Fontos

Saját Schengent javasol a brit miniszterelnök az íreknek

0

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

A Sunday Telegraph ír arról, hogy Theresa May abban bízik: ha lehetővé teszi az ír állampolgároknak a határellenőrzés nélküli beutazást Nagy-Britanniába, Leo Varadkar ír miniszterelnök személyében

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

Az Egyesült Királyság uniós tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.

Az MTI által idézett cikk szerint az ír kormányfő többször is aggódott amiatt, hogy a brit kabinet mindeddig nem kötelezte el magát amellett, hogy nem állítják vissza a határellenőrzést az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, noha ez az egyik legfontosabb kérdés a brit európai uniós tagságról szóló tárgyalásokon.

Theresa May
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek, de

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

A Telegraph szerint a brit kormány javaslatában az szerepel, hogy

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

így oldva meg az ellenőrzést. A zökkenőmentes áruforgalom fenntartása érdekében a brit kormány továbbá javasolni fogja a „megbízható kereskedők” rendszerének létrehozását. Az ebben szereplő vállalkozások szabadon szállíthatnak árut az ír sziget két része között.

Írországból évente hozzávetőleg húszezren mennek Nagy-Britanniába dolgozni. A brit európai uniós tagság megszűnése után az EU-s állampolgárok útlevél-ellenőrzés nélkül léphetnek be az Egyesült Királyságba, de csak turistaként, munkát nem vállalhatnak. Az íreknek viszont utóbbit is lehetővé tennék.

Tovább tart a háború Kelet-Ukrajnában

0

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az oroszok által támogatott lázadók vasárnap 17-szer, szombaton 20-szor sértették meg a tűzszünetet.

A legsúlyosabb helyzet a frontvonal északi részén, Luhanszk megyében alakult ki. A front déli szakaszán, az Azovi-tenger partjánál a szakadárok a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek az ukrán katonák állásai ellen.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

A Luhanszk térségében fekvő Krimszke faluban nagy kaliberű páncéltörő gránátok csapódtak be. Ezeket az ukrán hadsereg tévéje szerint olyan RPG-27 (Gyöngyvessző) típusú fegyverekből lőtték ki lőtték, amelyeket csak az orosz és a jordániai hadseregnél rendszeresítettek.

A lázadók szerint az ukrán katonák 23-szor lőttek rájuk, egy sérültről számoltak be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége közben legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Egyebek mellett hat darab 120 milliméter kaliberű Sztrela-10 (Nyíl) típusú rakétarendszert fedeztek fel nem messze Luhanszk városától.

Alexander Hug, az EBESZ-misszió helyettes vezetője szerint egy hét alatt 55 százalékkal nőtt a tűzszünetsértések száma a Donyec-medencében. Jelentősen növekedett a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek bevetéseinek száma. Egy hét alatt legalább 547-szer vetettek be a harcokban rakéta-sorozatvetőket, aknavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket.

MTI/FüHü

„Katonai Schengent” javasol az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka

0

Hogy védje meg Amerika Kelet Európát, ha katonáitól útlevelet kérnek a határon? – teszi fel a kérdést a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

Beszámol arról, hogy Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka Bulgáriából Romániába repült, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot a Fekete tengeren. A Mihai Kogalniceanu katonai repülőtéren

útlevelet kértek a NATO európai parancsnokától, sőt vámvizsgálatnak is alávetették.

Ugyanez történt Magyarországon is – írja a Bloomberg. A jeles hadfi füstölgött és immár hivatalosan is felvetette a „katonai Schengen” tervét. „Ha egy migráns nyugodtan közlekedhet Európában, akkor a katonáknak is meg kell adni ezt a lehetőséget!”- hangsúlyozta Ben Hodges tábornok.

Hollandia hadügyminisztere már júniusban felvetette a „katonai Schengen” gondolatát. Azóta lezajlott a nagy NATO hadgyakorlat Európa keleti felén. Operation Saber Guardian volt a hadgyakorlat neve, melyen 25 ezer katona vett részt tíz napon át. Mi derült ki?

Nemcsak az útlevélvizsgálat okozott gondot. Hanem például az is, hogy

sok kelet-európai repülőtér, pályaudvar egészen egyszerűen nem volt alkalmas a modern amerikai haditechnika fogadására.

A vasúti pályák tele vannak olyan alagutakkal, melyek lehetetlenné teszik egyes amerikai harci járművek szállítását. Sok úton pedig szigorú súly- és magassági korlátozás van, emiatt nem használhatták azokat az amerikai harci járművek.

Az amerikaiak mégis sikeresnek értékelték a hadgyakorlatot hiszen az afganisztáni és iraki veteránok most először mutathatták meg, hogy mire lennének képesek egy konvencionális háborúban. A kis kelet-európai államok pedig megnyugodhatnak: érezhették, hogy Amerika mögöttük áll a bajban.

Ez már Varsóban is kiderült, ahol nemrég Trump elnök 14 közép és kelet-európai állam vezetőivel találkozott.

A NATO 4500-4500 fős alakulatot állomásoztat Lengyelországban és a balti államokban, ahol legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől.

A Krím annektálása után megnőtt az aggodalom Közép és Kelet Európában Moszkva szándékait illetően. Az oroszok 100 ezer fős hadgyakorlatot tartanak a nyugati határon – nyilvánvalóan azért, hogy ellensúlyozzák a NATO hadgyakorlat hatását.

Háborút senki sem akar, biztonságot viszont mindenki. Ezért sürgeti a NATO európai erőinek parancsnoka a „katonai Schengent”, hogy a következő nagy NATO hadgyakorlat során ne kérjenek útlevelet az amerikai katonáktól, akiktől országuk megvédését várják Közép- és Kelet-Európa NATO-tagállamai.

A nagyhatalmak vezetőit nyugtalanítja Trump háborús retorikája

0

Szombaton féltucatnyi vezető hívta fel Donald Trumpot, hogy lebeszélje őt egy katonai akcióról Észak Korea ellen.

Elsőként Hszi Csinping elnök próbálta megnyugtatni a Fehér Ház urát, hogy ne kezdjen háborút Észak-Korea ellen, mert annak

a következményei kiszámíthatatlanná tennék a helyzetet egész Kelet-Ázsiában.

Mind Kínának mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a béke fennmaradjon a koreai félszigeten – mondta Hszi Csinping elnök Donald Trumpnak. A kínai állami televízió számolt be a két elnök telefonbeszélgetéséről, amely kizárólag Észak Korea körül forgott.

Korábban a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű hetilap, mely általában a kínai vezetés véleményét tükrözi, azt írta a koreai válságról, hogy

Kína csak akkor védi meg szövetségesét, Észak Koreát, ha őt éri támadás.

Ha ő hajt végre először rakétacsapást Amerika vagy Dél-Korea ellen, akkor Peking semleges marad – hangsúlyozta a Global Times.

Kim Dzsongun emberei az utóbbi napokban Guam megtámadásával  fenyegetőztek. Guam az USA Észak Koreához legközelebb eső része. Korábban Trump elnök fenyegette meg Észak-Koreát megelőző csapással rakéta- és nukleáris fejlesztési programjai miatt.

Kína szerint csakis a tárgyalások jelenthetik a megoldást a koreai kérdésben.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter Európa nevében érdeklődött arról, hogy Trump miképp szeretné megoldani a koreai válságot. A katonai megoldásról mindenki igyekezett lebeszélni az Egyesült Államok elnökét.

Az amerikai elnök a választási kampány során még azt ígérte, hogyha ő jut be a Fehér Házba, akkor

felhagy azzal, hogy az USA a világ csendőrének szerepét játssza.

Ehhez képest az elmúlt napokban katonai akcióval fenyegette meg Észak Koreát és Venezuelát. Trump ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs háborús veszély.

„Nincs nálam békeszeretőbb ember a Földön”

– mondta az újságíróknak, akik a golfpályán kérdezték New Jerseyben, ahol Donald Trump a szabadságát tölti.

Szélsőjobboldali tüntetés egy amerikai városban – verekedés, gázolás, rendkívüli állapot

0

A virginiai Charlottesville-ben tüntettek szélsőjobboldaliak, mert el akarták vinni Robert Lee konföderációs tábornok szobrát. Egy kocsi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott, egy ember meghalt. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett. Később egy rendőrségi helikopter is lezuhant.

A városban az alt-rightnak nevezett szélsőjobboldali mozgalom (Trump támogatói, zászlóshajójuk az utóbbi hónapokban a magyar kormánymédia által is gyakran idézett, összeesküvés-elméleteket terjesztő Breitbart portál) tartott tüntetést. Ellentüntetők is megjelentek,

a két csoport összecsapását a könnygázgránátokat is bevető rendőrségnek kellett megfékeznie.

Többen megsérültek és letartóztatások is voltak. A rendőrség azonban nem közölt adatokat.

Terry McAuliffe kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett, elfogadhatatlanak nevezte a történteket, és közölte, hogy

„a szólásszabadság nem az erőszak szabadságát jelenti”.

Az erőszakot a Twitteren Trump is elítélte – de csak általánosságban, nem említve a szélsőjobboldalt.

Két órával az első összecsapások után

egy autó nagy sebességgel, szándékosan az ellentüntetők közé hajtott.

Többen megsérültek, a CBS szerint egy ember, egy 32 éves nő meghalt, 19-en megsérültek, öten közülük életveszélyben vannak. A sofőr egy 20 éves fehér férfi volt.

A CNN szerint nem sokkal később lezuhant egy rendőrségi helikopter, a rajta utazó

két rendőr meghalt.

A rendőrség közleménye szerint „közbiztonsági akcióban” vettek részt.

A demonstrációt a szélsőjobboldaliak azért szervezték, mert a város el akarja távolítani Robert Lee szobrát. Lee a polgárháborúban a déli rabszolgatartó államok seregének a parancsnoka volt.

Az alt-rightosok mellett

sok neonáci is megjelent a tüntetésen, valamint a Ku-Klux-Klán tagjai is.

Olyan, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajvédők is tüntettek, mint Richard Spencer és David Duke (a Ku-Klux-Klán volt vezetője) Sokan katonai egyenruhában, pajzsokkal érkeztek, volt aki náci karlendítésékkel üdvözölt másokat.

A New York Times szerint a tömeg többek között azt kiabálta, hogy

„a zsidók nem fognak minket lecserélni”.

Voltak, akik Trumpot támogató transzparenseket vittek. David Duke újságíróknak azt mondta:

„Beteljesítjük Donald Trump ígéreteit.”

A szélsőjobboldaliak előző este fáklyás felvonulást tartottak – ez sokakat szintén a Ku-Klux-Klán akcióira emlékeztetett.

https://twitter.com/aletweetsnews/status/896188135465512960

 

Sokan meghaltak egy pakisztáni merényletben

0

Legalább 15 ember meghalt, miután egy bomba robbant a délnyugat-pakisztáni Kvetta városában.

Egy katonai teherautóra támadtak terroristák, nyolc katonát és hét civilt öltek meg. 25-en megsebesültek, köztük 15 civil. Helyi tisztviselő szerint a halottak száma még emelkedhet.

A hadsereg szerint

a merénylő gyújtóbombát használt, amelytől kigyulladtak a robbanás körzetében lévő autók is.

A tűzszerészek szerint öngyilkos merénylet történt.

A katonák útban voltak a kaszárnyájukba, amikor a pokolgép működésbe lépett a város egyik buszmegállójában.

Egyelőre senki nem vállalta a merényletet. Kvetta mintegy száz kilométerre fekszik az afgán határtól. A tartományban, Beludzsisztánban nacionalista és szakadár szervezetek tevékenykednek, de a múltban elkövetett támadásokért gyakran a tálibokat, vagy más szélsőséges mozgalmakat tettek felelőssé a hatóságok.

MTI/FüHü

Függetlenségi népszavazást tartanak az iraki kurdok

0

Továbbra is kitartanak a szeptember 25-re kitűzött függetlenségi népszavazás mellett, hiába kérik az amerikaiak, hogy halasszák el, mondta a Reutersnek Maszúd Barzáni iraki kurd elnök.

A népszavazást, amely nem kötelező érvényű, az iraki kormány is ellenzi. Barzáni hivatalának az MTI által idézett közleménye szerint,

ha mégis elhalasztják, akkor az Egyesült Államoktól kérnek garanciákat a kurdok jövőjéről.

A halasztást egyébként Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kérte, telefonon. Szerinte tárgyalással kellene rendezni a kurdok és a bagdadi kormány közti problémákat.

Kurd tisztviselők szerint a népszavazás kitűzése eszköz, hogy nyomást gyakoroljanak a síiták által vezetett kormányra, olyan kérdésekben, mint a térségben bányászott olaj eladásából származó bevételek, valamint az Iszlám Állam ellen harcoló kurdok finanszírozása.

pesmergák
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Az olaj árának csökkenése miatt az autonóm Kurdisztán nehezebb gazdasági helyzetbe került, ráadásul

több mint egymillió menekültet is el kell látnia,

akik az Iszlám Állam miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Az első világháború után mesterségesen létrehozott Irakban régóta komoly problémát jelentenek a belső, etnikai-vallási ellentétek (síiták-szunniták, arabok-kurdok között). Egy független Kurdisztán létrehozását több környező állam is ellenzi – ugyanis sok kurd él Törökországban, Iránban és Szíriában is. Márpedig ezek az államok

attól tartanak, hogy ha Irakban kikiáltják a független Kurdisztánt, akkor a más országokban élő kurdok is csatlakozni akarnak majd.

Ez pedig akár újabb háborúhoz is vezethet. Ennek jele, hogy a törökök, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Államot támadják, többször bombázták már a kurdok állásait.

A csehek és a szlovákok dobbantanak a V4-ből?

„Választanunk kell: Visegrád vagy mag-Európa!”; „Csehország számára a Visegrádi csoportban való maradás már nem biztonságos.” Ezek és hasonló kommentárok jelennek meg a cseh és a szlovák sajtóban.

A két országban különösebben azóta lettek hangosabbak a Visegrád-szkeptikus felhangok, amióta a napokban bejelentették, hogy két hét múlva Emanuel Macron francia államfő, akitől az európai közvélemény az EU megreformálását várja, Salzburgban találkozik az osztrák, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel.

A magyarok és a lengyelek erre az összejövetelre nem kaptak meghívást.

A formális magyarázata ennek a felállásnak az, hogy a „slavkovi” hármas tart tanácskozás. A slavkovi (austerlitzi) hármast (S3) Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában.

Petr Šabata az iRozhlas nevű portálon azt írja, hogy Csehországnak távol kell tartania magát Visegrádtól, mert ez a csoport „megköti a kezünket és rontja hírnevünket”.

„Az októberi választások után az új kormánynak az egyik első feladata az lesz, hogy előkészítse kilépését a Visegrádi csoportból. Ottmaradásunk az ország alapvető érdekeit veszélyeztetné.”

Szlovákiában is hasonló jellegű viták vannak folyamatban.

„Lehet választani: Vagy Visegrád, vagy mag-Európa”

címmel közölt kommentárt a Trend Mariána Leška tollából.

A lap idézi Robert Fico miniszterelnök többször hangoztatott álláspontját, miszerint Szlovákia az unión belüli változások aktív részese akar lenni.

„A kormány meggyőződése, hogy Szlovákiának nincs más alternatívája, mint csatlakozni a mag-Európához.”

Az iRozhlas kommentátora szerint Csehországnak többé nem biztonságos a visegrádi tagság. A csoport egyik országában, Lengyelországban folyamatban van az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolása. Egy másik ország, Magyarország pedig már hosszabb ideje az önkényuralmi rendszer felé sodródik.

Az egykori Csehszlovákia két utódállamának nem marad más hátra, mint búcsút inteni a V4-nek – vonja le a végső következtetést Petr Šabata.

Trump katonai akcióval fenyegeti Venezuelát is

0

„Lehetséges katonai akciót” emlegetett, emellett ismét figyelmeztette Észak-Koreát.

Az elnök szabadságon van, amelyet természetesen golfozással tölt (amúgy pont azért támadta korábban elődjét, Barack Obamát, mert néha elment golfozni), de New Jersey-i golfklubjában arra is szakított időt, hogy újságírókkal beszéljen.

Azt mondta: Venezuelát illetően „sokféle megoldás” van asztalon, köztük

„szükség esetén a katonai hadművelet is”.

Nem sokkal később a védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az amerikai hadsereg nem kapott parancsot a Fehér Házból Venezuelával kapcsolatban, és alaptalan a caracasi kormány célozgatása arra, hogy az Egyesült Államok Venezuela inváziójára készülne.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Trump szavaira a venezuelai kormány is reagált. Vladimir Padrino védelmi miniszter azt mondta, „az Egyesült Államokat egy szélsőséges elit uralja”, és a katonai akcióval való fenyegetés

„egy őrült cselekedet, a szélsőségesség legfelső foka”.

Ernesto Villegas kommunikációs miniszter szerint Trump szavai példátlan fenyegetést jelentenek a nemzeti szuverenitásra. A Twitteren azt írta, a külügyminisztérium közleményben ad majd választ az „imperialista fenyegetésre”.

Este a Fehér Ház is közleményt adott ki, amelyben azt írják: Trump elfogadja Nicolás Maduro venezuelai elnök ajánlatát a párbeszédre, de

majd csak akkor, amikor „helyreállították a demokráciát Venezuelában”.

Trump, aki tegnap megköszönte Putyinnak, hogy kiutasított 755 amerikai nagykövetségi dolgozót, Észak-Koreáról is beszélt az újságíróknak. Előtte a Twitteren azt írta: a katonai megoldásokat már kidolgozták és élesítették, amennyiben Észak-Korea bután cselekedne.

A sajtótájékoztatón aztán megismételte, hogy az amerikai hadsereg készen áll, és azt is mondta, reméli, hogy szavainak súlyát Észak-Korea „teljes mértékben felfogja”. Arról is beszélt, hogy ha Kim Dzsong Un „nyílt fenyegetést” intéz akár Guam, akár bármely más amerikai terület, vagy Amerika bármely szövetségese ellen, akkor „ezt igazán sajnálni fogja, méghozzá nagyon rövid időn belül fogja sajnálni”. Trump szerint

„ha bármi történik Guam szigetén, akkor nagyon nagy baj lesz Észak-Koreában”.

Azt is mondta: telefonon beszél majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akinek felveti majd újabb szankciók lehetőségét is Észak-Korea ellen.

MTI/FüHü

Olasz belügyminiszter: kevesebb menedékkérő érkezik Líbiából

0

76%-kal kevesebb migráns érkezett Itáliába Líbiából augusztus első tíz napjában – büszkélkedik Olaszország belügyminisztere, aki a Politicónak nyilatkozott Rómában. Tavaly 6554 menekült érkezett Líbiából augusztus első tíz napjában, az idén ez 1572-re mérséklődött. Miért?

Mert Itália megegyezett Líbia parti őrségével: fékezzék le a migránsok kiáramlását. A baloldali politikus, Marco Minitti decemberben vette át a posztját és akkor adta ki a jelszót:

a bevándorlókat Líbiában kell megállítani.

Csakhogy Líbiában nincs egységes állam. Ha viszont megfizeti valaki a parti őrséget, akkor az teszi a dolgát. Itália pontosan ezt tette, most pedig benyújtja a számlát Brüsszelnek. De nemcsak ezt várja Olaszország az Európai Uniótól.

Marco Minitti mint a frontország belügyminisztere három célt tűzött ki maga elé: elsősorban

olyan pénzügyi támogatást akar az EU-tól, mint amilyet a balkáni beáramlás megállításához adtak.

Merkel német kancellár 3 millárd euróban állapodott meg Erdogan török elnökkel. Persze mi nem kérünk kapásból ennyit, de végülis ez a bevándorlási útvonal éppoly fontos mint a balkáni – mondta az olasz belügyminiszter a Politicónak.

A másik két cél is Líbiához kapcsolódik: mindenekelőtt

a menekülttáborokat olyan állapotba kell hozni, hogy azokban valóban élni lehessen.

Ott lehetne elvégezni a regisztrációt. Macron francia elnöknek ugyanez az elképzelése. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az a menedékkérő, aki eljut Itáliába sohasem megy vissza. Ha nem kapja meg a menekült státuszt, akkor eltűnik valahol Európában.

A harmadik cél elérése a legnehezebb:

Líbiában élhető alternatívát kell mutatni annak a 14 városnak, melynek a legfőbb üzlete az embercsempészet.

Ezt nyilván nem lehet elérni az egyik napról a másikra, de enélkül nemigen lehet reménykedni abban, hogy leáll a migrációs hullám Líbián keresztül Európába – hangsúlyozta Olaszország belügyminisztere.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK