Fontos Archives Page 470 of 487 › Független Hírügynökség

Menekültügy, mint választási téma

FüHü

-

2017-08-27

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

2015-ben helyes volt beengedni a menekülteket, de soha többet nem akarunk hasonló katasztrófa helyzetet – ma már ezt mondja Angela Merkel. Amikor két éve, 2015-ben 980 ezer menekült érkezett Németországba elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, a német kancellár még „Isten hozzád”-dal, azaz „Willkommen”-nek üdvözölte őket. Döntését döntését sokan vitatták nem csak hazájában, hanem az Európai Unióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Az idén hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök például katasztrofális hibának nevezte a menekültek ilyen áradatának a beengedését mondván: lehettek közöttük terroristák is. Merkel emberiességi okokkal indokolta a menedékkérők beengedését, de rögtön megismételte kampánya jelszavát:

soha több hasonló katasztrófa helyzetet!

Merkel – az Európai Unió nevében – megállapodott Erdogan török elnökkel abban, hogy Törökország nem engedi a menekülttáborokból külföldre azokat, akik papírok nélkül akarnak az EU-ba bejutni. Az Európai Unió három milliárd eurót fizet ezért Törökországnak. Bár a török elnök és a német kancellár viszonya igen feszült, Erdogan nem mondta fel az egyezményt, ami szép pénzt hoz neki a konyhára. Merkel a Welt am Sonntagban utalt arra, hogy Olaszország esetében is szükség lehet hasonló egyezményre. Az olaszok kötöttek egy szerződést arról, hogy a líbiai milíciák állítsák meg a menekültek invázióját, de a számlát Brüsszelnek nyújtják be.

Esélyek Németországban

Németországban szeptember 24-én lesznek választások. A közvélemény-kutatásokban Angela Merkel kancellár vezet 38%-al, kihívója, Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére 23%-on áll. A menekültügyben Merkel élesebb kritikusának számító Alternatíve für Deutschland a szavazópolgárok 8%-ra számíthat. Az FDP 9%, a Linke (baloldal) szintén 9%, a zöldek pedig 7%-on állnak. Minden bizonnyal koalíciós kormány alakul majd Németországban, de azt nem lehet tudni, hogy folytatódik-e majd a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata együttműködés.

Itt az új hidegháború !

ki

-

2017-08-27

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

Harvey: Két halálos áldozat és esőözön

FüHü

-

2017-08-27

0

Két halálos áldozatot, számos sérülést és óriási anyagi károkat okozott az Egyesült Államok texasi partjaira lecsapott hurrikán. Súlyos esőzések kísérik a Harveyt Texasban, helyenként már fél méternyi eső is leesett. A texasi kormányzó szerint a legnagyobb veszélyt a súlyos árvizek kialakulása jelenti.

Houstonban és Corpus Christiben már leesett 50 cm eső, s kétszer ekkora özönt várnak azelőtt, hogy a hét közepére lecsillapodik a hurrikán – mondta Greg Abbot kormányzó.

Két halálos áldozatról számolnak be a híradások.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, 215 km/óra sebességgel lecsapott hurrikán. 12 éve a legerősebb vihar volt Amerikában. Az eddigi legerősebb hurrikán a Katrina volt, amely 2005-ben csapott le a louisianai partokra. Donald Trump amerikai elnök katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította az államot, ami – mutatnak rá a hírügynökségek – lehetővé teszi a szövetségi segélyek gyors eljuttatását a leginkább érintett területekre. A hurrikán érkezése előtt egymásnak ellentmondó üzenetet juttattak el a lakosok az illetékesek – volt, aki azt tanácsolta, hogy meneküljenek az ország belseje felé, mások azonban azt, hogy zárkózzanak be biztonságban otthonukba. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek.

Az Egyesült Államokban a legerősebb hurrikán legutóbb 2005-ben pusztított: az a Katrina volt, amely egy fokkal erősebb volt, mint most a Harvey. 1800 ember halált követelte Louisiana és Mississippi államban, s voltak halálos áldozatai Alabama, Florida és Georgia államokban is. Letarolta a louisianai partokat, s óriási pusztítást hajtott végre New Orleansban.

Folytatódik a francia-lengyel adok-kapok

FüHü

-

2017-08-26

0

Paprikás hangulatban van lengyel diplomácia (is), Budapesthez hasonlóan Varsó is egy uniós tagtársával keveredett feszültségteljes vitába. A két ország vezetője kölcsönösen odamondogatott egymásnak.

„Lengyelország jobb vezetőket érdemel. Varsó az EU szélére kerül a mostani magatartásával. Nem véletlen, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben”

– ezeket is mondta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Várnában, ahol közös sajtóértekezletet tartott a bolgár államfővel. Macron elsősorban azért bírálta Lengyelországot, mert – más közép- és kelet-európai uniós tagállamoktól eltérően – nem hajlandó szigorítani a kihelyezett munkahelyekkel kapcsolatos uniós szabályozást. A francia elnök szerint kimeríti a szociális dömping fogalmát, ha egy nyugati uniós tagállamban olyan keleti munkavállalók dolgoznak, akik a hazai béreket és szociális juttatásokat kapják.

Salzburgban Macronnak annyit sikerült elérnie, hogy Ausztria teljes mértékben támogatja majd a szigorítást, amikor erről az uniós miniszterek tárgyalnak. A két másik résztvevő: Csehország és Szlovákia csak annyit vállalt, hogy nem ellenzik majd a változást, de nem kötelezték el magukat egyértelműen mellette. Hasonló helyzet alakult ki Romániában és Bulgáriában.

Lengyelország viszont azonnal közölte: nem kíván változtatni!

Beate Szydlo miniszterelnök arrogánsak nevezte Macron nyilatkozatát. Hangsúlyozta: Lengyelország éppúgy az EU tagja mint Franciaország.

„Jobb lenne, ha Macron a francia ügyekkel foglalkozna”,

mert akkor talán Franciaországban is olyan lenne a gazdaság és az állampolgárok biztonsága mint Lengyelországban – jelentette ki lengyel miniszterelnök. Az utóbbi célzás arra vonatkozott, hogy a terrorakciók egyáltalán nem kímélték Franciaországot, ahol a migráns probléma sokkal nagyobb gond, mint Lengyelországban. Macron a bevándorlók ügyében eddig szolidárisnak mutatkozott Merkel német kancellárral és Brüsszellel, de Salzburgban kijelentette:

„nem nekem kell megmondanom, hogy egy uniós állam hány bevándorlót fogadjon be.”

Csehország és Szlovákia – Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – nem kíván bevándorlókat befogadni. Macron állítólag olyan alkut kötött a cseh és a szlovák vezetőkkel, hogy ha támogatják őt a kihelyezett munkahelyek ügyében akkor a bevándorlók kérdésében Párizs megértőbb lesz a visegrádi államok álláspontja iránt.

Miután megérkezett a lengyel miniszterelnök kemény válasza, az Elysee palota közleményben tudatta a világgal, hogy Franciaország továbbra is kész az együttműködésre az EU egykori szocialista államaival.

Macron nyilvánvalóan a visegrádi együttműködés megosztására játszik.

Bízik abban, hogy Csehország és Szlovákia végső soron támogatni fogja elképzeléseit az EU reformjáról. Lengyelországot leírta. Marad Magyarország, ahova Macron most nem látogatott el, de amelyről a francia és az uniós diplomácia nem akar lemondani.

A magyar diplomácia eddig taktikusan kimaradt a konfliktusból,

nyitva tartva az összes opciót az őszi tárgyalásokra, amikor a német választások után komolyan napirendre kerülhet az EU reformja, melyet Macron francia köztársasági elnök annyira forszíroz, Lengyelország pedig határozottan ellenez.

A határzár ára

ki

-

2017-08-26

0

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

3 milliárd eurót ígért Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében Erdogan török elnöknek, ha megállítja a migráns inváziót, mely több, mint egymillió sorsüldözött ember érkezését jelentette 2015-ben. A legnagyobb terhet Németország vállalta magára mint az EU legerősebb állama. Most is 500 millió eurót ígért annak érdekében, hogy kitartson az EU-török migráns egyezmény. A pénz ugyanis nagy úr: a törökök annak ellenére nem mondták fel a migráns egyezményt, hogy időközben kígyót-békát kiabáltak Merkel kancellárra és Brüsszelre. A sikertelen puccskísérlet után kialakított Erdogan rendszert ugyanis az Európai Unió nem tudja befogadni. Sigmar Gabriel német külügyminiszter ezt kerek perec meg is mondta a törököknek. A népszerű Bild magazinnak úgy nyilatkozott, hogy amíg Erdogan az elnök Törökországban addig szó sem lehet Ankara uniós tagságáról. Erről a tárgyalások évtizedek óta folynak, de ma sem tartanak sehol.

Ettől függetlenül a migráns egyezmény kitart, de csak akkor, ha az EU fizet. Erre figyelmeztetett mindenkit a költségvetési biztos. Günther Oettinger a brüsszeli Politiconak elmondta: a három milliárd eurós végösszeg úgy jön ki, hogy maga az EU egymilliárd eurót vállal magára. A többi kétmilliárdot a tagállamoktól várja Brüsszel. A lelkesedés picit visszafogott mint mindig, ha fizetni kell. Azt senki sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös nagy migráns invázió. De fizetni se nagyon akar senki. A németek 500 millió eurót tettek a közös kalapba. Ez sok ugyan, de nem elég – figyelmeztetett az EU költségvetési biztosa.

Günther Oettinger most ugyan nem beszélt arról, de van még egy nagy migráns számla is. Ezt az olaszok nyújtották be Brüsszelnek. Ők ugyanis fizetnek a líbiai milíciáknak, hogy állítsák meg a migráns inváziót délről. Az első eredmények biztatóak: kevesebben érkeznek Líbiából Itáliába mint eddig. Csakhogy a líbiai milíciák továbbra is várják a pénzt. Közben az olasz belügy kidolgozott egy tervet, Líbiát éppúgy érdekeltté tenné a migráns invázió megállításában mint Törökországot. Csakhogy ennek is szép ára lenne. Mondjuk szintén 3 milliárd euró. Legalábbis erre célzott az olasz belügyminiszter, aki korábban a Politiconak nyilatkozott. Az EU költségvetési biztosának tehát fel van adva a lecke: szerezzen több milliárd eurót, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába olyan tagállamoktól, melyek nem akarnak migráns látni, de fizetni sem óhajtanak azért, hogy ezt elkerüljék …

Gorka Sebestyén már nincs a Fehér Házban

FüHü

-

2017-08-26

0

Gorka Sebestyén már nincs a Fehér Házban

Nem sokat kellett várni arra, hogy az amerikai elnök magyar származású, szélsőjobboldali tanácsadója is távozzon a hatalom központjából, miután korábban mentora, Steve Bannon is lemondásra kényszerült. Magyarán: mindkettőjüket kirúgták.

A tanácsadó lemondó levelét a The Federalist című jobboldali portál hozta nyilvánosságra, majd a hírt fehér házi tisztségviselők megerősítették több internetes oldalnak is. A The New York Times szerint Gorkát lemondásra kényszerítették.

A Politico című lapnak az elnöki hivatal egyik – neve elhallgatását kérő – tisztségviselője viszont azt állította, hogy

„Gorka Sebestyén nem mondott le, de azt megerősíthetem, hogy nem dolgozik többé a Fehér Házban”.

A Politico portálja idézett is Gorka lemondó leveléből. „Sajnálatos módon azokat, akik a leginkább megtestesítették és képviselték a ‘Tegyük ismét naggyá Amerikát!’ politikáját, akaratukon kívül házon belül háttérbe szorították, módszeresen eltávolították, vagy ellehetetlenítették az elmúlt hónapokban” – írta a volt tanácsadó.

Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági ügyekben adott tanácsokat Donald Trump elnöknek. Nem kevesen iszlámfóbiásnak tartották, mert azt hirdette, hogy az erőszak alapvető része az iszlám vallásnak, és szerinte ez a Koránból – a muszlimok szent könyvéből – is kiderül. Gorkát politikai és sajtóberkekben megosztó személyiségként könyvelték el. A The New York Times péntek éjjeli tudósításában a többi között arra emlékeztetett, hogy kinevezésekor Gorka úgy nyilatkozott:

„visszatértek az alfahímek” a Fehér Házba.

Lemondó levelében a volt tanácsadó kifejtette azt is, hogy nem értett egyet a meghirdetett új afganisztáni stratégiával.

A 46 éves Gorka Sebestyén – aki magyar szülők gyermekeként Nagy-Britanniában született – korábban a Nemzetvédelmi Egyetemen oktatott, és a közvélemény előtt a Breitbart News szélsőjobboldali portál kolumnistájaként vált ismertté. Annak a Steve Bannon stratégiai főtanácsadónak volt a munkatársa – és sajtóhírek szerint kinevezését is neki köszönhette -, akit a múlt héten távolítottak el a Fehér Házból.

Csalódott Budapest

Gorka Fehér Házbeli jelenlétéhez sok reményt fűzött az Orbán-kormány a kétoldalú kapcsolatok javításában, de csalódnia kellett. Mint ahogy S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője a FüHü-nek adott interjújából kiderül, hiú volt eleve is az ábránd, szerinte ennek semmilyen hatásai nem lehettek a kétoldalú kapcsolatokra.

Észak Korea: három rakéta – három kudarc

FüHü

-

2017-08-26

0

Észak Korea: három rakéta – három kudarc

Miközben zajlik az amerikai-dél-koreai éves hadgyakorlat a Koreai Félszigeten, Észak Korea több rövid hatótávolságú rakétával hajtott végre kísérletet. A kilőtt három rakéta közül egy a kilövés után szinte azonnal felrobbant, a másik kettő végül a Japán tengerbe zuhant – közölte a Pentagon.

Washington különösen árgus szemekkel figyeli a rakétakísérleteket azóta, hogy Kim Dzsongun büszkén kijelentette: immár az Egyesült Államok egész területét el tudják érni rakétáikkal.

Washingtonban valószínűnek tartják, hogy a mostani hármas rakétakísérletet azért most hajtották végre, mert javában zajlik a nagy közös amerikai-dél koreai hadgyakorlat a koreai félszigeten. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek tartják. Korábban azt ajánlották az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, hogy ha nem tartják meg ezt a hadgyakorlatot, akkor felfüggesztik a rakétakísérleteket.

Washington és Szöul azonban nem hisz Észak-Korea ígéreteinek,a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer már többször átverte a világot.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég megdicsérte Észak-Koreát amiatt, hogy nem reagált rakéta- vagy épp atomkísérletekkel arra, hogy az ENSZ BT újabb szigorú szankciókkal sújtotta a militarista rendszert, amely gyakran fenyegeti nukleáris háborúval a világot. Donald Trump amerikai elnök már többször is katonai megelőző csapást helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben.

Washingtoni hírek szerint erről a katonák lebeszélték az elnököt mondván, hogy a következmények beláthatatlanok lennének. Az USA csendes óceáni erőinek parancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„Észak-Korea diplomáciai és nem katonai probléma”.

Az újabb hármas rakéta kísérletet provokációnak tekinthetik Washingtonban és Szöulban, de kevés eszközük van az észak-koreai diktátor befolyásolására.

Peking mérséklő hatásában bízhatnak.

Kína a világtól elszigetelődött észak-koreai rendszer egyetlen szövetségese, amely mindenáron szeretné elkerülni a katonai konfliktust határai közelében. Nemrég új nagykövetet nevezett ki Phenjanba. Az ő feladata lenne, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Észak Koreát. Ilyen hatoldalú tárgyalások folytak sikertelenül Pekingben a két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán részvételével, ám kiderült: Észak Korea titokban folytatja nukleáris- és rakétakísérleteit, hogy teljes jogú atomhatalommá váljon.

Amíg a magyarok a hollandokkal, addig Macron a lengyelekkel viaskodik

FüHü

-

2017-08-25

0

Amíg a magyarok a hollandokkal, addig Macron a lengyelekkel viaskodik

A francia államfő Salzburg és Bukarest után, kelet-európai körútjának utolsó állomásán, Várnában bírálta a lengyel kormányt. Varsót és Budapestet egyébként látványosan kihagyta Emanuel Macron a meglátogatandó helyszínek közül.

Lengyelország az Európai Unió érdekeivel szembemegy, és azt kockáztatja, hogy több kérdésben is a blokk partvonalára lavírozza magát – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök bulgáriai Várnában.

„Lengyelország ma nem tud példát mutatni Európának, mert úgy döntött, hogy sok kérdésben szembemegy az európai érdekekkel”. Azért van az európai integráció, hogy a tagországok konvergáljanak egymáshoz. „Így van ez a strukturális alapok esetében is, amelyekből Lengyelország részesül” – mondta Macron a bolgár államfővel, Rumen Radevvel közösen tartott sajtóértekezletén. Hozzátette még:

„Európa szabadságjogokra épül, amelyeket Lengyelország most éppen megszeg. Ez az ország úgy döntött, hogy elszigeteli magát.”

A francia elnök élesen bírálta, hogy Varsó nem hajlandó hozzájárulni a külföldi kiküldetésben lévő alkalmazottakra vonatkozó uniós direktíva szigorításához, a lengyel kormány egy újabb hibájának nevezve ezt.

„A lengyel állampolgárok többet érdemelnek, a miniszterelnök nehezen tudja majd megmagyarázni, hogy miért jó rosszabbul fizetni a lengyeleket”

– szögezte le.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter visszautasította Emmanuel Macron francia elnök bírálatát, és leszögezte: Lengyelország nemzetközileg nem elszigetelt állam, Macronnak pedig azt vetette a szemére, hogy nem követi a közép-európai fejleményeket.

„Lengyelország nem szigetelődik el”

– hangsúlyozta Waszczykowski Teodor Melescanu román és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös varsói sajtótájékoztatóján.

Hogy integrálódnak a muszlimok Európában?

FüHü

-

2017-08-25

0

Hogy integrálódnak a muszlimok Európában?

„Egyelőre nem sikerült egyenlő lehetőségeket biztosítani a muszlimoknak a helyiekkel és nem sikerült megteremteni a vallási sokszínűséget Európában”- mondja a Bertelsmann Alapítvány iszlám szakértője.

Yasemin El-Menouar abban a csapatban vett részt, mely megvizsgálta öt európai állam muszlim kisebbségének a helyzetét. Köztük van a két nagy gyarmattartó állam, Nagy Britannia és Franciaország, ahol évszázadok óta élnek muszlimok szép számmal és ahol a társadalom már kialakított egy bizonyos modus vivendit velük kapcsolatban. Nem véletlen, hogy Londonnak muszlim polgármestere van, akinek az édesapja egy buszsofőr Pakisztánból, az egykori gyarmatbirodalomból. A másik három országban is jelentős számú muszlim él, de ők a döntő többségükben 1945 után érkeztek Németországba, Ausztriába és Svájcba.

A muszlimok döntő többsége igyekszik integrálódni. Otthon már mind inkább a fogadó ország nyelvét használják.

A második generáció 76%-ának anyanyelve a fogadó állam nyelve. Az integráció szempontjából a legfontosabb az iskola és a munkahely. Franciaországban a muszlim gyerekek általában 17 éves korukig járnak iskolába (90%), ez elősegíti az integrációt. Németországban és Ausztriában rosszabb a helyzet, mert csak a fiatalok egy kisebbsége jut el az érettségi szintjére (36 és 39%). A munkahelyek szempontjából fordított a helyzet: Németországban, ahol alacsony a munkanélküliség, a muszlim fiatalok lehetősége a munkához jutáshoz nem rosszabb, mint a németeké. Franciaországban, ahol magas a munkanélküliség, rosszabb a helyzet.

Sok muszlim fiatal gondolhatja úgy, hogy a vallása vagy a bőrszíne miatt nem talál állást magának.

Ez indoka lehet a radikalizálódásnak. Kik maradnak meg hithű muszlimnak új hazájukban? Elsősorban azok, akiknek az iskolai képzettsége alacsony, akik gyakran vannak munka nélkül, és akik az átlagnál szegényebbek. Ezek a tényezők együttesen vezethetnek el a radikalizálódáshoz az Európában élő muszlim kisebbség soraiban.

Sok muszlim fiatal érezheti úgy, hogy számára nem sok esélyt kínál a társadalom és ezért a vallásban keresheti a kiutat.

Az európai társadalmaknak maguknak kell megtalálniuk az integrálás módját. A többség hajlik erre. Mindössze a lakosság húsz százaléka nyilatkozott úgy Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban és Nagy Britanniában, hogy nem szívesen lakna muszlim szomszéd mellett. A nyitottság tehát mindkét részről megvan az integrációra, de a sikeres beilleszkedéshez hosszabb időre van szükség a Bertelsmann Alapítvány friss tanulmánya szerint.

Megtört a visegrádi egység

FüHü

-

2017-08-25

0

Megtört a visegrádi egység, de Macron francia elnök fontos engedményt tett migráns ügyben Salzburgban.

Csehország és Szlovákia hajlandó arra, hogy felülvizsgálják azt az uniós szabályt, mely lehetővé teszi, hogy valakit úgy alkalmazzanak egy másik államban, hogy közben a hazai béreket és juttatásokat kapja. Eddig a visegrádi államok határozottan ellenezték ezt mondván hogy a munkavállalás szabad az egész EU-ban, és az alacsony bérek jelentik az egyik fő vonzerejét a közép és kelet-európai tagállamoknak.

Miért ment bele Sobotka cseh és Fico szlovák miniszterelnök Salzburgba abba, amit eddig nem fogadott el?

Két okból. Egyrészt azért, mert a korábbi évektől eltérően immár a közép és kelet-európai tagállamokban elérték a szinte teljes foglalkoztatottságot. Sőt egyes helyeken munkaerő hiány mutatkozik. Ennek részben az a következménye, amit Fico mondott Salzburgban: „már nálunk is van szociális dömping”- vagyis a külföldi munkavállaló lenyomja a hazai béreket azzal, hogy mondjuk román vagy bolgár fizetést kap. A másik ok amiért Csehország és Szlovákia elfogadta a felülvizsgálat ötletét, melyet Macron francia elnök olyannyira szorgalmaz az az, hogy

Párizs is tett egy fontos engedményt méghozzá a migráns fronton.

A visegrádi államok ellenzik a migráns kvótát, melyet Brüsszel akar. Macron most kijelentette Salzburgban: „nem nekem kell meghatároznom azt, hogy hány migráns érkezzen egy másik uniós országba!” Vagyis ebben a visegrádi államok számára fontos kérdésben Macron szembefordult Brüsszellel és Angela Merkellel. Az eredmény ?

Mindenki kapott valamit Salzburgban. A választások előtt álló cseh miniszterelnök és osztrák kancellár diplomáciai sikert tudott felmutatni akkor amikor nem állnak jól a népszerűségi versenyben. Robert Fico úgy kötött paktumot Macron francia elnökkel, hogy közben nem hagyta cserben teljes mértékben a visegrádi együttműködést sem. Macron francia elnök elérte fő célját : megosztotta a visegrádi négyest! Ugyanakkor fel tud valami szerény eredményt mutatni otthon, ahol neki is népszerűségi gondjai vannak. A munka törvénykönyvének reformja egyáltalán nem népszerű Franciaországban pedig ez Macron elképzelései között talán a legfontosabb a belpolitikában. Hogyan tovább ?

Macron csütörtökön Romániában, pénteken Bulgáriában tárgyal. A két nagy hiányzó Magyarország és Lengyelország. Elvben Macron elnöknek van meghívása Budapestre, de kérdés, hogy mikor lesz ebből valami. Az viszont valószínű, hogy Macron számíthat uniós reformtervei támogatására néhány uniós államban Közép és Kelet Európában, de sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem tartozik ezek közé. A visegrádi négyes egysége viszont megtört, és így nem tudják blokkolni a tervezett reformokat, melyek egységesebb és jobban együttműködő Európát akarnak a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Fontos

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

Esélyek Németországban

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

Paprikás hangulatban van lengyel diplomácia (is), Budapesthez hasonlóan Varsó is egy uniós tagtársával keveredett feszültségteljes vitába. A két ország vezetője kölcsönösen odamondogatott egymásnak.

Lengyelország viszont azonnal közölte: nem kíván változtatni!

Macron nyilvánvalóan a visegrádi együttműködés megosztására játszik.

A magyar diplomácia eddig taktikusan kimaradt a konfliktusból,

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

Nem sokat kellett várni arra, hogy az amerikai elnök magyar származású, szélsőjobboldali tanácsadója is távozzon a hatalom központjából, miután korábban mentora, Steve Bannon is lemondásra kényszerült. Magyarán: mindkettőjüket kirúgták.

Washington és Szöul azonban nem hisz Észak-Korea ígéreteinek,a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer már többször átverte a világot.

Peking mérséklő hatásában bízhatnak.

A francia államfő Salzburg és Bukarest után, kelet-európai körútjának utolsó állomásán, Várnában bírálta a lengyel kormányt. Varsót és Budapestet egyébként látványosan kihagyta Emanuel Macron a meglátogatandó helyszínek közül.

„Egyelőre nem sikerült egyenlő lehetőségeket biztosítani a muszlimoknak a helyiekkel és nem sikerült megteremteni a vallási sokszínűséget Európában”- mondja a Bertelsmann Alapítvány iszlám szakértője.

A muszlimok döntő többsége igyekszik integrálódni. Otthon már mind inkább a fogadó ország nyelvét használják.

Sok muszlim fiatal gondolhatja úgy, hogy a vallása vagy a bőrszíne miatt nem talál állást magának.

Sok muszlim fiatal érezheti úgy, hogy számára nem sok esélyt kínál a társadalom és ezért a vallásban keresheti a kiutat.

Megtört a visegrádi egység, de Macron francia elnök fontos engedményt tett migráns ügyben Salzburgban.

Párizs is tett egy fontos engedményt méghozzá a migráns fronton.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA