Fontos

Orbán mint megkerülhetetlen téma a német választási kampányban

0

Orbán Viktor nem csak, hogy szóba került, de igen gyorsan és hangsúlyosan a német kancellárjelölti vitában, vasárnap este. A német kancellár és szociáldemokrata kihívója is a magyar miniszterelnökre mutogatott a vita közben. A DK rárepült a témára. Szijjártó visszavágott.

Angela Merkel német kancellár hibázott, amikor 2015 szeptemberében beengedte Németországba a menekülteket, mert döntésébe nem vonta be az európai partnereket – idézte a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje  berlini televíziós vitát a hvg. Martin Schulz szerint Merkel kész tények elé állította az uniós partnereket, és ez vezetett oda, hogy Orbán Viktor Magyarországa és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa kivonja magát a felelősség alól és

„cserben hagyja Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”.

Angela Merkel úgy válaszolt: Martin Schulz is tudja, hogy

„Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok” és „tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában.”

Így szeptember 4-én este szerint gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi remény nem volt, hogy Orbán Viktor megváltoztatja a hozzáállását” – mondta Merkel.

A DK kérdez

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz – tudatja közleménye.

„Igaz-e, amit Angela Merkel állít, miszerint személyesen Orbán Viktor hozott döntést a menekültek Keleti pályaudvaron tartásáról?”

Igaz-e, hogy Orbánék tudatosan leállították a vonatközlekedést, hogy aztán félelemkeltésre használják a gyalog útnak induló menekültekről készült képsorokat? – kérdezi az ellenzéki párt.

Szijjártó visszavág

A külügyminiszter szerint megtiszteltetés, ha Európa legerősebb országának választási kampányában a két legesélyesebb jelölt vitáján a legfontosabb kérdés Magyarország.

„Végre Németországban is észrevették azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tett és tesz,

hogy megfeleljen az európai kötelezettségeinek, hogy megvédje az országot és Európát”.

Szijjártó felidézte:

2015-ben, a válság csúcspontján Orbán Viktor miniszterelnök utasította a minisztereket, hogy a schengeni jogszabályokat minden körülmények között be kell tartani, és a schengeni szabályoknak megfelelően Magyarországot senki nem hagyhatja el nyugati irányba érvényes úti okmányok nélkül.

Világos volt, hogy ez alól egy kivétel van: ha a német vagy az osztrák kancellár ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, és hogy ez miért történt, az az ő belügyük, mondta Szijjártó Péter.

Egyre feszültebb a helyzet a Koreai félszigeten – Frissítve

0

Egy héten belül másodszor is napirendjére tűzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Koreai Félszigeten kialakult helyzetet. A hétfői, sürgősséggel összehívott tanácskozásnak különös hangsúlyt ad, hogy Phenjan nagy erejű földalatti hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre vasárnap. 2006. óta ez volt a hatodik észak-koreai kísérleti nukleáris robbantás. Dél-Korea is emelte a tétet.

 

Dél-Korea ma hajnalban nyomatékot adott annak az amerikai fenyegetőzésnek, hogy „masszív katonai választ ad” az észak-koreai nukláris katonai kísérletekre. Dél-Korea a legjelentősebb Észak-koreai rakátakísérletek térsége elleni támadás szimulációjaként rakátákat lőtt ki a tenger irányába. A szöuli Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy Észak-Korea további rakátakísérleteket tervez, hogy demonstrálja, képes nukleáris fegyverekkel támadni az Egyesült Államokat.

Szöul közben bejelentette: tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy repülőgéphordozókat és stratégiai bombázókat telepítenének a Koreai Félszigetre – erről a Reuters számolt be.

Ismét a BT előtt

Hat nappal ezelőtt a BT elítélte Észak-Koreát, amiért ballisztikus rakétákat lőtt ki Japán irányában. Nem egészen egy hónapja pedig a testület az eddigi legkeményebb szankciókról döntött New Yorkban – emlékeztet az AP jelentése.

Az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia és Dél-Korea kérte a hétfői tanácskozás összehívását. Az ülésen ismét elítélhetik Phenjant, és újabb lehetséges ellenlépések is terítékre kerülhetnek. Mindenesetre az alaphangot megadta Theresa May brit miniszterelnök, aki vasárnapi közleményében úgy fogalmazott, hogy

„fel kell gyorsítani a már eldöntött szankciók gyakorlati alkalmazásának a bevezetését és egyben sürgősen új lépéseket is kell keresni a testületben”.

Pedig már a legutóbbi szankciók is igen érzékenyik érinthetik az észak-korai gazdaságot: megtiltják ugyanis a szén-, a vas-, az ólom- és a tengeri gyümölcsök importját az országból.

Ez – becslések szerint – összességében a harmada az ország tavalyi 3 milliárd dollár értékű kivitelének.

A hírügynökség szerint most olyan észak-koreai exportcikkek jöhetnek szóba, mint a textil, illetve korlátozhatják az észak-koreaiak külföldi munkavállalását. Az Egyesült Államok nyáron mást is javasolt már, egyebek között légi és tengeri szigorításokat, illetve az olajellátás leállítását az észak-koreai katonai és fegyverprogramokra.

Feszült a helyzet a tőzsdéken is

A kialakult helyzet hatását megérzik a piacok is. Az európai tőzsdéken esésnek indultak a papírok.

 

Észak-koreai válság – Trump is reagált

0

A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik – hangsúlyozta vasárnapi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök a legújabb észak-koreai kísérleti robbantásra reagálva.

Trump az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást.

Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea magatartása fenyegetést jelent Kína számára is, de úgy vélekedett, hogy az Észak-Koreára való pekingi nyomásgyakorlás egyelőre kevés sikerrel járt.

Kína és Dél-Korea élesen elítélte, hogy Észak-Korea kísérleti robbantást hajtott végre vasárnap hajnalban, Phenjan állítása szerint hidrogénbombával, amely felszerelhető újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétájára.

A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy

„hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”.

Észak-Korea „figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet” – olvasható a közleményben.

A BRICS-országok hsziameni csúcstalálkozóján részt vevő Hszi Csin-ping kínai elnök nem tett említést az észak-koreai kísérletről.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után

„a lehető legszigorúbb büntetést”

követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy „teljesen el tudják szigetelni” az országot.

Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója  telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal – közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy

„a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről”

beszéltek. Azt nem fejtette ki, hogy mit kell érteni „a legerősebb stratégiai eszközök” alatt. A Yonhap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, a két nemzetbiztonsági tanácsadó abban állapodott meg, hogy megvizsgálják a katonai válaszlépés lehetőségét. Viszont a Yonhap arról is értesült, hogy Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke és dél-koreai kollégája már „a hatékony katonai válaszok” szükségességéről beszélt egymással telefonon.

Tokió nevében Szuga Josihide, a kormány főtitkára reagált. Azt mondta:

újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, egyebek között az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük.

A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés hatályba lépéséért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) szerint ha Észak-Korea valóban hidrogénbombával hajtott végre tesztet, akkor az azt jelenti, hogy az ország „gyorsan halad nukleáris programjával”. Lassina Zerbo, a bécsi székhelyű szervezet végrehajtó titkára hozzátette, hogy figyelőállomásaik „szokatlan szeizmikus eseményt észleltek”, mért adataikat egyelőre elemzik, majd ennek eredményét vasárnap délután megosztják a tagországokkal. A szerződés 1996-os elfogadása óta Észak-Koreán kívül egyetlen ország sem hajtott végre nukleáris tesztet, és jó lenne, ha ez az új észak-koreai teszt utolsó figyelmeztetésként hatna minden országra, főleg arra a nyolcra, amely még nem ratifikálta a szerződést – jegyezte meg.

MTI/FüHü

 

 

Növekvő antiszemitizmus Lengyelországban

0

Az Európai Zsidó Kongresszus aggódik mert egyre több az antiszemita jelenség Lengyelországban és eközben az erősen konzervatív kormányzat már egy éve nem áll szóba a helyi zsidóság vezetőivel.

Ezt nyilatkozta Moshe Kantor az Európai Zsidó Közösség elnöke a Politico című brüsszeli lapnak.

Még állami ünnepségeken is előfordulnak antiszemita és fasiszta megnyilvánulások Lengyelországban, ahol a legtöbb zsidót ölték meg a holocaust idején. Ennek ellenére a kormánypárt egyik képviselője ezt írta egy társas oldalon: nem értem, hogy sok zsidó miért támogatja az abortuszt a holocaust után!

Az Európai Zsidó Kongresszus közleménye nem említi, de a Független Hírügynökség nemrég beszámolt egy sajátos ügyről, melyből kiderült: kormánypárti körökben egyáltalán nem ritka az antiszemitizmus Lengyelországban.

Merkel diplomáciával oldaná meg az észak-koreai válságot

0

Az észak-koreai válság diplomáciai úton történő megoldását szorgalmazta Angela Merkel német kancellár most közzétett e heti videoüzenetében, hozzátéve, hogy a kialakult helyzetnek egészében véve a globális leszerelés felé kellene sarkallnia a nemzetközi közösséget.

„Azáltal, hogy Észak-Korea újabb rakétateszteket hajtott cégre, ismét nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a helyzetet diplomáciai úton kell megoldani, és több erőfeszítést kell tennünk a globális leszerelés lendületbe hozására.”

„Ebben döntő szerep hárul a NATO-ra és Oroszországra. Diplomáciai úton értük el azt is, hogy Iránnal megállapodást tudjunk aláírni. Ehhez hasonlóan kell cselekednünk Észak-Koreával kapcsolatban” – jelentette ki a kancellár az üzenetben, az Irán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodásra utalva.

 

Nyolc milliárd dollár elsősegély Texasnak

0

Donald Trump amerikai elnök a tervezettnél több pénzt, csaknem nyolcmilliárd dollárt kért a Harvey vihar texasi és louisianai áldozatainak megsegítésére. Texas kormányzója szerint államának még valószínűleg további 125 milliárd dollárra lesz szüksége.

A Fehér Ház jelezte: az elnök a tervezett 5,9 milliárd dollár helyett 7,85 milliárd dollárról szóló kérelmet küldött át a kongresszusba, a vihar utáni texasi és louisianai helyreállítási munkálatokhoz. A nyári szabadságukról visszatérő törvényhozók hétfőn kezdik meg a tanácskozást az összeg megítéléséről, de sajtójelentések szerint

nem kétséges, hogy  megszavazzák az összeget.

A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy Trump elnök a későbbiekben további kisebb összegeket is kérhet majd a kongresszustól a helyreállítási munkák megkönnyítéséhez. Greg Abbott, Texas kormányzója pénteken jelezte, hogy államának még valószínűleg további 125 milliárd dollárra lesz szüksége.

A houstoni születésű tech-milliárdos, Michael Dell bejelentette:

Építsük újra Texast Alapítvány néven százmillió dolláros alapot hoz létre a város újjáépítésére.

Az alapítványba a saját vagyonából 36 millió dollárt ajánlott fel. Bár Houstonban megkezdődött az apadás, a város még mindig víz alatt van. Texas keleti megyéiben és Louisianában azonban szakad eső, áradnak a folyók. A Mexikói-öböl mentén fekvő települések többségében kötelező kiürítést rendeltek el.

A Houstontól keletre lévő, francia tulajdonú Arkema vegyi üzemben péntek este újabb robbanás történt és újabb üzemcsarnokok és raktárak borultak lángba.

A vállalat amerikai üzemének igazgatója, Ricard Rowe sajtótájékoztatón közölte: további robbanások és tüzek várhatók. Az üzemben ugyanis mintegy 225 tonnányi szerves peroxidok találhatók. Az ipari komplexum környékét mintegy két és fél kilométeres körben már szerdán kiürítették.

MTI/FüHü

 

 

V4-ek, ketten már csak államtitkári szinten

0

A négy állam közül csak kettő képviseltette magát miniszterrel Budapesten, Csehország és Szlovákia csak államtitkárt küldött.

Ausztria, Németország és Franciaország gőzerővel dolgozik azon, hogy megossza a visegrádi államokat – írja a brüsszeli Politico. Példaként hozza Macron francia elnök körútját, amely gondosan elkerülte Magyarországot és Lengyelországot. Szívesen tárgyalt viszont Salzburgban Csehország és Szlovákia vezetőivel. Akik a maguk részéről többször is hangsúlyozták:

a visegrádi együttműködésnél számukra fontosabb a jó viszony a magországokkal,

mindenekelőtt Németországgal és Franciaországgal. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnök nyíltan ki is mondta. Szlovákia különben is benne van az euróövezetben, amelyet Macron francia elnök a mag-Európa reformmodelljének tekint. Csehország nemrég kérte, hogy megfigyelői státuszt kapjon az eurozóna vezetőinek tanácskozásain. Babis egykori cseh pénzügyminiszter, aki a legnépszerűbb párt vezére, többször állást foglalt amellett, hogy Csehországnak az unió magországai mellett van a helye. Októberben tartják a választásokat Csehországban és utána lehet, hogy Babisnak hívják majd az ország miniszterelnökét.

Aki egyáltalán nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb embere. A vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. És mi a véleménye a visegrádi együttműködésről?

„Az jó dolog hosszú távon. Dehát a lengyel kormánnyal, és bizonyos mértékig a magyar kormánnyal nem könnyű együttműködni!”-

mondta Csehország leendő kormányfője.

Tomas Kafka, a prágai külügyminisztérium közép-európai főosztályának vezetője fontosnak tartja a visegrádi együttműködést, de hangsúlyozza a cseh diplomácia három lábon áll ebben a térségben.

Az első Németország, a második a szlavkovi együttműködés és a harmadik Visegrád.

Szlavkov, amelynek a régi neve Austerlitz volt, annak a hármas együttműködésnek a szimbóluma, melyben az egykori Habsburg birodalom három fejlett állama vesz részt: Ausztria, Csehország és Szlovákia.

Figyelmeztető jelek  

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten elismerte, hogy vannak figyelmeztető jelek a visegrádi egységgel kapcsolatban, de szerinte minden rendben van.   Nagy egység eredetileg a menekültkérdésben jött létre, de  menekültek pont ezekben az államokban nincsenek, és nem is akarnak idejönni.

Választási propagandára persze fel lehet használni őket, de a gazdasági realitások sokkal jobban érdeklik az embereket.

Ezért összpontosítja figyelmét Csehország és Szlovákia a magországok elképzeléseire. Ha ugyanis a kétsebességes Európa realitássá válik, akkor mindenkinek választania kell. Csehország és Szlovákia nemigen hagy kétséget afelől, hogy mit választ majd.

Lengyelország szembeugrott Macron francia elnökkel, aki a visegrádi államok közülelsősorban őket bírálja.

Bár kijutott a kritikából Magyarországnak is, de a magyar diplomácia nem sietett csatlakozni a lengyelekhez. Így a budapesti tanácskozás csak azt mutatta meg: mind kétségesebb a menekültügyre épült visegrádi együttműködés. A gazdasági realitások ugyanis felülírják a politikai elképzeléseket különösen akkor, ha azok olyan fikciókra épülnek mint a menekültek tömeges bevándorlása a visegrádi államokba.

Orosz külügyminiszter: ketten kellenek a tangóhoz

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újra megerősítette: párbeszédre törekszenek az Egyesült Államokkal, de nem hagyják figyelmen kívül, hogy Washington jobban kedveli a szóló breakdance-t mint a tangót, amelyhez partner is kell.

Az orosz diplomácia vezetője a külügyi akadémia évnyitóján mondott beszédet Moszkvában. Közölte:

Oroszország válaszolni fog arra az újabb szankcióra, hogy az USA bezáratta San Francisco-i konzulátusát.

Az amerikaiak csak az utolsó pillanatban tájékoztattak bennünket erről – fejezte ki neheztelését a veterán orosz diplomata.

Mivel indokolta Washington az újabb oroszellenes szankciót? Azzal, hogy korábban Oroszország 455 főben állapította meg az amerikai diplomáciai képviseletek létszámát.Ezt egyébként Trump megköszönte

Emiatt az USA átmenetileg fel is függesztette a vízumok kiadását Oroszországban. Ezenkívül közölte:

a jövőben csakis Moszkvában ad ki vízumokat.

Ez súlyos csapás a hatalmas területű Oroszországban, ahol korábban Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban is lehetett amerikai vízumért folyamodni.

Ez a kis diplomáciai háborúskodás amiatt alakult ki Washington és Moszkva között, mert az Egyesült Államokban a kémelhárítás megállapította: orosz hackerek beavatkoztak az amerikai választási harcba 2016-ban, méghozzá Donald Trump oldalán. Washingtonban most is több vizsgálat folyik, hogy megállapítsák: milyen volt Trump kampánycsapatának a kapcsolata a washingtoni orosz nagykövetséggel.

Rabbikkal találkozott Ferenc pápa

0

Ferenc pápa izraeli, európai és amerikai főrabbikat fogadott, hogy együtt emlékezzenek meg a Nostra Aetate ediktum sorsdöntő sorairól, amely szerint a zsidók nem bűnösek Jézus halálában.

1965-ben született meg a pápai ediktum, amelyet XXIII. János pápa kezdeményezett. A római katolikus egyház ebben megváltoztatta korábbi nézeteit, és megállapította, hogy bár egyes zsidók bűnösek voltak Jézus halálában, de

ezért nem lehet felelőssé tenni az egész zsidóságot és különösen nem a ma élő zsidókat.

A holocaust után kezdődött a revízió a katolikus egyház tanaiban, amely aztán a Nostra Aetate (A mi korunk) pápai ediktumban öltött testet. Ez tette lehetővé a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Vatikán és Izrael állam között, mely 1993-ban meg is történt.

Az izraeli, európai és amerikai rabbik 9 oldalas dokumentumban foglalták össze a Nostra Aetate ediktum jelentőségét. Ebből Ferenc pápa azt emelte ki, hogy a rabbik hangsúlyozták:

a vallásnak erkölcsi példamutatással, nem pedig erőszakkal kell terjesztenie a nézeteit a világban.

A kilenc oldalas dokumentum kitér korunk egyik fő veszélyére az iszlamista terrorizmusra, amely a rabbik szerint elsősorban a zsidó és a keresztény közösségeket fenyegeti. A fellépés a terrorizmus ellen tehát közös érdek. Ferenc pápa végül Shanah Tova szavakkal búcsúzott a főrabbiktól, a közelgő zsidó újévre utalva

Baloldali zsidó lap cáfolja Gorka Sebestyén állítását

0

Gorka szerint a „liberális zsidók Amerikában Izrael-ellenesek lettek”.

Jane Eisner, a The Forward című baloldali zsidó újság főszerkesztője szerint viszont: Izrael megállapítása óta elszánt támogatói a zsidó államnak. A főszerkesztő viszont azt mondta, hogy Gorka Sebestyén Magyarországon

fasiszta és antiszemita csoportokkal tartotta a kapcsolatot,

ahogy erről a The Forward korábban írt. Miért nem ment át Gorka Sebestyén a nemzetbiztonsági átvilágításon? – teszi fel a kínos kérdést Jane Eisner. Aki szerint Gorka azért hord össze hetet-havat, hogy leplezze azt a kellemetlen tényt: kitették a Fehér Házból.

A magyar származású politológus, aki néhány hónapig helyettes tanácsadó volt a Fehér Házban, azt követően volt kénytelen távozni, hogy elment Gorka mestere, Steve Bannon is. Mindketten a Breibarton buzdították a szélsőjobboldalt Trump támogatására.

Bár ő azt állítja, hogy távozásának fő oka az volt: az iszlamista terrorizmus ellen sokkal határozottabb fellépést követelt. Azzal vádolta a liberálisokat, hogy

nem elég elszántak ezen a téren

és támogatják az Iránnal kötött megállapodást, pedig Irán egy terrorista állam.

Válaszul Jane Eisner megírta: a nagyhatalmak Iránnal megkötött szerződését, ha langyosan is, de valóban támogattuk. Úgy tűnik azonban, hogy a Trump kormányzat is ezt teszi – írta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK