Fontos

Az Iszlám Államnak akart drónt csempészni egy amerikai őrmester

0

A 34 éves őrmester, aki a Hawaii szigeteken szolgált, katonai titkokat próbált eljuttatni az iszlamista terrorszervezetnek. Ezen kívül olyan apró drónokat akart megszerezni, melyek tankok kilövésére alkalmasak.

Az Iszlám Állam egymás után szenvedi el a súlyos vereségeket: az uralma alatt álló legnagyobb város, Moszul nemrég felszabadult. Fővárosa, Rakka ostrom alatt áll. Amerikai különleges alakulatok is részt vesznek a harcokban Irakban.

Itt szolgált korábban Ikaika Érik Kang őrmester is és valószínűleg ekkor került az Iszlám állam hatása alá. Értesülések szerint letette a hűségesküt az önjelölt kalifának, Abubakr al Bagdadinak.

Az FBI ügynökei egy éven át nyomoztak utána, és végül úgy csalták csapdába, hogy az Iszlám állam harcosainak adták ki magukat.

Az őrmester ellen négy vádpont van, mindegyikért maximum 20 év fegyházat kaphat. Lehet, hogy az amerikai őrmester egész hátralevő életét rács mögött tölti majd. Ügyvédje szerint az FBI meg nem engedett módszereket használt a nyomozás során. Kihasználta azt, hogy az őrmester, aki éveket szolgált Afganisztánban és Irakban poszt traumatikus stresszben szenved, vagyis nem tud megszabadulni a háborús emlékeitől. Hétfőn kezdődik a tárgyalás Hawai szigetén, az őrmester szülőföldjén. Az amerikai sajtó nagy figyelemmel követi az eseményeket, hiszen a kémelhárítók rémálma az, hogy az USA fegyveres erőinek egyik vagy másik tagja szimpatizálni kezd egyik vagy másik terrorista szervezettel, és így veszélybe sodorhatja nemcsak bajtársait, de Amerika biztonságát is. Az Iszlám állam egyik bevallott célja ugyanis az, hogy bosszút álljon azokon az országokon, melyek Irakban és Szíriában  egymás után mérik a súlyos csapásokat az iszlamista terrorszervezetre.

Az igazságügyi reformok ellen tüntettek Varsóban

0

Szabad európai Lengyelországot! Ezt skandálták a tüntetők az elnöki palota előtt Varsóban azt követően, hogy a parlament alsó háza megszavazta a törvényt a Legfelső Bíróságról.

Az ellenzék és az Európai Unió Bizottsága szerint ez a törvény két másik igazságügyi döntéssel együtt kormányzati ellenőrzés alá helyezi a bíróságokat. Márpedig az EU a demokrácia egyik fő szabályának tartja a hatalmi ágak teljes függetlenségét. Ezért a tüntetők azt követelték Duda elnöktől: ne írja alá a törvényt! A szenátus ma szavaz erről, de aligha kétséges az eredmény, hiszen a kormánypártnak többsége van a parlament mindkét házában.

A köztársasági elnök is a kormánypárt embere.

Donald Tusk, aki korábban Lengyelország liberális miniszterelnöke volt és most az Európai a Tanács elnöke találkozót kért Duda elnöktől, de kérését visszautasították.

Az Európai Unió Bizottsága azzal fenyegette meg Lengyelországot, hogy amennyiben végrehajtja az igazságügyi reformot, akkor alkalmazzák vele szemben a nevezetes hetedik cikkelyt. Ez azt jelenti, hogy Varsó nem vehet részt az EU döntéshozók megbeszélésein. A hetedik cikkelyt csak akkor lehet alkalmazni, ha minden uniós tagállam megszavazza azt. Magyarország máris jelezte: nem szavazza meg a hetedik cikkely alkalmazását Lengyelországgal szemben

Lengyelországba látogatott a leendő walesi herceg és neje

0

Vilmos, az angol királynő unokája és neje a két pici gyerekkel azért látogatott el Lengyelországba, hogy jelezze: Nagy Britannia uniós távozása után is fontosnak tartják a kapcsolatok fenntartását azzal országgal, melynek fiai a második világháború idején az angolok oldalán küzdöttek.

Vilmos és Katalin a stutthofban haláltábort is meglátogatta. A Lengyelország északi részén található táborban a nácik 110 ezer foglyot őriztek rémes körülmények között. Közülük 65 ezren meghaltak. Egy részük gázkamrákban, másik részük pedig a nélkülözés és a betegségek következtében. A halálos áldozatok közül 28 ezer volt zsidó.

Vilmost és Katalin két olyan egykori zsidó fogoly vezette körül a lágerben, akik túlélték a szörnyű megpróbáltatásokat és jelenleg Londonban élnek. Nagy-Britanniában jelentős zsidó közösség él, közülük sokan a holocaust elől menekültek vagy épp a túlélők közül kerülnek ki.

Nagy-Britannia legnagyobb nemzeti kisebbsége jelenleg a lengyel.

Több mint 800 ezer lengyel állampolgár él a brit szigeteken. Róluk is szó volt, amikor Vilmos és Katalin Lech Walesa-val találkozott Gdanskban. Megkoszorúzták a Szolidaritás emlékművét. 1970-ben a rendőrség belelőtt a tüntető munkásokba, sokan meghaltak és megsebesültek.

A Nagy-Britanniában élő lengyel közösséget aggasztja, hogy mi lesz a Brexit után. Voltak már rémes incidensek amikor lengyeleket inzultáltak az Egyesült Királyságban. Egyikük meg is halt. Ezt követően Nagy-Britannia külügyminisztere Varsóba látogatott, hogy megnyugtassa a háborgó közvéleményt. Közölte: Nagy Britannia megvédi az uniós polgárokat és döntő többségük tovább folytathatja az életét az Egyesült Királyságban.

Újabb intifádától tartanak Izraelben

0

Izrael biztonsági kapukat állított fel Jeruzsálemben a Templom hegyen miután palesztin támadók három rendőrt megtámadtak, akik közül ketten meg is haltak.

Ezt követően a Budapestről hazatért Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy az ideiglenesen kihelyezett biztonsági kapuk maradnak a szent hegy bejáratánál, melynek mecsete, az Al Aksza szimbólum az egész muzulmán világban. A jordániai vallási szervezet, mely az Al Aksza mecset körüli ügyeket intézi, arra szólította fel a hithű muzulmánokat: ne használják a biztonsági kapukat! A hívők így a mecseten kívül imádkozhattak pénteken az iszlám ünnep napján. A radikálisabb palesztinok összecsaptak a rendőrökkel: az eredmény három halott és több mint 450 sebesült.

Egy palesztin gyilkos Halamisban Ramallah közelében a vallási vacsora közben rontott rá egy zsidó családra. Négy embert megkéselt, közülük hárman meghaltak. A támadó is súlyosan megsebesült

Mahmud Abbasz palesztin elnök elítélte a támadást, de követelte a biztonsági kapuk eltávolítását. Közölte: addig nem tárgyal az izraeli hatóságokkal, amíg a kapukat el nem távolítják. Mahmud Abbasz palesztin elnök Jared Kushnerhez fordult az ügyben. Trump elnök veje, aki ortodox zsidó és kiváló kapcsolatokat ápol Izraellel, főtanácsadó a Fehér Házban. Hozzá tartoznak a közel-keleti ügyek.

Izraelben újabb intifádától tartanak, de a kormány – ügyes diplomáciával-elszigetelte a palesztinokat.

A radikális palesztinokat, akiket a Hamász képvisel, immár az arab országok többsége is terrorista szervezetnek tekinti.

Izrael másik ellenfelét, a Hezbollah milíciát, mely északról fenyegeti az országot szintén terrorista szervezetnek nyilvánították a muzulmán csúcson Szaúd Arábiában. Netanjahu miniszterelnök az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta – Budapesten is-, hogy jelenleg a civilizációk háborúja zajlik a világban.

A fő ellenfél az iszlamista terrorizmus. Izrael pedig ennek a háborúnak az első vonalában áll védelmezve a nyugati civilizáció értékrendjét- hangsúlyozta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Korrupció miatt halt meg 11 francia

0

2002 májusában  felrobbant egy autóbusz Pakisztán legnagyobb városában. 15-en meghaltak, köztük 11 francia állampolgár.

Tizenöt éve vizsgálják különböző bíróságok az esetet Franciaországban, ahol most a célkeresztbe került az akkori hadügyminiszter, a ma 75 éves Francois Léotard. A gyanú szerint miatta történt a robbanás Karachiban. A francia sajtó csak Karachi gate-nek emlegeti az ügyet, hiszen szinte az egész jobboldali elit érintett benne.

Mi történt valójában? 1994-ben amikor Edouard Balladur volt Franciaország miniszterelnöke, Párizs tengeralattjárókat adott el Pakisztánnak és Szaúd Arábiának. Nagy üzletről volt szó, és ezért bőven jutott pénz a megvesztegetésre is. A döntéshozók elég sokat kaphattak mindkét országban, hiszen a franciáknak adták a megrendeléseket. A Canard Enchainé című szatirikus lap, mely az elsők között szokott leleplezni korrupciós ügyeket, már akkoriban megírta, hogy a megvesztegetési pénzből nemcsak a vásárlóknak jutott, de abból szépen visszaosztottak francia politikusoknak is.

Balladur akkori kormányfő elnök szeretett volna lenni 1995-ben, és erre kellett a pénz. Hadügyminisztere, Francois Léotard 2002-re készülődött. Ő erre tett félre a tengeralattjáró üzletből. Nicolas Sárközy volt akkoriban a költségvetési miniszter. Balladur ellen már megindult a vizsgálat. Most a célkeresztbe került Francois Léotard is, aki a francia politika nagy ígérete volt és az is maradt. Fiatalon visszavonult. Már akkoriban pedzegették, hogy talán a Karachi-gate miatt. Mások szerint egyáltalán nem erről volt szó:

az orosz titkosszolgálat valamivel megzsarolta, és ő cserébe NATO titkokkal fizetett.

Az amerikai kémelhárításnak feltűnt, hogy Moszkvában túl sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO hadügyminiszteri értekezletein Brüsszelben. Jeleztek Párizsnak, és az ígéretes fiatal politikus eltűnt a közéletből.

Most viszont válaszolnia kell arra a kínos kérdésre: lehet, hogy miatta halt meg 11 francia állampolgár Karachiban? A busz ugyanis, melyben a franciák ültek, az Agosta tengeralattjárók karbantartására érkezett Pakisztánba. De miért robbantották fel? Azért, mert Balladurből nem lett elnök! Épp ellenkezőleg: ellenfele, Jacques Chirac költözött be az Elysee palotába. Aki ugyancsak csodálkozott azon, hogy miért fizet Franciaország még mindig megvesztegetési pénzeket Pakisztán néhány fontos emberének. Amikor rájött, hogy vesztes ellenfele részben ebből pénzelte a választási kampányát, azonnal leállította a kifizetéseket. A pakisztáni döntéshozók viszont úgy érezték: átverték őket, mert nem kapták meg a teljes összeget! Finom figyelmeztetésként felrobbantották az autóbuszt Karachiban.

Pontosabban a tálibokra bízták ezt a feladatot. A fanatikus iszlamista gárdát annak idején a pakisztáni katonai titkosszolgálat hozta létre – az USA kérésére. Így aztán nem volt nehéz őket rávenni egy merényletre Pakisztán legnépesebb városában. Csakhogy a francia titkosszolgálat is nyomozni kezdett és kiderült: a megvesztegetési pénzek elmaradása miatt a dühös kormányzati emberek hoztak döntést az autóbusz felrobbantásáról Karachiban. A 15 halottból 11 francia volt!

A vizsgálat azon nyomban megindult Párizsban, de lassan csordogált amíg a jobboldal volt hatalmon. Amint a szocialisták kormányra kerültek, az igazságszolgáltatás is magasabb fokozatba kapcsolt: vádat emeltek Edouard Balladur egykori miniszterelnök ellen. Most pedig a hadügyminiszter, Francois Léotard is a célkeresztbe került. Igaz, ők már nyugdíjasok. De mi lesz Nicolas Sárközy-vel, akinek mindenről tudnia kellett, hiszen Balladur bizalmi embere volt, mint költségvetési miniszter és kampányának egyik fő szervezője.

Tanúként már kihallgatták. Mivel politikai pályafutása már valószínűleg véget ért, hiszen idén elbukott a jobboldali előválasztáson, nem kizárt, hogy ő is célkeresztbe kerül. Ez pedig csúnya búcsú lenne a közélettől Nicolas Sárközy számára, aki alig múlt hatvan éves, és még valószínűleg a visszatérésről álmodik az Elysee palotába.

Nemet mondott Netenjahunak az Európai Bizottság

0

Belpolitikai szempontból hasznos volt, de diplomáciai szempontból őrültség – ezt írja a Haaretz című ellenzéki lap Benjamin Netanjahu budapesti szerepléséről, mely elsősorban az Európai Unió bírálatára koncentrált.

Izrael miniszterelnöke őrültnek nevezte az EU-t azért, mert politikai feltételekhez köti az együttműködést. Kérte a négy visegrádi állam vezetőit, vegyék rá Brüsszelt, hogy változtasson az álláspontján!

Az EU Bizottsága visszautasította Netanjahu bírálatát. Izrael épp a nyugati értékrend védelmére hivatkozik, de maga is megsérti ezt, amikor nem respektálja a kisebbségek jogait. Netanjahu viszont Kína és India magatartását emelte ki: a két óriás csakis gazdasági együttműködésre törekszik Izraellel, és egyáltalán nem kíván beleszólni abba, hogy Izrael miképp viszonyuljon a palesztinokhoz.

Izrael miniszterelnöke zárt ajtók mögött mondta el beszédét a visegrádi államok csúcsértekezletén, de

kommunikációs hiba folytán annak nagyobb részét az újságírók is hallhatták.

Így azt is, amit Netanjahu mondott Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia vezetőinek Budapesten. Az izraeli miniszterelnök nemcsak az EU bírálatát tartotta fontosnak, de a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködést is.

Netanjahu álláspontja az, hogy a civilizáció harca folyik a világban: ennek első vonalában áll Izrael, amely a radikális iszlámmal hadakozik. Netanjahu éppúgy ellenzi a muzulmán migránsok tömeges beáramlását Európába mint a visegrádi államok vezetői. Belpolitikai szempontból tehát kifizetődő Netanjahu budapesti látogatása, de Izrael diplomáciai szempontból nem került előnyösebb helyzetbe hiszen az EU bírálata lehet népszerű otthon, de Brüsszelben csakis elutasítás lehet a válasz – állapítja meg a Haaretz című ellenzéki lap Netanjahu budapesti útjáról.

 

 

Halálhírét keltették, de él az Iszlám Állam kalifája

0

Az iraki kurdok egyik terrorelhárító tisztje szerint Abu Bakr al-Bagdadi a szíriai Rakka városának környékén rejtőzködik.

99 százalékig biztos vagyok benne, hogy Abu Bakr al Bagdadi él – mondta a Reuters tudósítójának az iraki kurdok egyik vezető terrorelhárító tisztje. Lahur Talabani arra emlékeztet, hogy korábban az önjelölt kalifa az al-Kaida iraki szárnyának vezére volt. Nagy tapasztalata van tehát a rejtőzködésben. A kurd terrorelhárító szerint Abu Bakr al-Bagdadi valahol Rakka városának környékén rejtőzködik Szíriában. Ezt a várost korábban a kalifátus fővárosának kiáltották ki. Miután Moszul elesett, az Iszlám állam vezetői ide vonultak vissza.

Korábban Moszkvában közölték: orosz gépek bombáztak Rakka városának környékén egy tanácskozást, melyen az Iszlám állam elitje vett részt. A bombák mindenkit megöltek. Az oroszok szerint a halottak között volt Abu Bakr al-Bagdadi is. Most a kurd terrorelhárító cáfolja ezt. Sőt azt is kérdésesnek tartja, hogy végleg legyőzték volna az Iszlám államot.

Az iszlamista terrorszervezet három éve működik Irak és Szíria egyes részein. Volt tehát ideje arra, hogy fel készüljön a stratégiai visszavonulásra. Ha végképp ki akarják füstölni az Iszlám államot, akkor ahhoz még legkevesebb három vagy négy év kell- jósolja a kurd terrorelhárító tiszt. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Iszlám állam vezérkarában ott vannak Szaddám Husszein titkosszolgálatának egykori tisztjei.

Akik profik a rejtőzködésben és a hálózat szervezésben. Irakban és Szíriában tehát még sokáig együtt kell élni az iszlamista terrorizmussal- mondta a magasrangú terrorelhárító tiszt a Reuters munkatársának az Irakhoz tartozó Kurdisztánban.

 

A civilizációk háborúja a radikális iszlám ellen

0

Izrael miniszterelnöke is azon a megemlékezésen vett részt a francia fővárosban, melyet a zsidóüldözés megkezdésének 75. évfordulója alkalmából rendeztek.

Most először fordult elő, hogy a megemlékezésre meghívót kapott Izrael miniszterelnöke is. Ez nagyon erős üzenet- hangsúlyozta Netanjahu, aki kiemelte: a civilizációk háborúja folyik jelenleg a világban a radikális iszlám ellen. Izrael ennek a harcnak az első vonalában áll- mondta Benjamin Netanjahu Párizsban.

Franciaország sohasem fogadja el az anticionizmust, mert ez az antiszemitizmus új formája – hangoztatta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. A második világháború idején a francia hatóságok maximálisan együttműködtek a zsidók összegyűjtésében. Megvannak erről a dokumentumok – közölte Macron.

Ezzel a szélsőjobb vezérének, Marine Le Pennek válaszolt, aki a választási kampány idején azt állította: a francia állam nem bűnös, mert a zsidókat a nácik ölték meg. Az antiszemitizmus nem múlt el a nácik vereségével – hangsúlyozta Franciaország köztársasági elnöke. Beszédében utalt arra a gyilkosságra, amely tavaly történt Párizsban. Sarah Halimi asszonyt a szomszédja gyilkolta meg. A gyilkost elfogták és vizsgálat indult ellene. Azért ölte meg a szomszédját, mert zsidó volt? Ezt a tényállást nem tartotta súlyosbító körülménynek az ügyészség, pedig az antiszemitizmus minden bizonnyal  a gyilkosság fő motívuma volt.

Benjamin Netanjahu európai körútja során Budapestre is ellátogat. Ő az első izraeli kormányfő, aki Magyarországra jön a rendszerváltás óta. A látogatást megelőzően Netanjahu utasította Izrael budapesti nagykövetét, hogy vonja vissza azt a bírálatát a magyar kormánnyal szemben, amely antiszemitának nevezte a Soros György elleni kampányt.

Izraelben lex Sorost készít elő a jobboldali kormánypárt. Netanjahu a demokratikusan megválasztott kormány politikájának aláásásával vádolja Soros György szervezeteit Izraelben.

 

Macron elismerte a franciák bűnösségét

0

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök 1995-ben kipával a fején kért bocsánatot azoktól a zsidó polgártársaktól, akiket a francia rendőrök és csendőrök begyűjtöttek és átadtak a németeknek.

A zsidók többsége sohasem jött vissza a lágerekből. Franciaországban el kellett telnie ötven évnek ahhoz, hogy a köztársasági elnök kimondja: igen, mi franciák is bűnösek vagyunk a zsidó üldözésben!

Korábban erről szemérmesen vagy hallgattak vagy kizárólag a megszálló németeket hibáztatták.

Emmanuel Macron most megismételte Jacques Chirac bocsánatkérését a zsidó mártírok terén Párizsban. Külön bocsánatot kért az elhurcolt és elpusztított zsidó gyerekektől. Az új köztársasági elnök azzal is ünnepélyesebbé tette a megemlékezést, hogy meghívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is.

Ilyen még nem volt Franciaország háború utáni történetében.

Netanjahu emberei házi őrizetben

0

Netnajahu ellen is folyik vizsgálat, mert a gyanú szerint, ő és neje drága ajándékokat fogadtak el üzletemberektől, akik aztán cserébe kedvezményeket kaptak a kormánytól.

Izrael legnagyobb telekommunikációs cége információkat kapott a kormánytól, melyeket aztán részvény manipulációkra használt fel. Ez az ügyészség gyanúja, és már őrizetbe vették a Bezeq nevű telekommunikációs cég fő tulajdonosát, vezérigazgatóját és a kommunikációs minisztérium főosztályvezetőjét.

Ez utóbbit, Slomo Filbert még attól is eltiltották, hogy számítógépet használjon a rendőrség engedélye nélkül. A kínos az egész ügyben az- írja a Haaretz című izraeli lap- hogy a vizsgált időszakban Netanjahu kormányfő irányította a kommunikációs minisztériumot is. Az érintettek pedig a bizalmi emberei voltak. Nagyon nem hiányzott ez a vizsgálat Netanjahu miniszterelnöknek, akinek több kínos korrupciós ügyére derített fényt az izraeli sajtó.

Például arra, hogy megállapodott a Yedioth Ahronot című újság tulajdonosával, hogy ha a lap felhagy Netanjahu bírálatával, akkor a kormányfő rákényszeríti fő piaci vetélytársát az újság példányszámának csökkentésére. Ezen kívül vizsgálat folyik Netanjahu ellen amiatt is, hogy ő és neje drága ajándékokat fogadtak el üzletemberektől, akik aztán cserébe kaptak valamit a kormánytól.

Egy negyedik ügyben még nincs vizsgálat, de mindenképp lesz – ezt jósolja Izrael egykori hadügyminisztere. Moshe Ya’alon a CNN hírtelevíziónak mondta el a véleményét a német tengeralattjáró üzlettel kapcsolatban. 2015- ben amikor erről döntöttek, akkor a hadügyminiszter álláspontja az volt: Izraelnek nem kellenek a német tengeralattjárók. Netanjahu miniszterelnök felülbírálta miniszterét. A tengeralattjárókat megvették. Aztán kiderült: túlárazták őket. Már megvoltak az első letartóztatások Izraelben. A volt hadügyminiszter szerint a kormányfő a fő felelős. Őt is ki kell vizsgálni! Netanjahu természetesen cáfol, de nem épp erős pozícióból indul európai körútjára.

Párizsban az a gond, hogy a merényletek idején felszólította a Franciaországban élő zsidókat: vándoroljanak ki Izraelbe! Ezt nagyon rossz néven vette a francia kormány, mely sietett közölni: képes megvédeni Európa legnagyobb zsidó közösségét.

A másik kínos európai helyszín Budapest, ahol 30 éve nem járt izraeli miniszterelnök. Netanjahu a Soros ügyben súlyosan kompromittálta Izraelt, mert az antiszemiták oldalára állt- írta vezércikkében a Haaretz. A szélsőséges nacionalisták mindig megtalálják a közös hangot az antiszemitákkal- fűzte hozzá az ellenzéki lap. Izraelben a baloldal azt kérte Netanjahutól: addig ne látogasson el Magyarországra amíg a magyar miniszterelnök nem vonja vissza Horthy Miklós pozitív értékelésével kapcsolatos szavait. Netanjahu ehelyett Izrael nagykövetét utasította: vonja vissza azt a kijelentését, hogy a Soros György elleni kampány antiszemita lenne. Izraelben lex Sorost készít elő a Likud egyik fiatal radikális képviselője.

Vagyis vannak közös pontok Izrael miniszterelnöke és Orbán Viktor között a jövő keddi csúcstalálkozón.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK