Már legalább 26 halottja van a mexikói földrengésnek, amely nem sokkal csütörtökön éjfél előtt rázkódtatta meg az ország délnyugati részét. Szőkőárra figyelmeztetnek és utórengések is várhatók.
Reggel óta már legalább 26-ra emelkedett a Mexikó déli részére közép-európai idő szerint hajnalban lecsapó földrengésnek, amely az eddigi adatok szerint 8,2-es fokozatú volt a Richter-skálán.
Csaknem száz éve nem sújtotta Mexikót ilyen erős földrengés
– mondta Enrique Pena Nieto, Mexikó elnöke helyi idő szerint péntek reggeli sajtótájékoztatóján. A hatóságok szökőárra figyelmeztették a lakosságot, továbbá arra, hogy az utórengések is erősek lehetnek, akár ötös fokozatúnál is hevesebbek.
A rengést 50 millió mexikói észlelte, sokan hálóruháikban rohantak ki otthonaikból az utcára. 1,8 millió háztartás maradt egy időre áram nélkül, többségükben azóta ismét van villany. A rengés vonala mentén lévő iskolákat péntekre bezárták, hogy megvizsgálják az épületek szerkezeti állagának biztonságos voltát, mielőtt újra diákokkal telnének meg a tanintézetek.
A figyelmeztetés szerint
a szökőár a szokásosnál akár három méterrel is magasabbra emelheti a víz szintjét
Mexikó csendes-óceáni partvidékén, de – magyar idő szerint – péntek kora délutánig csak egy méteres emelkedést tapasztaltak. Az előrejelzések szerint méteres hullámok zúdulhatnak Ecuador, Salvador és Guatemala partjaira is. Hawaiit és a Csendes-óceán nyugati vagy déli részét nem fenyegeti cunami.
Az ENSZ adatai szerint már több mint ezer halottja van az elmúlt két hét mianmari harcainak. 270 ezren menekültek el, többségében a kisebbségi rohingja népcsoport tagjai. Az ország Nobel-békedíjas elnökét, Aung Szan Szú Kjit egyre többen bírálják. A Guardian szerint vissza kellene vonni a díját.
Rohingja menekültek Fotó: MTI/EPA/Monirul Alam
Yanghee Lee, az ENSZ mianmari különmegbízottja szerint a muszlim rohingják és a biztonsági erők harcai miatt már
legalább 270 ezren menekültek a szomszédos Bangladesbe.
Mianmar északkeleti részén, Arakán államban rohingja szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el rendőrőrsök ellen, amire válaszul a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett.
Az államban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket,
nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogaik nincsenek, utazásukat korlátozzák.
Az ENSZ által készített jelentésekben gyerekek elleni, többször halálos végű, brutális szexuális bűncselekményekről, tanárok, közösségi vezetők tömeges kivégzéséről, házaikba bezárt emberek élve elégetéséről, vajúdó nők elleni tettlegességről, újszülött gyerekeik halálra taposásáról, helikopterekről vaktában falvakra zúdított géppuskatűzről írnak.
Pénteken a malajziai parti őrség vezetője közölte, hogy Malajzia hajlandó átmenetileg befogadni a Mianmarból menekülő rohingjákat. Az országban már így is több mint 100 ezer menekült van.
Rohingja menekültek a határnál Fotó: MTI/EPA
Thaiföld szintén jelezte, hogy előkészületeket tesz a mianmari erőszak elől menekülők befogadására. Korábban a thaiföldi hadsereget sok bírálat érte, mert jelentések szerint kegyetlenül bántak a rohingja menekültekkel. Állítólag arra is volt példa, hogy csónakjukat a nyílt tengerre vontatták és ott hagyták, de tömegsírokat is találtak.
Mianmar elnöke a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji. Neki csütörtökön a szintén Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek, Desmond Tutu írt nyílt levelet. Azt írta:
„Öreg vagyok már és gyenge is, hivatalosan visszavonultam, de megszegem a közügyekkel kapcsolatos hallgatási fogadalmamat, mert mélyen elszomorít országod muszlim kisebbségének, a rohingjáknak a sorsa.”
Tutu azt írta, Aung Szan Szú Kji a „becsület jelképe” volt, sokáig ott volt az asztalán a fényképe, kiszabadulása a hosszú fogságból reményt keltett, de a rohingják elleni „lassú népirtás” felgyorsult az elmúlt időszakban.
Tutu szerint lehet eltérő az emberek kinézete, és imádhatnak különböző isteneket, „és lehet, hogy valakinek a tűzereje is nagyobb, de
senki sem magasabb vagy alacsonyabb rendű másoknál.”
„Imádkozunk, hogy avatkozz közbe az elharapódzó válságba, és vezesd vissza népedet az igazság útjára” – zárul Desmond Tutu nyílt levele.
Tüntetés Pakisztánban Aung Szan Szú Kji ellen Fotó: MTI/EPA/Bilaval Arbab
Aung Szan Szú Kjit az országot korábban irányító katonai junta bebörtönözte, majd házi őrizetben tartotta. Az elmúlt években gazdasági nehézségek miatt azonban nyitni kényszerültek a világ felé, és fokozatosan felszámolták a diktatúrát. Tavaly óta Aung Szan Szú Kji a külügyminiszter és első államtanácsos, vagyis gyakorlatilag ő a miniszterelnök.
Azt írják, hogy ellenzéki politikusként maga is súlyos üldöztetést szenvedett, de nehéz lenne még egy olyan kortárs politikai vezetőt találni, aki az iránta táplált nagy reményeket ilyen kegyetlen módon elárulta volna.
Azt írják: El kell ismerni, hogy a fegyveres erőknek Mianmarban továbbra is jelentős a hatalmuk, és nehéz őket kordában tartani, de nem is szólalt fel az atrocitások ellen, „a hallgatásnak, az alaposan dokumentált bizonyítékok tagadásának és a humanitárius segítség akadályozásának elegyét választotta”.
Féléves demokratikus konzultációt javasol az EU mind a 27 tagállamában Franciaország elnöke. Ezalatt az idő alatt nem olyan témákat kellene megvitatni, amelyeket az elit javasol hanem olyanokat, amelyeket az emberek tartanak fontosnak. Vagyis, hogy mit várnak az EU polgárai az uniótól.
2005 óta, amikor a holland és a francia népszavazás befuccsolt ezen a téren, Európa ügye a néptől függetlenül halad. Ennek véget kell vetni – hangsúlyozta Macron Athénban, háttérben az Akropolisszal. Jövő nyáron értékelni kell az eredményeket, és aztán hozzá lehetne látni az EU megújításához.
Macron ezúttal nem az eurozónára koncentrálta a reformelképzeléseit, hanem mind a 27 tagállamot említette.
Számukra is közös költségvetést és közös pénzügyminisztert javasolt. Görögország tízéves válsága megmutatta az európai együttműködés hibáit – mondta.
A francia elnöknek mindenképp szüksége lenne Angela Merkel támogatására, ha végre akarja hajtani reformterveit, de az ő lelkesedése mérsékelt.
A németek nem akarnak közös költségvetést,
mert ez azt jelentené, hogy át kell vállalniuk Franciaország, Olaszország vagy épp Görögország adósságait. A közös pénzügyminisztert elfogadnák, de közös költségvetés nélkül ez valamiféle szupercenzor szerep lenne, és semmiképp sem egyenrangú partner az USA vagy Kína pénzügyminiszterével.
Macron új javaslatai azt mutatják, hogy végiggondolta a kétsebességes Európa tervet, és rájött: nem negligálhatja az EU gyengébb tagállamait sem. Ezért tárgyalt Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel Salzburgban, ezért látogatott el Bukarestbe és Várnába.
Most pedig épp Görögország vendége, ahol Periklészre hivatkozva akarja megújítani az EU-t.
A szép szavak mögötti tartalom nem elég világos
– jegyzik meg a tudósítók Athénban. Talán a német választások (szeptember 24.) után kiderül, hogy valójában milyen új Európát akar Emmanuel Macron, és főként, hogy ebből mi az, amit az EU valódi erős embere, Angela Merkel el is fogad.
Katalónia parlamentjének elszakadáspárti többsége törvényt fogadott el a függetlenség folyamatáról és az átmeneti szabályokról. A spanyol egység hívei ezúttal is kivonultak.
Péntek hajnalban a katalán parlament rapid eljárással törvényt fogadott el a tartomány önállósodásának szabályairól és folyamatáról. A törvény az egy napja kiírt elszakadási népszavazás sikere után lépne hatályba.
A jogszabály az önállósodó Katalónia jogi kereteit biztosítaná addig, amíg megválasztják az új, alkotmányozó katalán nemzetgyűlést és elkészítik az új állam alkotmányát. A katalán parlament függetlenségpárti többsége annak ellenére szavazta meg a törvényjavaslatot, hogy a spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordult, amely csütörtök este felfüggesztette a referendumot kiíró rendeletet.
Carles Puigdemont katalán elnök közölte, hogy nem mondanak le a népszavazás megrendezéséről, amelynek kérdése:
„Akarja, hogy Katalónia önálló állam legyen köztársaság formájában?”.
A péntek hajnali szavazást megelőzően a referendumot ellenző pártok képviselői ismét kivonultak az ülésteremből, tiltakozván az ellen, hogy az elszakadási törvényt, ahogy egy nappal korábban a népszavazásról szólót is, expressz módon, néhány óra alatt vitték át a törvényhozáson a függetlenségi pártok. A törvényt előzetes szakértői véleményezés nélkül terjesztették be, nem adva lehetőséget az ellenzéknek a vitára és az érdemi módosításokra sem.
A kiszakadást ellenző pártok, köztük a kormányzó spanyol Néppárt a jogszabályt és az eljárást is alkotmánysértőnek tartják, mert a spanyol alkotmánybíróság egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.
A katalán kormány azzal érvel a referendum mellett, hogy
a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni.
A spanyol kormány viszont azt mondja: a referendum sérti a spanyol nép szuverenitását,
a katalán függetlenségről csak országos szavazás tartható,
amit viszont a katalán vezetés utasított el.
Katalónia három éven belül a második, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazásra készül. Három éve – miután a spanyol alkotmánybíróság megsemmisítette a referendum kiírását – „alternatív népszavazás” néven, egyfajta konzultációnak tekintve mégis megtartották azt, amelynek nyomán Artur Mas akkori katalán elnök és kormánya több tagja ellen perek sora indult. A politikust azóta nem jogerősen két évre eltiltották közhivatal viselésétől, és az állami számvevőszék a népszavazás költségeinek egy részét, 5,1 millió eurót megtéríttetne vele, valamint tíz másik közreműködővel.
A katalán kormány legutóbbi, júliusban készült hivatalos közvélemény-kutatása az elszakadást elutasítók többségét mutatta.
Több ország szerint az emberi jogok megsértésére nem a kapcsolatok felfüggesztése a jó válasz.
Tallinnban az Európai Unió külügyminisztereinek értekezletén Sigmar Gabriel előadta a német álláspontot, amely a csatlakozási tárgyalások megszakítását javasolja Törökországgal. Ezt a korábbi szociáldemokrata javaslatot a kancellárjelöltek vitájában Angela Merkel is elfogadta és támogatásáról biztosította.
2005 óta folynak tárgyalások az EU és Törökország között a csatlakozásró l- nem sok eredménnyel. Most
Németország azt szeretné, ha fel is függesztenék a tárgyalásokat, mivel Erdogan elnök egyre inkább önkényuralmi rendszert vezet be Törökországban.
Finnország, Litvánia és a vendéglátó Észtország külügyminiszterei elismerték, hogy az emberi jogok respektálása terén jelentős visszalépés történt Törökországban, de úgy vélik, hogy erre nem a kapcsolatok felfüggesztése a válasz. Ezzel csak még jobban elidegenítjük Törökországot – hangsúlyozták a három állam diplomatái.
Észtország hadügyminisztere, Sven Mikser pedig arról beszélt, hogy
a török hadsereg fontos szövetséges a NATO-ban, és szerepe a térségben megkerülhetetlen.
Nem sürgős tehát a csatlakozási tárgyalások megszakítása.
A holland diplomácia vezetője szerint meg kell várni a választási eredményeket Németországban, és csak utána lehet dönteni ilyen fontos kérdésben. Jelenleg az a szabály az EU-ban, hogy
minden tagállam egyetértésére szükség van egy ilyen döntésnél.
Miután egyre nehezebb teljes konszenzust elérni, ezért a német diplomácia most arra törekszik, hogy a döntéshozatal a jövőben többségi legyen. Vagyis egy-két állam ne vétózhassa meg a többségi akaratot Brüsszelben.
Az izraeli legfőbb ügyész mérlegeli a vádemelés lehetőségét Szara Netanjahúval, a miniszterelnök feleségével szemben a kormányfői rezidenciával kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságok ügyében. Faina Kirschenbaum egykori belügyminiszterhelyettes vagyonát pedig korrupció miatt zárolták.
Az izraeli közszolgálati rádió szerint csalás, hűtlen kezelés és bizalommal való visszaélés szerepel a lehetséges vádpontok között. Szara Netanjahu a gyanú szerint egyebek közt
hamisan azt jelentette, hogy a rezidencián nincs szakács, és ennek alapján éveken át drága vendéglőkből rendelt ételeket
359 ezer sékel (mintegy 28 millió forint) értékben.
Szara és Benjamin Netanjahu Fotó: Flickr / US Embassy Tel Aviv
A Netanjahu család közleménye a kormányfői rezidencia elbocsátott gondnokát, Meni Naftalit vádolta a szabálytalanságok elkövetésével. Menesztése után Naftali munkajogi pert és
jelentős összegű kártérítést nyert Szara Netanjahu ellen, akit embertelen és megalázó bánásmóddal vádolt.
Közben zárolták a volt belügyminiszter 5,7 millió sékeles vagyonát. Ő arra használta fel kormányzati pozícióját, hogy megvesztegetést csikarjon ki cégektől és szervezetektől – áll a vádiratban, mely a korrupció mellett pénzmosással és adócsalással is vádolja.
Faina Kirschenbaum nem a saját zsebére dolgozott, hanem
elsősorban pártja javára szerzett pénzt.
A szélsőjobboldali Jiszráel Bejténu párt főtitkára is volt, amely most is tagja a kormánykoalíciónak, Avigdor Lieberman hadügyminiszter irányítása alatt áll.
A kormánynak távolról sem ez az egyetlen korrupciós ügye. A német tengeralattjárók ügyében Netanjahu egykori kabinetfőnöke bevallotta a bíróság előtt, hogy pénzt kapott a német Thyssen cég izraeli képviselőjétől.
A vád szerint a németek megvásárolták a döntéshozókat, hogy az ő tengeralattjáróikat vegye meg az izraeli flotta.
Netanjahu miniszterelnök nem szerepel a vádlottak között, de kabinetfőnöke és ügyvédje igen. Az ellenzéki lapok szerint előbb vagy utóbb a kínos korrupciós botrány eléri magát Benjamin Netanjahut is.
125 millió dollár értékű kábítószert csempészett be a Fülöp-szigetekre Paolo Duterte a kínai triádok segítségével – mondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtt a rendszer egyik fő ellenfele. Paolo apja, Rodrigo Duterte elnök véres háborút indított korábban a drogkereskedők ellen.
Antonio Trillanes szenátor egy fényképet mutogatott, mely együtt ábrázolta az elnök fiát egy hírhedt kábítószer-csempésszel. Paolo Duterte eskü alatt mindent tagadott. Készítsünk fotót az elnöki csemete hátáról – javasolta ezután az ellenzéki szenátor arra hivatkozva, hogy egy sárkány van odatetoválva.
Ez pedig a kínai bűnszövetkezet, a triádok jele.
Paolo Duterte megtagadta a kérést és közölte: szóbeszédre nem ad. Paolo Duterte Davao város polgármesterhelyettese. Ebben a városban volt több mint húsz éven át polgármester az apja, akit 2016-ban a Fülöp-szigeteken elnökké válaszottak.
Rögtön háborút indított a kábítószer ellen: a rendőrök felhatalmazást kaptak a fegyverhasználatra. Hivatalos adatok alapján eddig
több mint 3800 embert öltek meg
olyan gyanú alapján, hogy drogkereskedő. A Human Rigths’ Watch szerint a valós szám 7000 körül van.
Sok emberi jogi szervezet bírálta a brutális kampányt és felemelte ellene a szavát a katolikus egyház is, mely igen befolyásos a Fülöp-szigeteken. Duterte elnök nem hátrál:
ha megölnek, miközben a rendőrség felszámol egy drogkereskedő csoportot, akkor az kizárólag a te bajod
– jelentette ki. Aki most kijelentette, hogy lemond, ha a családja bűnösnek bizonyul drogkereskedelemben.
Az elnök fia ugyanis nem egyedül képezi vizsgálat tárgyát ebben a kínos ügyben, de sógora, az elnök veje is érintett. A korábban említett ellenzéki szenátor szerint 2,3 millió dollár van Maneres Carpio, az elnöki vő számláján, mely a kínai triádoktól származik.
Az elnök lánya, Sara Duterte, aki Davao polgármestere, nevetségesnek nevezte a vádat. Amikor a hóhért akasztják – írja az ellenzéki sajtó a Fülöp szigeteken, ahol
az elnök családjának gazdagodása sok szóbeszédre ad okot.
Különösen miután a drogellenes háború mellett a korrupcióellenes harc Duterte elnök kedvenc témája.
Akárhogy alakul is a szenátus vizsgálata, kevesen hisznek abban, hogy Duterte elnök betartaná az ígéretét és önként távozna, ha családtagjai bűnösnek bizonyulnak. Akkor ugyanis el kellene számolni az elnöki család vagyonával, és erre a populista elnök aligha érez elemi vágyat.
Erős, legalább 8,1-es erősségű földrengés volt csütörtök éjjel Mexikó déli részénél, a Csendes-óceánban, a mintegy ezer kilométerre lévő fővárosban is megrázkódtak az épületek – jelentették hírügynökségek. Elrendelték a cunamiriadót. Eddig hat halálos áldozatról tudnak a hatóságok.
Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a Richter-skála szerinti legalább 8,1-es rengés középpontja 123 kilométerrel délnyugatra volt a tengerparti Pijijiapan várostól, 33 kilométeres mélységben. (A kínai földrengéstani intézet 8,2-esnek mérte a földmozgást, 20 kilométeres mélységben.) A rengés közép-európai idő szerint péntek reggel 6 óra 49 perckor (helyi idő szerint éjfél előtt 11 perccel) történt.
Eddig hat halálos áldozatról tudnak a hatóságok.
Három Chiapas szövetségi államban, amelyhez a legközelebb volt a rengés középpontja a Csendes-óceánban. Manuel Valesco kormányzó egy tévének nyilatkozva elmondta, hogy az esetek San Cristóbal de las Casas városban történtek. A három ember között van két nő, akikre rádőlt egy fal. Másik két eset a Chiapastól északra fekvő Tabasco államban történt Arturo Nunez kormányzó bejelentése szerint. Az egyik emberre itt is fal dőlt. A másik áldozat egy csecsemő, aki kórházban halt meg, mert az épületben megszűnt az áramszolgáltatás, emiatt leállt a gyermek életben tartásához szükséges ventillátor.
A szomszédos Guatemalában is erős volt a földrengés hatása, és Jimmy Morales elnök bejelentette, hogy legkevesebb egy ember meghalt.
A Csendes-óceáni Cunamijelző Központ
elrendelte a veszélyes szökőárra vonatkozó riadót.
Egy méter magas víztömeg érte el Mexikó partjait Salina Cruz városnál, amely a Chiapastól nyugatra lévő Oaxaca államban van. Ennél alacsonyabb hullámokat mértek sok más helyen. A cunami keltette egyméteres hullámok zúdulhatnak még Ecuador, Salvador és Guatemala partjaira is a központ szerint. Hawaiit és a Csendes-óceán nyugati vagy déli részét nem fenyegeti cunami.
A spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul a katalán önrendelkezési népszavazás kiírása, illetve a referendum megrendezését szabályozó törvény miatt – jelentette be a spanyol miniszterelnök madridi sajtótájékoztatóján, kormánya csütörtöki rendkívüli ülését követően.
„Ami nem törvényes, az nem demokratikus” – fogalmazott Mariano Rajoy, aki nyilatkozatában többször hangsúlyozta: a katalán referendumot nem fogják megrendezni.
Csakis diplomáciai megoldás lehetséges a koreai válság ügyében- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban, ahol részt vett egy nemzetközi gazdasági fórumon.
Az orosz államfő szerint 2005-ben már nagyon közel álltak a megoldáshoz a koreai válság ügyében, de végülis nem sikerült a hat résztvevőnek egyetértésre jutnia / a két Korea, Kína, Oroszország, az USA és Japán vett részt a tárgyalásokon Pekingben/. Jelenleg
Észak Korea az atombombát nemzetbiztonsági stratégiája kulcs elemének tartja,
ezért hiába fenyegetik újabb szankciókkal, akkor sem fog lemondani róla- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.
A Vlagyivosztoki tanácskozáson a két Korea diplomatái is részt vesznek. Ezért korábban Lavrov külügyminiszter utalt rá, hogy sor kerülhet valamiféle egyeztetésre is a válság ügyében. Vasárnap Észak Korea hidrogénbombát robbantott, és ez minden korábbinál hevesebb reakciókat váltott ki hiszen így egy nukleáris konfliktus valós veszéllyé vált a koreai félszigeten.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
