Fontos

Az Amnesty International helyszíni kutatáson alapuló jelentése szerint hiába közelednek a harcok a végéhez a szíriai Rakkában, több ezer civil esett csapdába. A terroristák élő pajzsként használják őket, a koalíciós csapatok válogatás nélkül bombáznak, az oroszok és az általuk támogatott rezsim pedig tiltott fegyvereket is bevet.

A Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást – civilek estek csapdába Rakkában című jelentés szerint a város elleni offenzíva utolsó szakaszának júniusi kezdete óta több száz civil halt vagy sebesült meg a városban.

Nem tudni pontosan, hány ember esett csapdába Rakkában, az ENSZ becslései szerint a számuk 10 és 50 ezer között lehet. Sokan közülük az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken van, ahol emberi pajzsként tartják őket túszul.

A terroristák taposóaknákat és pokolgépeket rejtenek el a városból kivezető utak mentén, ellenőrzőpontokat állítanak fel, és

lőnek mindenkire, aki megpróbálja elhagyni a várost.

A belváros nyugati részéből, Daraiyából elmenekült Mahmúd ezt mesélte az Amnestynek: „Borzalmas volt a helyzet… Az Iszlám Állam nem engedett minket elmenni.

Nem volt étel, nem volt áram. A környék tele volt a vallásrendőrség spiclijeivel. Orvlövészekkel tartottak minket sakkban a házakban.

Ha eltaláltak, ott haltál meg. Nem voltak orvosok.”

A szintén daraiyai Reem az Amnestynek azt mesélte el, hogyan kényszerítették az embereket, hogy az óvárosba költözzenek át, ahol a terroristák a végső összecsapásra rendezkednek be: “Kopogtattak az ajtónkon, és közölték, fél óránk van, hogy az óvárosba menjünk. Ha ellenálltál, megvádoltak, hogy a PKK (a Kurd Munkáspárt) tagja vagy, és megfenyegettek, hogy börtönbe zárnak.”

Közben a Szíriai Demokratikus Erők (vagyis az Aszad-rezsim ellen is harcoló mérsékelt lázadók, SDF) és az USA vezette koalíció pedig bombázza a várost. Több a városból elmenekült ember erősítette meg az Amnesty Internationalnek, hogy

a sokszor célt tévesztő támadásokban az elmúlt hetekben és hónapokban nagyon sok civil halt meg.

Daraiyát többször is hevesen bombázták. Egy helyi lakos azt mesélte: „Pokoli volt, rengeteg lövedék csapódott be a környéken. A helyiek nem tudták, hogyan védjék meg magukat. Néhányan az egyik helyről a másikra rohantak… hogy aztán ott érje őket a bomba. Az SDF és a koalíció nem tudta, hogy ez a hely tele van civilekkel?! Ott ragadtunk, mert az Iszlám Állam nem engedte, hogy elmeneküljünk.”

Egy másik helyi elmesélte, hogy június 10-én egy tucat bomba hogyan semmisített meg egy sor lakóövezetben található egyszintes házat. A támadásban legalább 12 ember halt meg, köztük egy 75 éves férfi és egy 18 hónapos gyerek. „A bombák egymás után csapódtak a házakba.

Leírhatatlan volt, mintha vége lenne a világnak – a zaj, a sikítások. Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást.”

A túlélők arról is beszámoltak, hogy a koalíciós erők többször az Eufráteszen átkelő hajókat vették célba, pedig a folyó az egyetlen menekülőút, ami kivezet a városból. Július 2-án a koalíciós erők főparancsnoka, Stephen J. Townsend a New York Timesnak azt nyilatkozta: „Minden hajóra lövünk.” A koalíciós erők katonái még 2017 márciusában szórólapokat dobtak le, amelyeken ez a figyelmeztetés állt: „Az Iszlám Állam hajókon és kompokon szállítja a katonáit és a fegyvereit – ne használják ezeket, bombázni fogjuk őket.”

Donatella Rovera, az Amnesty International tanácsadója, aki a szervezet helyszíni kutatását vezette, azonban azt mondja: „A folyón való átkelés a civilek számára az egyik legfontosabb menekülőútvonal, szóval a „lövünk minden hajóra” megközelítés – ami azon a hibás feltevésen alapul, hogy minden hajó az Iszlám Állam katonáját vagy fegyvert szállít – válogatás nélkülinek számít és tilos a háborús jog alapján.”

Az oroszok által támogatott kormánycsapatok pedig betiltott kazettás bombákkal támadják a civilekkel teli falvakat és táborokat Rakkától délre.

A támadásokban legalább 18 ember meghalt, sokan megsérültek.

Több szemtanú mesélte, hogy az orosz repülők négy kazettás bombát dobtak július 23-án a Sabkha táborra. A támadásban nagyjából 10 ember halt meg, köztük egy 18 hónapos gyerek. További harmincan sérültek meg.

„Onnan tudjuk, hogy kazettás bombák voltak, hogy nem egy nagy robbanás volt egy helyen, hanem több kisebb robbanás történt szétszóródva egy nagyobb területen.

A robbanásban sátrak kaptak lángra, mindenünk odaveszett”

– mondta Zara el-Mula, aki négy családtagját vesztette el ekkor.

Másnap újabb kazettás bombákat dobtak a Shuraiyda táborra. Az Amnesty International kutatói meglátogatták a túlélőket a helyi kórházban, köztük a 14 éves Oszamát, akinek a hasát és a combját érte súlyos sérülés. Oszama hét rokona halt meg a támadásban.

Más Rakkától délre fekvő települések lakói is válogatás nélküli légicsapásokról számoltak be ebben az időszakban.

„ El kell kerülniük az aránytalan és nem célzott támadásokat, és egy biztonságos folyosót kell létesíteniük, hogy az emberek elhagyhassák a várost” – mondta Donatella Rovera. Ahogy fogalmazott, „az ostromlott Rakkában csapdába esettek az Iszlám Állam brutális terrorjától szenvednek – ehhez nem fér kétség. De

az Iszlám Állam jogsértései nem adnak felmentést a többiek számára a nemzetközi szabályok betartása alól.”

Azt is mondta: „A helyzet egyre rosszabb lesz, ahogy a harcok a végükhöz közelednek a belvárosban. Többet lehetne és kellene is tenni, hogy megvédjék a csapdába esett civileket, és kimenekítsék őket a harctérről.”

Az Amnesty International teljes jelentése itt olvasható.