótlással. A privatizáció óta 56 milliárd fonttal lettek gazdagabbak a részvényesek a nagy vízszolgáltató cégeknél, ahol a vezérigazgatók nem ritkán évi 2 millió fontot keresnek. Az ellenzéki Munkáspárt már javasolta a vízszolgáltató cégek államosítását. Egy ausztrál cégé volt a Thames Water víz szolgáltató 2007 és 2017 között: minden pénzt kivettek, és végül 2 milliárd fontos veszteséggel szálltak ki. Mi most a helyzet? Londonnak például csak 90 napos víz tartaléka van. A szakértők szerint ez nagyon kevés. A 2012 es olimpia idején már annak a határán járt az angol főváros, hogy korlátozni kelljen a családok vízfogyasztását. A Thames Water előrejelzése szerint napi 350 millió liter plusz vizet kell találni Londonnak 2045-re. Honnan? Óriási víztároló építését tervezik már 2006 óta, de eddig nem volt rá pénz.

Egyre kevesebb az eső

A klímaváltozás egyre jobban érezhető Nagy Britanniában is, például úgy, hogy eltűnnek az évszakok: ”Az elmúlt három évben csak száraz és nedves napok váltogatták egymást. Télen egy kicsit hidegebb van, de nem annyira mint régen. Két télen sok csapadék volt, de esni csak hat hétig esett. Megszűntek az évszakok” – vonja le a tanulságot James Alexander parasztgazda.

A klímaválság csak a felszínre hozta a problémát: túl magas a vízfogyasztás és nagy a pazarlás. A régi vezetékrendszerekben rengeteg víz folyik el hiába. Nincs más megoldás: Nagy Britanniában éppúgy mint Afrikában vagy Ázsiában nagy víztárolókat kell építeni, amelyek megőrzik az egyre ritkábban hulló esőt, hogy ne álljon elő krónikus vízhiány a közeljövőben – írja a londoni Guardian.

Ukrajnának 200 kilométeres hatótávolságú fegyverekre van szüksége

FüHü

-

2023-06-17

0

Ukrajnának 200 kilométeres hatótávolságú fegyverekre van szüksége

Volodimir Havrilov, Ukrajna védelmi miniszter-helyettese szombat délelőtti nyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek nagy hatótávolságú precíziós fegyverekre van szükségük ahhoz, hogy győzelmet arassanak az orosz megszállók felett.

„Minden katonai tervünket a becslések szerint végrehajtjuk. A modern hadviselésben az a legfontosabb, hogy ismerjük az ellenség helyzetét, és képesek legyenek nagy távolságra precíziós csapásokat végrehajtani. Vagyis olyan fegyverekre van szükség, amelyek akár 200 kilométeres távolságból is képesek eltalálni az ellenséget”

– mondta a miniszterhelyettes.

Hozzátette azt is, hogy Ukrajna olyan repülőgépeket fog kapni, amelyek elsősorban a ballisztikus rakéták és más orosz rakéták ellen védik az eget, a civilek és a polgári infrastruktúra védelme érdekében.

„Több mint egy év telt el a háborúból, és

meg vagyunk győződve arról, hogy legyőzzük az orosz megszállókat, és partnereink mindent megadnak, amire szükségünk van „

– zárta szavait Volodimir Havrilov.

Frontvonal – 2023. június 16.

FüHü

-

2023-06-17

0

Az ukrán erők több irányban 2 kilométerre előrenyomultak, de erős ellenállással szembesülnek – mondta Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes összefoglalva a frontvonal helyzetét. Elmondta, hogy a hadsereg támadó és védekező műveleteket is végez, némi sikerrel Moszkva légi és tüzérségi fölénye ellenére.
Az orosz hadsereg elismeri, hogy Ukrajnában harcok folynak a déli fronton, és most először félig-meddig elismeri, hogy területeket adott át. „A Vremivka kimagasló térségében a legaktívabb harcok Rivnopil és Urozsain körzetekben zajlanak ” – írta pénteken az orosz védelmi minisztérium, azt állítva, hogy az elmúlt húsz órában öt támadást vertek vissza a légierő és a tüzérség segítségével.
Németország „azonnal” további 64 Patriot föld-levegő rakétát szállít Kijevnek – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken, a NATO brüsszeli ülésének második napján. „Létfontosságú Ukrajna támogatásának növelése” a „kemény harcok” kontextusában – mondta a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg, üdvözölve „a szövetségesek által javasolt új hozzájárulásokat”.
Volodimir Zelenszkij ismét kizárta a Moszkvával folytatott tárgyalások lehetőségét. „Ma találkozónk során világossá tettem, hogy bármilyen tárgyalás Oroszországgal most, amikor a megszálló a földünkön van, a háború befagyasztását, a fájdalom és a szenvedés lefagyasztását jelenti” – mondta az ukrán elnök az AFP- nek . Afrikai közvetítők pénteken.
Az Atlanti Szövetség nem fogja meghívni Ukrajnát a július 11-i és 12-i vilniusi csúcstalálkozóra, de ebből az alkalomból szeretné megszervezni az új NATO-Ukrajna Tanács első ülését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.
„Leszállították az első nukleáris robbanófejeket Fehéroroszország területére” – jelentette be pénteken Vlagyimir Putyin. „Ezek csak az elsők. Nyár végére, év végére befejezzük ezt a munkát ” – folytatta az orosz elnök a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amelyet a televízió élőben közvetített.
Az Egyesült Államoknak „nincs oka” változtatni nukleáris helyzetén, annak ellenére, hogy orosz nukleáris robbanófejeket telepítettek Fehéroroszországba – reagált az amerikai diplomácia vezetője, Antony Blinken. „Nem látunk arra utaló jelet, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne ” – tette hozzá.

Gyógyszerész sztrájk Németországban

Polonius

-

2023-06-16

0

Szerdán egy napra bezárt a gyógyszertárak többsége Németországban, ahol a gyógyszerészek jobb munkakörülményeket és több fizetést akarnak. 1200 gyógyszertár azért persze nyitva tartott a sürgős esetek kiszolgálására.

8,35 eurót kapnak a gyógyszerészek minden recept kiváltásáért – és ez már tíz éve így van miközben az infláció az elmúlt időszakban Németországban is jelentkezett. Ezért a gyógyszerészek komoly béremelést követelnek: 12 euróra szeretnék emelni az összeget, melyet egy recept kiváltására kapnak. A másik követelésük az, hogy a gyógyszerellátásuk éppúgy folyamatos legyen mint a kórházak és az orvosi rendelők számára.

A gyógyszerész társadalom élet és munkakörülményei elszakadtak az országos fejlődéstől, és olyan helyzetet teremtettek “amely nem csak hogy igazságtalan, de megélhetési fenyegetést jelent” – fogalmaz a gyógyszerész kamara közleménye.

A trend egyértelmű – írja a Tageschau – a gyógyszerész kamarára hivatkozva:

tíz év alatt a gyógyszertárak száma 2700-al csökkent.

A német kormány megérti a helyzetet, de pénze az nincsen. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter kijelentette, hogy nincs mozgástere, mert csak akkor tudna a kormány többet adni a gyógyszerészeknek, ha felemelné az egészségügyi hozzájárulást. Ez pedig rendkívül népszerűtlen intézkedés lenne.

“Ha 12 euróra emelnénk a receptek kiváltási díját, akkor ez 2,2 milliárd euróval terhelné meg a gyógyszertárak költségvetését miközben a vásárlóknak ebből az ég világán semmi hasznuk sem lenne!” – hangsúlyozta Németország egészségügyi minisztere.

Mit válaszolt erre a gyógyszerész kamara vezetője:

“Meg kell mutatnunk az egész német társadalomnak, hogy a gyógyszertárak milyen fontosak, és hogy milyen drámai lenne a hatása annak, ha még több gyógyszertár tűnne el.

Ennek nemcsak az egészségügyre lenne hatása hanem az egész társadalomra hiszen a gyógyszertárak fontos találkozási helyet jelentenek sok faluban és városban Németországban”

– mondta Thomas Benkert a gyógyszerész kamara elnöke a Deutsche Welle közszolgálati portál tudósítójának.

Chiphiány Oroszországban: visszavásárolják fegyvereiket Indiából és Mianmarból

Polonius

-

2023-06-15

0

Chiphiány Oroszországban: visszavásárolják fegyvereiket Indiából és Mianmarból

Az orosz hadiipar nem képes pótolni a veszteségeket, melyek az ukrajnai háborúban érik az orosz hadsereget, ezért Moszkva ráfanyalodik arra, hogy exportált fegyvereit illetve azok alkatrészeit visszavásárolja külföldön – írja a Nikkei japán gazdasági hírügynökség.

Tankok és rakéták alkatrészei hiányoznak a legjobban az orosz hadiiparban, mely egyre jobban érzi a szankciók súlyát. A NATO és a vele szövetséges Japán már közvetlenül Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – chip szankciót rendelt Oroszországgal szemben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ők nem szállítanak chipeket Oroszországnak hanem azt is, hogy más országokat is igyekeznek erre rábírni. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is figyelmeztette Kínát arra, hogy az Egyesült Államok ellenséges akcióként ítélné meg, ha Peking chipeket szállítana az orosz hadiiparnak. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrég elégedetten állapította meg, hogy az amerikai hírszerzés információi szerint a kínaiak be is tartják ezt a chip tilalmat Oroszországgal szemben.

Az amerikai ImportGenius vizsgálja az orosz fegyver kereskedelmet. Itt vette észre a Nikkei tudósítója, hogy az oroszok Indiából és Mianmarból a saját fegyvereiket illetve azok alkatrészeit vásárolják vissza, hogy ily módon chipekhez jussanak!

Konkrét példa: az Ural Vagon Zavod – nem annyira vagonokat gyárt hanem inkább tankokat. Ezeket eladták a katonai diktatúrának Mianmarba, majd pedig 24 millió dollárért visszavásárolták! Nem is magáról a tankról van szó hanem azokról a periszkópokról és kamerákról, melyekkel a harckocsi személyzete tájékozódni tud. 6775 periszkópot és 200 kamerát vettek meg újra Mianmarban.

Az orosz hadiipar havonta 90 harckocsit tud gyártani miközben a veszteség 100-120 vagyis a hadsereg utánpótlása egyre gyengül miközben az ukránok új, az orosznál hatékonyabb tankokat kapnak a szövetségeseiktől.

Az International Institute for Strategic Studies adatai szerint az oroszoknak körülbelül 5000 tankjuk van, de ezek jelentős része korszerűtlen vagyis modern berendezésekkel kellene ellátni mielőtt kiküldik a frontra a T72-es tankokat.

“Az optikai berendezések jelentik az egyik legnagyobb gondot az orosz hadiiparnak”

– nyilatkozta a Nikkeinek Oleg Ignatov, aki Brüsszelben dolgozik az International Crisis Group kutató központban.

“Az ukrajnai háború előtt ezeket az optikai eszközöket az oroszok Nyugatról szerezték be, de a szankciók miatt erre nincs lehetőség, ezért vásárolják vissza a saját korábbi exportjukat” – mondja a szakértő.

A rakétáknál is az optika a probléma

Az orosz rakéta tervező központ 150 ezer dollárért vett éjszaka is látó eszközt rakétákhoz Indiából. Ezek a KBM nevű orosz rakéta gyártó cég saját eszközei, melyeket még 2013-ban szállított Indiának.

A stockholmi Béke Kutatóintézet – SIPRI – szerint Oroszország a világ harmadik legnagyobb fegyver exportőre – legalábbis a háború előtt így volt. A legnagyobb vevő India, az orosz fegyver export 35%-át vásárolta meg. Utána Kína következett 15%-kal, Algéria volt a harmadik 10%-kal.

“Hirosimában a G7 csúcstalálkozón felszólították Oroszország fegyvervásárlóit, hogy szüntessék meg importjukat, de nem könnyű ilyen változást elérni.

Valószínűleg csak oly módon lehetne erre rávenni az Oroszországtól fegyvert importáló államokat, ha közzétennék a fegyver vásárlások adatait” – nyilatkozta a Nikkei gazdasági portálnak Nobumasa Akijama, a tokiói Hitosubasi egyetem tanára.

Ukrajna elnyomással vádolja Oroszországot az elárasztott területeken

FüHü

-

2023-06-15

0

Ukrajna elnyomással vádolja Oroszországot az elárasztott területeken

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes azzal vádolta a hersoni orosz megszállókat, hogy a Kahovka-gát állítólagos felrobbantása okozta áradást az elnyomás fokozására használják fel. A megszállók „további kemény szűrőintézkedéseket vezettek be” – írta Hanna Maljar a Telegramon.

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes azzal vádolta a megszálló erőket, hogy csak „jelentős pénzösszegért” cserébe engedik az embereket biztonságba. A házkutatások során értéktárgyakat foglaltak le, ukrán útleveleket és egyéb iratokat vittek el és semmisítettek meg. A már biztonságba menekült emberek otthonait kirabolták. Azok az önkéntesek, akik humanitárius segélyt szeretnének szétosztani az árvíz sújtotta településeken falakba ütköznek a segélyek szétosztását akadályozzák.

Maljar állításait nem lehet függetlenül bizonyítani, és az oroszok által megszállt területekről származó információkat általában nehéz ellenőrizni. A múlt héten azonban többen is beszámoltak arról, hogy segélycsoportok szervezőit nem engedik be az árvíz által súlyosan sújtott városokba.

Ennek megfelelően az oroszok alig engednek ki embereket a városból. Az általuk bejelentett evakuálási intézkedések rosszul szervezettek, és csak az orosz útlevéllel rendelkezőknek kedveznek. A beszámolók szerint a segítők azt gyanítják, hogy a város lezárásával akarják elfedni az árvízkárosultak számát.

Kína Kubából kémkedik az USA ellen

ki

-

2023-06-14

0

Azt állítja az amerikai kémelhárítás, és természetesen cáfolja mind Kína mind pedig Kuba, hogy az Egyesült Államoktól 90 mérföldre lévő szigetországot kémtámaszpontként használja Kína. Nemrég Peking vendége volt Kuba első embere, aki pénzt kért a válságban levő Karib tengeri szigetország támogatására.

Kína már régóta folytat hírszerző tevékenységet Kubában, és erre 2019-ben rá is erősített – nyilatkozta a Biden kormányzat egy magasrangú tisztviselője, aki nem kívánta megnevezni magát.

A nyilatkozat előzménye az, hogy a Wall Street Journal közölte: értesülései szerint a kínaiak elektronikus kémközpontot hoztak létre Kuba területén. Havannában a kubai külügyminiszter egyik helyettese sietett cáfolni az amerikai lap értesülését mondván

“Kuba ellenez minden külföldi katonai tevékenységet Latin Amerikában.”

Ez finom célzás arra, hogy az Egyesült Államoknak számos támaszpontja van Latin Amerikában, melyet az USA a Monroe doktrína értelmében saját vadászterületének tekint. 1961-ben az Egyesült Államok világháborúval fenyegette meg a Szovjetuniót, ha nem vonja ki nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétáit Kuba területéről. Hruscsov, a Szovjetunió akkori vezetője engedett az amerikai nyomásnak, és bele is bukott a válságba 1964-ben.

Kuba első embere nemrég Kínában tett látogatást, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a súlyos gazdasági válság elhárítására. Konkrétumokat egyik fél sem közölt, de közismert, hogy a kínaiak – éppúgy mint minden más nagyhatalom – kérni is szoktak valamit cserében.

Csakhogy eddig nem nagyon voltak eredményesek a kémkedésben – mondta a Biden kormányzat magasrangú tisztviselője a sajtónak Washingtonban: ”folyamatos a kínai hírszerzés működése Kubában, nem történt semmiféle nagy fordulat. Már a Trump kormányzat is tett lépéseket ebben az ügyben, de ez nem volt elegendő. Mi azonban direkt módon fellépünk az ilyen ügyekben. Az erőfeszítéseink ezen a téren eredményt hoztak, és lelassították a kínaiak előrenyomulását ezen a téren. A kínaiak egyáltalán nem tartanak ott, ahol szeretnének” – idézi a magát megnevezni nem kívánó magasrangú amerikai kormány tisztviselőt a CNBC gazdasági portál.

Blinken Pekingben

Június 18- án érkezik az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosba. Korábban is várták már, de akkor a tragikomikus kém léggömb botrány megakadályozta Tony Blinken amerikai külügyminiszter látogatását Kínában. Májusban viszont be nem jelentett látogatást tett Pekingben William Burns, a CIA igazgatója. Ő rutinos diplomata hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Tárgyalásairól csak utólag adott hírt a Washington Post, de a lap felhívta a figyelmet arra, hogy a CIA igazgató pekingi útja után jelentette ki Biden elnök, hogy “megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

Bidentől azt is megkérdezte az amerikai sajtó, hogy mikor találkozik Hszi Csin-ping elnökkel. Az USA elnöke annyit mondott, hogy

“lesz ilyen találkozó, de nem lehet még tudni, hogy pontosan mikor.”

A G20 csúcstalálkozón Indiában ősszel találkozhat egymással a világgazdaság két legnagyobb hatalmának vezetője, de ehhez nyilván az is szükséges, hogy sikerrel járjon Tony Blinken pekingi missziója.

Taktikai nukleáris fegyvert ad az USA Ukrajnának

Polonius

-

2023-06-13

0

Taktikai nukleáris fegyvert ad az USA Ukrajnának

A Wall Street Journal értesülései szerint az Egyesült Államok szegényített nukleáris töltetekkel együtt exportál Abrams tankokat Ukrajnába, hogy ezzel is elősegítse az ukrán offenzívát.

A szegényített nukleáris töltet átütheti az orosz tankok páncélját. A szegényített nukleáris töltet nem radioaktív tehát csak a harctéren okoz problémát, de mindenképp eszkalációt jelent az orosz-ukrán konfliktusban.

A Pentagon javasolta azt, hogy az Ukrajnába küldött Abrams tankokat is szereljék fel ilyen szegényített nukleáris töltetekkel, amelyeket egyébként az amerikai hadsereg is használ. Az ilyen lövedék veseelégtelenséget vagy rákot is okozhat. Az orosz tankok személyzete persze nem ebben szokott meghalni hanem mert nincs tűzvédelem vagyis találat esetében a katonák elevenen elégnek.

A Leopard és az Abrams tankok személyzete viszont túlélhet egy találatot

– hangsúlyozta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki a Klubrádióban nyilatkozott. Elmondta, hogy az oroszok havonta 100-110 tankot veszítenek miközben gyártani egy hónapban csak kilencvenet tudnak vagyis nem képesek pótolni a veszteséget. Még nagyobb a hiány a kiképző tisztekben és őrmesterekben, mert közülük nagyon sokan haltak meg az ukrajnai háborúban annak következtében, hogy az amerikai hírszerzés bemérte az orosz parancsnoki pontokat, és azután az ukrán hadsereg drónokkal vagy tüzérségi csapással megsemmisítette ezeket.

Mennyire jelentős az orosz fenyegetés?

Az orosz hadsereg nem volt képes elfoglalni Ukrajnát, Bahmut körül több mint félévig zajlottak a harcok.

“Lengyel szakértők szerint Oroszországnak még legkevesebb 15 éves hadseregfejlesztési tervre lenne szüksége ahhoz, hogy fenyegesse Lengyelországot vagy más a határaihoz közel levő NATO tagállamot”

– hangsúlyozta Tálas Péter.

A Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Központjának igazgatója elmondta, hogy az ukrán offenzívának még csak a kezdetén tartunk. A cél az, hogy elvágják a Krím félsziget utánpótlását, és eljussanak az Azovi tengerhez. Tálas Péter nem tartja reális célnak a Krím félsziget és a Donbasz visszafoglalását, de azt igen, hogy Zaporozsje és Herszon tartományt visszavegyék az ukránok. Herszon városát az oroszok lélekben már valószínűleg feladták, mert amikor kivonultak onnan, akkor magukkal vitték Patyomkin herceg koporsóját. Nagy Katalin cárnő szeretője és hadvezére azzal vált világhírűvé, hogy zseniális PR fogással átfesttette az országút melletti ukrajnai parasztházakat, hogy a cárnő boldog és sikeres vidéket lásson hintójából a XVIII-ik században.

Búcsú Berlusconitól, Orbán egyik mentorától

Polonius

-

2023-06-12

0

Búcsú Berlusconitól, Orbán egyik mentorától

Meghalt Silvio Berlusconi aki a II. világháború óta a leghosszabb hivatali időt töltötte kormányfőként. A La Stampa szerint vele együtt meghal a Második Köztársaság.

87 éves korában meghalt Silvio Berlusconi, aki már a Covid járvány idején is közel került a halálhoz. A háború utáni Olaszország legszínesebb közéleti szereplője volt, aki a legtöbb időt töltötte a kormányfői székben: 1994-95, 2001-2006 és 2008-2011.

Miért kényszerült végül távozásra Silvio Berlusconi a hatalomból? Mert úgy akarta megoldani Olaszország permanens pénzügyi válságát, hogy felvetette: kiléphetnének az eurozónából! Merkel kancellár az egész Európai Unió nevében figyelmeztette, hogy eddig és ne tovább! Olaszország nem léphet ki az eurózónából, mert akkor maga a rendszer kerül kritikus helyzetbe a hatalmas olasz államadósság miatt. Merkel kancellár akkoriban még Putyin orosz elnök támogatását is igénybe vette ahhoz, hogy távozásra bírja Silvio Berlusconit. Putyin kapcsolata a dollármilliárdos Berlusconival sajátságos volt, mert politikai karrierjének pénzelésében az oroszok intenzíven részt vettek. Korábban Moszkvából a kommunista pártot támogatták, de az lepaktált az Egyesült Államokkal, hogy kormányra kerülhessen Rómában. Miután az Olaszországot évtizedekig irányító kereszténydemokraták és szocialisták a korrupciós botrányokban eltűntek a színről, egy új jobboldali mozgalom előtt tág tér nyílt: ez volt a Forza Italia – Berlusconi mozgalma.

Olaszország leggazdagabb emberének több televíziója is volt, mely népszerűségét igencsak megnövelte. Olaszország alapvető gazdasági problémáit ő sem tudta orvosolni, sőt tulajdonképp komoly kísérletet sem tett rá, de látványos PR pótolta a valódi tetteket. Élete utolsó szakaszában már a politikai színpad perifériájára került – jelentős részben orosz kapcsolatai miatt. Idén februárban például üdvözlőkártyát küldött Putyin orosz elnöknek csaknem egy évvel az Ukrajna elleni orosz agresszió után. Ezzel végképp kiírta magát a politikai szereposztásból Olaszországban.

Hajrá Magyarország hajrá magyarok

A futball rajongó Orbán Viktor a jelszót Silvio Berlusconitól leste el, de nemcsak azt. Megtanulta, hogy Moszkvának Putyin idejében újra szava és befolyása lett Európában. A guruló rubelek az egész olasz politikai életet áthatották. Egyáltalán nemcsak Silvio Berlusconi profitált a jó orosz kapcsolatokból, de Matteo Salvini, a Liga vezér szintén Putyin emberének számított az olasz közéletben. Orbán Viktor vele is kiváló politikai kapcsolatot ápolt.

Berlusconitól azt is megtanulta: a futball politikai tényező lehet! Berlusconit – Orbánnal ellentétben – nem érdekelte különösebben a futball, de az olasz miniszterelnök tudta: honfitársai megőrülnek érte. Orbán Viktornak szimbolikus helyen a Lazio stadionjában magyarázta el a futball politikai jelentőségét. Miért szimbolikus a Lazio stadionja? Mert a Lazio Benito Mussolini, a Duce csapata volt. A Lazio az olasz Fradi, Kubatov Gábor, az FTC elnöke egyben a Fidesz egyik kulcsembere is.

A legfontosabb tanulság, melyet Berlusconi megosztott Orbán Viktorral, aki 35 éves korában lett miniszterelnök, az az volt, hogy a pénz beszél! Az eszmék egyáltalán nem számítanak csakis a pénzügyi érdekek – hangsúlyozta Silvio Berlusconi, aki kétes erkölcsű bunga bunga partikon vendégül látta az európai elit jórészét. Berlusconi nyíltan fütyült a morálra, még a látszatra sem ügyelt. Olaszországban ez elfogadott, Magyarországon nem. Ezért Orbán a tartós képmutatás mellett döntött, és ezzel túltett mesterén, Silvio Berlusconin, akivel egy korszak is lezárult: ma már nem elég a látványos PR. Hozzá kellene fogni a problémák megoldásához Olaszországban éppúgy mint Magyarországon, de ezen a téren nincs mit tanulnia Orbánnak Berlusconitól. Attól viszont tarthat a magyar miniszterelnök, hogy nagy nulla jelzi majd a történelemben politikai teljesítményét éppúgy mint Silvio Berlusconiét.

Fontos

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

Az aszály az új pandémia, és a globális helyzet egyre rosszabb, mert erre nincsen gyógyszer. A vízhiány immár komoly társadalmi, gazdasági sőt olykor politikai kérdés is, mert az aszály migrációt és háborút is okozhat.

“Ekkora emelkedés lehetetlen, mert a víz készletek korlátozottak.”

Nagy Britanniában 2034-től krónikus vízhiány lehet

Egyre kevesebb az eső

Volodimir Havrilov, Ukrajna védelmi miniszter-helyettese szombat délelőtti nyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek nagy hatótávolságú precíziós fegyverekre van szükségük ahhoz, hogy győzelmet arassanak az orosz megszállók felett.

Szerdán egy napra bezárt a gyógyszertárak többsége Németországban, ahol a gyógyszerészek jobb munkakörülményeket és több fizetést akarnak. 1200 gyógyszertár azért persze nyitva tartott a sürgős esetek kiszolgálására.

Az orosz hadiipar nem képes pótolni a veszteségeket, melyek az ukrajnai háborúban érik az orosz hadsereget, ezért Moszkva ráfanyalodik arra, hogy exportált fegyvereit illetve azok alkatrészeit visszavásárolja külföldön – írja a Nikkei japán gazdasági hírügynökség.

Az amerikai ImportGenius vizsgálja az orosz fegyver kereskedelmet. Itt vette észre a Nikkei tudósítója, hogy az oroszok Indiából és Mianmarból a saját fegyvereiket illetve azok alkatrészeit vásárolják vissza, hogy ily módon chipekhez jussanak!

A rakétáknál is az optika a probléma

Blinken Pekingben

A Wall Street Journal értesülései szerint az Egyesült Államok szegényített nukleáris töltetekkel együtt exportál Abrams tankokat Ukrajnába, hogy ezzel is elősegítse az ukrán offenzívát.

Mennyire jelentős az orosz fenyegetés?

“Lengyel szakértők szerint Oroszországnak még legkevesebb 15 éves hadseregfejlesztési tervre lenne szüksége ahhoz, hogy fenyegesse Lengyelországot vagy más a határaihoz közel levő NATO tagállamot”

Meghalt Silvio Berlusconi aki a II. világháború óta a leghosszabb hivatali időt töltötte kormányfőként. A La Stampa szerint vele együtt meghal a Második Köztársaság.

Hajrá Magyarország hajrá magyarok

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA