A rendőrök október elsejétől felszólíthatják a muzulmán nőket, hogy mutassák meg az arcukat! A teljes arcot elfedő burka ugyanis illegális Ausztriában. „Meg akarjuk őrizni a társadalom kohézióját” – hangsúlyozta a törvény elfogadásának idején szociáldemokrata kancellár.
Ausztriában október 15-én választásokat tartanak, amelynek a menekültkérdés az egyik legfőbb témája. Eredetileg ez a szélsőjobboldali Szabadságpárt vesszőparipája volt, és ők kívánták begyűjteni az iszlámellenes tiltakozó szavazatokat.
Sebastian Kurz, a Néppárt fiatal vezetője azonban elébük vágott: a 31 éves politikus a választások nagy esélyese lett azzal, hogy meglehetősen határozottan hallatta a hangját menekültügyben.
Az osztrák társadalom megváltozott, mégpedig negatívan a migránsok beáramlása óta – nyilatkozta Sebastian Kurz az egyik német televíziónak. A választások után valószínűleg ő alakíthat kormányt Ausztriában, és nem kizárt, hogy koalícióra lép a Szabadságpárttal.
A burka tilalom egész Európában vitás kérdés. Évekkel ezelőtt Franciaországban vezették be, komoly tiltakozást váltva ki. Emberi jogi szervezetek is tiltakoztak mondván: mindenkinek joga, hogy úgy öltözön, ahogy akar. Csakhogy a rendőrség arra hivatkozott, hogy ilyen módon nem lehet felismerni a burka viselőjét. A nők jogait képviselő szervezetek pedig arra mutattak rá: nem biztos, hogy a burkát a nők a saját akaratukból viselik.
Mindenesetre Ausztriában október elsejétől bevezették a tilalmat. Ha valaki rendőri felszólításra sem mutatja meg az arcát, akkor 150 eurós bírsággal sújtható.
Legalább ötven halottja és száz sebesült áldozata van a Las Vegas-i mészárlásnak. Egy férfi a Hotel Mandalay 32. emeletének egyik ablakából kezdett el lövöldözni egy közeli szabadtéri fesztivál irányában.
A halálos bűncselekmény helyszíne a város legforgalmasabb, a legnagyobb kaszinóknak és szállodáknak helyet adó főút, a Strip volt, ahol éjjel óriási gyalogos és autós forgalom van. Többszázan menekültek az automata gépfegyver-ropogás hallatán.
A rendőrség közlése szerint egy helyi lakos volt a tettes, akit lelőttek. Ugyanakkor még keresnek egy további személyt, aki a hírek szerint a merénylővel együtt volt.
Valószinűleg ő – egy nő – lehetett az, aki háromnegyed órával a mészárlás előtt a szabadtéri fesztiválon körbejárkált és azt hangoztatta, hogy 45 perccel később mindenki meg fog halni. Ezt egy twittter-bejegyzés adta hírül.
A woman was going around the festival telling people “we’re all gonna die tonight” 45 mins before the incident & was then escorted out.
Oligarchákkal tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, a Kremlben. Mindenki ott volt, aki számít: a leggazdagabb oroszok és Putyin elnök bizalmas barátai az állami cégek éléről. Miről tárgyaltak? Rejtély! Mindenképp fontos ügyek lehettek napirenden hiszen a Forbes százas listáján szereplő mind a kilenc orosz oligarcha részt vett a tanácskozáson. Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa Londonból utazott haza.
Az energia mindenképp fontos szerepet játszott a Kremlben megtartott nagy oligarcha-találkozón hiszen jelen volt a Gazprom főnöke, Alekszej Miller és a Rosznyeft első embere, Igor Szecsin is. A Putyin-rendszer éppen abból a kombinációból áll, amelyet az oroszok „szuroviki”-nek illetve „sziloviki”-nek neveznek, az előbbi a nyersanyagokból meggazdagodott elitet, a második a KGB utódszervezeteit jelenti. Magát Putyint is ez az elit segítette a hatalomra 1999-ben.
Putyin, a KGB egykori ezredese azután megfenyített néhány oligarchát: Hodorkovszkij évekre börtönbe került és milliárdos vállalkozását elvette tőle az állami cég. Berezovszkij Londonba menekült, de ott is elérte a vég: titokzatos körülmények között „öngyilkos lett”.
De ez már a múlt, ma viszont az a probléma, hogy Oroszország nem képes lépést tartani más nagyhatalmakkal pusztán a nyersanyag kincseire támaszkodva. A fiatal gazdasági miniszter egész reformcsomagot dolgozott ki arra, hogy dinamizálja Oroszország gazdaságát. Melyet ráadásul még szankciók is sújtanak. Ezek a bűntetőintézkedések még évekig maradnak –szomorkodott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök. Nem véletlenül, hiszen a szankciók megbéníthatják Oroszország modernizációs törekvéseit. A reformokat még Mihail Gorbacsov kezdte el a nyolcvanas években, de nem jutott velük sehova. A Szovjetunió viszont szétesett. Az ásványi kincsek jórésze megmaradt Oroszországnak, így erre alapozva eddig valahogy elketyegtek.
De most a tanácsadói arra figyelmeztették Putyint, hogy váltani kell! De mire? Hova?
Maxim Oreskin gazdasági miniszter szerint a kínai modellt kellene követni, vagyis nagyobb szerepet kell szánni a piacgazdaságnak. A sziloviki csoport viszont – egykori KGB-s mentalitás szerint – az államot erősítené. Oroszország négy legnagyobb bankja már régen állami kézben van és gőzerővel folyik a többiek felvásárlása is. Az energiaszektorban is csaknem mindenható a Gazprom és a Rosznyeft. De hogy lesz ebből gazdasági növekedés? Miből fogják pénzelni az életszínvonalat, amely hosszú évek után csökkenésnek indult Oroszországban?
Jövőre választások lesznek és Putyin nem kíván nyugdíjba vonulni hiszen még csak 64 éves.
Ezért az oligarchák tanácskozásán azt a csodaszert keresték, mellyel Putyin rendszere a jövőben is finanszírozható lesz.
Kérdés, hogy megtalálták-e, mert az Egyesült Államok immár Trump alatt sem tagadja: Oroszország gyengítésében érdekelt.
A diplomáciában igencsak szokatlan módon a nyilvánosság előtt ment neki saját külügyminiszterének Donald Trump, akitől persze láttunk már ennél „szokatlanabb” lépést is. Az amerikai elnök azt üzente Rex Tillersonnak, hogy csak időpocsékolás az észak-koreai féllel folytatott tárgyalás.
Mint a Fühü is beszámolt róla, a Pekingben Trump útját előkészítő Tillerson közölte, hogy titkos tárgyalások folynak az Egyesült Államok és Észak-Korea között. „Két-három ilyen csatorna is van. Ezeken folyamatosan tárgyalunk Phenjannal. Egyelőre nincs eredmény. Észak Korea nem akar tárgyalni arról, hogy atommentes övezetté tegyék a koreai félszigetet.” – közölte az amerikai diplomácia vezetője.
„Közöltem a kiváló külügyminiszterünkkel, hogy csak az idejét fecséreli azzal, hogy tárgyalni próbál a kis rakétaemberrel” – tweetelte az elnök.
I told Rex Tillerson, our wonderful Secretary of State, that he is wasting his time trying to negotiate with Little Rocket Man…
Trump ezzel figyelmen kívül hagyja azt is, hogy nem csak az amerikai diplomácia első számú vezetője igyekezne jobb belátásra bírni Phenjant. Az oroszok, a kínaiak is aktívak a színfalak mögött az ügyben.
A nehézségek és feszültségek ellenére a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka, összesen 2,26 millió katalán szavazott a tegnapi elszakadási népszavazásban, 90 százalékuk az elszakadás mellett tette le a voksát. A helyi parlament szavaz a függetlenség kikiáltásról. Egész Európa, de a világ nagy része is döbbenten figyelte a spanyol karhatalom erőszakos kísérletét arra, hogy megakadályozza a voksolást, amelyet Madrid érvénytelennek tart.
Carles Puigdemont katalán elnök szerint ez a remény és a szenvedés napja volt a katalánok számára, akik így kiérdemelték a jogot arra, hogy független köztársaságban élhessenek. A következő napokban a kormány elküldi majd a voksolás hivalatos végeredményét a katalán parlamentnek, amely a nép szuverenitásának letéteményese, és így joga van eljárni a népszavazásra vonatkozó törvény szerint – szögezte le.
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió már nem fordíthatja félre a fejét.
A spanyol alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek, s a madridi kormány által érvénytelennek kikiáltott vasárnapi népszavazás alaphangját már az is megadta, hogy a kormány sok ezer rendőrt, katonát vezényelt a tartományba már a megelőző napon, mégpedig azzal a paranccsal, hogy akadályozzák meg a referendumot.
Ebből sok helyütt összecsapás lett, nyolcszáznál is többen megsérültek. A drámai képsorokat, videofelvételeket a legnagyobb közösségi portálokra is feltették az elszenvedők – s a világ borzadva figyelte az eseményeket.
Ugyanakkor a madridi kormány keményen kiállt a népszavazás ellen, a kormányfőhelyettes azt közölte, ami Katalóniában folyik az nem is népszavazás. Soraya Saenz Santamaria megvédte a rendvédelmi erőket, mondván: a törvényességet, a demokráciát és a rendet igyekeznek védeni, és igy szállnak szembe a katalán kormányzat felelőtlenségével.
A szavazóhelyiségekben tumultuózus jelenetek alakultak ki, a rendőrségnek a szavazás megkezdése előtt sikerült bezárnia, az urnanyitás után pedig megszállnia több szavazóhelyiséget is. A fegyveres erők megpróbálták megakadályozni a szavazni kívánók bejutását, s ez kiszorítósdihoz, fizikai kontaktushoz, esetenként erőszakhoz is vezetett. Voltak összetűzések, s egyes helyeken barikádokat emeltek az elszánt szavazók. A spanyol rendőrség gumilövedékeket is bevetett.
A rendőrségi erőszak is szavazásra késztette a katalánokat.
Volt olyan aki elmondta, hogy nem is akart szavazni, mert úgy gondolta, hogy a spanyol kormánynak azt jóvá kell hagynia, de amikor látta a dulakodást, úgy döntött, mégis elmegy.
Az, hogy most mi következik, egyelőre nem tudni. Hogy mi lenne kívánatos, azt a Euronews tudósítója, Cristina Giner foglalta össze igen tömören: miután az alkotmánybíróság felfüggesztette a referendumot,
a politikusokon a sor, hogy enyhítsék a társadalmi feszültséget, és kezeljék az alkotmányos válságot, amely éket ver a katalán és a spanyol kormány közé.
Hátterünk a katalán helyzetről itt olvasható. A tegnapi nap krónikája pedig itt található.
Két nő az életét veszítette egy késes támadásban Marseille Saint Char pályaudvarán. Az elkövető „Allah Akbar” kiáltással követte el a támadást. A támadó – akit a rendőrség lelőtt – megbilincselése után életét veszítette.
Az egyik áldozatnak a torkát vágta el a merénylő, a másikat a testén érte a halálos kézszúrás.
A vasúti forgalmat leállították, a rendőrség arra kérte az embereket, hogy ne menjenek a pályaudvar közelébe – jelentette a BBC.
Két olyan SS katonát leplezett le a német televízió, akik 1941 szeptember 29-én minden bizonnyal részt vettek a zsidók tömeges kivégzésében Kijev közelében, Babij Járnál. Vajon mit tesz majd az ügyészség?
34 ezer kijevi zsidót ölt meg az SS Einsatzgruppe C alakulata Babij Járnál egyetlen nap alatt. A németek gondosan vezették a nyilvántartást: a ma 95 éves Herbert Wahler és a 94 éves Kurt Gosdek neve szerepel a kivégzéseket végrehajtó alakulat névsorában. A Wiesenthal központ adta meg a szükséges információkat az ARD televíziónak, amelynek munkatársai felkeresték a két nyugdíjas SS-t.
S hogy mit válaszoltak a kínos kérdésekre? Egyikük, a 95 éves Herbert Wahler közölte:
„belőlem egy kukkot sem szednek ki!”
A másik, a 94 éves Kurt Gosdek azt állította, hogy
„a neveM tévedésből szerepel a listán.”
Ő autószerelő volt és a kérdéses időszakban a front mögött másutt dolgozott. Elítélte a holocaustot – állította.
Heinrich Himmler, az SS parancsnoka megszemlélte a zsidók tömeges legyilkolását, igaz, az elfoglalt szovjet terület egy másik részén, s utána úgy döntött: az SS számára túlságosan megterhelő a férfiak, nők és gyerekek tömeges kivégzése. Ezért elrendelte, hogy a zsidókat zárt teherautókban gyilkolják meg oly módon, hogy a kipufogó gázt bevezetik az utastérbe. Ennek a módszernek a tökéletesítése vezetett el a gázkamrákhoz a haláltáborokban.
„Mit tesz a német ügyészség?”
– tette fel a kérdést a Wiesenthal központ igazgatója.
Tudunk arról, hogy a két nyugdíjas SS szerepel a listán, mely a Babij Jár melletti tömeg kivégzésben résztvevők nevét tartalmazza, de ez még nem elég bizonyíték – hangzik a válasz. Ephraim Zuroff, a Wiesenthal központ igazgatója viszont erre azt kérdezi: ha ez nem elég bizonyíték, akkor mi kell még ahhoz, hogy bíróság elé állítsák azt a két SS katonát, aki minden valószínűség szerint részt vett zsidó családok tömeges legyilkolásában Babij Járnál?
Miközben a nyilvánosság előtt éles kardcsörtetés jellemzi a Koreai-Félszigeten kialakult feszült helyzet főszereplőinek a kommunikációját és különféle lépéseit, a színfalak mögött zajlanak a tárgyalások a helyzet csitításáról. Az oroszok és a kínaiak is aktívak.
Titkos tárgyalások folynak az Egyesült Államok és Észak-Korea között – mondta Pekingben Rex Tillerson külügyminiszter. „Két-három ilyen csatorna is van. Ezeken folyamatosan tárgyalunk Phenjannal. Egyelőre nincs eredmény. Észak-Korea nem akar tárgyalni arról, hogy atommentes övezetté tegyék a Koreai-Félszigetet” – közölte az amerikai diplomácia vezetője. Tillerson Donald Trump amerikai elnök várhatóan novemberben sorra kerülő kínai látogatását készíti elő Pekingben.
Koreai sztárdiplomata Moszkvában
Közben az oroszok is jelezték, hogy közvetíteni szeretnének Washington és Phenjan között Son-huj Csoe asszony, Észak Korea első számú Amerika szakértője, egy észak-koreai küldöttség élén két napon át tárgyalt az orosz fővárosban a Koreai-Félszigeten kialakult válsághelyzetről. Észak-Korea hidrogénbombát robbantott és interkontinentális rakétákkal kísérletezik, sikerrel. Közben Kim Dzsongun rendszeresen atomháborúval fenyegeti meg Amerikát. Trump elnök válaszul kilátásba helyezte Észak-Korea megsemmisítését. A szavak háborúja helyett inkább a diplomáciát ajánlja Amerikának Kína és Oroszország.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megüzente Amerikának: Észak-Korea népe inkább füvet eszik majd, de nem adja fel a nukleáris programját. Az ifjú diktátor szeretné elkerülni Szaddám Huszein és Moammer al-Kadhafi sorsát.
Washingtonban kedvezően reagáltak: ha az oroszok előrelépést érnek el, azt semmiképpen sem ellenzik- mondta a külügyi szóvivő. Oroszország – Kínához hasonlóan – megszavazta ugyan a szigorú szankciókat Észak-Korea ellen, de a helyszínen a hatóságok behunyják a fél szemüket. Így Észak-Korea ki tudja játszani az embargót, amellyel kapitulációra akarják kényszeríteni.
Kim Dzsongun Trump elnökkel akar tárgyalni a Fehér Házban.
Erre egyelőre kevés az esély, de az orosz diplomácia most megpróbál közvetíteni Washington és Phenjan között.
A katalán hatóságok szerint a szavazásra jogosultaknak több mint a fele leadta a voksát. Megfigyelők szerint elsöprő többségben lesznek az „igen” szavazatok, de ennek az is az oka, hogy az ellene szavazók nem is mentek el, erre buzdították őket a spanyol hatóságok is, amelyek érvénytelennek és alkotmányellenesnek tartják a referendumot.
Legfrissebb hírek szerint több mint hétszázan megsebesültek a nap folyamán Katalóniában a függetlenségi népszavazáson résztvevők és a spanyol rendvédelmi erők összecsapásaiban. Több súlyos sérültről is tudni lehet. A szavazás egész nap folyt, az odarendelt spanyol erők erőfeszítései ellenére.
A madridi kabinet minden eszközzel meg akarja akadályozni a referandumot, a spanyol erők erőszakot alkalmaztak – közölte Carlos Puigdemont katalán kormányfő, aki egy szavazóhelyiségben adott sajtónyilatkozatot azt követően, hogy leadta a voksát.
Tumultuózus jelenetek alakultak ki a szavazóhelyiségeknél Katalóniában – a rendőrség megpróbálja megakadályozni a szavazni kívánók bejutását, s ez kiszorítósdihoz, fizikai kontaktushoz, esetenként erőszakhoz is vezetett – derül ki a Euronews élő közvetítéséből. A Reuters jelentése szerint már volt olyan szavazóhelyiség Barcelónában, ahol összetűztek a rendőrök és a szavazók. A spanyol rendőrség gumilövedékeket is bevetett Barcelonában. Összességében minimum 337-en megsebesültek.
Van olyan szavazóhelyiség, ahova a katonaság erőszakkal behatolt, s felsorakozott a szintén felsorakozott, éneklő, tapsoló, jelszavakat skandáló aktivistákkal szemben. A katonák átkutatják az épületet. A Reuters értesülése szerint egyes szavazóhelyiségekből a katonaság erőszakkal távolítja el az urnákat. Másutt blokádokat, barikádokat emeltek a szavazók, hogy megvédjék a szavazóhelyiséget.
Madridi álláspont
Kiállt a referendum törvénytelensége mellett Soraya Saenz Santamaria spanyol kormányfőhelyettes, aki a mai madridi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a népszavazás a közösségi békés élet ellen hat és ellentétes a spanyol alkotmánnyal. A spanyol hatóságok igyekeznek védeni a törvényességet, a demokráciát és a rendet Katalóniában, és igy szállnak szembe a katalán kormányzat felelőtlenségével – szögezte le, s követelte a törvénytelennek mondott népszavazás azonnali felfüggesztését.
A hatósági fellépések a demokrácia védelme érdekében történtek
– hangoztatta a kormányfő-helyettes.
Tapintható a feszültség
Eleve ellentmondásos körülmények között, feszültséggel teli légkörben indult a vasárnap a spanyol tartományban, a spanyol kormány által betiltott függetlenségi népszavazás napja Katalóniában. Már hajnalban hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt, amelyek elvben reggel kilenckor nyitottak. Magas részvételre számítanak.
Ezt elősegítheti ezt az is, hogy bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat. Ezt a katalán kormányszóvivő jelentette be Barcelonában, nemzetközi sajtótájékoztatóján. Akár az utólag, postán vagy elektronikusan leadott voksok is számítanak – ígérték.
Éjszaka aktivisták ezrei foglalták el a szavazásra kijelölt iskolákat – a rendőrség már tegnap lezárta ezeknek a létesítményeknek több mint a felét, s bejelentette, hogy kiüríti azokat, amelyeket az emberek elfoglaltak.
A tartomány egyes körzeteiben a farmerek traktoros blokádot állítottak fel az utakon és a szavazóhelyiségek ajtaja előtt, sok helyen eltávolították az ajtókat, hogy a hatóságok nehezebben tudják lezárni azokat – jelentette a BBC a helyi médiára hivatkozva.
Közben a referendumot támogató helyi vezetők állították, hogy minden készen áll a szavazásra. Nagy részvételre számítanak.
Eközben a barcelonai kikötőből elindult legalább harminc rendőrségi jármű, hogy a biztonságiak eleget tegyenek a spanyol belügyminiszter utasításának, és megakadályozzák a szavazást – tudósított a Euronews.
Arra, hogyan ürítsék ki a szavazóhelyiségeket, központi parancs nincs.
A katalán függetlenségi népszavazás hátteréről itt olvashatnak.
A népszavazás szinte bizonyosan nem hoz eredményt: ha megtartják és kikiáltják is az önállóságot, az alkotmánybíróság nem fogja jóváhagyni, és nem látszik a nemzetközi elismerés esélye sem. Ami megbecsülhető: kihullás az EU-ból, az euró elvesztése, a vámok visszaállítása, a vállalatok menekülése, finanszírozhatatlan katalán államadósság, a végén gazdasági csőd. És ami sokaknak a legfontosabb arrafelé: mi lesz a Barcával?
A függetlenségpárti katalánokon kívül kevesen hiszik, hogy az autonóm tartomány jól kijöhet ebből a referendumból. Sem spanyolföldön, sem a határokon túl alig akad szavasúlyú politikus, alkotmányjogász, aki szerint ne ütközne a spanyol és a nemzetközi jogba a függetlenségi népszavazás kierőszakolása és az egyoldalú kiszakadás Spanyolországból.
A vita két tételmondata:
a katalánok önálló népnek tartják magukat,
ezért küzdenek több, mint tíz éve, a spanyol kormány viszont csak a nemzetiségi státuszt ismeri el. Az elszakadást zászlajukra tűző politikai erők – bár a bruttó hazai termék (GDP) legnagyobb szeletét állítják elő – a továbbiakban
nem akarnak részt venni a belső szolidaritásban,
a szegény tartományok javára többet befizetni a közös kasszába, mint amennyit visszakapnak abból.
Az út idáig
Tizenkét éves folyamat torkollhat a vasárnapi népszavazásba.
2005: a katalán parlament kimondja a katalán nemzet létét.
2010: a spanyol alkotmánybíróság (AB) elkaszálja az önálló nemzet meghatározását.
2012: megalakul az elszakadáspárti-többségű katalán parlament és népszavazást ír ki.
2014: népszavazás, amolyan „nemzeti konzultációként”, mert az AB eltörli a népszavazást. Az AB ezt is felfüggeszti, de ennek ellenére megtartják alig 35 százalékos részvétellel, 80 százalékos támogatási aránnyal.
2015: ismét függetlenségpárti többségű parlament alakul, innen egyenes út vezet a mába.
2017. szeptember 6.: a katalán parlament megszavazza a népszavazást és az elszakadás szabályait rögzítő törvényt, kihirdetik az október 1-jei dátumot. Az AB a spanyol kormány beavatkozása nyomán azonnal felfüggeszti, majd megsemmisíti a törvényt.
A jogi helyzet
A spanyol alkotmány alapján
a központi kormány kizárólagos joga népszavazást kiírni.
Az alkotmánybíróság erre alapozva akadályozta meg az eddigi referendumot. Madrid felajánlotta a szabályos lehetőséget, de – mert az egész országra kiterjedő népszavazás eredménye borítékolható – az elszakadáspárti katalán törvényhozási-kormányzati többség elutasította ezt.
A nemzetközi jog nem támogatja az efféle kiválásokat. Az ex-gyarmati országok önállóvá válásának lezárulásával csak akkor ismernek el új államot (területet) függetlenként, ha annak lakóit
nemzetiségi, vallási, nyelvi megkülönböztetés ér, folyamatos üldözésnek vannak kitéve.
Ezen az alapon válhatott függetlenné Koszovó és Dél-Szudán a közelmúltban. Katalóniának erre esélye sincs – erre hívta fel a figyelmet négyszáz (!) spanyol, közte sok katalán jogtudós is.
A legutóbbi napok külföldi megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy nem várható külső támogatás a katalán függetlenséghez. Például Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is arról beszélt, hogy az alkotmányt mindenkinek be kell tartania, és az EU a spanyol kormányt támogatja a kötélhúzásban.
Ketten szemben a pallón: a chicken game
Miután egyértelművé vált, hogy szinte semmi esély a katalán elszakadás jogszerű megvívására, a kérdés az volt, lesz-e belátás a felek közt a normalitás medrében tartani a vitát. A jelek szerint nem. Milliók az utcákon, büntetőeljárások több száz katalán tisztségviselő ellen, lefoglalt-bezúzott szavazólapok milliói, más spanyol területekről átvezényelt rendőri és csendőrségi alakulatok, a katalán rendvédelmi szervezetek önállóságának felfüggesztése, a szavazó-helyiségek elfoglalása katalán részről és hatósági oldalról egyaránt, egyetemisták sztrájkja, a szavazatszámláló-rendszer és egyes telekommunikációs megoldások lezárása-kiiktatása a központi kormány alapján.
Órákkal a referendum előtt a feszültség egyre nőtt.
A helyzet tarthatatlan, mert a spanyol hatóságok nem engedték kiadni a hivatalos névjegyzék alapján a szavazói értesítéseket, emiatt azok postázása se történt meg szabályosan. Ezzel aztán semmi garancia sincs arra, hogy kizárható volna a többszörös szavazás. S egyáltalán:
mindkét oldal olyan messzire ment el, hogy ebből már aligha lehet megnyugvással kikerülni.
Hivatalos felmérésben utoljára júliusban kérdezték meg a katalán közvéleményt az elszakadásról: 41 százalék volt mellette, 49 ellene, leszámítva a bizonytalanokat és nem válaszolókat. A felmérés nemcsak a maradni vágyók többségét mutatta, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős méretű a tábor, amely függetlenné válna. A most utcára vonulók között számosan vannak azok, akik a szavazás jogát követelik maguknak, de nem feltétlenül pártolják az elszakadást.
Identitások csapnak össze
Különös fénytörésbe helyezi a felek közti szembenállást néhány szembeszökő szocio-statisztikai adat. Az első ábra azt mutatja, hogy a katalán parlamentben az elszakadást megszavazó Junts pel Sí (Együtt az Igenért) és CUP (Népi Egység) hívei vallják magukat legnagyobb arányban katalánnak, a bennmaradás hívei még az „inkább katalán” választásával is elsöprő többségben a spanyol közösség részének tartják magukat.
Forrás: Politico/Centre d’Estudis d’Opinió (CEO) June 2017
Ha azt vizsgáljuk meg, mely nyelvet használják (beszélik) elsősorban, még inkább elmélyül Katalónia népének önazonosságbeli kétarcúsága.
Forrás: Politico/Centre d’Estudis d’Opinió (CEO) June 2017
Aminek magyarázatát a saját és a szülők születési helye meg is adja: a spanyol egység híveinek relatív, illetve abszolút többsége (a pártokban) más tartományban született, s mindkét szülője Katalónián kívülről származik.
Forrás: Politico/Centre d’Estudis d’Opinió (CEO) June 2017
Gazdag tartomány, de az önállóság realitása kétséges
Katalónia Spanyolország területének 6,3 százalékát alkotja (egyharmad-magyarországnyit), népessége 16 százalék. A spanyol GDP ötödét Katalónia termeli meg (a legnagyobb rész az országon belül), 25 százalékkal a legjelentősebb exportőr, a munkanélküliség az országos átlagnál lényegesen kisebb, 13 százalék – derül ki felmérési adatokból.
Vezető nagyvállalatok központja Barcelona, a tartományban van gyára a Volswagennek és a Nissannak is. A Spanyolországba látogató turisták egynegyede, évi 18 millió Katalóniát választja úticélul. Ezek elköltözése, illetve elbizonytalanodása óriási csapást mérne a tartomány gazdaságára.
A gazdagsági sikerek árnyoldala a relatíve magas eladósodottság. A 75 milliárd euróra rúgó tartozás a bruttó hazai termék több, mint 35 százaléka, a legnagyobb teher az összes tartomány között. A nemzetközi hitelminősítők spekulatív befektetésnek sorolják a katalán adósságot, ami azt jelenti, hogy Barcelona nem tud közvetlen hitelt felvenni a pénzpiacon, hanem a spanyol államtól függ.
Kereskedelmének háromnegyedét Spanyolországgal bonyolítja a tartomány, ezért sokak szemében eleve kétséges, mire menne az önálló új állam, ha egyik napról a másikra vámok terhelnék a kétirányú forgalmat, ráadásul saját valutát kellene bevezetni, aminek azonnali értékvesztését tetemes mértékűnek becsülik.
Merthogy az elszakadást ellenzők legfőbb érve az, hogy a függetlenedőket
átverik, amikor azt ígérik, hogy az önálló Katalónia automatikusan tagja lesz (marad) az uniónak, és megtarthatja az eurót.
Mérvadó uniós tisztségviselők szerint jogsértő önállósággal eleve nem lehet taggá válni, de az autonóm államnak az EU-csatlakozást egyébként is elölről kellene kezdenie, amit minden tagnak, így Spanyolországnak is meg kellene szavaznia.
A kilépés egyedüli nyereségének ígérkezik az, hogy megszűnne a jelenlegi állapot, amelyben Katalónia évente 15 milliárd euró körüli összeggel többet fizet be a közös kasszába – a szegény tartományok felzárkóztatása érdekében -, mint amennyit onnan kap. Ez a szűkkeblűség a függetlenség egyik indoka a saját nemzetté válás mellett.
Kérdés, hogy megéri-e a próba: egyes vélemények szerint nem. Josep Bou, a Katalán Vállalkozók Szövetségének elnöke arra figyelmeztet:
a katalán gazdaság összeomlana,
ha a tartományi kormány egyoldalúan kikiáltaná a függetlenséget.
És ahogyan azt várni lehetett, a katalánok „mozgolódását” látva máris bejelentkeztek a nemrégi időig több évtizedes véres belháborúban elmerült Baszkok. A korábban sikertelenül önállóvá válni akaró tartomány elnöke a minap azt mondta, hogy Spanyolországnak el kellene ismernie a katalán és a baszk nemzet létezését és hogy dönteni akarnak jövőjükről.
A végére hagyjuk a látszólag sport- és szórakoztatóipari problémát. Ha önálló lesz Katalónia,
mi történik a Barcelonával?
Az egymagában eurómilliárdos vállalkozás, a bordó-kék mezt viselő, milliomos játékosok csapata szinte bizonyosan kiesik a spanyol bajnokságból, és – nemzetközileg elismert önállóság híján – értelemszerűen az UEFA-ból is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
