Az ifjabb Soros leértékeli Európát, és a világ más részein kívánja fejleszteni a hálózatot. Alex Soros decemberben vette át a Soros alapítvány igazgatását édesapjától, a 93 éves Soros Györgytől.
Az ifjabb Soros sokkal aktívabb az Egyesült Államok belpolitikájában mint édesapja volt, rendszeres vendég a Fehér Házban. Biden elnök választási kampányának egyik fő szponzora. A jövő évi választások nem ígérkeznek könnyűnek a demokraták számára, mert a 80 éves Biden népszerűsége a mélyponton miközben a fő vetélytárs, Donald Trump erőteljes kampányra készül, ha ő lesz a republikánusok elnökjelöltje. Az Egyesült Államok diplomáciájában Európa mindinkább leértékelődik. Az ukrajnai háború az USA szövetségi rendszerének megerősítésére jó, de különben nincsen nagy stratégiai jelentősége hiszen az Egyesült Államok Kínát tekinti fő ellenfélnek nem pedig Oroszországot, melyet Putyin teljesen zsákutcába vezetett.
Orbánt már megbuktatni sem akarják
A teljes jelentéktelenség vár a magyar miniszterelnökre miután az USA leértékelte Európát és annak a középső, Oroszországtól elválasztó régióját még inkább. Washingtonban nemigen láthatnak perspektívát Európa keleti felében, amely a Szovjetunió bukása és a rendszerváltás után sem produkált értékelhető eredményeket. Sem figyelem sem pedig pénz nem marad e régió számára, amely a demokrácia több mint három évtizede alatt bizonyította: saját erőből nem jut túlságosan sokra.
Magyarország és benne Orbán Viktor lejtmenetben várakozhat a fellendülésre és a felzárkózásra a fejlett világhoz. Ebben reménykedni és hinni lehet, de reálisan csak csekély az esély. Európa legerősebb állama, Németország is gazdasági gondokkal küszködik, saját problémáit sem tudja megoldani nemhogy másokét. Maga az Európai Unió is úton van oda, hogy a világgazdaság félperifériája legyen, és ennek perifériáján helyezkedik el Magyarország. Orbán Viktor összeveszett a nyugati világ döntéshozóinak többségével miközben tragikomikus harcot folytat a globalizáció ellen. Alex Soros mostani döntése azt jelzi: Orbán Viktor ellen már harcolni sem érdemes. A zsákutcában ugyanis nehéz megmondani, hogy hol van előre…
Kijev meghiúsította az orosz rakéta- és dróntámadásokat az Odessza megye déli részén vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, amelyekben hárman megsérültek.
„Az ellenség az éjszaka folyamán háromszor támadta meg Odessza régióját, két hullámban támadó drónnal, összesen tizenöt drónnal és nyolc Kalibr típusú rakétával”
– közölte a hadműveleti parancsnokság a Telegramon, hozzátéve, hogy minden támadást meghiúsított a légvédelem.
Az ukrán hadsereg szerint „Odessza központja felé irányított” rakéták megsemmisítése következtében egy kiképző intézmény kollégiumát és egy üzletet is megrongálták a lehulló törmelékek.
Az első jelentések szerint a szupermarket három alkalmazottja megsérült, és orvosi segítséget kaptak. A honvédség tájékoztatása szerint több épület ablakai, erkélyei, valamint a közelben parkoló autók is megrongálódtak a „lökéshullámban”, és két tűz is keletkezett.
A hadsereg által a Telegramon közzétett fotókon és videókon a tűzoltók megpróbálják eloltani a nagy lángokat, melyek egy szupermarketban keletkeztek.
Az elmúlt hetekben mindkét oldalon nőtt a támadások száma a Fekete-tengeren. Az orosz hadsereg többször is célba vette Odessza kikötővárosát, de Izmail és Reni folyami kikötőit is, amelyek támadásai Kijev által az exportot akadályozó eszközként ítélték el.
Július közepén Moszkva felmondta azt a megállapodást, amely 2022 nyara óta lehetővé tette az ukrán gabonafélék számára, hogy az Oroszország által bevezetett blokád ellenére elhagyják az ország déli kikötőit. Moszkva ezután arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók potenciális célpontnak számítanak. Kyiv úgy reagált, hogy megerősítette az orosz hajók kölcsönösségét.
Jevgenyij Prigozsin sikertelen államcsínyét követően – aki a történtek ellenére szabadon járhatott Oroszországban és Fehéroroszországban – maga milícia nagyon bizonytalan pillanatot él át.
Lotos parancsnok felfedte, sok fegyverest küldtek „nyaralni, miután hónapokig nem tették”. Egy helyőrség továbbra is Fehéroroszországban marad, annak ellenére, hogy folyamatosan pletykálnak (amelyeket az OGPU távirati csatorna is újraindított) a kontingensek fokozatos kivonásáról Fehéroroszországból is. Úgy tűnik, Moszkva már nem akarja fizetni a számlákat, és felmerül a probléma, hogy mit lehet kezdeni azokkal, akik a leginkább „harcra kész” alakulat kamikaze „kosfejei” tagjaival akiket a börtönökből toboroztak és bevetettek az Ukrajna elleni agresszió során.
A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentése szerint Wagner „pénzügyi nyomásra próbál spórolni katonái fizetésén”. Valós a lehetőség, hogy a Kreml már nem finanszírozza a csoportot” – mondják brit hírszerzési tisztviselők. A brit kémek szerint
„Ha az orosz állam már nem fizeti Wagnert, akkor a legvalószínűbb fizető a fehérorosz hatóságok.”
Azonban még ez az eshetőség meglehetősen kétséges.
A Planet Labs által augusztus 9-én gyűjtött műholdfelvételek jelentős számú járművet mutatnak be Wagner üzemi tartományában a fehéroroszországi Misktől délre található Oszipovicsban, Cselben, és arra is utalhatnak, hogy más járművek is érkeztek a bázisra. Ez azonban ellentétben áll Lukasenko bizonyos fokú elszakadásáról Prigozhin zsoldosaival szemben, amelyről különböző források táviratban számoltak be. Ráadásul kifizetésének költsége súlyosan meríti Fehéroroszország szűkös erőforrásait.
Ebben a – és mindenekelőtt gazdasági – bizonytalanságban Wagner megpróbálja átkonfigurálni magát pszicho-háborús, pszichológiai hadviselésre. A csoport csatornái lényegében két spektrumot indítanak újra: Lengyelországot és Nigert. „Tegnap – jelentette be szarkasztikusan a „NeoficialniyBeZsonoV” wagneri csatorna – szükségállapot volt a lengyelországi Krakkóban amiatt, hogy Wagner-szimbólumokkal ellátott matricákat találtak. A lengyel rendőrség és hírszerző ügynökségek nyomoznak. Ha a matricák annyira megijesztik őket, mi lesz, ha Wagnerek Varsóba jönnek turnézni?
A turné nyilvánvalóan nagyon valószínűtlen, de Wagnerről soha ne mondd, hogy soha. Jelenleg a fehéroroszországi Wagner túl kevés erővel rendelkezik ahhoz, hogy komoly katonai fenyegetésnek lehessen tekinteni (és ezt a lengyelek nagyon jól tudják), ráadásul a náluk lévő fegyverek „nem alkalmasak ilyen katonai célokra” – magyarázta Janis Sarts, a Startcom Központ igazgatója. Sarts szerint azonban
„lehetetlen kizárni a zsoldosokat érintő provokációkat a lengyel határon”.
Emlékeztetett arra, hogy néhány a Wagner alakulat „szabotázsra kiképzett egykori különleges erők”. Ám a zsoldosok
„semmit sem csinálnak, amíg nem fizetik ki őket, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki sem hajlandó finanszírozni a szabotázst”.
Végkövetkeztetése az, hogy „a Wagner alakulat által jelentett fenyegetés szintje csökkent”.
Az egyik egykori harcos elmagyarázza a La Stampának, hogy
„jelenleg a Wagner alakulat egy ötletté vált, nem pedig egy csoporttá.
A Gray Zone, a Wagnerhez legközelebb eső csatorna pedig egy másik ideális választék kínál – Nigerben. Augusztus 12-én, szombaton emberek ezrei érkeztek a francia bázis falaihoz Niger fővárosában – Niameyben. A köztársaság polgárai saját készítésű transzparenseket vittek magukkal, kézzel írt aláírásokkal: „Az ECOWAS Franciaországhoz tartozik”, az ECOWAS vezetői franciabarát politikusok”. A Wagner alakulat örülhet, hogy ilyen ínséges időszakban a tömegben feltűnt a Wagner főnöke, Jevgenyij Prigozsin fotója a következő szöveg kíséretében
Az éjszaka folyamán számos ukrán drón támadta meg az orosz csapatok logisztikai bázisát Jevpatorija közelében az oroszok által 2014-ben megszállt Krímben.
A krími orosz logisztikai bázist 17 ukrán drón támadta meg, és több tucat ember meghalt vagy megsérült a támadás következtében. Az Ukrajinszka Pravda az ukrán biztonsági szolgálatokra hivatkozva írja. Az ukrán média első jelentése szerint Jevpatorija környékén lakóépületeket, parkolókat és benzinkutakat sújtottak.
A megszállt Krím félszigetet orosz területtel összekötő Kercsi híd volt a rakéták célpontja. A helyi oroszbarát hatóságok szerint 3 rakétát indítottak el a híd környékén, amelyeket a légvédelmi rendszerekkel lelőttek. A hírnek csak egyetlen szépséghibája van, hogy legalább 8 robbanás hallatszott. A hidat a nap folyamán többször lezárták, majd újra kinyitották, aminek eredményeként több mint 700 autó torlódott fel, órákig várakozva, mielőtt át tudtak volna kelni a hídon. Moszkva azonnal Ukrajnára mutatott, és a támadásokat „szabotázsként” határozta meg, amely nem marad válasz nélkül.
„Nem lehet igazolni az ilyen barbár cselekedeteket”
Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért, de nem is tagadta azt. Ám az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko ironikus tweetbe bocsátkozott, amelyben ezt írta:
Van értelme az oroszoknak megjavítani a Kercsi hidat? Nem úgy tűnik!
Moszkva továbbra is ukrán drónok támadásairól számol be a területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint szombaton legalább 20 ukrán repülőgépet lőttek le a Krím felett, egy másikat pedig Belgorod térségében semmisítettek meg. Kijevi jelentések szerint az oroszok által Ukrajna ellen indított bombázások sokkal halálosabbak. Egy 73 éves nő meghalt egy moszkvai támadásban a Kupianszk kerületben, míg egy ügynök vesztette életét orosz rakétákkal Zaporizzsja régióban.
Letartóztatták egy város polgármesterét, és 28 házban és lakásban házkutatást tartottak az Európai Főügyészség kezdeményezésére az Európai Unió legkorruptabb országában.
A Transparency International szerint Bulgária érdemelte ki az első helyet a korrupciós listán, az ezüstérmen Magyarország és Románia osztozik. Egyúttal az is kiderült, hogy ez a három állam a legszegényebb az Európai Unióban. Az uniós pénzek lenyúlása a maffia kedvenc foglalkozása Bulgáriában, ahol a politikai elit szorgosan segédkezik ebben. Orbán Viktor politikai barátja Boriszov, sokszoros miniszterelnök, a keresztapa szerepet játssza. Ehhez a gyakorlatot már kora ifjúságában megszerezte amikor az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov személyi testőre volt. Az állambiztonsági múlt szépen kamatozik manapság is.
Bulgáriában az uniós pénzek 15%-át a maffia nyúlja le – állapította meg a demokrácia tanulmányozásának központja Szófiában. A jeles intézmény valószínűleg alábecsülte a valós helyzetet.
Mi után vizsgálódik most az Európai Főügyészség Bulgáriában? 241 millió eurót kapott Bulgária egy vasútvonal korszerűsítésére, és ebből sok landolt magán zsebekben. Éppúgy mint annak a 130 millió eurós programnak az esetében, melyet Brüsszel abból a célból adott Bulgáriának, hogy korszerűsítsék a lakások és a házak szigetelését.
Miért csak most vizsgálódik az Európai Főügyészség?
Mert Bulgária veterán főügyésze, Boriszov ex miniszterelnök régi cimborája, Ivan Gesev minden eszközzel akadályozta az Európai Főügyészség munkáját. Minthogy maga is részese volt a korrupciós hálózatnak, ezért nem sürgette a vizsgálatot. Gesevet júniusban sikerült leváltani, így vált lehetségessé a nyomozás a korrupció után Bulgáriában.
Letartóztatták egy kisváros polgármesterét, aki hamis jelentést küldött az uniós pénzek felhasználásáról. Őt 5000 eurós óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan csak a kezdet, és nagy kérdés, hogy eljut-e a politikai elit szintjére: indul-e korrupciós nyomozás Boriszov ex kormányfő vagy Gesev ex főügyész ellen?
És nálunk?
André Goodfrend, az USA budapesti nagykövetségének egykori ügyvivője könyvet publikált tapasztalataiból. Az Élet és Irodalomban ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy “korrupció mindenütt van” – tehát nem ez izgatja az Egyesült Államokat a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban, hanem az, hogy “nem vizsgálják ki ezeket a jelenségeket.”
Polt Péter főügyész – Ivan Gesevhez hasonlóan – minden vizsgálatot megakadályoz, ha a korrupció a hatalmat érintheti.
Ennek ellenére indultak korrupciós vizsgálatok Magyarországon, de minden bizonnyal azután, hogy a hatalom erre engedélyt adott. A korrupció elleni harc Kínában a tisztogatás egyik fő eszköze, amely azt is lehetővé teszi, hogy bűnbakokat kreáljon a frusztrált közvélemény számára. Magyarország nem véletlenül nem lépett be az Európai Főügyészségbe: Orbán Viktor ezt a szuverenitás védelmezésével indokolta.
Lopni csak a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehet igazán hatékonyan hiszen a piros-fehér-zöld ködfüggöny szinte mindent elfedhet a nemzeti együttműködés elitjének korrupciós ügyeiből.
A külvilágot nehezebb félrevezetni mint a hazai közvéleményt, Brüsszel ezért tartja vissza az eurómilliárdokat. Emiatt ugyanis Orbán Viktor pénzzavarba kerülhet: nem tudja egyszerre finanszírozni hűséges oligarcháit és a kisembereket, akiknek a sok millió szavazatát szánalmasan olcsón lehet megszerezni. Brüsszelben és Washingtonban abban bíznak, hogy a magyar átlagpolgár szigorúbban ítéli meg majd Orbán Viktor rendszerét, ha világossá válik előtte: míg ott fönn tovább gazdagodnak, ott lent, a döntő többség nem kap semmit. Amíg azonban az ellenzék nem tud életképes alternatívát kínálni, addig Orbán Viktor nyugodtan üldögélhet a karmelita kolostorban mondván: vagy én vagy a káosz! Másképp fogalmazva: még mindig “a nemzeti együttműködés korrupt rendszere a kisebbik rossz” – mondják a fideszesek.
A SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus folyamatosan változik, és idővel mutációkat halmoz fel genetikai kódjában. Új változatok A SARS-CoV-2 várhatóan továbbra is megjelenik. Egyes variánsok megjelennek és eltűnnek, míg mások megjelennek és tovább terjednek.
A koronavírus Covid-19-et okozó és gyorsan terjedő új alváltozata az „Eris”, hivatalos nevén: EG.5. Jelenleg az USA legelterjedtebb Covid törzsévé vált. A CDC szombati becslése szerint az EG.5 variáns az összes Covid-eset körülbelül 17 százalékát teszi ki az Egyesült Államokban, így ez a betegség legdominánsabb törzse. Ez a szám növekedést jelent az EG.5-variáns esetek nagyjából 12 százalékos arányához képest az összes törzs között egy július 22-i számítás szerint. A változatot több országban is jelentették. A Covid-fertőzés veszélyei a védőoltásokkal jelentősen csökkentek, de továbbra is megjelentek az új változatok. Az EG.5 változat az Omicron törzsek családjába tartozik, amely 2021 végén kezdett terjedni, és azóta számos mutáción esett át. Az új változat jelenleg nem ad okot aggodalomra. Szakértők szerint úgy tűnik, hogy az EG.5 nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, mint a koronavírus korábbi törzsei. „Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az EG.5 könnyebben terjedhetne, és a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák várhatóan továbbra is hatékonyak lesznek e változat ellen” – mondta a CDC szóvivője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megkezdte az EG.5 nyomon követését, de nem jelölte meg érdeklődésre számot tartó vagy aggodalomra okot adó változatként.
Összehasonlításképpen, az XBB.1.5 törzs, amely korábban uralta a transzmissziót az Egyesült Államokban, érdekes változatként szerepel.
Világszerte a Covid miatti kórházi kezelések száma csökkent az év eleje óta. A nyár folyamán a koronavírus miatti kórházi kezelések száma enyhén emelkedett az Egyesült Államokban, a Biden-kormány továbbra is optimizmusát fejezte ki a járvány legyőzésével kapcsolatban.
„A Biden-Harris kormányzat történelmi előrelépést tett nemzetünk azon képessége terén, hogy képes legyen kezelni a COVID-19-et, hogy többé ne zavarja meg érdemben az életünket”
– mondta korábban Kelly Scully, a Fehér Ház szóvivője.
Melyek az „Eris” tünetei?
Az EG.5 változat tünetei nem különböznek a korábbi változatoktól: tipikus megfázásos betegségek, mint például torokfájás, orrfolyás, torlódás, köhögés és láz.
Szüksége van a lakosságnak egy új Covid emlékeztető oltásra?
Június óta az egészségügyi tisztviselők és a gyógyszergyártók olyan injekciók kifejlesztésén dolgoznak, amelyeknek az EG.5 alvariánssal is számol, mivel ez egy új változat az Omicron családban.
„A védőoltás továbbra is a legjobb védekezési mód a Covid-19 súlyos következményei ellen”
Csütörtök este egy ukrajnai tisztviselő arról számolt be, hogy Mariupol városában egy ünnepi rendezvényen „tömeges ételmérgezés” következtében két orosz tiszt meghalt, további 15 katona pedig kórházba került.
A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el.
Petro Andrijuscsenko, az ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója a Telegram-on számolt be az esetről, és azt írta, hogy
„a mérgezést ukrán partizánok követték el, miközben a Kreml erői a haditengerészet napját ünnepelték az elmúlt vasárnap”.
Elmondása szerint „az ünneplés alatt a tiszteket megmérgezték az egyik katonai létesítményben”.
A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el. Állításuk szerint ennek eredményeként 17 orosz katona került kórházba súlyos állapotban, két másik tiszt pedig később meghalt.
Azt is elárulták, hogy a mérgezést egy „Y” nevű csoport hajtotta végre, amely a mariupoli ukránbarát ellenállás része.
Növekvő aggodalom a Kreml tisztviselői részéről
Csütörtök este az Institute for the Study of War (ISW) becslése szerint a Kreml magas rangú tisztviselői körében egyre nagyobb az aggodalom az orosz területek elleni ukrán támadások számának növekedését miatt.
Két dróntámadást hajtottak végre a főváros Moszkva ellen, és még a város üzleti negyedében lévő irodaházakban is károkat okoztak. Eközben az orosz védelmi minisztérium ismét megkezdte a fegyverek kiosztását Belgorod városának térségében, az ukrán határ közelében, valamint Kurszk város térségében is.
Az intézet szakértői úgy vélik, hogy a Kreml magas rangú tisztségviselői körében megnövekedett félelem az ország belső biztonsági képességei miatti állandó aggodalomból fakad.
Ez főleg a „ Wagner-csoport ” zsoldosai által júniusban bekövetkezett katonai lázadás után történt . Arról is beszámoltak, hogy „a fegyverek, pilóta nélküli légi járművek és katonai járművek kiosztása ezeken a területeken abból az aggodalomból ered, hogy Ukrajna fokozni fogja támadásait a térségben”.
Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.
Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.
Törökország és Kína is békét akar
Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.
Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:
”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”
Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.
Victoria Nuland asszony Európa keleti felével foglalkozik a külügyben Washingtonban, de a Biden kormányzat mégiscsak őt küldte tárgyalni Nigerbe, ahol a puccsisták nem akarják visszaadni a hatalmat a demokratikusan megválasztott elnöknek.
Az amerikai államtitkár asszony nem találkozott az őrizetben levő elnökkel, aki nemrég a Washington Postban hívta fel a figyelmet: a Wagner hadsereg bevetésre vár Nigerben is. Ugyanaz a forgatókönyv mint a szomszédos Maliban. Katonai puccs után távozásra szólítják fel a francia katonákat, majd pedig megérkezik a Wagner hadsereg. Kettős céllal: egyrészt, hogy az iszlamista csapatok elleni harcot vezesse, másrészt pedig, hogy védelmezze az új vezetést és azokat a bányákat, melyek miatt a külvilág valójában érdeklődik a koldusszegény afrikai országok iránt.
Victoria Nuland asszonyt nem a nigeri demokrácia érdekli hanem az, hogy Niger a világ hetedik legnagyobb urán termelője.
Az USA pedig jelenleg is Oroszországból importálja a nukleáris fűtőanyagok egyharmadát annak ellenére, hogy számos szankciót alkalmaz Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt.
Most Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonák hívei azzal a jelszóval tüntetnek az orosz zászlók alatt, hogy éljen Putyin orosz elnök! Aki nemrég az Afrika-Oroszország csúcstalálkozón kedvezményes gabona szállítmányt ígért Nigernek, amely a világ harmadik legszegényebb országa. A lakosság döntő többsége képtelen megfizetni az emelkedő gabona árakat. Miért emelkednek ezek az árak a világpiacon? Mert Putyin felmondta a gabona egyezményt Ukrajnával. Emiatt jóval kevesebb ukrán gabona jut el Afrikába és a világ más országaiba.
A nigeri katonai kormány elutasította az Egyesült Államok azon kísérleteit, hogy „diplomáciai megoldást” találjanak a demokrácia helyreállítására országukban a július 26-i puccs után. Niger kedden elutasította az ENSZ-képviselők és a nyugat-afrikai blokk diplomatái által vezetett újabb látogatást.
Július 26-án a nigeri hadsereg Abdourahamane Tchiani tábornok vezetésével, aki az elnöki gárda volt főnöke volt, Mohammad Bazoum elnök eltávolításával megragadta a hatalmat a Száhel-övezetben. Bazoum azóta letartóztatásban van.
A jelentések szerint Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes vezette diplomáciai képviselet Niger fővárosába, Nimaye-be utazott. Azonban csak az új katonai vezérkari főnökkel, Moussa Salaou Barmou dandártábornokkal találkozhattak, az új vezetővel, Abdourahamane Tchiani tábornokkal vagy a leváltott Bazoum elnökkel nem.
A jelentések szerint az országot jelenleg irányító nigeri katonai vezetők elutasították a gazdasági szankciókkal, valamint az USA katonai és pénzügyi segítségének megvonásával való fenyegetést.
Nuland kijelentette, hogy a nigeri katonai vezetők „nem reagáltak” a javaslataira és javaslataira, hogy hogyan kívánnak eljárni a „demokrácia helyreállítása” érdekében az országban. A katonai vezetőkkel folytatott megbeszélés „rendkívül őszinte és időnként meglehetősen nehéz volt” – mondta Nuland a Nimaye-i médiának.
Nuland minden segítség felfüggesztésével fenyeget, a katonai vezetők visszautasítják a fenyegetést és sértegetik.
Nuland 2 órás találkozót folytatott néhány magas rangú katonai vezetővel, ahol azzal fenyegetőzött, hogy mindenféle támogatást megvonnak Nigertől, ha a katonai vezetők nem állnak le, és nem helyezik vissza Bazoum elnököt ismét az ország élére.
twitter.com
Erre állítólag Niger katonai vezetői válaszoltak.
„Nem akarjuk a pénzét. Használd a pénzed egy fogyókúrás program finanszírozására.”
USA-Oroszország – globális játszma
Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország a gabona fegyvert használja a világgal szemben. Washington most azért küldte Victoria Nuland államtitkárt Nigerbe, mert attól tart, hogy Putyin következő fegyvere a nukleáris energia lesz. Ez most nagyon nem hiányzik Biden elnöknek, aki egy választási kampányban azzal a hátránnyal küzd, hogy az energiapiacon is eredményt kell produkálnia. Márpedig jelenleg kilenc hónapos csúcson vannak a benzinárak az Egyesült Államokban. Ha az atomenergia is megdrágul, akkor az semmiképp sem tenne jót Biden elnök választási kampányának. Ezért is küldte el Szaúd Arábiába Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót arra a konferenciára, melyen az ukrajnai béke esélyeit vitatták meg. Ukrajna képviselője jelen volt a tanácskozáson, de Oroszország nem. Kína viszont képviseltette magát. Márpedig Moszkva jelenlegi helyzetében nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja Peking “ajánlásait”.
Kína pedig egyezséget akar az Egyesült Államokkal, és emiatt békét szeretne Ukrajnában.
Henry Kissinger, az USA egykori külügyminisztere, nemrég újra Pekingben járt, és megerősítette korábbi kijelentését, mely szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni Ukrajnában – a kínai béketerv alapján.
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy jelenleg nincs esély a megegyezésre Ukrajnával. Ugyanez a véleménye Zelenszkij elnöknek is, aki teljes orosz kivonulást szeretne elérni Ukrajna területéről. Végső soron Biden elnök dönt: mi hozhat több szavazatot az amerikai választáson? A háború vagy a béke Ukrajnában?
Ukrajna bejelentette, hogy megnyitották a háború kezdete óta lezárt határátkelőt, hogy az Oroszországba kitelepített ukrán menekültek hazatérhessenek.
„Lehetséges belépni a Kolotilovka-Pokrovka humanitárius folyosón (Oroszországból)!”
– mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a közleményében.
Az ukrán Szumi régió és az orosz Belgorod régió közötti átkelőhely szombat óta működik.
Werescsuk szerint naponta több száz ember él ezzel a lehetőséggel. Létrehoztak egy kapcsolattartó pontot is a menekültek számára, valamint további utazási lehetőségeket a fővárosba, Kijevbe vagy a kelet-ukrajnai Harkovba. A belépéshez nem feltétlenül szükséges személyazonosító okmány. Más dokumentumokat, például születési anyakönyvi kivonatokat is elfogadnának a határ menti hatóságok.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
