Fontos

Tettetett másság? – Kiutasítással néz szembe több tucat meleg menekült Hollandiában

0

Hollandia világszerte ismert az LGBT kisebbség iránti toleranciájáról, illetve a közel-keleti menekültek befogadásáról. Éppen ezért kissé furán veszi ki magát az a szituáció, amely az utóbbi időben a közel-keleti meleg menekültek menedékjoga körül alakult ki. 

Welkomstcultuurból jeles?

Zaman egy 26 éves menekült, aki elsősorban azért hagyta el Irakot, mert évek óta bántalmazták és bírálták őt a „mássága” miatt, nemcsak idegenek, hanem a családja részéről is. Az iraki férfi 2015-ben a balkáni migrációs útvonalon keresztül jutott el Hollandiába, amely világszerte híres és ismert a Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek (LGBT) iránti toleranciájáról. Úgy vélte, hogy ebben a nyugat-európai országban már nyíltan vállalhatja homoszexualitását és nem kell többé aggódnia a kormányzati vagy környezetéből érkező támadások miatt.

Most azonban Zaman azzal szembesült, hogy a holland hatóságok ki akarják őt utasítani az országból. A Holland Bevándorlási Hivatal (IND) ugyanis kétszer elutasította a menedékjogi kérelmét , mivel szerintük az iraki férfi

„nem úgy beszél a homoszexualitásról, ahogyan kellene”.

Az IND komoly kritikákat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az illető valóban az LGBT közösség tagja-e?  Ugyanis szerintük a férfi élettörténete csupán „fedősztori”, hogy ő minél előbb megkapja a holland menedékjogot. Ugyanakkor Zaman a holland élettársával, készített 150 fényképpel és üzenettel igyekezett bizonyítani a másságát. Ezzel párhuzamosan 12 levelet is bemutatott a bíróság előtt, amit a szomszédok, barátok, és NGO-k írtak, megerősítve Zaman homoszexualitását.

Azonban az IND lesöpörte az asztalról az érveket és

az iraki férfi november áll utoljára bíróság elé, ahol a menekült státuszáról fognak dönteni.

Amennyiben most sem sikerül meggyőznie a holland igazságszolgáltatást, akkor Irakba deportálják, ami az iraki férfi szerint egyenértékű lesz a halálos ítéletével.

Korántsem precedens 

Ez a történet lehetne egyszeri eset is, azonban a Middle East Eye cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy ez sajnos növekvő tendencia nemcsak Hollandia, hanem Nagy-Britannia, Németország, de még Ausztrália esetében is. Habár az IND nem vezet pontos statisztikákat a közel-keleti LGBT menekültekről, az ügyvédek és a nemzetközi szervezetek szerint csak ebben az évben

már 90-re emelkedett a Zamanhoz hasonló esetek száma,

amely leginkább meleg férfiak esetében fordul elő.

Ez már feltűnt néhány helyi emberjogi szervezetnek is, és az elmúlt hónapban többször tüntettek a holland parlament előtt.

„A menekültek abban reménykedtek, hogy egy biztonságos országba érkeztek,

ahol nagy Pride fesztiválok vannak, tele van toleranciával és tiszteletben tartják az LGBT-jogokat, aztán mégis ezt kapták” – nyilatkozta Sandro Kortekaas, az LGBT menekülteket támogató szervezet igazgatója a holland hatóságok gyakorlatával kapcsolatban. Hozzátette, hogy az esetek 95 százalékában egyáltalán nem áll fenn annak a lehetősége, hogy a menekült csak tetti a szexuális orientáltságát, mivel élettársi vagy házas kapcsolatban van a partnerével, számos dokumentummal, fényképpel és videofelvétellel tudja bizonyítani az állítását.

Az aktivisták arra is felhívták a figyelmet, hogy

a közel-keleti LGBT-tagok az otthoni üldöztetéseik és az európaitól eltérő felfogás miatt nagyon nehezen beszélnek az érzéseikről.

Ezért is szokták rendőri kihallgatásnak érezni azt, amikor az IND alkalmazottai meginterjúvolják őket a menedékkérelmük alatt. Elsősorban iráni, marokkói, pakisztáni és ugandai LGBT tagoknál volt megfigyelhető a nagy bezárkózottság, de ehhez hozzájárult az is, hogy a kellő oktatás hiányában igazából nem tudták rendesen kifejezni magukat.

A holland hatóságok pedig nemcsak nem mutatnak semmiféle türelmet a civilizációs különbségek iránt, hanem gyakran úgy tűnik, hogy nincsenek is tisztában az ottani helyzettel. Például Ahmad, egy vak iráni biszexuális menekült arról számolt be, hogy miután iráni rendőrség egy razzia után leleplezte „másságát”, nem tért vissza Hollandiából, ugyanis otthon halál várna rá. Ennek ellenére neki is kétszer utasították el a menekült kérelmét, sőt, az egyik bíró megkérdezte tőle:

„ha biszexuális, AKKOR IRÁNBAN miért nem ment több LGBT Rendezvényre?”

Az holland esetek már felkeltették az Európai Unió Bírósága figyelmét, miután 2013-ban az ún. „XYZ-ügyben” Sierra Leone-i, szenegáli és ugandai melegeket utasítottak ki az országból. Akkor és azután is a konzekvenciát vonták le, hogy nehéz bebizonyítani egy menekült állítását azzal kapcsolatban, hogy az eltérő szexuális orientáltságából fakadó represszió miatt hagyta el a hazáját. A „melegkártya kijátszásával” ugyanis könnyebb volt megkapni a menedékjogot, ezért többen vallották magukat LGBT tagnak, de aztán később kiderült, hogy átverték a hatóságokat. „Valószínűleg eddig tartott az IND türelme, mivel ezek az esetek csak diszkreditálták az igazi LGBT menekülteket” – jelentette ki Brian Lit holland ügyvéd.

Veszélyes coming outolás 

Az afrikai és a közel-keleti országok közül

csak pár államban nem büntetik azt, ha valaki nyíltan vállalja másságát, 

de még ezekben az országokban is számolnia kell a verbális vagy a fizikai erőszakkal, miközben a családtagok részéről elkövetett becsületgyilkosságok sem ritkaságok.

Afrika 60 országából 32-ben büntetik a homoszexualitást valamilyen formában. A Dél-Afrikai Köztársaság az egyetlen olyan afrikai ország, ahol ezen a téren teljes a jogegyenlőség, de az utóbbi években dekriminalizálták Csádban, Madagaszkáron és Namíbiában. A többi államban viszont több éves börtönnel – vagy akár halállal – büntetik, ha valakiről kiderül, hogy az LGBT közösség tagja.

A Közel-Keleten rosszabb a helyzet. Izraelben van teljes jogegyenlőség, valamint Törökországban, bár az Erdoğan-kormányzat az utóbbi időben keményen fel szokott lépni a rendezvényeik ellen, elég csak júliusi isztambuli Pride rendezvény szétverésére gondolni. Bahrainban, Jordániában, Libanonban jogilag törvényes a férfi homoszexualitás, Jemenben, Iránban, Szaúd-Arábiában halálra ítélik őket. Az Iszlám Állam (ISIS) a homoszexuális vagy annak vélt egyéneket házak tetejéről taszítja le, és amennyiben a zuhanás nem végzett velük, akkor az összegyűlt tömeggel kövezik őket halálra.

A meleg menedékkérőkkel kapcsolatos bírósági eljárásról itt is olvashat.

Katalán tanulságok

0

„A katalánokkal az a baj, hogy túl gazdagok, a székelyekkel meg az, hogy túl szegények.” Markó Béla a Transindexen hosszabb írásban von párhuzamot a Katalónia és Székelyföld önállósodásának igényéről, lehetőségéről.

(…) „És éppen ez a lényeg: a sajátosságok. Más szóval: az identitás, amelynek persze nemcsak nyelvi, kulturális, vallási, hanem gazdasági vonatkozásai is vannak. Azért fontos mindezt tisztázni, mert egyébként nem fogjuk megérteni, hogy mi a baja a nagyon gazdag Katalóniának, és mitől elégedetlen a viszonylag szegény Székelyföld is. (Tudom, nem tanácsos egy mondatban emlegetni Katalóniát és a Székelyföldet, vagy akár Erdélyt, mert netán ránk szakad az ég, de hadd tekintsek el most ettől a kockázattól: nem a követelések azonosak, hanem az elégedetlenségek hasonlóak mindkét esetben: identitárisak.)” – érvel Markó Béla a Transindexen.

(…) „Csakhogy nálunk mindez tulajdonképpen fordítva működik, az egyik oldal szerint Székelyföldnek semmiféle autonómiát nem lehet adni, mert állítólag nem is tudna élni vele, a másik oldalon meg ugyancsak a szegénységet hozzák fel érvként, hogy Székelyföld azért szegény, mert nem dönthet fejlesztési kérdésekben, és nem használhatja erőforrásait úgy, ahogy az neki megfelelne. (Én ezt a szegénységet nem hangoztatnám annyit sem egyik, sem másik oldalon, mert szegény az egész ország, de a Székelyföldnek valóban sajátos jogokra lenne szüksége, illetve általában nagyobb önállóságot kellene adni minden romániai régiónak, és akkor talán Románia is jobban nézne ki.) A történelmi, földrajzi, politikai különbségek miatt értelmetlen lenne analógiát feltételezni, de a ziccert nem hagyhatom ki: a katalánokkal az a baj, hogy túl gazdagok, a székelyekkel meg az, hogy túl szegények” – állapítja meg írásában Markó Béla.

(…) „Úgy tűnik, a katalánoknak – vagy egy részüknek – ma rossz üzlet spanyolországinak lenni, és üzleten én most nem a pénzbeli, hanem a közérzeti – identitáris – nyereséget vagy veszteséget értem. Ma is változatlanul az Európai Unió híve vagyok, akárcsak húsz-huszonöt évvel ezelőtt, egyszerűen azért, mert a globalizálódó világ kihívásaira egymagunkban nem tudunk válaszolni. Meg aztán kisebbségi létünkben már az is felbecsülhetetlen győzelem, hogy oda utazunk ebben a multikulturális konglomerátumban, ahova éppen akarunk. Ám ha tartósan fenn akar maradni ez a mi közös Európánk, akkor újra kell gondolni a prioritásokat, és tetszik, nem tetszik,

el kell fogadni azt is, hogy így vagy úgy, ilyen vagy olyan formában nemcsak spanyolok vannak az EU-ban, hanem katalánok, baszkok vagy galiciaiak is,

és hogy amikor a brüsszeli bürokraták valamit elképzelnek Romániában – mondjuk autópályát -, akkor az itt élő majdnem másfél millió magyar érdekeire – közérzetére – is gondolniuk kell” – fejezi be cikkét Markó Béla a Transindexen.

Katalónia: senki se hátrál

Nem tárgyal Katalóniával a spanyol kormány a függetlenségről, a párbeszédhez vissza kell térni a törvényességhez – mondta a spanyol miniszterelnök. Azután, hogy a katalánok napokon belül kinyilvánítani tervezik kiszakadásukat a népszavazás után.

A spanyol központi kormány nem fog az általa törvénytelennek tartott katalán függetlenségi népszavazás eredményéről tárgyalni – közölte szerda este Mariano Rajoy kormányfő hivatala. Ezelőtt a katalán vezetés bejelentette, hogy hétfőn kinyilváníthatják a tartomány elszakadását.

A kormány nem fog semmi illegálisról tárgyalni és nem hagyja magát zsarolni sem

– hangzott el a nyilatkozatban. Eszerint tárgyalásokra akkor lesz lehetőség, amikor Carles Puigdemont katalán elnök feladja függetlenségi törekvéseit.

Rajoy kiemelte: ha Puigdemont közvetítést vagy párbeszédet szeretne folytatni a központi kormánnyal a régió jövőjéről, úgy először

vissza kell térnie a törvényesség útjára.

A spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett, ezért törvénytelen népszavazásnak egyelőre eddig csak előzetes eredményeit közölték, eszerint a választásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt a referendumon, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, 2,02 millió ember támogatta az elszakadást Spanyolországtól.

A spanyol király, VI. Fülöp a népszavazás után törvénytelennek minősítette a katalán referendumot, és a katalán vezetésre hárította a felelősséget a kialakult helyzetért. Mindeközben sztrájkokkal teli tüntetések kezdődtek Katalóniában.

A katalán függetlenség kockázatai továbbra is fennállnak. Nem beszélve a feléledő szeparatista kezdeményezésekről.

Kihallgatták a Las Vegas-i lövöldöző élettársát

0

Marilou Danley szerdán ügyvédjén keresztül közölte: nem tudta, hogy mészárlást tervez Stephen Paddock, a Las Vegas-i lövöldöző.

Marilou Danley a közleményben azt állítja, hogy Paddock külföldre küldte, hogy meglátogassa családját.

Szerdán a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai hallgatták ki a 62 éves Danleyt, aki kedden éjjel érkezett vissza a Fülöp-szigeteken tett több mint kéthetes látogatásáról az Egyesült Államokba.

Elmondta, hogy kezdetben nagyon örült annak, hogy Paddock pénzt utalt át neki arra, hogy családjának házat vegyen a Fülöp-szigeteken, később viszont már attól tartott, élettársa szakítani akar vele. Rendőrségi források korábban nyilvánosságra hozták, hogy Stephen Paddock a tette elkövetése előtti héten százezer dollárt utalt át a Fülöp-szigetekre.

„Sosem mondott semmi olyat vagy tett olyasmit tudomásom szerint, amit figyelmeztetésként érthettem volna, hogy ilyen szörnyűség fog történni”

– hangsúlyozta Danley. Sohasem merült fel benne, hogy a férfi erőszakra készülne bárki ellen, és „kedves, gondoskodó, csöndes emberként” ismerte meg.

Az MTI beszámolója szerint a hatóságok sem találták nyomát eddig annak, hogy a nő  tudott volna Paddock szándékáról. Azt még mindig nem tudják, hogy mi vitte rá a 64 éves férfit arra, hogy a Mandalay Bay Hotel és Kaszinó 32. emeletén lévő szobájából tüzet nyisson egy countrykoncert nézőire, majd öngyilkosságot kövessen el. A mészárlásban 59 ember halt meg és több mint ötszázan megsérültek.

Horvátország csatlakozna a schengeni övezethez

0

Horvátország mindent elkövet, hogy 2018 végéig technikailag felkészüljön és még 2019-ben csatlakozzon a schengeni övezethez – ezt mondta Davor Bozinovic horvát belügyminiszter. Arról is beszélt, hogy betartják a kvótarendeletet, és befogadnak 1600 menekültet.

Bozinovic Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztossal tárgyalt, utána pedig azt mondta: a horvát kormány számára stratégiailag fontos cél a belső határellenőrzés nélküli térséghez való csatlakozás.

A horvát EU-csatlakozáskor, 2013-ban szűnt meg a kettős határellenőrzés
MTI Fotó: Varga György

A menekültekkel kapcsolatban azt mondta, hogy Horvátország eleget tesz a 2015-ben vállalt kötelezettségeinek, ami az elosztásukra irányuló kötelező európai uniós kvótát illeti.

Horvátország csaknem 1600 menekült befogadását vállalta két éven belül:

1064-et az áttelepítési kvóta és 500-at az EU-Törökország megállapodás alapján.

A miniszter szerint Horvátország szilárd meggyőződése, hogy

a migrációs válság kezelésében Európa válaszának a szolidaritáson és a felelősségen kell alapulnia.

Ugyanakkor a legutóbbi adatok szerint mindössze néhány tucat menekültet vett át az ország.

Dimitrisz Avramopulosz szerint Horvátország nemcsak egy európai ország, hanem kulcsfontosságú EU-tagállam és nagyon fontos partner, amikor migrációról, a határok védelméről és biztonságpolitikáról van szó. Szerinte az Európai Unió a migrációt illetően nagy előrelépést tett az elmúlt két évben, de nem szabad elfelejteni, hogy

Olaszország és Görögország továbbra is nagy nyomásnak van kitéve, ezért folytatni kell az áttelepítéseket.

Horvátország schengeni övezethez való csatlakozási terveiről azt mondta, az ország jó munkát végzett, és

„közös érdekünk, hogy Horvátország teljes jogú tagjává váljon a schengeni térségnek”.

Avramopulosz Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt, az uniós tagállamok együttműködéséről és az EU külső határainak védelméről.

Megint gyerekek haltak meg egy szíriai orosz bombázásban

0

Legalább 38-an meghaltak, köztük sok nő és gyerek, miután orosz repülők légicsapást hajtottak végre Deir-ez-Zór tartományban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint több tucatnyian megsérültek, és

a halálos áldozatok száma még növekedhet,

mert többen a sérültek közül válságos állapotban vannak. Sokan el is tűntek.

A tartományban két irányból támadják az Iszlám Állam állásait: egyrészt az oroszok által támogatott kormányerők, másrészt a mérsékelt felkelők. A harcok miatt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint az elmúlt hónapban több tízezren váltak földönfutóvá.

A kormányerők és a velük szövetséges oroszok a dzsihádisták elleni harcot arra is felhasználják, hogy közben a mérsékelt felkelőket is támadják.

Katalónia hétfőn kikiálthatja a függetlenségét

0

A tartományi kormány jelentette ezt be. Hétfőn vitát tartanak erről a regionális parlamentben, utána pedig szavaznak, ezután következhet a függetlenség kikiáltása.

Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta, hogy

a parlamentet fogják kérni a függetlenség kikiáltására

a vasárnapi népszavazás után, amely a spanyol kormány (és szakértők szerint) illegális volt. A kormány brutális erőszakkal próbálta megakadályozni a referendum megtartását, 900-an sérültek meg, de a szavazást megtartották.

Fotó: MTI/EPAAndreu Dalmau

Puigdemont szerint még néhány nap, amíg a külföldről beérkezett szavazatokat is összeszámolják, utána szavazhat a parlament.

Spanyolország az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdasága, de az alkotmányos válság miatt komoly bajban van:

zuhan a tőzsde,

amely szerdán két és fél éves mélypontot ért el.

Az ügyben megszólalt VI. Fülöp spanyol király is, aki szerint az elszakadáspárti politikusok megosztják a katalán társadalmat is, és szembe mennek a demokratikus értékrenddel.

A Reuters információi szerint ma este hétkor jelentik be a parlamenti vita pontos dátumát, amely valószínűleg hétfő lesz.

Függetlenségpárti tüntetõk Barcelonában
Fotó: MTI/EPA/Quique García

A vasárnapi erőszakos fellépésre válaszul tegnap hatalmas tüntetéseket és sztrájkot is tartottak.

A népszavazáson nagy többséggel az elszakadást támogatók nyertek, de a szavazásra jogosultak 43 százaléka vett csak részt rajta. Felmérések szerint

kisebbségben vannak azok Katalóniában, akik támogatják a függetlenséget, ugyanakkor az ezt elutasítók többsége is szeretne népszavazást erről.

A brutális rendőri fellépés pedig közülük is sokakat feldühített.

Maduro Moszkvában – Putyin stratégiai partnernek tekinti Venezuelát

0

Két olyan állam vezetői találkoznak Oroszország fővárosában, melyeket egyaránt szankciókkal sújt az Egyesült Államok.

Oroszországot amiatt, hogy 2014-ben annektálta a Krím félszigetet illetve, hogy megpróbálta befolyásolni a tavalyi amerikai választásokat. Venezuelában pedig a népszavazás nyomán létrejött vákuumot bírálják. A népszavazáson megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés ugyanis csaknem diktátori hatalmat biztosít Maduro elnöknek. Ebben a tekintetben persze Putyin sem panaszkodhat nagyon.

Maduro részt vesz azon az energiahéten, melyen

Oroszország vendégül látja a világ legnagyobb olajtermelő államait.

Moszkvában lesz például Szaúd Arábia királya, aki szintén együttműködésre törekszik Oroszországgal. Putyin pozíciói így rendkívüli mértékben megerősödnek a Közel Keleten és Latin Amerikában, miközben Amerika visszaszorul.

De ez csak a diplomáciára igaz, mert

a gazdaságban mind Oroszország, mind Szaúd-Arábia, mind pedig Venezuela rosszul áll.

Mindhárom állam ugyanis az olaj és a földgáz kivitelére alapozta jövőjét. Minthogy az olaj ára mélyrepülésben van, mindhárom állam kénytelen valamiféle reformon gondolkodni.

Ebben Szaúd Arábia tart legelől, mert a fiatal trónörökös, Mohamed bin Szalman már közzétette Vision 2030 programját. Ez egy olyan Szaúd Arábiát vázol fel, mely több lábon áll és nem kizárólag az olaj és a földgáz exportjából akar megélni.

Oroszországban Putyin nemrég kedvenc oligarcháival tárgyalt arról, hogy hogyan tovább. A legrosszabbul ezen a téren Venezuela áll:

közel a pénzügyi csőd és Madurónak halvány fogalma sincs arról, hogy miképp lehetne ezt elhárítani.

Tulajdonképp segélyt kérni jött Moszkvába, ahol valószínűleg kap is pénzt és ígéreteket, cserébe viszont az oroszok szép csendben felvásárolják Venezuelát

Kurz megkurtítaná a migránsoknak járó juttatásokat

0

“Ha Kurz jön, akkor nagy baj lesz!”- nyilatkozta egy migráns a Reuters munkatársának.

Sebastian Kurz szóvivője pedig megerősítette: csökkenteni akarják a migránsoknak járó juttatásokat. Jelenleg Ausztriában három tartományban élnek lényegesen kevesebb pénzből a migránsok mint korábban: Alsó és Felső Ausztriában valamint Burgenlandban.

A migránsok úgy védekeznek, hogy

Bécsbe költöznek, ahol még nem csökkentették a juttatásokat.

Így cselekedett Ali is, aki Szíriából érkezett családjával a nagy migráns invázió idején 2015-ben. Tanárember, de a szakmáját nem tudja gyakorolni hiszen nem nagyon tud németül. Ahol élt ott csökkent a szociális juttatás, így Bécsbe költözött. A lakbére 1100 euró. Talált volna olcsóbbat is, de ott a tulaj nem akart migráns bérlőt. A csökkentett szociális juttatásból nem tudna megélni, mert az csak 1500 eurót jelent a családnak egy hónapban. Ha egyedülálló lenne, akkor 570 euróból kellene kijönnie havonta. Ez egyelőre csak a három tartományra – Alsó és Felső Ausztriára valamint Burgenlandra- igaz.

Sebastian Kurz a Néppárt vezetője viszont azt szeretné, ha országos lenne a csökkentés.

Ő messze a legesélyesebb jelölt a kancellári posztra. Október 15-én rendezik meg a választásokat Ausztriában. Az egyik fő téma a migráns kérdés. A leginkább elutasító állásponton a Szabadságpárt van, de Kurz Néppártja sem sokkal mérsékeltebb. Ráadásul lehet, hogy a két párt koalíciót köt és együtt kormányozza majd Ausztriát. Ebben az esetben a migránsok nem sok jóra számíthatnak hiszen ha egyedülállóak, akkor 570 euróból kell kijönniük Ausztriában, ahol a szegénységi küszöb 1200 euró …

Hamis bombariadók Oroszországban

0

Több mint egymilliárd rubel a kár, többszázezer embert kellett kiköltöztetni a hamis bombariadók miatt- panaszkodott Jurij Svitkin, a moszkvai Duma védelmi tanácsának alelnöke.

Szeptember 11-én kezdődött Omszk városában és még nincs vége: kedden Kazanyban, Tatárföld fővárosában és néhány moszkvai egyetemen hívta ismeretlen bejelentő a 112-es számot.

A fake bomb news ezúttal is elérte célját: a katasztrófavédők kiürítették a jelzett épületeket, melyekben semmilyen bombát sem találtak!

Jellemző Oroszországra, hogy sokan saját titkosszolgálatukat gyanúsították mondván, hogy így akar pánikot kelteni. Jövőre ugyanis választásokat tartanak és Putyin elnöknek jól jönne, ha ismét a nép biztonságának őrzőjeként tűnhetne fel. Ezért közölte a Duma védelmi bizottságának alelnöke, hogy “nem mi csináljuk ezt! Nem terrorelhárító gyakorlatról van szó!” Hanem miről ?

A moszkvai belügyminisztériumban tanácskozást tartottak, melyen természetesen részt vett az FSZB is. Putyin elnök kedvenc titkosszolgálata kezdetben az Iszlám államot gyanúsította, mert szeptember 11-én kezdődött a hamis bombariadók sorozata, mely eddig már több mint negyven orosz nagyvárost érintett. Nem találtak erre semmilyen bizonyítékot. Azonkívül, hogy az Iszlám állam vezére, Abubakr al Bagdadi nemrég három külföldi államot jelölt ki a terror célpontjának: az USA-t, Oroszországot és Iránt. Aztán jött a második számú gyanúsított Ukrajna, mellyel Oroszországgal nyílt konfliktusa van 2014 óta. Erre se gyűlt össze bizonyíték. A belügy végül nem közölt semmit!

A hírek szerint most a hacker problémát vizsgálják. Korábban Amerika vádolta azzal Oroszországot, hogy hackerei beavatkoztak a tavalyi választásokba. Moszkva visszautasította a vádat és utalt arra, hogy Edward Snowden nem véletlenül él Oroszországban. Az amerikai információs hírszerzés egykori ásza rengeteg dokumentumot szivárogtatott ki arról, hogy az NSA milyen módszerekkel figyeli meg a különböző államok vezetőit és miképp ellenőrzi az információk áramlását. Oroszország új washingtoni nagykövete, Anatolij Antonov első dolgának tartotta, hogy Trump elnöknek javasolja: a két nagyhatalom titkosszolgálatai vegyék fel újra a kapcsolatot egymással, mely az ukrajnai válság miatt szakadt meg.

A hamis bombariadók addigis frászban tartják az országot és elvonják a figyelmet arról, hogy az életszínvonal stagnál, és Putyin elnök csapata egyelőre nem tudja, hogy miképp lehetne beindítani az orosz gazdaság motorját, mely az olaj árának drámai csökkenése óta nem talál magára és mind jobban elmarad a világtól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK