Mire alapozza e kétségkívül frappáns véleményt Vlagyimir Csizsov, aki Oroszország nagykövete az EU mellett Brüsszelben?
Három tényezőt említ az orosz diplomata, aki a Szputnyik rádiónak nyilatkozott. Az első és a második azzal kapcsolatos, hogy a cseppfolyós földgáz szállítási speciális kikötőket igényel. Ilyenből pedig kevés van. Az USA-ban jelenleg csak egyetlenegy működik Louisiana államban. Igaz – ismeri el Csizsov nagykövet – 12 speciális kikötő építése várható az Egyesült Államok különböző részein, dehát ehhez idő kell.
Az orosz diplomata feltehetően a hazai körülményekre gondol: Oroszországban a tempó még mindig meglehetősen lassú. De nem így Amerikában: Trump elnök, amikor Varsóban járt már
konkrét üzleti ajánlattal fordult a közép és kelet-európai egykori szocialista országok vezetőihez.
Akik közül a lengyelek és a baltiak nem is titkolták: mielőbb szabadulni kívánnak a nagy orosz gázfüggéstől. A cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötők száma nagyon gyorsan megnövekedhet az óceán mindkét partján, ha mindenki üzletet lát benne.
De persze nemcsak a pénzről van szó:
az energiafüggés erős kártya Moszkva kezében, ha Közép és Kelet Európa egykori szocialista államaival tárgyal.
Pótolhatja-e az amerikai földgáz az oroszt Európában? Csizsov nagykövet döntő érve az, hogy az amerikaiaknak egészen egyszerűen nincsen elég palagázuk ehhez. Orosz számítás szerint még hosszú ideig pótolhatatlan lesz a Gazprom által szállított hatalmas mennyiség.
Jelenleg az EU földgáz importjának a 13%-a származik a külföldi cseppfolyós földgázból. A Gazprom részesedése viszont 34%. Norvégia is többet szállít: 24%-ot. Ezenkívül ott van még Algéria 11%-kal.
A Gazprom közzétette a legfrissebb adatokat arról, hogy
Magyarország, Szerbia és Törökország jelentős mértékben fokozta földgáz importját Oroszországból.
Szerbia 40%-al, Törökország és Magyarország 22%-al növelte az orosz földgáz behozatalát idén. Ezek az országok tehát hosszú távon is az orosz földgázra alapozzák energiaterveiket nem úgy mint Lengyelország vagy a balti államok.
Trump elnök viszont szereti keverni a politikát az üzlettel. Megüzenheti azt is a NATO szövetségeseknek, hogy olyan időkben amikor fokozódik az észak-atlanti szervezet és Moszkva szembenállása, akkor célszerű csökkenteni a függést az orosz földgáztól. „A jó NATO-tag amerikai cseppfolyós földgázt vesz!”- lehet ilyen jelszava is Donald Trumpnak, és akkor nagyon gyorsan kiderülhet: az amerikai földgáz mégiscsak pótolhatja az oroszt az Európai Unióban.
14-en haltak meg, miután egy terrorista furgonnal a tömegbe hajtott a turistákkal teli La Ramblán. Egy magyar nő is megsérült. Eddig négy embert tartóztattak le, három marokkói és egy spanyol nemzetiségűt, a sofőr elmenekült, a fő gyanúsított a 18 éves Moussa Oukabir. Még nagyobb merényletre készültek. Barcelona közelében újabb támadás volt, ott is teherautóval hajtottak az emberek közé, öt terroristát lelőttek. Egy házrobbanásnak is köze lehet a támadássorozathoz, Barcelonában pedig egy autóban rejtélyes holttestet találtak. Az Iszlám Állam vállalta a merényleteket.
Az újabb támadás a Barcelonától kb. 120 kilométerre lévő üdülővárosban, Cambrilsban történt. Ott is teherautóval hajtottak a tömegbe, hét embert megsebesítettek, kettőt közülük súlyosan. A rendőrök üldözni kezdték a terroristákat, négyet agyonlőttek közülük, egyet megsebesítettek, de később ő is meghalt.
A terroristákon robbanóöv is volt, de azokról később kiderült, hogy nem voltak valódiak. A katalán kormány bejelentette: a merényletnek köze van a barcelonai terrortámadáshoz.
Délután egy terrorista egy furgonnal hajtott be a gyalogosok közé Barcelona legnépszerűbb turistautcáján, a La Ramblán.
600 méteren keresztül gázolt el embereket.
Szemtanúk szerint a sofőr ide-oda rángatta a kormányt, hogy minél több embert elgázoljon.
Magyar sérült is van
A támadásnak eddig 14 halálos áldozata van (egy sérült pénteken, a kórházban halt meg), a legfiatalabb egy hároméves kislány, több mint százan pedig megsérültek. Közülük 15-en súlyos állapotban vannak.
Fotó: MTI/EPA/David Armengou
A katalán belügyminisztérium szerint spanyolokon kívül franciák, németek, hollandok, argentinok, venezuelaiak, belgák, peruiak, írek, kubaiak, görögök, macedónok, britek, osztrákok, pakisztániak, tajvaniak, kanadaiak, ecuadoriak, amerikaiak, kuvaitiak, törökök és kínaiak is vannak az áldozatok között.
Azt nem pontosították, hogy ki halt meg és ki az, aki csak megsebesült közülük. Az áldozatok azonosítása miatt a belügyminisztérium tájékoztatja a feltehetőleg érintett országok barcelonai konzulátusát. A spanyol polgári védelem szóvivője szerint magyar érintett is van.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt megerősítette:
A BBC szerint a merényletsorozatnak köze lehetett egy szerda esti házrobbanáshoz Alcanar városában. Ott egy ember meghalt. A rendőrfőnök szerint a házban bombákat gyártottak.
A barcelonai furgon sofőrje elmenekült a helyszínről,
az első hírek még arról szóltak, hogy túszokat ejtett egy étteremben, de később kiderült, hogy ez nem igaz.
Több embert elfogtak
Driss Oukabir Fotó: MTI/EPA/Spanyol országos rendõrség
Néhány órával később a rendőrség azonosította a férfit, aki bérelte a furgont: a neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott.
Korábban volt már börtönben, 2012-ben szabadult, szexuális bűncselekmény miatt. A Facebookon az utóbbi időben szélsőséges bejegyzéseket posztolt. Viszont
ő maga ment be a rendőrségre és azt állítja, hogy nincs köze a merénylethez, ellopták az iratait,
A La Vanguardia szerint ő már két éve arról posztolt az interneten, hogy ha a világ uralkodója lehetne, akkor megölné az összes „hitetlent”.
Biztos, hogy voltak társai is. Carles Puigdemont, Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat (Alcanarban, ahol a ház felrobbant), majd reggel Ripollban még egy embert elfogtak, így
már négy feltételezett terroristát tartóztattak le.
A BBC péntek délutáni jelentése szerint három marokkói és egy spanyol állampolgárságú férfit fogtak el. A katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a 21, 27, 28 és 34 éves támadók közül hármat Ripoll faluban, egyet pedig Alcanarban tartóztattak le. Nagyobb merényletekre készültek, az Alcanarban bekövetkezett robbanásban azonban megsemmisült a haszálni kívánt robbanóanyag.
Az El Pais korábban azt jelentette, hogy Moussa Oukabiron kívül még három embert keresnek. Vagyis a cambrilsi merénylőkkel együtt összesen 12 tagja lehetett a sejtnek. De azt is vizsgálják, hogy Moussa Oukabir nem volt-e esetleg a cambrilsi támadók között, őket még nem azonosították.
Rejtélyes halott a kocsiban
A terrortámadás után nem sokkal a rendőrök rálőttek egy férfira, aki nem volt hajlandó megállni egy ellenőrző pontnál, sőt, nekik hajtott. A kocsit később megtalálták, benne a halott tulajdonosát. A rendőrök szerint nem volt köze a merénylethez. A La Vanguardia ugyanakkor úgy tudja, hogy
a férfi késszúrások miatt halt meg, és nem a vezetőülésben ült.
A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Hírügynökségük szerint „katonáik” hajtották végre a támadást, válaszul a szervezet elleni koalíciós légicsapásokra.
Spanyolország szimbolikus célpont az iszlamista terroristák számára. Ez ugyanis az egyetlen nyugat-európai ország, mely évszázadokon át muszlim uralom alatt állt, egészen a 15. századig. A muszlimok elmenekültek, illetve később kiutasították őket, de Észak-Afrikában még évszázadokon keresztül őrizgették a spanyolországi házuk kulcsait.
Dzsihádisták az elmúlt hónapokban többször hajtottak végre hasonló módszerrel terrortámadást Európában:
2016. július 14-én Nizzában 86-an haltak meg, amikor egy kamion a tengerparti sétányon az ünneplő tömegbe hajtott.
2016. december 19-én Berlinben a karácsonyi vásárban gázolt egy kamion halálra 12 embert.
2017. március 22-én Londonban, a Westminster-hídon gyalogosok közé hajtott egy kocsi, majd a sofőr késsel rendőrökre támadt. Öten haltak meg.
2017. április 7-én Stockholmban egy teherautó egy sétálóutcában gázolt el gyalogosokat, majd egy bevásárlóközpontba hajtott. Itt is öten haltak meg.
2017. június 3-án a London hídon gázolt egy furgon gyalogosokat, majd három terrorista késsel támadt az arra járókra. Nyolc embert öltek meg.
A terrortámadásban használt furgon Fotó: MTI/EPA/Quique García
A merénylet után több uniós vezető, illetve a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok. Donald Trump amerikai elnök, aki a charlottesville-i neonáci gázolásos terrortámadással kapcsolatban „mindkét felet” okolta az erőszakért, most a Twitteren ítélte el a merényletet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, miszerint mélységesen lesújtották és elszomorították a történtek. Részvétét fejezte ki Áder János és Orbán Viktor is.
Spanyolországban ez volt a legsúlyosabb terrortámadás 2004. március 11. óta. Akkor az al-Kaida terroristái a madridi Atocha pályaudvarra érkező vonatokon robbantottak. 192-en haltak meg.
Barcelona régóta a dzsihádisták központjának számít Spanyolországban.
A West Point katonai akadémia terrorizmust kutató intézetének két hónapja publikált tanulmánya szerint az elmúlt három évben letartóztatott 178 iszlámista közel negyede itt lakott. Sőt, a 2001. szeptember 11-ei, amerikai terrortámadások egyik merénylője, Mohamed Atta is lakott itt korábban egy ideig – éppen Cambrilsban.
A spanyol kormány péntektől háromnapos nemzeti gyászt hirdetett. Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta: Katalónia a merényletek után is a béke és a vendégszeretet földje marad. A La Ramblára egyre többen visznek virágokat és mécseseket.
A line has formed, with people waiting to light a candle at the makeshift vigil on Las Ramblas. pic.twitter.com/RsGU9TnrDw
After minute of silence, crowd in Barcelona's Plaza Catalunya erupts in chants of "no tinc por" (in Catalan: we have no fear). pic.twitter.com/dX6FSYsY1u
Kisteherautó hajtott gyalogosok közé Barcelona központjában csütörtök délután és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. Legkevesebb 13 ember meghalt és száz felett a sérültek száma. A belga külügyminiszter egy belga áldozatról számolt be. A magyar külügyminisztérium nem tud magyar érintettről.
A katalán régió elnöke, Carles Puigdemont esti közlése szerint mintegy nyolcvan ember szorul kórházi kezelésre, tizenötük állapota súlyos. A sérültek között külföldiek is vannak, az athéni sajtó szerint egy görög család.
A rendőrség terrorista támadásnak minősítette az esetet, pár órával később pedig az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet magára vállalta a merényletet.
A kisteherautó vezetője a helyszínről elmenekült, és az első hírek szerint bevette magát egy közeli étterembe és túszokat ejtett, ám ezt később a rendőrség határozottan cáfolta. Közölte viszont, hogy később őrizetbe vette a férfit, aki gyanúsítható a merénylettel: ő bérelhette és vezette a furgont.
A katalán rendőrség késő este azonosította a merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett gyanúsítottat. Sajtóforrások szerint neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott, és legálisan tartózkodott Spanyolországban. A férfi büntetett előéletű, a rendőrségi források szerint 2012-ben szabadult a börtönből, ahol szexuális bűncselekmény vádjával tartották fogva.
A Facebook közösségi oldalon található adatlapja alapján az elmúlt hetekben több alkalommal tett közzé bejegyzéseket, amelyekben videofelvételekkel és képekkel kiegészítve elítélte az arabok elleni „gyarmatosítást”. Biztosra vehető, hogy cinkosai is voltak, de hogy hányan, még nem tudni.
A La Vanguardia című spanyol lap értesülése szerint a rendőrség csütörtök este Barcelonában a délutáni tömeges gázolásban részt vevő terroristák egyikét agyonlőtte, és közölte, hogy kiüríti a merénylet környékét, a Las Ramblas sugárút érintett részén, mert keresi a merénylő további cinkosát vagy cinkosait. Ezek alapján gyanítható, hogy legalább hárman vettek részt a merényletben, ám hogy pontosan miként, azt nem tudni.
Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat, így már két feltételezett merénylőt tartóztatott le.
A rendőrség közölte továbbá, hogy talált egy másik furgont, amelyet a támadás elkövetői bérelhettek, feltehetően azzal akartak elmenekülni.
Fico már kényelmetlennek tartja az eurószkeptikusok (Magyarország, Lengyelország) társaságát. Ettől nem függetlenül belpolitikai válság is dúl a V4 egyetlen tagállamában, ahol már régen az euró a nemzeti valuta.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint országának a mélyen integrált Európai Unióban van a helye, azaz abban az EU-nak abban a magjában, amit Németország és Franciaország vezetésével valósulhat meg. A szlovák miniszterelnök kedden elmondta azt is, hogy nagyon érdekli a V4-féle regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az EU-ban van.
Fico ezzel látványosan visszatáncolt korábbi, eurószkeptikus pozíciójából, és elhatárolta magát olyan kelet-közép-európai államok kormányától is, mint Magyarország vagy Lengyelország.
Miért ez a látványos fordulat Ficoéknál? Hiszen a szlovák miniszterelnök korábban igencsak szorosan felzárkózott a Brüsszel-ellenesek menetéhez. Olyannyira, hogy a „brüsszeli bürokratákról” mint a valóságtól elrugaszkodott hatalmi gócpontról beszélt.
De azért mindig is óvatos duhaj volt.
Legalábbis a külpolitikában. Például ügyesen kikerülte, hogy Pozsony ellen ne induljon jogi eljárás menekültügyben, mint a többi V4-es ellen. Méghozzá úgy, hogy bejelentette: száz menekültet átvesznek Görögországból és Olaszországból.
Beata Szydlo lengyel, Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szlovákia abban is különbözik a többiektől, hogy a négy visegrádi ország közül csak itt vezették be az eurót (2009) és ezzel mindegyik csoporttársánál közelebb van az elképzelt (Merkel, Macron) mag-Európához. Arról nem is beszélve, hogy az exportfüggő szlovák gazdaság szinte csüng a nyugat-európai (főleg Németország) partnerein.
És, ami talán a legfontosabb:
egy látványos külpolitikai fordulat háttérbe szoríthatja a már hetek óta tartó belpolitikai válságot.
Ami valójában már akkor kezdődött, amikor megalakult a legutóbbi kormánykoalíció és ebbe Ficoék bevették a valamikori ultranacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) és Bugár Béláék Híd-Most-ját.
A SNS-nél azóta vannak jócskán szélsőségesebbek, egyelőre csak a part szélén, arra várva, hogy egy esetleges kormánybukás után, egy újabb választásokon már komolyabb szerephez jussanak. Most a nemzetiekkel már inkább az a baj, hogy folyamatosan zsarolják a kormányfőt (és ezzel Bugárék Hídját is) és azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a koalícióból, azaz kikényszerítik az újabb parlamenti megmérettetést. Természetesen az EU-pénzek elosztása miatt hadakoznak a koalíciós társak.
A magyar-szlovák Híd-Most-nak áll nagyon is érdekében áll, hogy fennmaradjon a jelenlegi Fico-kabinet, mert ellenkező esetben
nagyon is reális az a vészforgatókönyv, amely szerint a felvidéki magyarok képviseletét felvállaló párt nélkül marad a szlovák parlament.
A Híd népszerűségét ugyanis bizonyára megtépázza a mostani politikai kötélhúzás, a Fidesz-kliens Magyar Közösség Pártja pedig már többször sem tudta átlépni a parlamenti küszöböt.
Ez lenne a szlovákiai belpolitikai válság egyik magyar vonatkozású járulékos vesztesége. A másik pedig a külpolitikai irányváltás, amely még egy szöget ver a vajúdó Visegrádi Négyek közös koporsójába.
San Sebastianban a baszk kulturális napok alkalmából csütörtökre tüntetést hirdettek a turisták ellen – közli a párizsi Le Figaro helyi tudósítója. Barcelonában, Katalónia fővárosában rendszeres a tiltakozás a várost elárasztó turisták ellen.
Egy szélsőséges szervezet videót tett fel a közösségi oldalakra, melyeken bemutatja: aktivistái
éjszaka kiszúrják a turistabuszok illetve kerékpárok gumiját Spanyolországban.
Ahol tavaly 75,6 millió turistát számláltak és az idén mindenki biztos benne, hogy túllépik a 80 milliót.
Spanyolország munkavállalóinak a 13%-a az idegenforgalmi szektorban dolgozik.
A bevételek hatalmasak és már nemcsak a nagy szállodaláncok és turistairodák kaszálnak hanem az egyszerű spanyol polgárok is. Hogyan?
Barcelonába 1990-ben még csak 1,7 millió turista érkezett, de tavaly már 9 millió. Ha valaki az AirBnB-n kiadja lakását, akkor csaknem háromszor annyit kereshet, mint hogyha egy spanyol családnak kínálna havi bérletet. A lakástulajdonosok szépen profitálnak, de a helyiek szívnak.
Velencében ugyanez játszódik le: 1950-ben még 175 ezren laktak a történelmi belvárosban, tavaly már csak 55 ezren.
A turistaforgalom viszont minden rekordot megdönt: tavaly 27 millióan látogattak el Velencébe.
Idén újabb rekordra számítanak. Nemrég több mint kétezer velencei tüntetett a turistainvázió ellen.
Itáliában, Spanyolországban és Horvátországban jelentősen megnőtt a turisták száma annak következtében is, hogy ezek terrorbiztos államoknak számítanak a Földközi tenger mentén. Horvátországban ráadásul a Trónok harca újra felidézte Dubrovnik, az egykori Raguza szépséget. Az UNESCO fel is szólította a várost: korlátozzák a turizmust, mert különben a világörökség részének nyilvánított belváros elveszíti vonzerejét a tömeg miatt.
Dubrovnikban emiatt 8000 ezerre korlátozták a turisták számát a belvárosban.
A júniusban megválasztott új polgármester ezt a számot a fejére csökkentette a turisták bánatára és a választópolgárok örömére.
Nemcsak a tömeg okoz gondot Horvátországban, Itáliában és Spanyolországban hanem egyes turisták viselkedése is. Hvar szigetén például
büntetni kezdték azokat a turistákat, akik közterületen részegeskednek.
Spanyolországban újabban hódít a balconing. Ez az amerikai őrület azt jelenti, hogy a buli csúcsán a berúgott vagy belőtt turista a szálloda balkonjáról veti magát az uszoda vizébe. A kórházak sürgősségi osztályai tele vannak a balconing áldozataival Spanyolországban.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a tömegturizmus egyik központját választotta ki, hogy elmondja a véleményét az egész közvéleményt foglalkoztató problémáról. Mallorcán meglátogatta az uralkodót, VI. Fülöpöt, majd a sajtónak így nyilatkozott: a hozzánk látogató turisták
sok millió munkahelyet teremtenek, hatalmas bevételt hoznak.
Természetesen okoznak problémákat is. Ezzel kapcsolatban sok mindent megtehetünk, egy kivétellel: nem rughatjuk seggbe a turistákat! – hangsúlyozta miniszterelnök.
A terrorszervezet jemeni ágának a propagandalapja ír arról, hogy a támogatóiknak Amerikában és Európában kell vonatokat megtámadniuk.
Az Arab-félszigeti al-Kaida (AQAP) propagandamagazinja, az Inspire a legfrissebb, 17. számában szólítja fel a szervezet szimpatizánsait, hogy „akár kívülről, akár belülről” támadjanak meg vonatokat, vasútvonalakat vagy akár vasútállomásokat, amelyek
„mindig tömve vannak”.
A magazin, szokása szerint, részletes leírást is ad arról, hogy egy ilyen támadást miként lehet végrehajtani. Azt is írják, hogy ez nem feltétlenül jár „mártírrá válással”, vagyis nem jelent öngyilkos merényletet, tehát többször is megismételhető.
Thomas Joscelyn, a Foundation for Defense of Democracies kutatóközpont vezető elemzője szerint az al-Kaida taktikájának régóta része, hogy
minél nagyobb biztonsági kiadásokba, és ezzel gazdasági nehézségekbe hajszolja
a nyugati államokat. Ezzel a következménnyel járt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, de azok az egyébként sikertelen kísérletek is, amikor utasszállító repülőgépeket akartak felrobbantani.
2010-ben például ugyanebben a propagandamagazinban azt írták, hogy mindössze 4200 dollárt költöttek annak tervezésére, hogy felrobbantsanak egy repülőt, de ennek eredményeként a „Nyugat” dollármilliárdokat költött biztonsági intézkedésekre – értékelésük szerint
ez akkor is sikeres akciónak minősül, ha a tervet nem tudták végrehajtani.
A magazin mostani száma szerint „eljött az ideje”, hogy olyan biztonsági intézkedések bevezetésére kényszerítsék a nyugati államokat a vasúti közlekedésben, mint amilyenek a repülőtereken vannak, és hogy félelmet ébresszenek – mert a terroristák egyik legfőbb célja valójában ez. Ezért azt is írják, hogy az olyan akciókat is támogatják, amikor a vonatok kisiklatása nem jár áldozatokkal.
Alig néhány órával azután, hogy a felhívás megjelent a magazinban, a New York-i rendőrség terrorelhárító irodája már reagált is a Twitteren.
We've known about the content & threats presented in the current issue of AQAP's Inspire 17 prior to its release… pic.twitter.com/9Im7ITlF0P
Az al-Kaida egyébként korábban is támadott vonatokat. 2004. március 11-én a terroristái 10 bombát helyeztek el Madridba tartó vonatokon.
191 ember meghalt, közel 2000 megsebesült.
Forrás: Wikimedia Commons
Öt évvel később az amerikai hatóságok azt jelentették be, hogy meghiúsítottak egy elővárosi vonatok elleni terrortámadást New Yorkban. 2013-ban Kanadában letartóztattak két embert, akik Toronto és New York között közlekedő vonatokat akartak kisiklatni. Ők is az al-Kaidával álltak kapcsolatban.
2014 óta az al-Kaidától egyre inkább átvette a dzsihádista világ vezetőjének szerepét a belőle kivált Iszlám Állam. A kalifátus sorozatos katonai vereségével azonban az al-Kaida úgy érezheti, újra vezető szerepre törhet a terroristák között. Az AQAP vezetője, Kászim al-Rajmi már májusban nyugatiak elleni terrortámadásokra szólította fel a követőit.
Két tanácsadói testületet is feloszlatott Donald Trump, miután sorra távoztak a tagjaik, amiért az elnök nem hajlandó egyértelműen elítélni a hétvégén, Charlottesville-ben történt neonáci történt erőszakot. Trumpot egyre több republikánus is bírálja.
A feloszlatást Trump a Twitteren azzal magyarázta, hogy nem akarja, hogy a tagok nyomásgyakorlásnak legyenek kitéve. Valójában inkább az lehet a háttérben, hogy sorra mondtak le a tagok.
Rather than putting pressure on the businesspeople of the Manufacturing Council & Strategy & Policy Forum, I am ending both. Thank you all!
Előtte a New York Times szerint a Blackstone-csoport vezérigazgatója, Trump egyik jó barátja, telekonferenciát szervezett a Stratégiai és Politikai Fórum tanácsadóinak részvételével, ahol az a döntés született, hogy testületileg lemondanak. Közleményükben elítélték a rasszista erőszakot.
Közben a másik testület, az Amerikai Ipari Tanács tagjai is sorra lemondtak: volt, aki arra hivatkozott, hogy
nem tud tanácsokat adni egy olyan elnöknek, aki tolerálja a terrorizmust.
A hétvégén Charlottesville-ben szélsőjobboldali tüntetést tartottak (itt írtunk róla), a neonáci szimbólumokkal felvonulók, köztük Ku-Klux-Klán tagok összeverekedtek az ellentüntetőkkel, majd később
egy 20 éves szélsőjobboldali férfi kocsival az ellentüntetők közé hajtott és megölt egy nőt.
Az esetet Jeff Sessions igazságügyi miniszter terrorizmusnak nevezte, Trump azonban két napig nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a rasszista tüntetőket. Hétfőn megtette, de aztán kedden ismét arról beszélt, hogy „mindkét oldal” felelős az erőszakért.
Emiatt egyre több republikánus is tiltakozik. A két volt elnök, George H. és George W. Bush közös közleményt adott ki, amelyben azt írják:
Amerikának vissza kell utasítania a rasszista fanatizmust, az antiszemitizmust és a gyűlölet minden formáját.
Paul Ryan, a képviselőház elnöke a Twitteren azt írta: „a fehér felsőbbrendűség hirdetése visszataszító”.
We must be clear. White supremacy is repulsive. This bigotry is counter to all this country stands for. There can be no moral ambiguity.
Lindsey Graham szenátor közleményében azt írta: Trump szavai megosztják és nem gyógyítják az amerikaiakat. Ben Carson lakásügyi és városfejlesztési miniszter a Facebookon azt írta: a gyűlölet és a fanatizmus továbbra is jelen van az országban, és harcolni kell ellene.
Trump népszerűsége egyébként mélyponton van: mindössze 34 százalék elégedett vele.
Négy fiatal youtuber kérdezhette a német kancellárt, a beszélgetést élőben közvetítették a videómegosztón.
Merkel elmondta, hogy jogosnak tartja az Air Berlinnek adott 150 millió eurós állami áthidalókölcsönt. Véleménye szerint az lett volna a rossz döntés, ha „utazók tízezreit hagyják cserben azért, mert már nincs pénz benzinre”. Szerinte a kormány alaposan átgondolta a döntést, és
szinte biztosra ígérheti, hogy nem az adófizetőknek kell majd megfizetniük a cég megmentését.
Arról is beszélt, hogy szeptember 4-ére összehívta a magas kén-dioxid koncentráció miatt érintett tartományok és városok képviselőit, hogy átbeszéljék, hogyan lehetne az elektromos autók terjedéséhez szükséges infrastruktúrát, elsősorban a töltőállomások számát bővíteni. Ez ugyanis, mint mondta, az egyik legfontosabb kitétele annak, hogy az emberek e-autót merjenek vásárolni. Azt is mondta, hogy
sokat kell még azért dolgozni, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó legyen Németországban.
Angela Merkel szerint nem kell tartani a III. világháború kitörésétől az Egyesült Államok és Észak-Korea konfliktusa miatt. Azt is mondta, hogy az éles kijelentések nem vezetnek sehova, és a nézeteltérést békés úton kell megoldani.
A német-török viszonyról azt mondta,
sok a nézeteltérés, de még tárgyalóviszonyban van a török elnökkel,
és mindent megtesznek annak érdekében is, hogy a Törökországban fogvatartott német állampolgárok kiszabaduljanak.
Merkel próbálta arról is meggyőzni a fiatalokat, hogy menjenek el választani, mert igenis számít az ő szavazatuk is.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát feministának, azt válaszolta,
a férfiak és nők egyenlőségének megteremtésén dolgozik, úgyhogy ebben az értelemben talán feminista.
Hozzátette, hogy amennyiben újraválasztják, igyekszik majd a kormányzati feladatokra egyenlő arányban férfiakat és nőket kijelölni, ebbe azonban a koalíciós partnerének is lesz beleszólása.
Az egyórás beszélgetést több mint 55 ezren nézték élőben. Interjúztatói összesen hárommillió követővel rendelkeznek a Youtube-on, és a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak: van, aki szépségtippeket ad, más politikai és társadalmi témákkal foglalkozik vagy épp a technikai újdonságok iránt érdeklődik.
1947 augusztus 15-én lett független India. Az évforduló alkalmából a budapesti Indiai nagykövetség családias hangulatú ünnepséget rendezett az itt élő indiaiaknak és az ország barátainak.
Az ünnepélyes zászlófelvonás és a himnusz után, Rahul Chhabra nagykövet úr olvasta fel az India Köztársaság elnökének erre a napra írt beszédét.
A hivatalos rész lezajlása után indiai ételek mellett beszélgettek a vendégek a nagyköveti rezidencia kertjében tartott kisebb fogadáson.
Európa magára hagyta Olaszországot migráns ügyben – véli Angelino Alfano olasz külügyminiszter, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott.
A megoldás Líbiában van- hangsúlyozta a baloldali politikus. Az olasz kormány megállapodást kötött Líbia parti őrségével, hogy ők állítsák meg a migráns áradatot. A megállapodás működik, a migránsok beáramlása Itáliába csökkent. Róma európai segítségre vár: éppen olyan megállapodást szeretne Líbiával mint amilyet Merkel kancellár kötött Erdogan török elnökkel. Némileg problémát jelent persze, hogy Líbiában nincs egységes kormányzat. Amióta Kadhafi 42 éves diktatúrája megbukott 2011-ben, az egykori olasz gyarmaton teljes a káosz. Berlusconi akkori olasz miniszterelnök rendszeresen egyezekedett Kadhafival: állítsa meg az afrikai migránsok beáramlását Európába! Kadhafi a maga brutális módszerével ezt meg is tette: több embercsempészt elevenen megnyúztak az oázis kellős közepén, hogy lebeszéljék a törzseket a pénzszerzésnek erről a módjáról. Aztán Kadhafi megbukott: elevenen széttépték feldühödött ellenségei. Azóta teljes a káosz, a törzsek jelentős része jelenleg újra az embercsempészetből él.
Olaszország azt szeretné elérni, hogy az EU adjon pénzt Líbiában a gazdaság fejlesztésére, hogy a törzseknek legyen más jövedelmi forrásuk mint az embercsempészet. Az olasz diplomácia vezetője nem bírálta Merkel kancellárt amiatt, hogy 2015-ben szélesre tárta a kapukat a migránsok előtt, de felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg
a bevándorlók zöme nem a Közel Keletről érkezik, ahol háború dúl hanem Afrikából,
ahonnan elsősorban a nyomor elől menekülők jelentik a bevándorlók zömét. Csakhogy, ha egy afrikai bevándorló egyszer eljut Európába, akkor csak nagyon nehezen lehet őt visszaküldeni. Ez komoly probléma Itáliában, ahova a legtöbb afrikai bevándorló érkezik. Ausztria azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a határt, mert attól tart, hogy a migránsok hozzá mennek majd. „Ez tiszta választási propaganda”- mondja Olaszország külügyminisztere.
„Olaszországhatárai kiválóan le vannak zárva. Nem fenyeget más országokat migráns invázió Olaszországból!” Ausztriában októberben választásokat tartanak és az egyik legfőbb kampány téma a migráns ügy.
Olaszország azt szeretné, ha az EU egységesen lépne fel az ügyben.
De minthogy ez várat magára, ezért a baloldali kormány tárgyal Líbiával. A különböző fegyveres csoportok betartják amit ígérnek, ha pénzt kapnak. Ezt egyelőre Róma fizeti, de benyújtják a számlát Brüsszelnek. Itália ugyanis úgy érzi, hogy magára hagyták migráns ügyben pedig egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani ezt a problémát- hangsúlyozta Angelino Alfano olasz külügyminiszter, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
