Az Észak-Korea körül kialakult válság politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezésének kizárólagosságát hangsúlyozta, s a közvetlen párbeszéd felújítását sürgette Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök.
A két vezető a Kreml sajtószolgálata szerint telefonon beszélt egymással. Az erről kiadott közlemény szerint Putyin és Macron egyetértett abban, hogy megengedhetetlen a feszültség további fokozódása a Koreai-félszigeten, ami jóvátehetetlen következményekkel járhat – olvasható az MTI moszkvai tudósításában.
Mint a Fühü is beszámolt róla, Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott.
Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
Szíriáról is tárgyaltak
Szíria ügyében Putyin és Macron hangsúlyozta a politikai rendezés előmozdításának szükségességét, és kifejezték készségüket a kétoldalú egyeztetésre, egyebek között a genfi folyamat és az ENSZ keretében.
Macron a francia kezdeményezés mellett érvelt: Párizs kapcsolattartó csoportot állítana fel a szíriai rendezés érdekében; ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és más államokból állna.
Putyin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség „konszolidálja erőfeszítéseit” annak érdekében, hogy „véglegesen likvidálják a terrorizmus tűzfészkét Szíriában”.
Molotov koktélt dobtak a Zsidó Szövetség egyik házára az orosz fővárosban. Senki nem sérült meg, de a kár jelentős.
Borisz Gorin a szervezet sajtótitkára elmondta: két Molotov-koktél maradványait találták meg az épületben. A rendőrség azt ígérte, hogy alaposan kivizsgálják az ügyet.
a biztonsági kamera felvétele
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég Szocsiban találkozott Putyin orosz elnökkel. Bár elsősorban a közel-keleti problémákat vitatták meg, de
szóba került az antiszemitizmus is.
Putyin elnök hangsúlyozta: mindenképp megvédik a zsidó polgárokat, de az Oroszország területén működő fanatikus dzsihádisták szívesen választanak zsidó célpontokat.
Oroszországban jelentős muszlim kisebbség él. A döntő többségük elutasítja a terrorizmust, de Dagesztánban és Csecsenföldön az iszlamista szervezetek számíthatnak a lakosság egy részének csendes támogatására. A csecsen terroristák egy időben célbavették Moszkvát is, de
brutálisan leszámoltak velük.
Jelenleg Csecsenföldön Ramzan Kadirov az úr, akinek családja egykor Moszkva ellen harcolt, de ma Putyin hűséges szövetségese.
Oroszországban élt egykor a világ legnagyobb zsidó közössége. A cár birodalmában született Izrael alapító atyáinak jelentős része. A Szovjetunió bukása után hatalmas aliya alakult ki: ma Izraelben az orosz zsidók jelentős gazdasági és politikai hatalmat képviselnek. Izrael jelenlegi hadügyminisztere, a szélsőjobboldali Avigdor Lieberman is a Szovjetunióban született.
Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot fogadott el az európai politikai pártokról és alapítványokról szóló rendelet módosításáról. Jean-Claude Juncker az Unió helyzetéről szóló beszédében ismertetett Demokrácia javaslatcsomagjában vetítette előre a politikai pártok finanszírozásának reformját.
„Az európai pártoknak forrásokat kell biztosítanunk annak érdekében, hogy jobban megszervezhessék magukat” – mondta Jean-Claude Juncker . Az Európai Bizottság e kötelezettségvállalás előmozdítása érdekében fogadott el jogalkotási javaslatot az európai politikai pártokról és alapítványokról szóló rendelet módosításáról.
A javasolt módosítások az átláthatóság növelését célozzák, hogy az emberek tudják, hogy kire szavaznak, növekedjen a demokratikus legitimáció és erősödjön a végrehajtás, hogy fel lehessen lépni a visszalépések ellen és vissza lehessen fizettetni a finanszírozást – áll egyebek között a Bizottság közleményében.
Ezeket a javaslatokat a 2019-es európai választások előtt el kell fogadni és hatályba kell léptetni.
Az európai politikai pártok és alapítványok javasolt reformja választ ad az Európai Parlament ismételt, az európai adófizetők pénzével való visszaélésekhez vezető kiskapuk bezárására vonatkozó követeléseire.
Bizonyos esetekben ugyanazon nemzeti pártok egyes tagjai különféle európai pártok létrehozását támogatják.
Emellett az európai politikai pártok számára rendelkezésre álló uniós finanszírozás jelenlegi elosztási módja nem kellően arányos az európai választások során elért képviseleti eredménnyel. Végül, de nem utolsósorban, a pártok nehezen tudnak eleget tenni az ilyen finanszírozás feltételéül szolgáló társfinanszírozási követelménynek.
A Bizottság javaslata szorosabb kapcsolatot teremt a tényleges képviselet és a finanszírozás között azáltal, hogy a ténylegesen kapott szavazatok alapján járó finanszírozás arányát 85 %-ról 95 %-ra emeli. A jelenlegi rendszer szerint a finanszírozás 15 %-a az összes párt között oszlik el, függetlenül attól, hogy ténylegesen hány szavazót képviselnek.
A javasolt lépések
Az átláthatóságot növeli, hogy a nemzeti pártok számára előírja: a honlapjukon egyértelműen tüntessék fel annak az európai pártnak a logóját és politikai programját, amelynek tagjai. A pártok képviselői közötti nemi arányt is fel kell majd tüntetni.
Ezen túlmenően a javasolt reform
bezárja azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik a pártok számára, hogy visszaéljenek a rendszerrel
azáltal, hogy több európai szervezetet hoznak létre, amelyek mindegyike jogosult extra finanszírozásra.
Következő lépések: A Bizottság által bemutatott jogalkotási javaslatot rendes jogalkotási eljárás során el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ahhoz, hogy azok hatályba lépjenek.
Az európai politikai pártok és támogatásuk
A bizonyos feltételeknek eleget tevő politikai pártok és alapítványok lehetőséget kapnak arra, hogy európai szinten történő bejegyzés révén európai jogi személyekké váljanak, ezáltal növelve esélyüket az európai pénzügyi támogatáshoz való hozzáférésre. E feltételek közé tartozik a megfelelően nagy számú tagállamban való képviselet, valamint az EU alapértékeinek tiszteletben tartása mind programjukban, mind tevékenységük során.
Az európai szintű politikai pártok finanszírozása működési támogatás formájában valósul meg. Ez a pártok támogatható kiadásainak ma még legfeljebb 85%-át fedezheti, míg a fennmaradó részt saját forrásokból, például tagsági díjakból és adományokból kell fedezni.
A támogatás felhasználható a pártok politikai programjában szereplő célkitűzésekhez, például az alábbiakhoz közvetlenül kapcsolódó kiadások fedezésére:
– értekezletek és konferenciák,
– kiadványok, tanulmányok és reklámok,
– igazgatási, személyzeti és útiköltségek,
– az európai választásokkal kapcsolatos kampányok kiadásai.
A támogatás nem használható fel többek között a következő kiadások fedezésére:
– a népszavazásokkal és választásokkal kapcsolatos kampányok kiadásai (az európai -választások kivételével),
– a nemzeti pártok, választási jelöltek, valamint a nemzeti és európai szintű politikai alapítványok közvetlen vagy közvetett finanszírozása,
Főleg a fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt terjed az éhezés a világban. Már 815 millió embert érint, köztük sok gyereket. Vagyis minden 9. ember éhezik.
Mintegy 155 millió öt év alatti gyerek alacsony növésű, 52 milliónak a testsúlya nem éri el a korosztályának megfelelő szintet, olvasható Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete a világon 2017 kiadványban. Mindeközben 41 millió gyerek túlsúlyos, ahogy sok felnőtt is. A vérszegénység leginkább nőknél gyakori probléma. A már említett okok mellett mindezekben az életmódbeli változások is közrejátszanak.
A jelentést közösen készítette a UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja), a WHO (Egészségügyi Világszervezet), a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete), az IFAD (Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap) és a WFP (Világélelmezési Program).
„Az elmúlt évtizedben a fegyveres összetűzések száma drámaian megemelkedett, ezek egyúttal sokkal komplexebbek is lettek”,
olvasható a közös előszóban, amelyben azt is írják, hogy az éhező és alultáplált gyerekek aránya a konfliktuszónákban a legmagasabb.
Éhínség tört ki Dél-Szudánban 2017 év elején és magas a valószínűsége, hogy újra megjelenik ott vagy máshol Afrikában,
például Nigériában, Szomáliában vagy Jemenben.
De sok más helyen, ahol egyébként béke van, a klímaváltozás és a gazdasági növekedés megtorpanása járult hozzá az élelmezési és táplálkozási helyzet romlásához.
Néhány éve Kenya Turkana régióját szárazság miatt sújtotta éhínség Fotó: MTI/EPA/Kurokava Daj
A 815 millió éhező közül
520 millió Ázsiában (a lakosság 11,7 %-a)
243 millió Afrikában (a lakosság 20 %-a)
42 millió Latin-Amerikában és a Karibi-térségben (a lakosság 6,6 %-a) van.
Vagyis
Afrikában minden ötödik ember éhezik.
155 millió öt év alatti gyerek magasságát tekintve elmaradt a fejlődésben, közülük 122 millióan háborús területeken élnek. 52 millió gyerek testsúlyát tekintve maradt el a fejlődésben.
Ezzel szemben a világon a felnőtt lakosság 13%-a, vagyis
641 millió ember túlsúlyos.
Mellettük 41 millió gyerek is túlsúlyos.
Komoly probléma a vérszegénység a szülőképes korú nők körében: ez 613 millió nőt érint, ami a teljes csoport 33 %-a.
A jelentés szerint
a 815 millió éhező emberből 489 millióan élnek konfliktuszónákban.
Az éhezés előfordulása a háború sújtotta országokban 1,4-4,4 %-kal magasabb, mint máshol. Ha emellett intézményi és időjárási instabilitás is jelentkezik, ez a szám 11-18 %-ra is nőhet.
Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon tárgyalt Szíriáról, ahol az oroszok az Aszad-rezsimet, míg az amerikaiak a mérsékelt lázadókat támogatják.
Az amerikai fél kezdeményezte a megbeszélést, mert kiváncsi volt arra: miben is állapodott meg Oroszország, Törökország és Irán Szíriáról. Moszkvai tájékoztatás szerint a megállapodás arról szól, hogy
olyan fegyvermentes zónákat alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a civil lakosság visszaköltözését és a normális élet újrakezdését.
Törökország, Oroszország és Irán rendszeresen egyezteti az elképzeléseit Szíriáról. Utóbbi kettő egyértelműen a rezsimet támogatja, a törökök viszont inkább az ellenfelekkel szimpatizáltak (leszámítva persze a kurdokat).
Erdogan elnök azonban közeledett Oroszországhoz azt követően, hogy a tavalyi sikertelen puccskísérlet során az Egyesült Államokat vádolta meg a kísérlet támogatásával. Azóta
Törökország, Oroszország és Irán haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetik az elképzeléseiket Szíriáról.
A Hezbollah síita milícia (amely sok országban rajta van a terrorszervezetek listáján, és amelyet szintén Irán támogat) vezetője nemrégiben találkozott Aszaddal Damaszkuszban és utána kijelentette: „megnyertük a háborút”.
Aszad hadserege valóban nyerésre áll a hatodik éve tartó háborúban, amely épp azért robbant ki, hogy megbuktassák a diktátort.
22 ember sebesült meg pénteken délelőtt Londonban, amikor egy magára hagyott csomag felrobbant a Parsons Green metrómegállónál. A Scotland Yard terrortámadásnak minősítette az esetet. Az idén ez volt az ötödik terrorcselekmény Nagy-Britanniában. Magyar sérültről nem tudni.
A BBC szerint a rendőrök egyelőre vizsgálják, hogy mi történhetett. A Twitteren megjelent fotók szerint egy bevásárlótáskában robbant fel egy fehér vödör. A Reuters jelentése szerint egy házilag barkácsolt bomba robbant fel.
A Guardian több sérültről ír, a Reuters szerint 22 ember került kórházba. A Metró szerint néhány ember arca megégett. A metrókocsi füsttel telt meg, több ember pánikba esett.
A COBRA is tanácskozott
Nem változik a nagy-britanniai terrorkészültség szintje – mondta a brit miniszterelnök. Theresa May előzőleg a brit kormány válsághelyzeti tanácskozótestülete, a COBRA ülésén elnökölt. Az ülés után elmondta: a Nagy-Britanniában érvényes riasztási készültség a második legmagasabb szinten marad, amely súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint változatlanul jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre – tudósított Londonból az MTI.
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.
Katonára támadt egy késes férfi Párizs központjában reggel fél hét körül – közölte a helyi rendőrség. Az ügyben a terrorelhárítás nyomoz.
A katona – aki az Őrszem (Sentinelle) nevű terrorellenes művelet keretében járőrözött a Chatelet metrómegállónál – gyorsan lefegyverezte támadóját, így senki nem sebesült meg.
Az MTI szerint kiderült, hogy a támadó „Allahhal kapcsolatban mondott valamit”, amikor a katonára vetette magát.
Hivatalos források szerint a férfinak korábban nem volt dolga a rendőrséggel, nem állt megfigyelés alatt. A BFM TV szerint ugyanakkor szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, miután 2008-ban
tagja volt egy egyesületnek, amely kapcsolatban állt radikális iszlamista körökkel,
azóta viszont semmilyen új adatot nem regisztráltak vele kapcsolatban. A hatóságok nem tekintették radikálisnak, nem állt megfigyelés alatt.
A kihallgatásán a nyomozóknak a támadó azt mondta, hogy gyógyszereket szed.
Florence Parly védelmi miniszter azt mondta: „A támadót ártalmatlanították, ez a bizonyítéka az Őrszem védelmi műveletben szolgálatot teljesítő katonák professzionalizmusának és hatékonyságának”. Azt is mondta:
„Nem tudunk többet a letartóztatott támadó indítékairól”.
A miniszter este jelentette be, hogy a rendkívüli állapot november 1-jei kivezetése után továbbra is 7 ezer, válsághelyzetben pedig 10 ezer katona fogja segíteni a rendőrök munkáját a köztereken. A mozgásukat azonban a sorozatos támadások miatt átszervezi a hadsereg.
A Chatelet metrómegálló Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
„Ez az újabb támadás teljesen indokolja azt, amit tenni szeretnénk, még kiszámíthatatlanabbá és láthatatlanabbá tenni ezt a biztosítást” – mondta.
A kormány elképzelése szerint
az Őrszem művelet katonái mostantól „rugalmasabb” módon vesznek részt a terrorkészültségben,
a kiemelt védelmet élvező épületek, intézmények, helyszínek biztosításakor nem mindig ugyanazokon a helyeken fognak posztolni és járőrözni.
Franciaországban idén hetedik alkalommal támadtak rá a terrofenyegettség miatt az utcán szolgálatot teljesítő katonákra. Legutóbb augusztus 9-én kocsival hajtott egy férfi hat járőröző katona közé a Párizshoz közeli Levallois-Perret-ben.
Pár nappal ezelőtt Szijjártó Péter és Bert Koenders holland külügyminiszter egy közös találkozó során megegyeztek arról, hogy véget vetnek a Gajus Scheltema egykori holland nagykövet interjúja által keltett diplomáciai viszálynak. De vajon valóban így lesz? Vagy jövőben bármikor ismét fellángolhat a vita a két ország között? A kérdésre alighanem egy másik ország példája adhatja meg a választ, amely idén Hollandiával szintén komoly diplomáciai bonyodalomba keveredett: Törökország.
Kétségtelen, hogy az elmúlt hónapokban a magyar diplomácia inkább kudarcokról számolhat be, mintsem komoly eredményekről. Budapestnek több nyugat-európai országgal is megromlott a kapcsolata, mint Ausztriával, Franciaországgal, Hollandiával és Németországgal. Az elmúlt egy hónapban pedig a Magyarországgal szomszédos államokkal sikerült összerúgni a port: Romániával a marosvásárhelyi gimnázium bezáratása, Horvátországgal Hernádi Zsolt Mol igazgató ellen kiadott elfogatóparancs, valamint legutóbb Ukrajnával az új nyelvtörvény miatt.
Csakhogy ezzel párhuzamosan a holland külpolitika számára sem éppen a siker évének számít a 2017-es esztendő, és elsősorban nem amiatt, mert Magyarország ügyvivői szintre redukálta a diplomáciai kapcsolatokat az országgal. Hanem azért, mert az év elején egy rendkívül súlyos és az elmúlt években soha nem látott diplomáciai vitája alakult ki Törökországgal.
Kétséges referendum
A két ország közötti viszály azzal vette kezdetét, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök népszavazást hirdetett meg 2017 április 17-re. A referendumon tétje az volt, hogy Törökországból, amely addig hivatalosan egy parlamentáris demokrácia volt, egy erős prezidenciális rendszert csinálnak. Ez a török gyakorlatban azt jelentette, hogy megszüntették a kormányfői tisztséget, és lényegében a török elnök döntött minden fontos kérdésről, a törvényhozás megkérdezése nélkül.
Recep Tayyip Erdoğan. A kép forrása: Wikimedia
Erdoğan számára ez a népszavazást az előremenekülést jelentette: a török elnök népszerűségében 2016 elején látványos visszaesés következett be. Egy sikeres referendummal nemcsak növelte volna a támogatottságát, hanem sokkal könnyebben folytathatta volna azokat a tisztogatásokat, amelyek 2016. július 14-i puccskísérlet után zajlottak a török politikában, államirányításban, hadseregben és az oktatásban.
Csakhogy az előzetes közvélemény-kutatások és a szakmai elemzések a Törökországot irányító Igazság és Fejlődés Párt (AKP) számára kellemetlen dologra hívták fel a figyelmet. A törökök többsége eléggé passzívan áll a népszavazás kérdéséhez, miközben a felmérések szerint igenek és a nemet aránya nagyjából egyenlő volt. Ankara egyáltalán nem akart kockáztatni és ezért taktikát váltott: nem a törökországi ellenzékieket vagy szekulárisokat akarta meggyőzni a választásokon való részvételről, hanem az országon kívül, főleg Nyugat-Európában élő kettős állampolgárságú törököket.
Elfuserált kampány
Ezért a török kormány energiát és pénzt nem kímélve vett részt egy külföldi kampány megszervezésében. Az interneten és sajtóban csak úgy ömlöttek az „igenre” felszólító hirdetések és véleménycikkek, miközben nem egy prominens török miniszter tervezett olyan körutat, amelyen nyíltan az Erdoğan melletti voksok leadására szólíthattak fel. Hollandia ezen a téren szintén nem volt kivétel, mert közel félmillió holland-török kettős állampolgár él az országban és az AKP szempontjából minden szavazatra szükségük volt.
Épp ezért Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert Hollandiába küldték, aki a hollandiai törökök központi városának számító Rotterdamban készült beszédet tartani, ahol egyes becslések szerint 400 000 török hallgatóság várta volna. Csakhogy váratlan esemény történt: a török külügyminiszter gépének március 11-ig nem adtak leszállítási engedélyt és így vissza kellett fordulnia. A török diplomácia döbbent állt az eset előtt. Elutasították a hivatalos holland álláspontot, miszerint a március 15-i hollandiai választások miatt tagadták volna meg a török külügyminiszter belépését, mert Çavuşoğlu fellépése a Geert Wilders vezette bevándorlásellenes populista Holland Szabadságpárt megerősödését hozta volna magával.
Azonban nem sokkal később egy újabb incidens történ: még ugyanazon a napon egy újabb diplomáciai botrány árnyékolta be a két ország kapcsolatát. Fatma Betül Sayan Kaya török családügyi miniszter Németországból szintén Rotterdamba utazott, hogy a külügyminiszter helyett ő buzdítson a török népválasztáson való részvételre és az igenekre. Csakhogy ő sem tarthatta meg a beszédét. A rotterdami konzulátus épületet előtt a rendőrök feltartóztatták, testőreit „illegális fegyverviselés miatt” letartóztattak és visszakísérték őt a holland-német határig, majd pedig visszarepült Törökországba.
Diplomáciai hadjárat
Ezután valóságos diplomáciai háború zajlott a két ország között. Erdoğan és AKP az első reakcióiban a hollandokat fasisztáknak és náciknak nevezte. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig a holland szélsőjobb bábjának titulálta. Visszahívták a török nagykövetüket és ideiglenes bezárták a nagykövetségüket. Törökország az Európai Bírósághoz fordul a külügy- és a családügyi minisztereket sújtó holland korlátozások miatt.
Szerte Törökországban tüntetések robbantak ki, a holland nagykövetség és isztambuli konzulátus előtt tartottak demonstrációkat, de a holland városokban is voltak megmozdulások. Ezután a török vezetés Hollandiát tette felelőssé az 1995-ös srebreniciai vérengzésért, amikor 800 muszlimot mészároltak le a szerbek a holland ENSZ-békefenntartók szeme láttára, akik tétlenek maradtak a mészárlás idején.
Voltak ennek a holland-török viszálynak egészen humoros aspektusai is.
Erdoğan például
Banánköztársaságnak nevezte Hollandiát
A törökországi tüntetéseken néha francia zászlót égettek a holland helyett. Volt, amikor a dühös török telefonálók tévedésből nem a rotterdami, hanem a New Yorkban lévő rendőrösöket hívták fel és fenyegették meg. Paródia tárgyává tették, amikor a Törökország EU-ügyekért felelős minisztere pedig a nyugat-európai ország demokrácia helyzetéért aggódott, miközben Törökországban tavaly óta mindennaposak a tisztogatások.
A Hollandiában élő török tüntetők gyakran vágtak fel narancsot és ittak narancslevet a demonstrációk során. Ennek szimbolikus értéke volt: a holland királyi család színe a narancssárga. A kép forrása: Imgur
Természetesen a holland kormány sem maradt adós a válasszal. A holland külügyminisztérium szintén kivonta a diplomáciai személyzetét Ankarából és a holland nagykövet nem térhetett vissza Törökországba. Több holland élelmiszer és más áru bojkottja miatt jelentős visszaesés következett be a két ország kereskedelemében, a gazdasági elemzők egyelőre még várják a hivatalos adatokat. A lakosság több mint 85 százaléka támogatta a holland kormány reakcióját és Ankarát vádolta a feszültség eszkalálódásért. Sőt, hamarosan a holland-török vitába Ankara Németországot is bevonták, de júliusban a török gazdasági miniszternek tiltották meg az osztrák hatóságok, hogy Ausztria területére lépjen.
A 2017. április 16-án tartott török népszavazáson Erdoğan végül 51,3 százalékkal, a külföldön élő törökök szavazatainak köszönhetően megkapta a felhatalmazást, hogy elnöki rendszert vezessen be az országba. Habár ezután a holland-török viszály enyhült, korántsem szűnt meg teljesen, ugyanis az elmúlt hónapokban szintén fellángolt az ellentét.
Júliusban például az okozott diplomáciai ellentétet a két ország között, mert politikai okok miatt most először tartóztattak le egy holland állampolgárt Törökországban.
Bűne mindössze annyi volt, hogy az interneten és a közösségi oldalakon Erdoğant árulónak és tolvajnak minősítette. Holland nyomásra ugyan pár nappal később szabadon engedték, de a férfi azóta sem hagyhatta el Törökországot és megfelelő diplomáciai képviselet hiányában megvalósíthatatlannak tűnik a kiadatásra.
Erre válaszul a holland parlamentben újabb viták zajlottak Ankaráról és a képviselők megállapodtak abban, hogy új „utazási tanácsot” adnak ki Törökországgal kapcsolatban: a holland állampolgárok már nemcsak a szíriai-török határt, hanem mindenféle demonstrációt kerüljenek el és különösen legyenek részen, ha bármi gyanúsat észlelnek a török hatóságok részéről, akkor azonnal jelezzék.
Magyarország esetében majd a szeptember 29-i uniós csúcstalálkozón, ahol Orbán Viktor és a holland miniszterelnök szintén találkozik egymással, fog kiderülni, hogy valóban rendeződött a két ország viszonya, vagy Törökországhoz hasonlóan továbbra is csak újabb indok kell majd egy holland-magyar diplomáciai adokkapokra.
Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreaiak az amerikaiakkal együtt vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Jonhap hírügynökségnek elmondták:
körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült.
A japán kormány elfogadhatatlannak nevezte kilövést. Összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését is, amelyet zárt ajtók mögött tartanak majd.
Észak-koreai rakétakísérlet augusztus 29-én. Fotó: MTI/EPA/KCNA
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta: Kínának és Oroszországnak cselekednie kell.
„Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek”
– olvasható a közleményben, amelyet az MTI idéz.
James Mattis védelmi minisztert megkérdezték, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt:
„Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”.
Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. Állításuk szerint hidrogénbombával is kísérleteztek.
Az Európai Bizottság (EB) szigorította tagjainak etikai szabályait, például a leköszönés utáni elhelyezkedésre vonatkozó előírást. Tavaly botrány tört ki amiatt, hogy az EB előző elnöke egy nagy amerikai befektetési bankhoz ment dolgozni.
Tavaly José Manuel Barroso, a brüsszeli testület korábbi elnöke állást vállalt a Goldman Sachs (GS) amerikai befektetési banknál. A GS-nek súlyos szerepe volt a tíz évvel ezelőtti pénzügyi összeomlás kirobbanásában.
Eddig az EB tagjai megbízatásuk lejárta után 18 hónapig csak a testület engedélyével helyezkedhettek el valahol. A jövőben
az uniós biztosok esetében két év, a bizottság elnökének esetében pedig három év lesz ez az idő.
Az új etikai kódex először határozza meg, hogy mi számít összeférhetetlenségnek. A biztosoknak még az olyan helyzeteket is kerülniük kell, amelyekben felmerülhet az összeférhetetlenség gyanúja. Ha a volt uniós biztosok a korábbi portfóliójuk területén kívánnak tevékenykedni, először ki kell kérniük a független etikai bizottság véleményét.
A biztosoknak az új szabályozás hatályba lépését követően évente nyilatkozniuk kell a 10 ezer eurót meghaladó befektetéseikről, összeférhetetlenség esetén pedig a testület elnöke előírhatja
bizonyos vagyoni érdekeltségek elidegenítését vagy „bizalmi vagyonkezelés” alá helyezését.
(Hasonló szabály érvényes a mindenkori amerikai elnökre, és nem kis felhördülést kiváltva ezt kerülte meg Donald Trump azzal, hogy családtagjaira írta tetemes vagyonát.) Emellett ezentúl kéthavonta közzéteszik a biztosok utazási költségeire vonatkozó információkat.
A magatartási kódex jövő év február 1-jén lép hatályba, alkalmazásáról jelentéseket fog közzétenni az új, „megerősített és független” etikai bizottság.
Barrosót aztán az etikai bizottság felmentette, mert letelt a 18 hónap a megbízatása után. A brüsszeli testületet jelenleg vezető Jean-Claude Juncker azonban leszögezte, elődjét ezentúl egyszerű lobbistaként fogják fogadni az Európai Bzottságban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
