Kezdőlap Világ Fontos Oldal 46

Fontos

Közeledik Kína és az USA?

Polonius
-
0
Közeledik Kína és az USA?

“Készenállunk az együttműködésre”- üzente Hszi Csin ping elnök az Egyesült Államoknak, ahol a héten Vang Ji külügyminiszter előkészíti az APEC csúcstalálkozót.

Az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezete a jövő hónapban tartja meg csúcsértekezletét, melyen létre jöhet egy újabb csúcstalálkozó Biden és Hszi Csin ping között. A két politikus jól ismeri egymást hiszen alelnök korukban gyakran tárgyaltak az amerikai-kínai kapcsolatokról, amelyek Obama elnök idején még sokkal jobban álltak mint jelenleg. Amint Joe Biden elnök lett, új diplomáciát hirdetett meg – szakítva Henry Kissinger ötven éves külpolitikájával, és stratégiai ellenfélnek jelölte  meg Kínát és Oroszországot. Már Trump elnök is kereskedelmi háborút folytatott Kína ellen, de Biden idejében ez szisztematikus kormányzati erőfeszítéssé vált. A Nobel díjas Krugman professzor a New York Timesban már arra hívta fel a figyelmet, hogy Biden elnök chip politikája szisztematikusan meg akarja fojtani a kínai fejlesztést, hogy ezzel akadályozza Kína világhatalmi terveit.

Washingtonban azt követően kezdték komolyan venni Kína világhatalmi terveit, hogy Hszi Csin ping elnök meghirdette a G2 programot Hangcsouban a G20 konferencián.

Ez lényegében azt jelentette, hogy Peking egyenrangú szerepet kíván játszani a globális politikában és gazdaságban az Egyesült Államokkal. Ezt Washingtonban elutasítják.

Hszi Csin ping fejmosást kapott a veteránoktól

Kínában az a szokás, hogy augusztusban a kormányzati üdülő központban, Pejtahoban összegyűlnek az ország vezetői, akikhez csatlakoznak a kommunista párt veterán káderei is. Hszi Csin ping elnök, aki elődeinél nagyobb hatalmat összpontosít a kezében, kínos meglepetésben részesült: nekitámadtak a veterán vezetők mondván: az ő politikája miatt romlott meg a kapcsolat az Egyesült Államokkal, melyet oly sikeresen alapozott meg Teng Hsziao ping, a kínai reformok atyja.

Hszi Csin ping elnök megszívlelte a kioktatást, és villámgyorsan kirúgta vadonatúj külügyminiszterét, aki a kemény vonalat képviselte az USA-val szemben. Amíg Washingtonban volt nagykövet addig a kutya sem állt szóba vele. A külügyminiszter utolsó dobása az volt, hogy több mint öt órán át tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben, és nem ért el semmit. Eltűnt, majd hamarosan közölték: immár elődje az utóda is. Vang Ji csütörtökön Washingtonba utazik, hogy előkészítse az amerikai-kínai csúcstalálkozót az APEC konferencia keretében.

Hszi Csin ping elnök kirúgta vadonatúj hadügyminiszterét is, aki nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával Szingapúrban noha Lloyd Austin USA védelmi minisztere ezt szorgalmazta. A szerencsétlen kínai hadügyminiszter Hszi Csin ping elnök kemény vonalát követte, és így elérte a végzet. Kína elnöke rájött arra, hogy kemény nacionalista vonala nem hoz eredményt.

Teng Hsziao ping nem véletlenül hangsúlyozta azt, hogy Kínának szépen csendben kell végrehajtania nagy tervét: világhatalmi szerepének visszaállítását.

A kínai kommunista párt veteránjai azt javasolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy térjen vissza nagy elődje útjára, és keresse az együttműködést az USA-val miközben persze céljai változatlanok: Kína éppoly nagyhatalom legyen mint a tizennyolcadik század végén amikor a császár Pekingben visszautasította a brit diplomácia közeledési kísérletét. A visszautasítást követően a tizenkilencedik század és a huszadik első fele a megaláztatások időszakává vált Kína számára. Az országot vaskézzel vezető kommunista párt azt vállalta fel Teng Hsziao ping uralkodásától fogva, hogy Kínát újra világhatalommá teszi.

“Ha az Egyesült Államokat érdekelté tesszük Kína felemelkedésében, akkor nyert ügyünk van!”

– hangsúlyozta Teng Hsziao ping, akinek 1978-ban megkezdett reform politikája sikerrel járt , és nagyhatalommá tette Kínát.

Hszi Csin ping most békejobbot nyújt Joe Bidennek, aki újraválasztásért küzd az Egyesült Államokban miközben két háború finanszírozását kell megszavaztatnia a vonakodó kongresszussal. Ilyen körülmények között egy sikeres amerikai-kínai csúcstalálkozó mindkét elnök számára fontos lehet arról nem is beszélve, hogy a világ is mennyit profitálna az enyhülésből Kína és az USA között.

Meleg orgia miatt lemondott egy püspök Lengyelországban

ki
-
0
Meleg orgia miatt lemondott egy püspök Lengyelországban

Ferenc pápa rögtön el is fogadta Sosnowiecz püspökének lemondását. Az 59 éves Grzegorz Kaszak püspök az ezredfordulón  még a Vatikánban szolgált, ahol a családügyi államtitkárság helyettes vezetője volt.

2009-ben nevezte ki Sosnowiecz püspökének XVI-ik Benedek pápa. Azóta több kínos homoszexuális botrány is jellemezte az egyházmegyét. A biztosítékot legutóbb az csapta ki, hogy az egyházmegye egyik papja meleg orgiát rendezett a lakásán, melyen férfi prostituáltak is részt vettek. Közülük az egyik olyan sok teljesítményfokozó szert vett be, hogy elájult. Erre az egyik prostituált kihívta a mentőket, de a pap házigazda nem akarta beengedni őket. A lengyel sajtó szerint a férfi prostituált élete emiatt veszélybe kerülhetett. Az esetről részletesen beszámolt a Gazeta Wyborcza című ellenzéki liberális lap is, mely természetesen magát a papot is megkérdezte volna, de ő írásban csak annyit közölt, hogy

“nem volt a lakásomban orgia, és nem akadályoztam a mentők munkáját. Az egész nem más mint támadás a lengyel katolikus egyház ellen.”

A papot a püspök felfüggesztette, és ellene egyházi vizsgálat indult. Megfoszthatják papi tisztétől mondván “szégyent hozott az egyházra.”

A katolikus egyház a politikai frontvonalban

A Lengyelországban igen befolyásos római katolikus egyház teljes mértékben együttműködött a hatalmon levő Pis mozgalommal, amely megnyerte ugyan a választást, de nem talál magának partnert, ezért minden bizonnyal az ellenzék alakíthat majd kormányt. A választások során a fiatalok és a nők tömegesen szavaztak a Pis ellen, mert az – a katolikus egyház nyomására – szigorú abortusz törvényt vezetett be Lengyelországban.

Az új parlamenttől a szavazók többsége azt várja, hogy enyhíteni fogja a szigorú abortusz törvényt.

A lengyel katolikus egyház az LMBTQ ügyekben teljes mértékben szembehelyezkedik a változásokkal, ezért az egyház papjainak szexuális botrányai különösen nagy vihart kavarnak Lengyelországban.

Amíg II. János Pál ült Szent Péter trónján (1978-2006) addig a lengyel katolikus egyháznak érthetően nagy befolyása volt a Vatikánban, ez lassan változni kezdett XVI-ik Benedek idején, és fordulat következett be Ferenc pápa trónra lépésével. Az argentin pápa ugyanis jóval kevésbé ellenzi a változásokat mint a lengyel katolikus egyház. Nemcsak LMBTQ ügyekben markánsan eltérő a véleménye a lengyel püspöki karnak és a római pápának, de a migráns kérdésben is. Ferenc pápa, akinek családja bevándorlóként érkezett Argentínába, igen megértő a bevándorlókkal szemben, első pápai útja Lampedusa szigetére vezetett, ahol Olaszország egyik legnagyobb migráns tábora van. A lengyel katolikus egyház – a magyarhoz hasonlóan – saját konzervatív kormányának migránsellenes nézeteit osztja, és nem Ferenc pápa toleráns világképét.

Az új méhnyakrák-kezelési módszer „két évtized legnagyobb előrelépése”

FüHü
-
0
Az új méhnyakrák-kezelési módszer „két évtized legnagyobb előrelépése”

A méhnyakrák kezelésének úttörő új módszere csökkentheti a halálozások és a betegségek kiújulásának arányát – mondták kutatók. Az új módszer, amely egy rövid, intenzív kemoterápiát foglal magában a kemoradiációs kezelés fő kúrája előtt, több mint két évtizede a méhnyakrák kezelésének legjelentősebb előrelépéseként emlegetik.

„A kísérlet várhatóan megváltoztatja a jelenlegi klinikai gyakorlatot… a méhnyakrákban szenvedő nők esetében, amely nem terjedt át a test más részeire” – mondta Samuel Godfrey, a Cancer Research UK kutatási információs vezetője.

(*Kemoradiációs kezelés: A kemoradiáció olyan kemoterápia, amelyet a sugárkezeléssel egyidejűleg végeznek. Kimutatták, hogy ez jobban gátolja a daganatokfejlődését, mint bármelyik kezelés önmagában.)

„A kemoterápia kitörése a meglévő, olcsó gyógyszerekkel is megvalósítható, így gyorsan átültethető a klinikai gyakorlatba.”

A kemoradiációt különböző helyzetekben lehet alkalmazni:

  • Néhány ráktípus fő kezelésére. Ha a tumor kemoradiációval teljesen elmúlik, akkor más kezelésre nincs szükség. De ha marad némi tumor, műtétre lehet szükség.
  • A fő kezelés azok számára, akik túl betegek a műtéthez, vagy nem akarnak műtétet.
  • A műtét után megpróbálják csökkenteni a rák kiújulásának kockázatát. Erre akkor lehet szükség, ha a rák az eltávolított daganat szélén (peremén) található, vagy ha a ráknak olyan egyéb jellemzői vannak, amelyek miatt valószínűbb, hogy visszatér a műtét után.
  • Ha a rák átterjedt a közeli nyirokcsomókra.

Az ESMO orvosi konferenciáján a tudósok elmondták, hogy

az új megközelítés 35 százalékkal csökkentette a halálozás és a betegség kiújulásának kockázatát.

Összesen 500 nő vett részt a kísérletben, akik vagy az új kezelést, vagy a szokásos kemosugárzást kapták. Az új kezelésen átesett nők 80 százaléka öt évvel később élt, és 73 százalékuk nem tapasztalta a betegség kiújulását vagy terjedését.

„Az időzítés a legfontosabb a rák kezelésében” – mondta Iain Foulkes, a Cancer Research UK kutatási és innovációs részlegének ügyvezető igazgatója.

„A méhnyakrák kemosugárkezelésének megkezdése az indukciós kemoterápia egyszerű lépése figyelemre méltó eredményeket hozott ebben a kísérletben.”

Reményét fejezte ki, hogy a rövid indukciós kemoterápiás tanfolyamok stratégiáját gyorsan átveszik a klinikai gyakorlatban. Ez a megközelítés nem korlátozódik kizárólag a méhnyakrák kezelésére.

Dr. Godfrey szerint a kemoterápia rövid szakaszai a fő kezelés előtt hatékonynak bizonyultak más rákos megbetegedések esetén.

„Például a Cancer Research UK által finanszírozott FOxTROT vizsgálat azt találta, hogy a vastagbélrák műtéte előtti kemoterápia kitörése 28 százalékkal csökkentette annak esélyét, hogy két éven belül kiújuljon.

„Számos ráktípus esetében egyre több bizonyíték áll rendelkezésre erre vonatkozóan.”

Ez a növekvő számú bizonyíték a rákkezelési stratégiák új szakaszát hirdetheti meg, a meglévő, olcsó gyógyszerek felhasználásával a különféle ráktípusok eredményeinek javítására. Azonban ennek az új kezelési módszernek a gyakorlati szempontjait és lehetséges mellékhatásait is figyelembe kell venni. Hatékonysága ellenére nem minden méhnyakrákos nő tapasztalja ugyanazokat a jótékony hatásokat, és az olyan lehetséges mellékhatások, mint az émelygés és a hajhullás, elrettentő erejűek lehetnek.

Mivel azonban évente több ezer nőt érint méhnyakrák, ez az áttörés jelentős változást jelenthet a túlélési arányok és a kezelési protokollok általános hatékonyságának javításában.

Szaúd Arábia ex titkosszolgálati főnöke elítélte a Hamászt

ki
-
0
Szaúd Arábia ex titkosszolgálati főnöke elítélte a Hamászt

Turki al Fajszal herceg azok közé a kis számú arab vezetők közé tartozik, aki nyíltan bírálta a Hamász terrorakcióját. Igaz, hogy sietett hozzá tenni: Izrael is felelős azért, hogy idáig fajultak a dolgok, mert semmibe vette a palesztinok érdekeit.

“Nincsenek itt hősök, csak áldozatok“

– hangsúlyozta a szaúdi herceg, aki Houstonban a Rice egyetemen mondott beszédet.

A szaúdi királyi család tagja rámutatott: a Hamász nemcsak a háborús jogot, de a Koránt is megsértette azzal, hogy polgári személyeket mészárolt le Izraelben. A szaúdi herceg, aki hazája nagykövete volt Washingtonban és Londonban, Izraelt is bírálta a gázai övezet bombázásáért, mert “annak is ártatlan nők és gyerekek estek áldozatul.”

Bírálata lényegét a titkosszolgálat ex főnöke az Egyesült Államoknak címezte:

“Hogy lehet azt állítani, hogy a Hamász támadása nem volt kiprovokálva? A palesztin ügyek kezelése az elmúlt háromnegyed évszázadban az micsoda, ha nem provokáció?!”

– tette fel a kérdést Turki herceg.

Élő legenda Turki herceg , aki Oszama bin Ladent az USA figyelmébe ajánlotta

Fejszal király volt az édesapja, akit modernizáló törekvései miatt meggyilkoltak 1975-ben. A legjobb brit és amerikai egyetemeken végzett a szaúdi királyfi: Cambridge, Georgetown, Princeton. Hazatérve a titkosszolgálat vezetője lett, és 24 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Erre az időszakra esett a Szovjetunió Afganisztán elleni agressziója, melyet az USA az iszlamista erők bevetésével akart legyőzni. Szaúd Arábia is küldött iszlamista fegyvereseket Afganisztánba. Vezetőjük Oszama bin Laden volt, akit Turki herceg ajánlott a CIA figyelmébe. A Szovjetunió kivonult Afganisztánból, ahol fokozatosan az iszlamista erők vették át a hatalmat. A tálibokat az USA kérésére a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki. A tálibok fogadták be az Al Kaidát, amely Afganisztánban készítette elő a szeptember 11-i merénylet sorozatot az Egyesült Államokban 2001-ben. Válaszul az USA lerohanta Afganisztánt, ahonnan húsz évvel később – beismerve a teljes kudarcot – kivonult. A tálibok újra hatalomra kerültek Afganisztánban, és jelezték: készek fegyverrel küzdeni a Hamász oldalán. Biden elnök épp az afganisztáni kudarcra utalva óvta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a gázai övezetet megszállásától amikor Jeruzsálemben járt.

A Hamász Irán támogatásával azért időzítette terrortámadását Izrael ellen október elejére, mert küszöbön állt Szaúd Arábia és Izrael megállapodása. A mostani feszült helyzetben erre nem kerülhet sor, de az amerikai diplomácia arra számít, hogy Szaúd Arábia karolja fel a palesztin ügyet a jelenlegi válság elmúltával. Washington Turki herceghez hasonlóan felrója Netanjahu miniszterelnöknek a palesztin kérdés elhanyagolását, és abban bízik, hogy a dúsgazdag Szaúd Arábia segítségével a palesztin területek megfelelő gazdasági lehetőségekhez jutnak, és így mérsékeltebb erők kerülnek vezető pozíciókba Ciszjordániában és a gázai övezetben.

Putyin mérgező titkosszolgálata Párizsban is aktív

Polonius
-
0
Putyin mérgező titkosszolgálata Párizsban is aktív

Marina Ovszjannyikova az orosz televízió egyes csatornáján mutatott fel egy táblát, mellyel tiltakozott Putyin ukrajnai háborúja ellen nem sokkal az orosz támadás megindulása után tavaly márciusban.

Ovszjannyikova eltűnt, majd Franciaországban bukkant fel, ahol rendszeresen tovább bírálta az orosz elnök háborúját Ukrajnában, mely szemmel láthatóan megnyerhetetlen viszont hatalmas áldozatokkal jár.

A szép szőke újságírónő párizsi otthonában rosszul lett, és hívta a mentőket. A kórházban mérgezést állapítottak meg. A kiérkező rendőröknek az orosz újságírónő azt mondta, hogy valószínűleg Putyin titkosszolgálata követte el a mérgezést. Nemrég Moszkvában egy bíróság 8 és féléves börtönbüntetésre ítélte az újságírónőt azon a címen, hogy “rágalmazta az orosz hadsereget.”

Ennek kapcsán Ovszjannyikova elmondta a sajtónak, hogy 17 éves fia, aki Oroszországban maradt, hazaárulónak tartja őt. Oroszországban tavaly hoztak egy olyan törvényt, mely szerint mindenkit maximum 15 évre börtönbe lehet csukni, ha “hamis információkat terjeszt az ukrajnai háborúról.”

Párizsban az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. A riporterek határok nélkül szervezet, mely segített az újságírónőnek Nyugatra szökni a lányával együtt, maximális támogatásáról biztosította Ovszjannyikovát.

Putyin nemzetközi körözési listáján szerepel a neve

Ez nem jó ómen, mert azt a titkosszolgálati ezredest, aki Londonba menekült, és ezért szerepelt a listán  polóniummal mérgezték meg, és ebbe bele is halt. Az angol orvosok sem tudták megmenteni az életét.

Az orosz titkosszolgálat egy másik híres árulója jobban járt: bár őt is és lányát is megpróbálta eltenni láb alól  a katonai hírszerzés Novicsok méreggel, de mindketten megúszták és jelenleg is a brit rendőrség védelmét élvezik. Ovszjannyikova nem állt a francia rendőrség védelme alatt, és valószínűleg nem is kerül oda, mert Macron elnök elrendelte, hogy a rendőrség minden erővel biztosítsa a zsidó intézményeket Franciaországban. Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége, ezért a Hamász terrorakciója után attól lehet tartani, hogy hasonló akciók következnek be Franciaországban is.

Csecsen terrorista késes merénylete

Arras városában egy tanárt megölt és két másik személyt súlyosan megsebesített egy iszlamista késelő – jelentette a France24 portál. Allahu Akbar kiáltással vetette magát a szerencsétlen francia tanárra a csecsen terrorista, aki korábban az iskola tanulója volt. Nem biztos, hogy az akció a Hamász terror támadáshoz köthető, mert három évvel korábban egy ugyancsak csecsen terrorista lefejezett egy tanárt Franciaországban. Azt a csecsen terroristát a francia rendőrök lelőtték.

Putyin elnök két véres hadjáratot folytatott a Csecsenföldön, ahol többezer polgári áldozata volt a hadműveleteknek. Putyin csak úgy tudta pacifikálni a területet, hogy lepaktált egy iszlamista csoport vezérével. Az idősebb Kadirovot vetélytársai felrobbantották. Most fia uralkodik Csecsenföldön, amely úgy működik mint egy iszlám állam. A különbség annyi, hogy az ifjabb Kadirov is hűséget esküdött Putyin elnöknek.

A józan ész dilemmája

FüHü
-
0
A józan ész dilemmája

A háborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal terhelt konfliktusban a gázai kórház elleni kedd esti támadás megosztotta a véleményeket, visszavetette a harcok diplomáciai befejezésének reményét, és elmélyítette a globális aggodalmat a további civil halálesetek kilátásai miatt.

A kora esti robbanás az al-Ahli kórházban 471 embert ölt meg és több mint 300-at megsebesített, mondta a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra a The Washington Postnak. Izrael vitatja a halálos áldozatok számát.

Palesztin és izraeli tisztviselők egymást hibáztatják a robbanásért, amely a háború kezdete óta a leghalálosabb incidens volt a gázai civilek számára, 10 nappal a Hamász október 7-i, Izrael elleni határokon átnyúló támadása után.

Az al-Ahli Kórház Gáza város központjában található, amely a Gázai övezet legnagyobb városa. A kórház tulajdonosa és üzemeltetője a Jeruzsálemi Egyházmegye, az Anglikán Közösség helyi ága, amely a világ egyik legnagyobb keresztény csoportja. A kórház 80 ággyal rendelkezik, rengeteg beteget lát el, köztük havonta 300 műtétet végeznek el.

Eileen Spencer, az egyházmegye amerikai adománygyűjtő ágának vezetője a támadás után azt mondta a The Washington Postnak, hogy ez Gáza egyetlen független, keresztény vezetésű egészségügyi intézménye. Az al-Ahli Kórház átlagosan napi 1.800 dollárt költött csak dízel üzemanyagra, hogy generátorait akár 20 órán keresztül működtesse.

A Hamász Izrael elleni támadásait követően Gáza rendszeres légicsapások alá került. Az Izraeli Védelmi Erők a múlt héten azt mondták, hogy több mint 2.600 célpontra mértek csapást, de mecsetek, lakóépületek, nemzetközi segélyszervezetek irodái és több mint 10 kórház is megrongálódott.

Az izraeli hadsereg a múlt héten több mint egymillió ember evakuálását rendelte el a Gázai övezet északi részén, beleértve Gáza városát is, amit a civilek bántalmazásának elkerülésére irányuló erőfeszítésnek nevezett.

A Hamász elutasította a figyelmeztetéseket, mint „pszichológiai hadviselést”, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak.

Segélyszervezetek bírálták Izrael evakuálási rendeletét, mondván, hogy lehetetlen civilek százezreit, köztük a kórházakban kezelteket is Gáza déli részébe szállítani.

Több száz család, köztük gyermekek, nők és idősek kerestek menedéket a kórházban és környékén a robbanás idején, az elsősegélynyújtók és a segélyszervezetek szerint.

 Palesztin források szerint mi történt?

Helyi idő szerint kedden 18:59 körül robbanás történt a kórház területén. A The Post által ellenőrzött egyik videón egy tárgy hangja örvénylik a levegőben, amelyet robbanás követ, tűzzel és narancssárga füstfelhőkkel, amelyek al-Ahliból származnak. Nem sokkal ezután jelentések terjedtek el egy tömeges áldozatokat követelő eseményről a kórházban, gázai tisztviselők kijelentették, hogy Izrael áll a támadás mögött.

„Izraeli harci repülőgépek bombázták az Al-Ahli arab kórházat (Baptista Kórház) Gáza város központjában, 500 palesztin, köztük gyermekek és nők mártírhalálát okozva,”

– közölte a palesztin külügyminisztérium a közösségi médiában.

„Izrael átlépett minden vörös vonalat,” – mondta Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a kórház elleni támadás „förtelmes háborús bűncselekmény”.
Abbász, aki a ciszjordániai Ramallah városában él, a Fatah tagja, amely régóta a Hamász politikai riválisa. A Hamász szintén Izraelre mutogatott, és a csapást „népirtás bűntettének” nevezte. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium kedden először azt közölte, hogy 500 ember halt meg a támadásban. Másnap a minisztérium 471-re módosította ezt a számot.

Mit mondanak izraeli források, mi történt?

Röviddel azután, hogy a csapásról szóló beszámolók kedden elterjedtek, izraeli katonai tisztviselők kijelentették, hogy kivizsgálják a támadást. Órákon belül

Izrael közölte, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy nem érte találat a kórházat.

Ehelyett azt állították, hogy az egészségügyi létesítményben történt robbanás
a Palesztin Iszlám Dzsihád, egy sikertelen rakétaindításának következménye volt. Az Iszlám Dzsihád szóvivője tagadta azokat az állításokat, hogy a csoport felelős lenne a támadásért, írja a Reuters.

Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a robbanásokat a rosszul elsütött rakéta hajtóanyaga okozta,

„amely nagyobb robbanást okozott, mint maga a rakéta robbanófeje”.

Az izraeli kormány szerint a Palesztin Iszlám Dzsihád rakéták „sorozatát” lőtte ki a kórház elleni támadás idején. Hangfelvételeket is nyilvánosságra hozott egy hangfelvételről,
amely állítása szerint palesztin fegyveresek között zajlott, amelyeken az Iszlám Dzsihád tagjai hangosan kijelentik, hogy ők a felelősek a robbanásért és a tűzszünetről beszéltek.
Hagari részletes videót is bemutatott az izraeli PR-apparátus által korábban közzétett videókon, amelyek a rakéta pályájának különböző szakaszait és az eltalált kórház elrendezését mutatják be.

Drónfelvétel került elő a gázai kórházról és közvetlen környékéről. A videón az látszik, hogy az épületek relatíve épek, inkább a parkoló szenvedett károkat.

A parkolóban ugyanakkor nem látni krátert, ami azt jelenti, hogy a robbanás forrása nem egy IDF rakétatámadás volt.

Hagari szerdán azt mondta, hogy a hírszerzés feltárta, hogy a Hamász megpróbálta a halálos robbanást „globális médiakampánnyá alakítani, hogy elrejtse, mi történt valójában” és „(növelve) az áldozatok számát”.

Mit mondott az Egyesült Államok a támadásról?

Az al-Ahli kórház elleni támadás megelőzte Biden elnök izraeli útját.

Szerdán Izraelbe látogatva Biden azt mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy „az alapján, amit láttam, (a csapás) úgy tűnik, mintha egy másik csoport hajtotta volna végre, nem te”.

Biden azt mondta egy riporternek, hogy látta a Pentagon „adatait”, amelyek arra utalnak, hogy Izrael nem bűnös.

Netanjahu később egy beszédében azt határozottan kijelentette, hogy „meggyőző bizonyítékokat” mutatott Bidennek arra, hogy az Iszlám Dzsihád áll a robbantás mögött,
mielőtt az amerikai elnök Izraelbe indult. Adrienne Watson, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdai nyilatkozatában azt mondta,
hogy

„az amerikai kormány úgy értékeli, hogy Izrael nem volt felelős”

a kórházban történt robbanásért, hivatkozva „a rendelkezésre álló jelentésekre, beleértve a hírszerzési információkat, a rakétatevékenységet, a légi felvételeket, valamint a nyílt forráskódú videókat és képeket az eseményről”.

A nyilatkozat hozzátette, hogy „a robbanás úgy tűnik, hogy egy terrorista csoport által Gázában kilőtt hibás rakéta eredménye – és továbbra is dolgozunk annak megerősítésén,
hogy ez egy meghibásodott PIJ rakéta volt-e.”

A kedd esti képek és videók egy levegőben történő kitörést mutatnak, amelyet másodpercekkel később egy nagy robbanás követ a kórházban.

Egy független forrásból ellenőrzött videón holttestek láthatók a fűben szétszórva az al-Ahli kórház parkolója előtt kedd este. A helyszínről készült más videók férfiakat, nőket és gyerekeket mutattak, néhányat por és vér borított, akiket a közeli al-Shifa kórházba szállítottak. Az al-Ahliról készült szerdai felvételeken látható, hogy a kórház parkolója elsötétült és tele volt kiégett autókkal.

Milyen szélesebb körű hatása lehet a robbanásnak?

Azonnali diplomáciai következményekkel járt, a szomszédos országok Izraelt hibáztatták a támadásért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Twitteren azt írta, hogy „egy nőknek, gyerekeknek és ártatlan civileknek otthont adó kórház eltalálása a legújabb példája annak, hogy Izrael támadásai nélkülözik a legalapvetőbb emberi értékeket”, míg Szaúd-Arábia „az izraeli megszálló erők által elkövetett szörnyű bűncselekménynek” nevezte.

A reakció véget vethet a diplomáciai kapcsolatok melegedésének időszakának Izrael számára az egész régióban.

Biden eredetileg Ammanba utazott volna Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetőivel, hogy megvitassák az izraeli-gázai konfliktust, de a csúcstalálkozót órákkal a kórház elleni támadás után törölték.

Szerdán éjjel nagy tüntetések törtek ki a Közel-Keleten, amelyek nemcsak Izraelt, hanem az Egyesült Államokat is célba vették, és a nyugati nagykövetségek dühös tömegeket vonzottak. Európa számos országában is tüntettek a Hamász mellett.

Az ENSZ képmutató, amiért a gázai status quo visszaállítását követeli

FüHü
-
0
Az ENSZ képmutató, amiért a gázai status quo visszaállítását követeli

A világon egyetlen ország sem engedne be potenciális terroristákat a területére, pénzt utalna át egy terrorszervezet által ellenőrzött entitásnak, és nem látná el azt árammal és vízzel, amelyet gonosz bűncselekményeihez használt fel – jelentette ki Avigdor Liberman pénzügyminiszter. 

Az ENSZ által vezetett nemzetközi közösségben a véres és ördögi pogrom után a normál szolgálatás visszaállítását követelő hangok álszentek. Sajnos ez csupán a szokásos viselkedési minta, amikor Izrael Államról és a létéért folytatott küzdelemről van szó.

Van egy javaslatom az ENSZ-nek, amelynek úgy tűnik, végtelen ideje van az átmenetileg hajléktalanokra, és rohan humanitárius segélyek nyújtására anélkül, hogy olyan mechanizmusokat dolgozna ki, amelyek biztosítják, hogy azt a Hamász hadigépezete ne lopja el a lakosságnak szánt segélyküldeményeket.

Jobban kellene összpontosítaniuk a líbiai Darna városára, amelynek negyedét elpusztították az országot 2023. szeptember 10-én sújtó árvizek, amikor több mint 11 000 ember vesztette életét, körülbelül 10 000 eltűnt, és körülbelül 40 000, akik mindent elvesztettek. Tragédia, amely teljesen feledésbe merült, és ahol az emberek az éhezés határáig jutottak.

Ugyanakkor lehetőség nyílik humanitárius segély nyújtására Szudánnak, ahol 2023 áprilisa óta véres csaták dúlnak a szudáni hadsereg és az RSF milícia között, amelyek megközelítőleg 3000 ember életét követelték, és milliókat kényszerültek elhagyni otthonaikból. Az ENSZ jelentése szerint nőket és gyerekeket mészároltak le, falvakat pedig teljesen elpusztítottak.

Innen Szíriába költözhetnek, amely 2011. március 15. óta egy véres polgárháború kellős közepén zajlik, aminek következtében körülbelül 500 000 halott, több mint 7,6 millió belső menekült és 5,5 millió ember menekült el az országból. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok rehabilitációs munka folyik ott, és sokan létfontosságú humanitárius segítségre szorulnak.

Számtalan példa van a világ minden tájáról olyan népességre, amely segítségre szorul, de én erre a három példára szorítkozom.

Nem félreérthető módon azt akarom mondani az ENSZ-nek és a nemzetközi közösségnek: Elég a képmutatásból.

Mielőtt követeléseket fogalmazna meg Izrael Állammal szemben, segítenie kell azoknak az országoknak, amelyeknek valóban szüksége van rá, és nem az ártatlan civileket lemészároló terrorista szervezetekre, a gázai lakosság többségének teljes támogatásával, történt az izraeliek mészárlása.

Az önök képmutatása ordít, és nyilvánvalóan nem a gázai lakosok iránti valódi aggodalomból fakad.

Ha jótékonykodunk, akkor ez az álláspont a gazdasági és politikai érdekekről szól, valamint az Arab Liga 22 országának és az Iszlám Együttműködési Szervezet 57 tagországának felháborodásától való félelemről szól, amelyek országainak összlakossága másfél milliárd  emberek, és a világ energiaforrásainak 70%-át irányítják.

Ha kevésbé jótékonykodok, ez par excellence antiszemitizmus.

Izrael Állam semmilyen körülmények között nem engedélyezheti humanitárius segélyek behozatalát a Gázai övezetbe mindaddig, amíg a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői nem látogathatják meg és ellenőrizhetik az elhurcoltak állapotát, és nem nyújtanak nekik humanitárius segítséget.

Ez az az ügy, amelyért a nemzetközi közösségnek minden erejével küzdenie kellene.

Az izraeli hírszerzés nyilvánosan felvállalta a Hamász kudarcot

ki
-
0
Az izraeli hírszerzés nyilvánosan felvállalta a Hamász kudarcot

“Az én hibám, és mindazoké, akik a titkosszolgálatoknál az értékelést végzik. Mindannyian abban a hitben éltünk, hogy a Hamász megtanulta a leckét, melyet 2021-ben kapott tőlünk” – mondta a sajtónak Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Cácsi Hanegbi nyilvánvalóan azt a feladatot kapta Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől, hogy “vigye el a balhét” amiért Izraelt meglepetésszerű támadás érte október 7- én. Izraelben tüntetéseken követelik Benjamin Netanjahu lemondását hiszen ő a Védelmi Tanács elnöke vagyis az ő felelőssége az, hogy miképp működik a hírszerzés, amelytől Izrael biztonsága függ.

A hadsereg egyik szóvivője kijelentette: ez volt Izrael szeptember 11-e!

Az USA ugyanígy felkészületlen volt a terrorakció sorozatra, melyet az Al Kaida hajtott végre az Egyesült Államokban. Csakhogy az Egyesült Államokat nem fenyegeti létében egy ilyen tévedés, Izraelt viszont igen. Golda Meir kormánya belebukott abba, hogy nem volt felkészülve a Jom Kippur háborúra ötven évvel ezelőtt. A mai helyzet egészen más: Izraelt nem államok hanem csak egy terrorszervezet támadta meg – igaz persze, hogy

a Hamász hosszú évek óta a politikai hatalmat is birtokolja a Gázai övezetben.

“Ne szálljátok meg a Gázai övezetet!”

Ezt kérte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki rövid közel-keleti körút után visszatért Izraelbe. Blinkent megelőzve Biden elnök is kijelentette: súlyos hiba lenne, ha Izrael lerohanná a Gázai övezetet – ahogy ezt a közvélemény elvárja a zsidó államban. A Hamász pontosan erre a lerohanó hadműveletre számít, és abban reménykedik, hogy annak eredményeképp nagyszabású háború robban ki a Közel Keleten.

Irán már figyelmeztette is Izraelt, hogy amennyiben elfoglalja a Gázai övezetet, akkor ezzel az egész térségben háborút robbanthat ki. Irán befolyása nemcsak a Gázai övezetben erős, de a Hezbollah Libanonban az ő támogatásának köszönheti fegyveres erejét, mellyel Izraelt fenyegeti. Szíriában is erős Irán befolyása, ezért bombázta Izrael a damaszkuszi és az aleppoi repülőteret.

Az USA mindenáron el akarja kerülni a közel-keleti háborút.

Ezért is tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel telefonon Blinken, az amerikai diplomácia vezetője. Washingtonban ugyanis tudják, hogy Iránra csakis Kína gyakorolhat mérséklő befolyást hiszen a szankciókkal sújtott iszlamista állam legfőbb vásárlói a kínaiak. Vang Ji külügyminiszter állítólag meg is ígérte, hogy mérsékelni fogja Irán háborús lendületét, de cserében azt kérte, hogy az USA szembenállása csökkenjen Pekinggel.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok épp a héten egyeztet arról Washingtonban, hogy közös acél-klubot alakítsanak Kína és Oroszország ellen. Ursula von der Leyen mellett részt vesz a tárgyalásokon Josep Borrell is. Az Európai Unió külügyi főképviselője eredetileg nem volt a küldöttség tagja, de az elmúlt héten Pekingben tárgyalt az EU-Kína stratégiai eszmecserén. Ennek alapján a pekingi China Daily azt írta: bízunk  benne, hogy az Európai Unió közvetíteni fog Kína és az Egyesült Államok között.

Igazság palesztin és izraeli módra

FüHü
-
0
Igazság palesztin és izraeli módra

A Hamász palesztin militáns csoport meglepetésszerű, összehangolt támadása Izrael ellen – az évek egyik leghalálosabb és legembertelenebb támadása – újból felhívta a figyelmet egy régi és folyamatos problémára: az izraeli-palesztin konfliktusra, amely évtizedek óta nyomasztja a Közel-Keletet. 

Izraelben a Hamász fegyveresei legalább 1400 embert öltek meg szombat óta az izraeli hatóságok szerint. A palesztin hatóságok szerint az izraeli csapásokban legalább 2780 ember halt meg. Mintegy 199 izraelit tartanak fogva a Gázai övezetben, és Biden elnök azt mondta, hogy a túszok között amerikaiak is vannak. A konfliktus és a bizalmatlanság gyökerei mélyek és összetettek, Izrael állam 1948-as megalakulását megelőzően is fennálltak. Mind a palesztinok, mind az izraeliek sajátjuknak tekintik a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti területet, és a zsidók, a keresztények, és a muszlimok egyaránt szent földjüknek tartják. Az elmúlt hét évtized háborúkat, felkeléseket és időnként a kompromisszum reményét hozták magukkal.

Íme egy 1948 körül kezdődő idővonal, beleértve a legutóbbi erőszakot a Gázai övezetben:

Az Oszmán Birodalom a Közel-Keletnek azt a részét irányította a 16. század elejétől egészen addig, amíg az első világháború után a régió nagy részét a britek birtokolták. Mind az izraeliek, mind a palesztinok az önrendelkezésért és a terület feletti szuverenitásért küzdöttek, és mozgalmakat alakítottak ki ügyeik érdekében. Az I. világháború kezdetekor a nagyhatalmak több ellentmondásos – némelyik egymásnak ellentmondó – diplomáciai erőfeszítése megpróbálta formálni a modern Közel-Kelet térképét, beleértve a palesztin területeket is.

A palesztinok a mekkai emír és az egyiptomi brit főbiztos között 1915 és 1916 között írt levélsorozatra hivatkoznak, amelyet McMahon-Hussein levelezésként ismernek, mint egy független arab állam ígéretét.

1916-ban a Nagy-Britannia és Franciaország között titokban megkötött Sykes-Picot-megállapodás a Közel-Kelet befolyási övezetekre történő felosztását tervezte, és meghatározta, hogy a kérdéses területet nemzetközivé kell tenni.

1917-ben Nagy-Britannia külügyminisztere, Lord Arthur Balfour  kormánya támogatását fejezte ki a „zsidó nép nemzeti otthonának Palesztinában történő létrehozása” mellett Walter Rothschild bárónak, a befolyásos európai zsidó bankárcsalád brit szárnyának vezetőjéhez írt levelében.

Az izraeliek számára ez az ígéret izraeli állam létjogosultságának formális kinyilvánítását jelenti; a palesztinok számára ez volt a kifosztásuk korai jele.

A nyilatkozat azt is megjegyezte, hogy „egyértelműen érthető, hogy semmi olyat nem szabad tenni, ami sértheti a palesztinai nemzsidó közösségek polgári és vallási jogait”,

figyelembe véve a térségben akkoriban túlnyomó többségben lévő arab lakosságra. ( 1850-ben a lakosság körülbelül 90 százaléka, 1914-ben pedig körülbelül 80 százaléka volt muszlim.) A következő évtizedekben nagyarányú zsidó bevándorlás következett, beleértve a náci üldözést és a holokausztot is. Mindkét fél továbbra is érvényesítette államalapítási jogát.

1948: Izrael kikiáltja függetlenségét

A második világháború után, a brit palesztinai mandátum végéhez közeledve, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1947-ben elfogadta a 181. határozatot, amelyben sürgeti a föld felosztását két független államra – egy arab és egy zsidó államra. A határozat szerint a vallásilag jelentős Jeruzsálem különleges nemzetközi igazgatás alá kerül.

A tervet nem hajtják végre, miután az arab fél elutasította azt,

azzal érvelve, hogy az nem kedvező többségi lakosságuknak. A regionális konfliktusban egyre nő az erőszak.

Izrael 1948 májusában kikiáltja függetlenségét. Másnap a palesztin csoportokkal szövetséges arab államok koalíciója megtámadja az izraeli erőket, ami az első a számos arab-izraeli háború közül. Végül Izrael a terület még nagyobb részének ellenőrzése alá kerül – nem számítva Ciszjordániát és a Gázai övezetet. Becslések szerint 700 000 palesztin menekül el vagy űzik el földjéről.

1956. július: A szuezi válság

Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök államosítja a Szuezi-csatornát, a Vörös-tengert és a Földközi-tengert összekötő létfontosságú kereskedelmi útvonalat. Izrael megtámadja Egyiptomot, majd Nagy-Britannia és Franciaország erői követik őket. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió által támogatott békemegállapodás véget vet a harcoknak. De a csatornát elsüllyedt hajók blokkolják, és csak 1957-ben nyitják meg újra.

1967. június: 1967-es háború

1967 júniusában a „hatnapos háborúnak” vagy az 1967-es arab-izraeli háborúnak nevezett háború elhúzódó konfliktusok közepette tör ki, beleértve Egyiptom folyamatos blokádját az Akabai-öbölbe irányuló hajózásra. Izraeli harci gépek csapást mérnek az egyiptomi repülőterekre, az izraeli szárazföldi erők pedig behatolnak a Sínai-félszigetre. Jordánia csatlakozik a harcokhoz Egyiptom mellett, de az izraeli erők előnyben vannak, miután majdnem kiirtották Egyiptom légierejét. Izrael ellenőrzése alá vonja a Gázai övezetet, a Sínai-félszigetet, Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot és a túlnyomórészt palesztin Kelet-Jeruzsálemet. Az arab hadseregek hatalmas veszteségeket szenvednek el.

1973. október: Jom Kippuri háború

Egyiptom és Szíria vezette arab nemzetek koalíciója meglepetésszerű, összehangolt támadást indít Izrael ellen Jom Kippur, a zsidók szent napján. Az arab erők kezdetben teret hódítanak, de visszaszorítja őket egy izraeli ellentámadás, amelyet a szövetségesek, köztük az Egyesült Államok szállítmányai segítettek. Mindkét fél nagy halálos áldozatokat lát.

1978. szeptember: Camp David-egyezmény

Az Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök közötti békemegállapodást, amelyet Camp David-egyezményként ismernek. 1978 szeptemberében Jimmy Carter amerikai elnök közvetítésével jött létre az egyezmény. Ez megalapozza a két ország közötti békemegállapodást a következő évben, beleértve Izrael esetleges kivonulását a Sínai-félszigetről. Ezenkívül meghatározza a palesztin önkormányzati folyamat kereteit Ciszjordániában és Gázában.

A lehetséges palesztin békejavaslatokat megvitatják, de soha nem hajtják végre.

1987. december: Az első intifáda

A palesztin felkelés vagy intifáda nagyrészt spontán összecsapásokat, tiltakozásokat és polgári engedetlenséget hoz az izraeli megszállás ellen Ciszjordániában, Gázában és Izraelben, ami kemény izraeli katonai megszorításokhoz vezet. A zavargások évekig tartanak, mindkét oldalon sokan meghaltak vagy megsérültek.

1993: Oslói megállapodás

Az oslói megállapodásként ismert két paktum közül az elsőt aláírják Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ), amelyek a korábbi ENSZ-határozatokon alapuló békefolyamatot írnak elő, és felvázolják a korlátozott palesztin önrendelkezés kiterjesztését Ciszjordániában és a Gázai övezetben. (1995-ben írnak alá egy további megállapodást.)

A megállapodások létrehozzák a Palesztin Hatóságot, amely a legtöbb adminisztratív ügyet felügyeli ezeken a területeken. A PFSZ-t Izrael és az Egyesült Államok tárgyalópartnerként ismeri el. Megoldatlanok azonban olyan kulcskérdések, mint az izraeli telepek Ciszjordániában és Jeruzsálem státusza, amelyre a palesztinok bármely jövőbeli állam fővárosának tekintenek.

2000: Második intifáda

A második intifáda, vagyis palesztin felkelés azután kezdődik, hogy zavargások törtek ki Ariel Saron jobboldali izraeli politikus (későbbi miniszterelnök) látogatását követően egy jeruzsálemi épületben, amelyet a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is tisztel. Az összecsapások és egyéb erőszakos cselekmények 2005-ig tartanak, mindkét oldalon több százan haltak meg.

2006: A Hamaszt megválasztják Gázában

Izrael 2005-ben kivonja csapatait Gázából. A Hamász palesztin militáns csoport megnyeri a következő évi törvényhozási választásokat, ami politikai feszültségekhez vezet, mivel a mérsékeltebb Fatah párt irányítja Ciszjordániát. Miután a Hamász 2007-ben átvette a Gázai övezetet, Izrael 16 évre szóló blokádot vezet be a kicsi, túlzsúfolt palesztin enklávé ellen, amely 2 millió palesztinnak ad otthont. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Izrael elmélyítette a gázai humanitárius válságot, mivel korlátozza az áruk és emberek területen belüli és onnan kifelé irányuló mozgását. A gázaiak többsége menekülttáborokban él, és az ENSZ-segélyekre támaszkodik.

Ciszjordániát, ahol 3 millió palesztin él – és több mint félmillió zsidó él a nemzetközi jog szerint illegálisnak ítélt telepeken – Izrael megszállta, és katonai igazgatása alá vonta. Számos jogvédő szervezet szerint Izrael palesztinok feletti rezsimje „apartheidnek” minősül.

Egy 2022-es jelentésében az Amnesty International kijelentette, hogy elemzi „Izrael azon szándékát, hogy létrehozza és fenntartsa a palesztinok feletti elnyomás és uralom rendszerét”. többek között A „területi széttagoltság az elkülönítés és ellenőrzés; a föld és ingatlan elidegenítése; valamint a gazdasági és szociális jogok megtagadása” miatt együttesen  a csoport arra a következtetésre jutott: „Ez apartheid.”

2008. december: Izrael megtámadja Gázát

Izrael három hétig tartó támadásokat kezd Gáza ellen, miután palesztin fegyveresek rakétái csapódtak be Izraelbe, amiket Egyiptomból alagutakon szállítanak. Több mint 1110 palesztint és legalább 13 izraelit öltek meg.

2012. november: Izrael megöli a Hamász katonai főnökét

Izrael megölte Ahmed Dzsabarit, a Hamász katonai főnökét. A több mint egy hétig tartó gázai rakéta és izraeli légicsapások legalább 150 palesztint és hat izraelit öltek meg.

2014. nyara: A Hamasz megöl három izraeli tinédzsert

A Hamász fegyveresei megöltek három izraeli tinédzsert, akiket egy ciszjordániai zsidó telep közelében raboltak el, ami miatt izraeli katonai reakciót indítottak. A Hamasz Gázából rakétatámadásokkal válaszol. A hét hetes konfliktusban több mint 2200 palesztin halt meg Gázában, 73 pedig izraeli oldalon.

 2017 december: Az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet fővárosként

A Trump-adminisztráció elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból át kívánja költöztetni, ami felháborodást kelt a palesztinokban.

2018: tüntetések Gázában

Gázában tüntetések zajlanak az Izraellel határos  kerítés mellett. A tüntetők, akik köveket és benzinbombákat dobálnak át a kerítésen. Az izraeli csapatok több mint 170 tüntetőt öltek meg több hónap alatt. Novemberben Izrael titkos rajtaütést hajt végre Gázában.
Legalább hét feltételezett palesztin fegyveres és egy magas rangú izraeli tiszt meghalt. Gázából több száz rakétát lőnek ki Izraelbe.

 2021 május: Az izraeli rendőrség razziát tart az al-Aksza mecsetben

Miután hetekig tartó feszültség Jeruzsálemben az izraeli rendőrség razziát tartott az al-Aksza mecsetben, az iszlám egyik legszentebb helyén, a Hamasz rakéták ezreit lő ki a város felé, ami arra készteti Izraelt, hogy több száz légicsapással válaszoljon. Legalább 2014 óta a leghevesebb harcokban több mint 200-an haltak meg Gázában, és legalább 10-en Izraelben.

2022 tavasz: terrortámadások sorozata Izraelben

A palesztinok izraeliekkel szembeni erőszakhullámai miatt 14 izraeli vesztette életét egy  támadásban március 22. és április 8. között. Válaszul Izrael megszorítja a fegyvereseket és aktivistákat, és elindítja a „Break the Wave” hadműveletet Ciszjordániában, ami miatt 2022 különösen halálos év.

Az izraeli erők 2022-ben 146 palesztint öltek meg Ciszjordániában, ami magasabb, mint bármely más évben, mióta az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben elkezdte a nyilvántartást.

Az izraeli külügyminisztérium szerint a palesztinok abban az évben 29 izraelit öltek meg.

 2022 december: Netanjahu hatodik ciklusra letette a hivatali esküt

Benjamin Netanjahu ismét letette az izraeli miniszterelnöki esküt, miután megnyerte a hatodik mandátumát biztosító választást, és a szélsőjobboldali politikusokból álló,
tömböt erős pozíciókba emelte. Összerakja az izraeli történelem legszélsőjobboldalibb kormányát, amely a kritikusok szerint elkezdte letörni a kétállami megoldás minden kilátását.

Ez egyben a leginkább telepespárti kormány, amelynek egyes tagjai a megszállt palesztin területeken a betelepítési tevékenység kiterjesztését bátorítják.  A telepesek által a kormány által felbátorított palesztin civilek elleni erőszak is megnő.

 2023 január: Izraeli rajtaütés Jeninben

Az izraeli erők lerohanták Dzsenin palesztin városát, és kilenc embert öltek meg egy lövöldözésben. Másnap egy palesztin fegyveres hét embert, köztük gyerekeket ölt meg ima közben egy kelet-jeruzsálemi zsinagógában.

2023 nyara: A megtorló támadások fellángolnak

Izrael májusban meglepetésszerű légicsapásokat intézett a Gázai övezetben, három vezető fegyveres és 10 másik fegyveres életét vesztette, köztük nők és gyerekek – közölték egészségügyi tisztviselők. Ez egy ötnapos erőszakos rohamot idéz elő, amely legalább 33 embert ölt meg Gázában és kettőt Izraelben.

Június 19-én az izraeli erők rajtaütést hajtanak végre Jeninben, és a második intifáda óta először vetettek be helikoptereket Ciszjordániában. Másnap két Hamász fegyveres tüzet nyit egy izraeli telepen lévő hummus étteremben, megölve négy izraelit.

Ezt követően több száz izraeli telepes tombolt palesztin falvakban, otthonokat és autókat gyújtottak fel, és a helyi tisztviselők szerint lövöldöztek a lakosokra. Izrael szintén végrehajtja 2006 óta az első dróncsapást Ciszjordániában, három feltételezett fegyveres halálát okozva.

Júliusban Izrael légi és szárazföldi támadást hajt végre 1000 katonával dróntámadásokkal egy Dzseninben található menekülttábor ellen, 12 ember halálát okozva. A művelet egy „kiterjedt terrorellenes erőfeszítés” kezdetét jelenti, amely az Izraeli Védelmi Erők szerint a végtelenségig folytatódni fog.

2023 október: Izrael azt állítja, hogy „háborúban áll” a Hamász támadása után

Netanjahu október 8-án hivatalosan is hadat üzen a Hamásznak, miután a Hamász fegyveresei egy nappal az 1973-as Jom Kippur-i háború kezdetének 50. évfordulója után történtek.

Az izraeli katonai vezetők szerint az izraeli légierő megkezdi a Hamász gázai célpontjainak támadását, miután a Hamász fegyveresei „beszivárogtak” izraeli területre a Gázai övezetből, többek között siklóernyővel és a tengeren keresztül. Izrael szerint legalább 1400 izraeli vesztette életét a váratlan támadásokban, amelyek során fegyveresek izraeli civilekre vadásztak otthonaikban a határ menti területeken. Izrael légicsapásainak jelentős ellentámadása Gázában több mint 2700 palesztint ölt meg.

Három nappal a harcok után az izraeli parancsnokok azt mondják, hogy megszerezték az ellenőrzést a Gázai övezet körüli határ felett, és jelentős katonai akciókat készítenek elő, hogy „megváltoztassák a valóságot” ott. Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja a közelgő izraeli offenzívát.

Találkozik -e Putyinnal Orbán Pekingben?

ki
-
0
Találkozik -e Putyinnal Orbán Pekingben?

A magyar miniszterelnök újra rálépett az Új Selyemútra: 2017 és 2019 után ismét részt vesz a csúcstalálkozón Pekingben. Csakhogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és azóta lebeszéli minden szövetségesét az Új Selyemútról.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt követően közölte, hogy elhagyja az Új Selyemút programot, hogy Washingtonban tárgyalt Biden elnökkel. Orbán kitart a választása mellett, és elutasítja a hidegháborús amerikai diplomáciát. Csakhogy időközben Putyin megtámadta Ukrajnát, és az USA szinte minden szövetségese kiállt Zelenszkij elnök mellett kivéve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök összefuthat Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Egy ilyen találkozó kicsapná a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben. Orbán-Putyin találkozó nem szerepel a hivatalos programban, de ettől még találkozhatnak Pekingben hiszen mind Oroszország mind Magyarország igen aktív az Új Selyemúton.

Változik-e az amerikai diplomácia a Hamász terrortámadása után?

Blinken külügyminiszter Izraelbe sietett, ahol nemcsak teljes támogatásról biztosította Izraelt, de arra kérte Netanjahu miniszterelnököt, hogy

“a zsidó állam ne bánjon úgy a palesztinokkal ahogy a Hamász terrorista kommandósai a zsidó polgári lakossággal!”

Az Egyesült Államok attól tart, hogy az izraeli-Hamász konfliktus kiterjed az egész Közel Keletre, mert ennek beláthatatlan következményei lennének az egész térségre. Irán a legfőbb bizonytalansági tényező. Kit hívott fel Irán ügyében Blinken amerikai külügyminiszter? Vang Ji kínai külügyminisztert, az egyetlen olyan nagyhatalom képviselőjét, amely képes nyomást gyakorolni Irán vezetésére. Kína Irán legfontosabb gazdasági partnere, az iráni kőolaj és földgáz legfőbb vásárlója. A pekingi diplomácia nemrég tető alá hozta Irán és Szaúd Arábia egyezségét, amely elvben stabilizálhatná a térség békéjét. Pontosan ezt akarta megakadályozni a Hamász terror támadása Izrael ellen. A kínai és a szaúdi flotta nemrég közös hadgyakorlatot tartott. Mind Irán mind Szaúd Arábia bekerült a BRICS együttműködésbe , amelynek vezető hatalma Kína. Ha Peking nyomást gyakorol a béke érdekében , akkor elkerülhetővé válik a háború eszkalációja a Közel Keleten.

Három nagy háborús tűzfészek az USA-nak is sok lenne

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai hadsereg két nagy globális konfliktust tud felvállalni egy időben, de egy harmadik már nem férne bele.

“Két és fél konfliktusra vagyunk felkészülve – hangsúlyozta” – Mark Milley tábornok. Mind Ukrajna mind Izrael támogatása maximális mértékben igénybe veszi az amerikai fegyvergyártást és a Pentagon támogatását. Egy tajvani konfliktus nyilvánvalóan túlságosan is sok lenne az Egyesült Államoknak is. Ezért vállalta a hosszú repülőutat Pekingbe a százéves Kissinger, aki azért lobbizik, hogy Kínát vegyék le az első számú stratégiai ellenfél posztjáról, és állítsák vissza az együttműködést a világ két legnagyobb hatalma között. Yellen pénzügyminiszter ugyanezért lobbizik Washingtonban, mert nem akar amerikai-kínai kereskedelmi háborút.

Blinken külügyminiszter eddig kitartott az eredeti elképzelés mellett: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfelei, de Jake Sullivan nem is oly rég órákon keresztül tárgyalt Vang Ji külügyminiszterrel. A nemzetbiztonsági tanácsadónak jóval több szava van a stratégiai kialakításában mint a külügyminiszternek Washingtonban. Biden elnök ősszel találkozhat Hszi Csin ping elnökkel az APEC csúcson. Biden elnök Jokohamában a G7 csúcson úgy nyilatkozott, hogy megkezdődött az enyhülés az USA – kínai viszonyban. Ha fordulat állna be az amerikai diplomáciában, és a szembenállást felváltaná az együttműködés Kínával, akkor a világgazdaság is jobb helyzetbe kerülne. Ez pedig Biden elnöknek is nagyon fontos, hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik az elnökválasztási kampány, ahol az elnök egyelőre hátrányban van Donald Trumppal szemben. Az USA ex elnöke azzal kérkedik, hogy napok alatt lezárná az ukrajnai háborút, mert közvetlenül tárgyalna Putyin elnökkel, egyidejűleg pedig megállapodna Hszi Csin ping kínai elnökkel is, aki nem is oly rég fogadta Donald Trumpot a Tiltott városban Pekingben, ahova csakis a legfontosabb vendégeket hívják meg a kínaiak.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség