Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek.
Tovább terjednek annak a fegyvereladási üzletnek a hullámai, amely még szeptember végén robbant ki Csehországban: a helyi tényfeltáró újságírók alapos nyomozás során kiderítették, hogy a cseh fegyvergyártók 2015-től 69,3 millió értékben szállítottak fegyvereket a Közel-Keletre, amelyet aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoportoknak adtak oda. A dolog pikantériáját az adta, hogy Prága eredetileg azokat a fegyvereket az Egyesült Államoknak adta el, de a Pentagon meghamisította a hivatalos dokumentumokat, és így azok végül nem az amerikai hadseregnél kötöttek ki.
Zágrábból szeretettel
A botrány begyűrűzött most Horvátországba is. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) tényfeltáró újságírók október 3-i publikált cikkükből kiderült, hogy Krk-szigete a legfontosabb logisztikai bázisa a közel-keleti térségbe irányuló fegyverexportnak, és nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország is ezen keresztül szállít hadianyagot. Mindezt Washington tudtával és közbenjárásával, sőt, a hivatalos dokumentumokból maga a Pentagon „tüntette el a nyomokat”.
A helyiek számára feltűnt, hogy április óta jelentősen megnövekedett a légi forgalom és többé nem csak az utasszállító repülőgépek, hanem rendszeresen érkeznek a reptérre nagy és zajos, amerikai típusú teherszállító gépek. Az újságírók a nyomozás során 14 „nem azonosított, katonai eszközöket szállító” gépet figyeltek meg. A hivatalos iratok szerint a fegyverek végső felhasználója az amerikai hadsereg. Az amerikaiak az Alan Agencytől, egy horvát állami kézben lévő fegyvergyártó cégtől vásároltak meg a hadianyagot. A horvát vállalat április óta 12,4 millió dollár értékben adott el jugoszláv/szovjet típusú fegyvereket az Egyesült Államoknak.
Viszont akárcsak a cseh fegyvervásárlási botrány esetében, ezek nem érkeztek meg amerikai területre. Az igaz, hogy egy amerikai légibázisra szállították le őket, csak éppen a Perzsa-öböl mellett fekvő Katarban: Dohától, az ország fővárosától nem messze fekvő Al Udeid támaszponton pakolták ki a horvát és más balkáni államtól összevásárolt hadieszközöket.
Katar ugyanis hivatalosan nem számít vevőnek, ahogyan „papíron” nem részese annak a programnak sem, amely során az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló fegyvereseket képzik ki. Továbbá a katari hadsereg elsősorban nyugati – amerikai, brit, francia – fegyvereket használ, nem pedig az egykori keleti tömb országainak hadieszközeit. Ezért ezeket a fegyvereket a nyugati országok és a szunnita arab monarchiák által szponzorált csoportoknak – Líbiától kezdve Jemen és Szírián át, egészen Iraki bzárólag – adták oda. Sőt, a BIRN rámutatott arra is, hogy Kuvait szintén úti célként szerepelt, amely a szíriai „mérsékelt felkelők” egyik fő kiképzője és fegyverellátója.
Továbbá az is kiderült a logisztikai feladatokat elvégző azerbajdzsáni Silk Way nevű légitársaság kiszivárogtatott dokumentumokból, hogy nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország, mint például Bulgária, szintén Krk szigetén „csomagolta át” az eladott lőszereket. A 16 millió dollár értékű bolgár lőszereket és töltényt ebben az esetben is Washington vásárolta fel és eredetileg ezeket Németországon keresztül szállították volna le az arab kuncsaftoknak. Csakhogy idővel a német hatóságok véget vetettek ennek a gyakorlatnak: 2016-ban keltezett e-mailek szerint a németek „túlságosan érzékennyé” váltak a balkáni országok felől érkező hadianyagok miatt, mert szerintük azokból nagy valószínűséggel a szélsőséges iszlamista csoportok is részesülnek, amelyek könnyen nyugati célpontok és állampolgárok ellen használhatják fel azokat. Berlin tiltakozása miatt Washington végül Horvátországba, és azon belül is a Krkben lévő repülőtérre irányította át a forgalmat.
A BIRN kérdéseire sem az Alan Agency és sem a Pentagon nem válaszolt. Ugyan Zágráb elismerte, hogy az Egyesült Államok fontos partnere Horvátországnak és a két ország katonai terén szorosan együttműködik egymással, de arról már nem beszélt, hogy ténylegesen kinek is adtak el fegyvereket. Ivica Nekic, a horvát fegyverexporttal és -importtal megbízott ügynökség tagadta, hogy Szíriába vagy más, konfliktusba süppedt országba vittek volna fegyvert. Továbbá ők csak törvényes fegyverüzletben vettek részt és az amerikai partner ezen a téren minden vita felül áll.
Nem először, nem utoljára…
Ez már nem az első eset, hogy Horvátország ilyenfajta botrányokba keveredik. 2012 telén szaúdi felségjelű gépek repültek Zágrábból Jordániába, ahol felszerelték az országban brit-francia tisztek által kiképzett szíriai fegyveres csoportokat. A BIRN az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) együttműködve egy közös nyomozást végzett, amely során kiderítették, hogy nyolc európai ország 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket a térségbe.
Ezek között pedig Horvátország volt az élen: több mint 300 euró millió értékben adott el fegyvereket Szaúd-Arábiának (126 millió), Jordániának (44 milliót) és a maradékot Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak és Törökországnak szétosztva. Ez több mint 6000 tonnányi hadianyag, amely elsősorban kézifegyvereket és könnyű tüzérségi eszközöket jelentet.
Horvátország csak 2016 februárja és szeptembere között 2600 volt jugoszláv/szovjet és új gyártmányú rakétát, lőszert, illetve töltényt szállított le a Közel-Keletre. A világ a horvát fegyverek felbukkanásáról és szerepéről a szíriai és az iraki háborúkban legelőször nem az oknyomozó újságírókon keresztül szerezhetett tudomást: a szíriai fegyveres csoportok a közösségi médiába felrakott képeiken vagy videóikon gyakran pózoltak olyan horvát fegyverekkel, mint a RBG-6-os gránátvető vagy RAK-12-es rakétavető.
