Fontos Archives Page 459 of 487 › Független Hírügynökség

Kelet-Európai fegyverek a Közel-Keleten

FüHü

-

2017-09-14

Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában.

Más egykori szocialista állam fegyver exportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.

A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján

a Bloomberg hírügynökség készített összeállítást Kelet Európa fegyver exportjáról a háborúskodó Közel-Keletre.

A kapcsolatok egyáltalán nem újak hiszen a szovjet időkben kiváló klienseknek számítottak a térség államai közül azok, melyek szemben álltak Amerikával. Csakhogy most a kelet-európai fegyver exportőr államok többsége a NATO tagja. Ukrajna ugyan nem tag, de jelenleg Kijev az USA szövetségese és szembenáll Oroszországgal, amely a térség fő fegyverszállítója, persze csak az Egyesült Államok után.

Donald Trump amerikai elnök, amikor Szaúd Arábiában jár,t csekély 150 milliárd dolláros fegyverüzletben állapodott meg Szalman királlyal. Oroszország éppen most szállít egy egész rakétarendszert a NATO-tag Törökországnak. Az S-400 as rakéta rendszer ára legkevesebb 2,5 milliárd dollár.

Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak.

Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel-Keletre.

Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.

Nőni fog a befektetések átláthatósága

FüHü

-

2017-09-14

0

Európai átvilágítási keretet hoz létre az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre Brüsszel. Egyben megkezdte az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatok részletes elemzését, és a tagállamokkal együtt koordinációs csoportot állít fel.

A többi között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet ma adtak ki Brüsszelben. Mint a FüHü is beszámolt róla, tegnap, az Unió helyzetéről szóló idei éves beszédében Jean-Claude Juncker a többi között kitért a szabadkereskedelem témakörére, s azt mondta:

„nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei, Európának mindig meg kell védenie stratégiai érdekeit.”

Ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Ezért is tett javaslatot az Európai átvilágítási keret létrehozására. A stratégiai területeken ugyanis – mint amilyenek például a kritikus technológiák, az infrastruktúra vagy különleges adatok működtetésével vagy biztosításával kapcsolatos tevékenységek – a külföldi állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló vállalatok általi felvásárlások lehetőséget teremthetnének arra, hogy

harmadik országok az EU technológiai előnyének csökkentésére használják a szóban forgó eszközöket vagy akár veszélyeztessék biztonságunkat vagy közrendünket.

A tervezett mechanizmus

A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmust a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból (beleértve az átláthatósági kötelezettségeket) alkalmazhatják. Akkor aktiválható, ha valamely, egy vagy több tagállamba irányuló konkrét külföldi befektetés hatással lehet egy másik tagállam biztonságára vagy közrendjére. Az átvilágításra olyan esetekben kerülhet sor, amikor a tagállamokban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés uniós érdekű projekteket vagy programokat érint,

a kutatás (Horizont 2020), az űrkutatás (Galileo), a közlekedés (Transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T), az energia (TEN-E) és a távközlés terén zajló projektek és programok tartoznak ebbe a körbe.

A keret a 12 tagállamban már működő nemzeti felülvizsgálati mechanizmusokra épül, és nem érinti az uniós tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy új felülvizsgálati mechanizmusokat fogadjanak el vagy pedig továbbra sem alkalmazzanak ilyen nemzeti mechanizmusokat.

Ami a közvetlen külföldi befektetésre vonatkozó döntéseket illeti,

az európai keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot.

Bármely befektetés-átvilágítás tekintetében továbbra is a tagállamokat illeti az utolsó szó.

Ideiglenes intézkedések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsban képviselt uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk az átvilágításról szóló rendeletjavaslatot (rendes jogalkotási eljárás). Az időveszteség elkerülése érdekében a Bizottság azonban javaslatot tett két kiegészítő intézkedés haladéktalan elfogadására.

Az egyik, hogy a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseivel foglalkozó koordinációs csoportot hoz létre, amelynek hatásköre kiterjed a biztonságot és a közrendet illető stratégiai jellegű ágazatok és eszközök és/vagy a nemzeti, határon átnyúló vagy európai szempontból döntő fontosságú eszközök azonosítására. A csoport a Bizottság elnökletével működik és a tagállamok képviselői alkotják. A csoport kicseréli a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információkat, bevált módszereket és elemzéseket, s megvitat olyan kéréseket, mint például harmadik országok stratégiai felvásárlásokat segítő támogatásai.

A másik kiegészítő javaslata az, hogy a Bizottság 2018 végéig készítsen egy alapos elemzést az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról, azokra a stratégiai ágazatokra (pl. energetika, űrkutatás, közlekedés) és eszközökre (kulcstechnológiák, kritikus infrastruktúra, különleges adatok) összpontosítva, amelyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel.

Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek

FüHü

-

2017-09-14

0

Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek

Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Előző nap beszélt erről Jean-Claude Juncker is.

Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből. További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.

„Az Európai Bizottság álláspontja szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról van szó, s megvannak az eszközeink arra, hogy ezt megszüntessük”

– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.

A biztos arra számít, hogy az újabb tesztek több tucatnyi terméknél mutatnak ki eltéréseket a minőségben és az összetételben, amelyek alapján azután eljárást kell kezdeményezni a gyártókkal, esetleg a forgalmazókkal szemben. Vera Jourová hangsúlyozta: az illetékes nemzeti szerveknek önállóan kell meghatározniuk, hogyan érik el azt, hogy a vitatott termék eltűnjön a piacról vagy javuljon annak minősége.

Az élelmiszerek kettős minőségének problémájára néhány évvel ezelőtt a csehek hívták fel a figyelmet, majd a közelmúltban a visegrádi csoport is közösen lépett fel a probléma megoldása érdekében Brüsszelben. Bár az Európai Bizottság először nem igen kívánt ezzel foglalkozni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében sokak meglepetésére az unió előtt álló feladatok egyikében hozta szóba a kérdést: nem fogadható el, hogy Kelet-Közép-Európában rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – közölte.

A német pénzügyminiszter szerint nem sürgős az euróvezet bővítése

FüHü

-

2017-09-14

0

A német pénzügyminiszter szerint nem sürgős az euróvezet bővítése

Wolfgang Schauble szerint először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, melyet nem kell állandóan leértékelni a versenyképesség érdekében.

Görögország példájára hivatkozva a német pénzügyminiszter, aki az ARD televíziónak nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy a „belépéshez minden tagállamnak először is teljesíteni kell a feltételeket!”

Korábban Jean-Claude Juncker arról beszélt az unió helyzetéről szóló hosszú elemzésében, hogy végülis minden EU tagállamnak be kell lépnie az eurózónába.

Ezzel szemben Schauble német pénzügyminiszter rámutatott: Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbehozzák a saját pénzügyeiket. Különben fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a görög adósságválság.

Macron francia elnök egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát. Ezt Schauble német pénzügyminiszter a leghatározottabban elutasította.

„A közös adósság méreg lenne Európának!”

– hangsúlyozta Európa legerősebb államának pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak. Mindkét állam képtelen arra, hogy csökkentse ezt. Bár az eurozóna alapkövetelménye az, hogy a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 3%-ot, de ezt sem a franciák sem pedig az olaszok nem teljesítik. Németországnak az esze ágában sincsen, hogy átvállalja a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.

Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne. A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, ahol valószínűleg utána is Merkel kancellár alakíthat kormányt. Jelenleg Angela Merkel kancellár álláspontja is az, hogy elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban. Nincsen tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker a brüsszeli bizottság elnöke akar.

„Csak hamu és sötétség marad az Egyesült Államokból”

Föld S. Péter

-

2017-09-14

0

„Csak hamu és sötétség marad az Egyesült Államokból”

„A dzsucse bomba elsüllyeszti Japánt és hamuvá változtatja az Egyesült Államokat!”

Ezzel a fenyegetéssel reagált Észak Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozatára, mely újabb szigorú szankciókkal sújtotta a világot atomháborúval fenyegető világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert.

A dzsucse bomba az a hidrogénbomba, melyet Észak-Korea szeptember 3-án sikeresen kipróbált. Ráadásul olyan kis szerkezetet robbantottak fel, mely belefér egy interkontinentális rakéta robbanófejébe. Korábban egy ilyen interkontinentális rakéta átrepült Japán felett, komoly pánikot okozva a szigetországban.

„Mind a négy japán szigetet elsüllyesztjük!”

– hangzik a fenyegetés Japánnál szemben. Korea 1910 és 1945 között japán gyarmat volt, emiatt igen komoly az ellenszenv a japánok iránt. A dzsucse részben erre is épül: olyan szélsőségesen nacionalista ideológia, mely felhasználja a marxizmus egyes elemeit is.

A rendszer alapítója, Kim Ir Szen találta ki ezt a nemzetiszocialista ideologiát, mely évtizedek óta Észak Korea hivatalos vallása. Jelenleg Kim Ír Szen unokája Kim Dzsongun uralkodik a 24 milliós államban, mely minden erejét önálló nukleáris ütőerő kifejlesztésére fordítja miközben a lakosság többsége nyomorog.

A koreai háború idején /1950-1953/ az amerikai légierő porig rombolta Észak-Koreát. Így az Amerika ellenes nacionalizmus is komoly tömeg támogatásra számíthat. „Csak hamu és sötétség marad az Egyesült Államokból!”- fenyeget Észak Korea. Mely az ENSZ Biztonsági Tanácsát Amerika ügynökeinek nevezi, és a pokolba kívánja. Az ENSZ BT egyhangúan szavazta meg az újabb szankciókat Észak Korea ellen, de

Oroszország és Kína felvizezte az eredeti amerikai határozati javaslatot.

Az USA teljes olaj embargót akart Észak Korea ellen, de ezt a kínaiak nem fogadták el mondván: az ifjú diktátor teljesen kiszámíthatatlan! Ha a falhoz szorítják, akkor lehet, hogy csakugyan megindítja a nukleáris háborút! Annak pedig beláthatatlan következményei lennének a sűrűn lakott térségben. Kína attól tart, hogy háborús helyzetben Észak Koreából menekült áradat indulna el, melyet nehezen tudnának feltartóztatni, hiszen a két államnak több mint 1400 kilométeres közös határa van.

Eldurvul a hamis bombariadók özöne Oroszországban

FüHü

-

2017-09-14

0

Eldurvul a hamis bombariadók özöne Oroszországban

Szinte megszámlálhatatlan az Oroszország-szerte érkező hamis bombariadók száma. A négy napja tartó hullámban tucatnyi városban emberek tízezreit evakuálták, egyedül Moszkvában húszezret. A gyanú szerint nemzetközi virtuális telefonközpontból indítják a hívásokat.

Oroszország több nagyvárosában szerdán is tömeges evakuálást kiváltó hamis bombariadók voltak. A hét végén indult hullám szerdára elérte Moszkvát is.

Hamis bejelentések miatt vasárnap óta Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig tucatnyinál több vidéki településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni.

Az evakuálás több tízezer embert érintett.

Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak.

Moszkvában a TASZSZ hírügynökség szerint szerdán több mint 30 objektumot kellett kiüríteni. Az óvintézkedés több, mint 20 ezer (!) embert érintett több bevásárlóközpontban, köztük a GUM-ban és az AfiMall Cityben, a Kijevi, a Kazanyi és a Kurszki pályaudvaron, három központi fekvésű szállodában, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén, a jogtudományi akadémián és a főváros egyes számú orvosi egyetemén. Az Interfax úgy tudja, hogy

a Vörös térrel kapcsolatban is érkezett bejelentés.

Irkutszkban a nap folyamán mintegy tíz, iskolákban, közlekedési csomópontokon és plázákban elhelyezett bombákra figyelmeztető hamis jelzés futott be. Hasonló hívásokat kaptak a nap folyamán Petropavlovszk-Kamcsatszkijban, Habarovszkban, Tomszkban, Jakutszkban, Csitában, Abakánban, Blagovescsenszkben és Szaratovban is.

A sorozatos bűncselekmények ügyében vizsgálat indult. Az Interfax cseljabinszki hatósági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy megalapozott feltételezés szerint „külföldről szervezett” támadás zajlik.

A TASZSZ hírügynökség kedden úgy értesült, hogy a hívásokat egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával intézték, a RIA Novosztyi pedig az írta, hogy a hatóságok gyanúja szerint Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások.

MTI/FüHü

Szakértő: középutas Juncker-beszéd

FüHü

-

2017-09-14

0

Visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt – mondta a fuhu.hu-nak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Nagy Sándor Gyula szerint a legtöbb vita valószínűleg továbbra is a migráció körül várható. Legérdekesebb az euro- és schengeni zóna integrációjának lehetősége.

Egyik kezével adott, a másikkal nem vett el semmit, középutas, visszafogott értékelő és terveket vázoló beszédet mondott Jean-Claude Juncker – adott gyorsértékelést Nagy Sándor Gyula a fuhu.hu-nak. Úgy látja, hogy a bizottsági elnök az európai integrációt akarja előrelendíteni ott, ahol problémát lát.

A kutató szerint a magyar kormány számára fontos pozitívum, hogy visszaköszöntek számára fontos érvek, például a rosszabb minőségű áruk forgalmazásának tilalma Kelet-Európában, vagy az előrelépés a védelmi unióban – tehát mégis tudunk hatni az Európai Bizottságra.

Egyebekben kevésbé a magyar kormány számára is

valószínűleg a legtöbb vitát a migrációval kapcsolatos tervek fogják kiváltani.

A kutató szerint a folyamat valószínűleg a kötelező betelepítési kvóta felé fog tartani, bár Juncker erről nem beszélt, csak arról, hogy akinek nincs menekültstátusza, az mehet haza.

Nagy Sándor Gyula szerint a legérdekesebb az volt a tervekben, amely a kétsebességes Európa helyett azt célozza, hogy belátható időn belül

mindenki legyen eurózóna- és Schengen-tag.

Eszerint a szerződésben felmentés kapott Dánia (és az éppen kilépő Nagy-Britannia) kivételével minden tag számára kötelező lenne az euró átvétele, és Romániát, Bulgáriát, valamit Horvátországot is rábírják a schengeni feltételek teljesítésére, hogy náluk húzódhasson az EU külső határa.

A magyar kutató szerint azért meg kell várni, milyen részletszabályokat fognak kidolgozni. Ugyanez vonatkozik a közös pénzügyminiszter hatáskörével kapcsolatban is, sok a nyitott kérdés Juncker beszéde után. Nagy Sándor Gyula fontos elképzelésnek gondolja a közös munkaerőpiaci felügyelet létrehozását.

EP: Ki kell vizsgálni az azeri pénzmosodát

FüHü

-

2017-09-13

0

Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.

Az MTI által idézett állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak

törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.

Azt írják, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. Azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve.

Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat

az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Nemrég derült ki, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására.

A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és több európai lap jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakciót leplezett le. Az ügyről a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt.

Az EP képviselői kiemelték, hogy

az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket

és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.

Azt is szeretnék, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket ellenük. Magnyitszkijt azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval. Rejtélyes körülmények között halt meg egy orosz börtönben.

Nem megy el az ENSZ-közgyűlésre a Nobel-díjas vezető

FüHü

-

2017-09-13

0

Nem megy el az ENSZ-közgyűlésre a Nobel-díjas vezető

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán, közölte a szóvivője. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

Már 370 ezer rohingja menekült el Mianmarból az elmúlt három hétben a szomszédos Bangladesbe, miután

a hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,

hogy megtorolja a rohingja muszlim szélsőségesek támadásait rendőrőrsök és egy katonai laktanya ellen. Már több mint ezren haltak meg az erőszak miatt.

Aung Szan Szú Kji hivatalosan állami tanácsadó Mianmarban, gyakorlatilag a miniszterelnöki teendőket látja el. Szóvivője most azt jelentette be, hogy kihagyja az ENSZ-közgyűlés ülésszakát, hogy belpolitikai biztonsági kérdésekkel foglalkozzon. Azt mondta,

„arra összpontosít, hogy lecsendesítse a helyzetet.”

Szerinte egyesek lázadásokat szítanak számos területen, és „készülő terrortámadásokról hallani”.

A rohingják a világ egyik legüldözöttebb kisebbségének számítanak. Mianmarban gyakorlatilag nincsenek jogaik. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt mondta, számos jelentés és műholdfelvétel tanúskodik arról, hogy

a biztonsági erők és a helyi milíciák rohingja falvakat égettek fel,

de önkényes gyilkosságokról és a menekülő civilek lövetéséről is érkeztek beszámolók.

Bolgár náci miniszterek is befolyásolhatják az EU sorsát

FüHü

-

2017-09-13

0

Bolgár náci miniszterek is befolyásolhatják az EU sorsát

„Vad majmok”- így nevezte a roma kisebbség tagjait Valerij Szimeonov miniszterelnök-helyettes, aki igen rossz véleménnyel van a Balkán nem szláv népeiről is. Hamarosan Bulgária lesz az EU soros elnöke.

Migránsokra egyáltalán nem tart igényt: „ezek a tanulatlan emberek csak károsan befolyásolnák Európát” – nyilatkozta a BBC-nek az Egyesült Hazafiak Párt vezére, Valerij Szimeonov. Aki nemsokára hallathatja a szavát Brüsszelben is, mivel Bulgária tölti be a soros elnök tisztségét januártól egy félévig. A Politico épp ezért készített összeállítást Bulgária szélsőjobboldali szervezetéről, amely

négy minisztert is ad a kormányba

az EU legszegényebb államában.

Amikor a mérsékelten jobboldali kormánypárt bevette a koalícióba a szélsőjobb fajgyűlölő erőit, akkor az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője (ide tartozik a bolgár kormány vezető ereje) kijelentette:

ezzel a szervezettel nem szabad együtt kormányozni.

Csakhogy könnyű ezt Brüsszelben kijelenteni, de Bojko Boriszov miniszterelnöknek nincsen többsége a törvényhozásban. Ezért négy tárcát is adott nekik: például a hadügyminiszter is közülük kerül ki, pedig Kraszimir Karakcsanov, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, gyakran nyilatkozik negatívan a többi balkáni népről.

Ő is szerepet kaphat Brüsszelben, amíg Bulgária lesz az EU soros elnöke. A környezetvédelmi tárca élén is egy „bolgár hazafi” áll, aki

tagadja, hogy a klímaváltozáshoz bármi köze is lenne az emberi tevékenységnek.

Ez megfelel Donald Trump nézeteinek, aki erre hivatkozva vitte ki az USA-t a nemzetközi klímaegyezményből, de az EU véleménye egészen más. Az európaiak maximális mértékben kitartanak a párizsi klímaegyezmény mellett.

A bolgár náci szervezet adja a gazdasági minisztert is a kormányban. Európa legszegényebb állama aligha szólhat bele komolyan az ügyekbe, de jól mutatja:

a szélsőjobboldali retorika egyik fő bázisa a szegénység és a frusztráció,

valamint az ellenérzés a gazdagabb és sikeresebb tagállamokkal szemben. Úgyhogy nem lesz könnyű dolga az Európai Bizottságnak amikor a soros náci minisztereivel kell együttműködnie januártól.

Fontos

Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában.

Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak.

harmadik országok az EU technológiai előnyének csökkentésére használják a szóban forgó eszközöket vagy akár veszélyeztessék biztonságunkat vagy közrendünket.

A tervezett mechanizmus

a kutatás (Horizont 2020), az űrkutatás (Galileo), a közlekedés (Transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T), az energia (TEN-E) és a távközlés terén zajló projektek és programok tartoznak ebbe a körbe.

az európai keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot.

Ideiglenes intézkedések

Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Előző nap beszélt erről Jean-Claude Juncker is.

Wolfgang Schauble szerint először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, melyet nem kell állandóan leértékelni a versenyképesség érdekében.

„A dzsucse bomba elsüllyeszti Japánt és hamuvá változtatja az Egyesült Államokat!”

Oroszország és Kína felvizezte az eredeti amerikai határozati javaslatot.

Szinte megszámlálhatatlan az Oroszország-szerte érkező hamis bombariadók száma. A négy napja tartó hullámban tucatnyi városban emberek tízezreit evakuálták, egyedül Moszkvában húszezret. A gyanú szerint nemzetközi virtuális telefonközpontból indítják a hívásokat.

Az evakuálás több tízezer embert érintett.

a Vörös térrel kapcsolatban is érkezett bejelentés.

valószínűleg a legtöbb vitát a migrációval kapcsolatos tervek fogják kiváltani.

mindenki legyen eurózóna- és Schengen-tag.

Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.

törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.

Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat

A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.

az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán, közölte a szóvivője. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

a hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,

a biztonsági erők és a helyi milíciák rohingja falvakat égettek fel,

„Vad majmok”- így nevezte a roma kisebbség tagjait Valerij Szimeonov miniszterelnök-helyettes, aki igen rossz véleménnyel van a Balkán nem szláv népeiről is. Hamarosan Bulgária lesz az EU soros elnöke.

négy minisztert is ad a kormányba

tagadja, hogy a klímaváltozáshoz bármi köze is lenne az emberi tevékenységnek.

a szélsőjobboldali retorika egyik fő bázisa a szegénység és a frusztráció,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA