Fontos

6 milliárd eurót adnának Líbiának

0

Az Európai Parlament elnöke bejelentette: a migráns áradat megállítására ugyanolyan egyezményt kell kötnünk Líbiával mint amilyet Törökországgal írtunk alá 

6 milliárd eurót adtunk Törökországnak, hogy ne jöjjenek a migránsok, ennyit kell fizetni Líbiának is!- javasolja az Európai Parlament elnöke. Antonio Tajani az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott. Ezt már Olaszország belügyminisztere is javasolta, de ő még csak 3 milliárd eurót  kért. Jelenleg Itáliában van is egy megállapodása egyes líbiai milíciákkal, amelyek vállalták, hogy visszatartják a migránsokat. Csak épp nem ingyen. Az olasz kormány fizet, és így a migránsok száma csökken Itáliában, ahol már telt  ház van. Idén eddig 100 ezer migráns érkezett Afrikából.

Azzal persze Antonio Tajani is tisztában van, hogy hosszabb távon egy ilyen migráns egyezmény nem oldja meg a problémát.

Az okot kell megszüntetni vagyis azt, hogy a fiatalok nagyon jelentős része semmiféle jövőt nem lát maga előtt Afrikában. 50-60 milliárd eurót kellene Afrika fejlesztésére fordítanunk- javasolja az Európai Parlament elnöke. Aki szerint aztán ez az összeg felmehet akár 500 milliárd euróra is, ha a magán szektor követi Brüsszelt.

Korábban Oettinger, az EU költségvetési biztosa úgy nyilatkozott, hogy a Törökországnak járó esedékes három milliárd euró sincs meg. Ebből ugyanis csak egymilliárdot vállalt az EU, a többit a tagállamoknak kellene befizetni. Németország már vállalt 500 milliót, de még másfél milliárd hiányzik.

Olaszország a maga részéről nyakig el van adósodva: több mint 1300 milliárd euró az államadósság!

Mely egyre csak növekszik. Hamarosan választások lesznek és ezzel a kínos problémával ilyenkor senki sem kíván foglalkozni. De ki fog leperkálni ilyen csillagászati összegeket Afrika fejlesztésére vagy akár a migráns probléma ideiglenes rendezésére? Ezzel kapcsolatban sem Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének sem másnak nincs világmegváltó ötlete. Legfeljebb annyi, hogy fizessenek mások

A diktátor nem blöfföl

0

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.

Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.

A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.

Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.

Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően

az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!

Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.  Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

0

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

 Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.

Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!

Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. „Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. „Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.

Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU „külügyminisztere” elmondta, hogy  Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.

Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország  miniszterelnöke.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.

Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.

A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.

Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.

Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében  nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …

Brexit: gyorsan fogy idő

0

Minél hamarabb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, az Egyesült Királyságnak pedig tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően – ezt mondta Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójának megnyitása előtt Brüsszelben.

Michel Barnier
Forrás: Wikimedia Commons

Barnier azt mondta, minél előbb véget ér a bizonytalanság, annál hamarabb meg lehet kezdeni a tárgyalást a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban

a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.

Arról is beszélt, hogy teljes az egyetértés a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” között abban, hogy fontos az úgynevezett szakaszos megközelítés.

David Davis
Forrás: Wikimedia Commons

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter az MTI tudósítása szerint azt mondta: az előrelépéshez mindkét fél részéről „rugalmasságra és képzelőerőre” van szükség. Arról is beszélt, hogy országa minden kérdésben – az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír-északír határellenőrzést illetően is – előrehaladást szeretne elérni a héten. Szerinte

a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.

Az első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első „igazi”, négynapos tárgyalási forduló július közepén volt.

A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy amennyiben az Egyesült Királyság ezúttal sem áll elő a javaslatával arra vonatkozóan, hogy miként számolják ki az EU-val szemben fennmaradó kötelezettségek összegét, akkor megfeneklenek a mostani egyeztetések.

A „huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint

Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-ei) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Izrael szerint Irán precíziós rakétákat gyárt

0

Precíziós, irányított rakétákat állít elő Irán, ezt mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A Hamász palesztin terrorszervezet közben bejelentette: helyreállították a kapcsolatukat Iránnal, így most egy Izrael-elleni konfliktusra készülnek.

Forrás: Wikimedia Commons

Netanjahu azzal vádolta Iránt, hogy hadászatilag elsáncolja magát Szíriában (ahol Irán kezdettől fogva támogatja az Aszad-rezsimet), mégpedig kinyilvánított célja, Izrael felszámolása érdekében. „Emellett precíziós irányítású rakéták előállítását szolgáló létesítményeket hoz létre Szíriában és Libanonban is. Ezt Izrael nem fogadhatja el, és az ENSZ-nek sem szabadna elfogadnia” – mondta Netanjahu.

Guterres azt mondta: minden tőle telhetőt elkövet annak biztosítására, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó egységei teljesítsék kötelezettségeiket. Az ő mandátumukat szeptember végén kell megújítani, és Izrael szeretné elérni, hogy tevékenyebben vegyenek részt a Hezbollah síita terrorszervezet (amelyet szintén Irán támogat) fegyverkezésének megfigyelésében és megelőzésében.

„Megértem Izrael biztonsági aggodalmait, és ismétlem, hogy számomra teljességgel elfogadhatatlan Izrael állam elpusztításának gondolata vagy szándéka”

– mondta az ENSZ főtitkára.

Netanjahu a Jediót Ahronót szerint bírálta a világszervezetet, amiért nem tesz a palesztin gyűlöletbeszéd ellen, mert nem állítja meg a Hezbollahnak szállított fegyvereket, és mert „abszurd módon tagadja” Jeruzsálemnek a zsidósághoz való kötődését. Ezzel az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Jeruzsálemmel kapcsolatos döntéseire utalt.

António Guterres
Forrás: Wikimedia Commons

Guterres arra kérte Netanjahút, hogy tegyen lépéseket a palesztin gazdaság helyzetének javítása érdekében, a békefolyamat újjáélesztésére irányuló erőfeszítések alapján, mert gazdasági viszonyaik javulásával a palesztinok majd megértik, hogy érdemes a békét támogatniuk.

A találkozó előtt

az ENSZ-főtitkár az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett

Reuven Rivlin államelnökkel tartott találkozóján, miután a Jad Vasem holokausztmúzeumban koszorút helyezett el a második világháborúban meggyilkolt zsidók emlékére.

Guterres találkozik azzal a két fiatal férfinak a családtagjaival, akiket a Hamász tart fogva Gázában. Tárgyal Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnökkel, majd Gázába is elmegy.

A Gázai övezetet uraló terrorszervezet, a Hamász, közben bejelentette, hogy sikerült helyreállítani kapcsolatát Iránnal, így most kiújuló konfliktusra készülnek Izraellel. Jahja Szinvár, a szervezet gázai vezetője szerint

Irán jelenleg a Hamász fegyveres szárnyának „legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója”.

Azt is mondta: Irán segítségével a Hamász összegyűjti katonai erejét a „Palesztina felszabadítását” célzó harchoz.

A Hamász és Irán között akkor lett rossz a viszony, amikor előbbi megtagadta, hogy segítse az Aszad-rezsimet a háborúban.

MTI/FüHü

A háború alternatívája volt a szankció a moszkvai amerikai nagykövet szerint

0

John Tefft távozó nagykövet a háború elkerülését célzó, ugyanakkor tompának bizonyult eszközként minősítette az Egyesült Államok Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankcióit.

A nagykövet az MTI tudósítása szerint az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozott. Azt mondta:

„Úgy tűnik nekem, hogy a szankciók tompa eszköznek bizonyultak. Ez nem kérdéses, ezt mindenki megérti.”

De azt is mondta: a Krím elcsatolása után Barack Obama kormányzata előtt az a kérdés volt, hogy akarnak-e háborút Oroszország ellen. Szerinte a szankciókra szükség volt, hogy megmutassák: az USA nem ért egyet a nemzetközi jog megsértésével. A friss szankciós törvényről pedig azt mondta: azt

az amerikai elnökválasztási rendszer elleni kibertámadások váltották ki.

Szerinte az Egyesült Államok a 90-es évek eleje óta igyekezett Oroszország barátjává válni, és most is ezt szeretné elérni. Az orosz belügyekbe való amerikai beavatkozás ügyét feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy „az Egyesült Államok a demokratikus rendszert, nem pedig az egyes jelölteket támogatja”.

Arról is beszélt, hogy

az Egyesült Államok továbbra is azt kívánja, hogy se az Aszad-rezsim, se Irán ne legyen jelen többé Szíriában.

Tefft nem tud arról, hogy diplomáciai csatornákon újabb telefonbeszélgetést készítenének elő Trump és Putyin között.

Tefft utódja egyébként Jon Huntsman volt utah-i kormányzó, pekingi nagykövet és republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet, amennyiben a szenátus is megerősíti kinevezését.

Szlovénia szavazna Lengyelország ellen

0

Szlovénia kész támogatni az Európai Bizottságot Lengyelországgal szemben – jelentette ki Miro Cerar, aki arról is bezsélt, hogy mindenképpen a mageurópában szeretne maradni országa.

„Lengyelországban aggasztó folyamatok zajlanak le, melyek akadályozhatják a törvények uralmát. Az Európai Unióban tiszteletben kell tartani a törvények uralmát.” – mondta a szlovén miniszterelnök, utalva arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt. Ez elvezethet oda, hogy felfüggesztik Varsó szavazati jogát az uniós döntésekben.

Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben Szlovénia benne kíván maradni abban a magban, mely az EU leginkább integrált részét alkotja.

Miro Cerar arra célzott, hogy Macron francia elnök az eurozónát egységes pénzügyi rendszerként kívánja kezelni, vagyis nem csak a költségvetés és az adósságkezelés, de a pénzügyminiszter is közös lenne. Szlovénia támogatja az irányt, de magukat a döntéseket alaposan meg kell fontolni – hangsúlyozta Cerar. A kis 2,1 milliós állam már 2007 óta az eurozóna tagja. Északi szomszédunk Szlovákia is már csatlakozott, és Robert Fico miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy számára a legfontosabb a magországokhoz való csatlakozás. Nem kíván ugyan lemondani a visegrádi együttműködésről, de az eurozóna ehhez képest elsőbbséget élvez.

Macron és a lengyelek

Macron francia elnök a múlt héten tett körutat Közép és Kelet-Európában: Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel tárgyalt, majd ellátogatott Romániába és Bulgáriába. Eközben heves egymásnak üzengetéses szóváltásba keveredett Lengyelország kormányfőjével. A francia elnök kifogásolta, hogy Varsó ragaszkodik a kihelyezett munkavállalók jelenlegi uniós szabályozásához, melyet Macron mindenképp módosítani szeretne. Az EU-ban jelenleg 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön, aki nem a fogadó hanem a küldő állam szabályai szerint kapja bérét és juttatásait. Ezt Nyugat Európában szociális dömpingnek tekintik. Minthogy a 1,5 millió ilyen típusú munkavállalóból több mint 420 ezer lengyel, ezért Varsó hallani sem akar a szabályok módosításáról.

A lengyel miniszterelnök arrogánsnak nevezte Macront, s közölte: Lengyelország egyenjogú tagja az uniónak.

A francia elnök elképzelései lendületet kaphatnak, ha Németországban Angela Merkel nyeri a választásokat. Ha fenntartásokkal is, de Merkel támogatja Macron elképzeléseit, annál is inkább, mert a tervezett közös pénzügyminiszter minden bizonnyal német lenne. Ezzel véglegessé válna a kétsebességes Európa.

Szlovénia és Szlovákia már jelezte: mindenképp az első fokozathoz kíván tartozni. Csehország, ahol szeptemberben szintén választásokat rendeznek, habozik. Lengyelország már jelezte: nem akar közeledni a mag országokhoz. Magyarország még nem foglalt hivatalosan állást noha eddigi politikája Varsóhoz állt közel.

Trump tornyot akartak Moszkvában

0

Trump-tornyot tervezett felhúzni Moszkvába Felix Slater, a kocsmai verekedés miatt börtönt is megjárt üzletember, aki korábban Trump kampányának is dolgozott, s azt ígérte az akkor még csak jelölt  Trumpnak, hogy ha elmegy az orosz fővárosba, akkor elintézi hogy fogadja őt Vlagyimir Putyin elnök.

A Szovjetunióban született, Brooklynban felnőtt Slater – a Washington Post terjedelmes írása szerint – tárgyalt a Trump Organization vezetőivel a moszkvai Trump-torony tervéről. Ám mint kiderült, a torony építésére nem kapott engedélyt, ezért is sürgette Trump moszkvai utazását. Az USA jelenlegi elnöke, elnökként végül nem ment el az orosz fővárosba és a Trump-toronyból sem lett semmi. Igaz, nem csak az engedélyt nem sikerült megszerezni, a telek sem volt meg.

Trump és az orosz kapcsolat

„Nincs semmilyen üzleti befektetésem Oroszországban” –

írta Twitteren Trump tavaly nyáron a választási kampány kellős közepén. Csakhogy egy szándéknyilatkozatot aláírtak a Trump toronyról. Ezt a Washington Post eljuttatja a Trump orosz kapcsolatait vizsgáló kongresszusi vizsgálóbizottságnak. Az elnökkel nem szimpatizáló befolyásos lap emlékeztet rá:

az elnök fiát, Donaldot és lányát, Ivanka-t pedig Slater kalauzolta moszkvai látogatásukon.

S mint ismert, Ivanka ma tanácsadó a Fehér Házban, a férje, Jared Kushner pedig főtanácsadó, ráadásul vizsgálat alatt áll, mert a választási időszakban orosz ügynökökkel találkozott. A találkozót ifjabb Donald Trump szervezte, s részt vett rajta Paul Manafort, aki egy jó ideig Trump kampányfőnöke volt, s korábban Putyin megbízásából Janukovics ukrán elnöknek is dolgozott. Az oroszok akkor azt ajánlották: megszerzik és eljuttatják Hillary Clinton elektronikus leveleit.

A választás után Hillary Clinton részben épp az orosz beavatkozással indokolta a vereségét,

Trump és Putyin pedig természetesen cáfolt. De Washingtonban a Kongresszus tovább vizsgálódik. Most már a náluk lesznek azok a dokumentumok is, melyek bizonyítják: egy Trump-közeli üzletember Trump-tornyot akart építeni Moszkvában.

Mi lesz a bevándorló fiatalokkal?

0

Több hónapos késéssel Donald Trump amerikai elnök várhatóan hamarosan dönt azoknak a fiatal bevándorlóknak a sorsáról, akik illegális örökbefogadással kerültek az Egyesült Államokba. Közeleg az erre őt kötelező szeptember 5-i határidő, amit republikánusok egy csoportja szabott számára.

A kérdésben ellentétes nézeteket képviselő mindkét oldal fel van készülve arra, hogy Trump leállítja a programot (Deferred Action for Childhood Arrivals, DACA), amely haladékot adott többszázezer érintett fiatalnak azzal, hogy megmentette a kiutasítástól és legális munkavállaláshoz juttatta őket– írja az AP.

Szeptember 5-ig kell a Fehér Háznak döntenie, de még vasárnap is azt kommunikálták, hogy nincs mit mondaniuk. Pedig  Trump elnöki kampányában „illegális amnesztiának” nevezte a DACA kínálta lehetőséget. Igaz hivatalba lépése óta már nyilatkozott úgy is (pont az AP-nek), hogy

„a fiatal bevándorlók nyugodtan alhatnak”.

Lehetőségek

Több lehetőség is elképzelhető az AP szerint. Trump megálljt parancsolhat a DACA-féle munkavállalási engedélyek kiadásának, vagy egy későbbi időpontban a Kongresszustól kérheti ennek jogszabályi kereteit. A kérdés akár alku tárgya is lehet a költségvetési vitában és az adósságplafon emelésénél a Demokratákkal.

Egy másik eshetőség, hogy továbbra is lehetővé teszik az engedélyek kiadását, ekkor azonban fennáll annak a veszélye, hogy a nevezett republikánus csoport bíróság elé viszi az ügyet, s nem áll ki mellette. Ez az a csoport egyébként, amely korábban – még Obama elnökségének az idején – már sikeresen megálljt parancsolt annak a programnak, amely az országban illegálisan élő szülőket volt hivatott védeni.

Közben a programban érintettek a legrosszabbra is fel vannak már készülve

– írja a hírügynökség egy bevándorlásokkal foglalkozó kaliforniai ügyvéd szavait idézve.

 

 

Texas: nagy a baj

0

Az amerikai meteorológiai szolgálat szerint „példa nélküli” a természeti katasztrófa Texasban. Az esőzések erősödnek, s egyre fenyegetőbb az árvíz. Az iskolák zárva, miként a houstoni repülőtér is. Az olajfúrók sem üzemelnek. Sok helyen nincs áramszolgáltatás, sok a kiürítés Harvey hurrikán nyomán.

Vasárnap éjjel – magyar idő szerint hajnalban – tovább erősödött az esőzés, több mint ezer embert mentettek ki az otthonából, többek között Houstonban is. Meteorológusok előrejelzései szerint az esőzések várhatóan még erősödnek is, és a viharzóna egészen szerdáig tombol Texasban. Szombaton és vasárnap mintegy 75-80 centiméternyi csapadék hullott, elsősorban Houstonra – írja az MTI.

Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városának számító Houston utcáin vasárnap estére mellkasig-vállig ért a víz, és bár a vihar  délután mintegy 150 kilométernyire északra vonult, körívet leírva lassan visszatért a város fölé.

Greg Abbott kormányzó bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda további 3000 tagját vetették be, s az állam 62 megyéjét nyilvánították katasztrófa sújtotta területnek. Az államban háromszázezer embernél nincs áramszolgáltatás. Az esőzés mellett – annak következtében is – megállíthatatlanul és gyorsan áradnak a folyók Texas déli és keleti vidékein.

Lezárták a Mexikói-öbölben lévő olajfúró-tornyokat és az olajfinomítókat is,

s eddig 250 utat és országutat kellett lezárni. A houstoni George Bush nemzetközi repülőtéren – az előrejelzésekkel ellentétben – hétfőn mégsem indul meg a forgalom, vasárnap esti jelentés szerint a légikikötő meghatározatlan ideig zárva marad.

Donald Trump elnök kedden utazik a térségbe.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK