Fontos Archives Page 473 of 487 › Független Hírügynökség

Brutális drogháború a Fülöp-szigeteken

FüHü

-

2017-08-22

Legutóbb egy 17 éves fiatallal végzett a rendőrség a Fülöp-szigeteken, ahol 14 hónapja drog háború dúl. Duterte elnök támogatásával a rendőrség mindenki ellen fellép, akit drog fogyasztással vagy terjesztéssel gyanúsít.

Be kell tartani a törvényességet a bűnüldözésben- hangsúlyozta a kábszer kereskedés kapcsán Luis Tagle bíboros, a katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken. Eddig visszafogott volt a katolikus egyház, amely nagy tekintélynek örvend a Fülöp szigeteken. Most azonban betelt a pohár : nyíltan bírálják az államfő kampányát, mely

14 hónap alatt több mint 3500 kivégzéshez vezetett.

Duterte elnök viszont úgy véli: bármi áron meg kell és meg is lehet szabadítani a Fülöp szigeteket azoktól a fegyveres bandáktól, melyek a kábítószert árulják.

Alapvető probléma az általános szegénység a Fülöp szigeteken, ahol az elit igen jól él miközben a lakosság többsége nyomorog. A katolikus egyház fellépése Duterte elnök kampánya ellen szimbolikus jelentőségű. Eddig elsősorban külföldről bírálták a Fülöp szigetek elnökét a brutális kampányért, most viszont megszólalt az igen népszerű római katolikus egyház is, melyet a lakosság többsége tisztel és támogat a Fülöp szigeteken. Több érsek is csatlakozott a bíboros felhívásához, hogy

a rendőrség fejezze be kampányát a kábszer kereskedelem ellen.

Miközben a brutális módszerek az egész világon visszatetszést keltenek, Duterte elnök nyíltan azzal dicsekszik, hogy maga is végzett kábszer kereskedőkkel amikor egy város polgármestere volt.

A Fülöp szigetek katolikus egyháza a legnagyobb Ázsiában és igen nagy tekintélynek örvend saját hazájában. A bíboros érsek bírálata a hatalom ellen aligha vált ki gyors változást, de a hatalom rádöbbenhet arra, hogy immár a Fülöp szigetek legtekintélyesebb testülete, a római katolikus egyház sem támogatja. Egy populista elnök számára nem ez a legjobb üzenet, de kifejezi a realitásokat: globalizált rendszerben senki sem sértheti meg a szabályokat következmények nélkül. Erre figyelmeztette az elnököt a katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken, ahol már több mint egy éve kíméletlen háború folyik a drog csempészek ellen. A brutális kampány ellenére a drog fogyasztás nem csökkent a Fülöp szigeteken, ahol több mint 3500 embert tettek el láb alól arra hivatkozva, hogy kábszer kereskedők vagy drog fogyasztók voltak…

Trump: kivonulás helyett újabb csapatokat küldünk Afganisztánba

ki

-

2017-08-22

0

Trump: kivonulás helyett újabb csapatokat küldünk Afganisztánba

„Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.

Előtte megvitatta a helyzetet a hadügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval valamint a kabinetfőnökkel. Kelly tábornok, a kabinetfőnök nem szolgált Afganisztánban, a fia viszont ott esett el. Az amerikai csapatok 2001 végén vonultak be Afganisztánba, hogy bosszút álljanak szeptember 11-ért. Létszámuk felment 100 ezerre is, de győzni mégsem tudtak a tálibok ellen, akiket korábban ők segítettek uralomra. „Sem győzni nem tudunk sem azt nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk!”- így összegezte a helyzetet Barack Obama, aki a csapatok nagy részét kivonta Afganisztánból. Trump, aki korábban bírálta emiatt elődjét, most lényegében folytatja annak politikáját. Miért ?

„Ha kivonnánk a 8000 amerikai katonát, akkor űr keletkezne! Ezt nem engedhetjük meg. Inkább újabb csapatok küldését kell fontolóra vennünk. Azt nem mondom meg, hogy hány katonát, nehogy az ellenség ezt tőlem tudja meg!”- adta elő Trump a katonai támaszponton Virginia államban.

Az amerikai sajtó szerint még 3900 katona megy Afganisztánba,

ahol amerikai támogatás nélkül összeomlana a demokratikus rendszer. Mit szólnak ehhez a tálibok? A fanatikus iszlamista milicisták, akik korábban az USA és Pakisztán támogatását élvezték?

„Afganisztán egy újabb szuperhatalom temetője lesz!”- üzenték a tálibok Trumpnak még a beszéde előtt. Arra céloztak, hogy a Szovjetunió épp Afganisztánban gyengült meg annyira, hogy végül kivonulásra kényszerült. Majd nem sokkal később össze is omlott /1991/. Most azon melegében a tálibok kevésbé harciasan értékelték Trump beszédét. Szóvivőjük szerint az USA elnöke összevissza beszélt és senki sem tudhatja, hogy végül mi is lesz Trump politikája Afganisztánban.

Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.

Ezt Iszlamabadban már sokszor megígérték, de sohasem tartották be. Annak ellenére sem, hogy a pakisztáni tálibok immár támadják azt a hadsereget is, amely létrehozta őket.

Ezért mondta azt korábban Trump, hogy az ilyen zavaros helyzetből ki kell hozni az amerikai katonákat, akik 2001 óta állnak harcban Afganisztánban. Aztán jött a pálfordulás: az USA hadserege nemcsak, hogy marad Afganisztánban, de Trump újabb csapatokat is küld nehogy kiderüljön: az elmúlt 16 év kudarc volt az Egyesült Államok számára a térségben sőt az iszlám világ nagy részében.

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

FüHü

-

2017-08-22

0

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján.

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy „kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Mit akar Macron Közép- és Kelet-Európában?

FüHü

-

2017-08-21

0

Mit akar Macron Közép- és Kelet-Európában?

Bécsbe, Bukarestbe és Szófiába látogat el Franciaország újonnan megválasztott elnöke, hogy támogatókat szerezzen reformjainak külföldön. Bécsben nemcsak az osztrák vezetőkkel találkozik hanem Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is.

Ez az austerlitzi (slavkovi) hármas szövetség, amely Prága és Pozsony szemében könnyen pótolhatja a visegrádi együttműködést. A kérdés az, hogy mit akar Macron elnök velük elfogadtatni?

A fiatal francia köztársasági elnök elsősorban azt szeretné megértetni Közép és Kelet Európa uniós tagállamaival, hogy a globalizációs folyamatokhoz jobb együtt alkalmazkodni mint külön-külön.

Macron korábban gazdasági miniszter volt Franciaországban, és akkor tapasztalta, hogy a kínai dömpinggel szemben csakis az EU jelenthet megoldást. Macron a francia-német együttműködéssel akarja újra dinamizálni az EU-t, ezen belül is elsősorban az eurozóna államait. Arra akarja rábeszélni a közép és kelet-európai államokat, hogy lépjenek be az euró övezetbe. Ezenkívül azt szeretné, ha az olcsó munkabérű közép- és kelet-európai államok nem támasztanának konkurenciát a francia munkaerőnek. Elsősorban azt a rendszert akarja megszüntetni, hogy a közép és kelet-európai cégek saját munkatársaikat küldik Franciaországba, ahol jóval olcsóbban dolgoznak mint a hazai munkavállalók. Már Sárközy elnök is nehezményezte ezt. Javasolta: legyen egységes adórendszer az EU-ban, mely megszüntetné a közép és kelet európai tagállamok bérelőnyeit. Ezt valamennyi közép és kelet-európai állam ellenezte. Leginkább Lengyelország és Magyarország áll ellen. Ezt a két államot ki is hagyja Emmanuel Macron francia elnök. Korábban Brüsszelben találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és felhívta a figyelmüket: az EU nem szupermarket! Nem válogathat senki sem kedvére! Az előnyök és a kötelezettségek összetartoznak! Ez Macron álláspontja. Közép és Kelet Európában viszont azt hangoztatják: a bérszínvonal az egyik fő vonzereje a régiónak. Erről nem mondanak le cserébe néhány ígéretért. Az EU közép és kelet-európai tagjai a szabad munkavállalást hangsúlyozzák.

Macron nincs könnyű helyzetben hiszen Franciaországban megígérte: harcolni fog a közép és kelet-európai bér dömping ellen.

Így nem várnak könnyű tárgyalások a francia köztársasági elnökre Bécsben, Bukarestben és Szófiában, de az igazán kemény diót Varsó és Budapest jelenti. E két főváros nem véletlenül hiányzik Macron francia elnök eheti utazási programjából …

Amerikai vízumkiadási stop

FüHü

-

2017-08-21

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

Buszmegállóba rohant egy autó Marseilleben

FüHü

-

2017-08-21

0

Buszmegállóba rohant egy autó Marseilleben

Legalább egy ember meghalt és egy megsebesült, amikor egy személygépkocsi először egy, majd később egy másik kerületben lévő autóbuszmegállóba hajtott Marseillben. A rendőrség letartóztatta a sofőrt.

Az első – súlyos sebesült okozó – incidens reggel negyed tízkor, a második – amelyben egy negyven év körül nő elhunyt – nem egészen egy órával később volt.

A francia hatóságok egyelőre nem terrorakcióként kezelik a reggeli incidenseket – jelentette a BBC. Francai sajtójelentések szerint a sofőr ismerős a rendőrség előtt, s vélhetően mentális betegséggel küzd.

Hadgyakorlat éles helyzetben

FüHü

-

2017-08-21

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

Barcelona – lelőtték a rendőrök a teherautós merénylőt (Frissítve)

FüHü

-

2017-08-21

0

Barcelona – lelőtték a rendőrök a teherautós merénylőt (Frissítve)

A spanyol hírügynökség a terrorelhárításra hivatkozva gyorshírben jelentette, hogy a katalán rendőrség lelőtte Junesz Abujakubot, a barcelonai gázolásos merénylet feltételezett elkövetőjét, aki a kisteherautót vezette.

A katalán hatóságok korábban bejelentették, hogy tizenötre nőtt a barcelonai merénylet halálos áldozatainak a száma. A múlt heti kettős akcióknál sokkal nagyobb merényleteket terveztek a terroristák.

Egy 12 tagból álló terrorista sejt hajtotta végre a két terrorakciót, az előkészítés helyszínén, egy alcanari házban 120 gázpalackot is találtak. Fél éve készültek az akciókra. „Kezdünk tisztán látni, ez a ház volt, ahol egy vagy több merényletre készültek Barcelonában” – mondta a katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero. Mint közölte, egyelőre nem tudni, miért és hogyan radikalizálódtak az elkövetők. Nem tartotta kizártnak, hogy a még mindig keresett személy, Younes Abouyaaqoub, Franciaországba szökött, de mint közölte, erről nincs információjuk.

A spanyol városban 14 ember veszítette az életét, köztük egy korábban eltűntként keresett hét éves ausztrál kisfiú. Egy további áldozatot követelt a pénteken Cambrils városában elkövetett merénylet.

A hatóságok öt gyanúsítottat – terrorakció során – lelőttek. Négy dzsihadistát letartóztattak.

A radikalizálódásukra magyarázatot adhatna az az imám, aki két nappal a merényletek előtt eltűnt.

Mindenestre a keresett gyanúsított nagynéje a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy ez a ripolli imámnak, Esz-Szattinak tulajdonítható. Az MTI által idézett interjúban egyébként azt is elmondta, hogy unokaöccse 1999 körül érkezett Spanyolországba, apja előbb Spanyolországban, majd tavaly óta Franciaországban dolgozik. A fiú hozzátartozói írástudatlanok, még arabul és spanyolul sem beszélnek rendesen.

Meghalt a barcelonai merényletben eltűnt kisfiú

FüHü

-

2017-08-20

0

Meghalt a barcelonai merényletben eltűnt kisfiú

A csütörtöki gázolásos merényletben eltűnt egy hétéves brit-ausztrál kisfiú. Mostanra kiderült, hogy a 13 halálos áldozat egyike a hétéves Julian Cadman.

A spanyol hatóságok vasárnap közölték, hogy azonosították három másik áldozattal együtt a hétéves Julian Cadman holttestét, vagyis ő a csütörtök délutáni gázolásos merénylet 13 halálos áldozatának egyike.

Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő szombati sydneyi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a két nappal korábbi barcelonai merényletben nyoma veszett a hétéves kisfiúnak. Ezzel nagyjából egy időben a Fülöp-szigeteki kormány is ilyen bejelentést tett, tájékoztatva a nyilvánosságot arról az eltűnt kisfiú egy a merényletben súlyosan megsérült 43 éves Fülöp-szigeteki nő gyermeke.

Az asszony három-négy éve élt Ausztráliában, és egy Fülöp-szigeteki unokatestvére esküvőjére utazott Barcelonába.

A merénylet idején a kisfiút elsodorták az édesanyjától.

A brit média ugyancsak szombaton adott hírt arról, hogy az eltűnt kisfiú ausztrál-brit kettős állampolgár, mert az apja brit.

Csütörtök délután Barcelona központjában egy feltételezett dzsihadista kisteherautójával gyalogosok közé hajtott, és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. A merényletben 13-an haltak meg, és több mint 120-an megsebesültek. Nyolc órával a barcelonai merénylet után, péntekre virradóra Cambrils katalán tengerparti üdülőhelyen is gázolásos merényletet követtek el, a hat civilt és egy rendőrt megsebesítettek, később egyikük meghalt. A merényletek után a rendőrség Cambrils városában lelőtt négy terroristát, az ötödik elmenekült.

A barcelonai merénylet 13 áldozata között a hétéves brit-ausztrál kisfiún kívül volt négy spanyol, két olasz, két portugál, illetve egy-egy belga, amerikai, kanadai és argentin állampolgár. A spanyol áldozatok között volt egy hároméves kisfiú is.

Hol van az iszlám állam Európai központja?

FüHü

-

2017-08-20

0

Hol van az iszlám állam Európai központja?

Az öreg kontinenst eddig megkímélték a dzsihadista terroristák, és most is csak azért hajtottak ott végre két merényletet, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy az Iszlám állam európai stratégiai központja valószínűleg valahol Katalóniában van – állítja a dzsihád terrorizmus egyik legjobb francia szakértője.

Jean-Pierre Filiu véleményét a párizsi Le Monde ismerteti. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy 2015. óta követ el merényleteket Európában a szíriai és iraki központú Iszlám állam. Azóta Párizs, Berlin, London már szerepelt a célpontok között, de Madrid vagy Barcelona nem. Pedig régebben – 2004-ben – pont Spanyolországban volt a legvéresebb iszlamista merénylet, amely 191 ember életét követelte Madrid főpályaudvarán, az Atochan. Felmerül a kérdés,

vajon miért nem akcióztak a közelmúltban Katalóniában vagy Spanyolország más részein az Iszlám állam terror különítményei?

Azért, mert ott vannak az Iszlám állam kiképző központjai, bombakészítő helyei és valószínűleg ott állomásozik az európai vezérkar is – válaszolja meg a kérdést a szakértő. Az ő biztonságuk érdekében kímélték meg eddig Spanyolországot a dzsihád terroristák.

De akkor most miért lett vége ennek? Miért ez a két véres merénylet Katalóniában? A terrorelhárító szakértő válasza a következő:

felrobbant egy bomba a merénylet előtti este Alcanarban, s erről akarták elterelni a figyelmet az iszlamista terroristák.

Korábban egyébként a FÜHÜ is beszámolt a robbanásról, s arról, hogy emiatt volt a két kisebb merénylet. Ám ezidáig arról nem esett szó, hogy ez egy figyelemelterelő művelet lett volna.

A terroristák egyike, aki belevezette az autót a tömegbe Barcelonában, nyilvánvalóan pályakezdő volt, ugyanakkor profi lehetett az az öt, aki egy Audiban a másik helyszínen próbálkozott. A szakértő ebből arra is következtet, hogy Spanyolországban jóval nagyobb a dzsihád terroristák száma mint ahogy azt korábban képzelték. Az alvó sejtek csak bevetésre várnak valahol Európában.

Az Iszlám állam nagyon meggyengült az utóbbi időben. Az európai terrorelhárító szolgálatok attól tartanak, hogy a központban kiadják a jelszót:

az európai útlevéllel rendelkező dzsihád harcosok térjenek haza!

Több ezren lehetnek. Ha ehhez hozzáadjuk a valószínűleg Spanyolországban rejtőzködő vezérkar szakértelmét terrorakciók megszervezésében és lebonyolításában, akkor Európa forró ősz elé nézhet.

Fontos

Legutóbb egy 17 éves fiatallal végzett a rendőrség a Fülöp-szigeteken, ahol 14 hónapja drog háború dúl. Duterte elnök támogatásával a rendőrség mindenki ellen fellép, akit drog fogyasztással vagy terjesztéssel gyanúsít.

a rendőrség fejezze be kampányát a kábszer kereskedelem ellen.

„Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.

Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Bécsbe, Bukarestbe és Szófiába látogat el Franciaország újonnan megválasztott elnöke, hogy támogatókat szerezzen reformjainak külföldön. Bécsben nemcsak az osztrák vezetőkkel találkozik hanem Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is.

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

Legalább egy ember meghalt és egy megsebesült, amikor egy személygépkocsi először egy, majd később egy másik kerületben lévő autóbuszmegállóba hajtott Marseillben. A rendőrség letartóztatta a sofőrt.

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

A spanyol hírügynökség a terrorelhárításra hivatkozva gyorshírben jelentette, hogy a katalán rendőrség lelőtte Junesz Abujakubot, a barcelonai gázolásos merénylet feltételezett elkövetőjét, aki a kisteherautót vezette.

A csütörtöki gázolásos merényletben eltűnt egy hétéves brit-ausztrál kisfiú. Mostanra kiderült, hogy a 13 halálos áldozat egyike a hétéves Julian Cadman.

A merénylet idején a kisfiút elsodorták az édesanyjától.

vajon miért nem akcióztak a közelmúltban Katalóniában vagy Spanyolország más részein az Iszlám állam terror különítményei?

A lecke tehát fel van adva a terrorelhárító szolgálatoknak mindenütt Európában, de elsősorban Spanyolországban.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA