Fontos

Készen kell állni!

0

Egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de „készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!” – hangoztatta az amerikai hadügyminiszter. Jim Mattis tábornok szerint készen kell állni Észak-Korea provokációival szemben.

 

Donald Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel, és utána azt írta a Twitteren, hogy vihar előtti csend van. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái is lebeszélik erről. Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni az Észak-koreai diktátorral.

Közben Észak-Korea tovább folytatja nukleáris és rakétaprogramját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti. Kim Dzsongun álma állítólag az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni Szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóságshownak tekinti a politikát, és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.

Mint a Független Hírügynökség megírta, ismét katonai gépeket küldött a Koreai-Félsziget térségébe Donald Trump. Az éjszaka B-1B Lancer típusú amerikai stratégiai bombázók repültek át a félsziget felett, dél-koreai és japán harci gépek kíséretében. A bombázók Guamban szálltak fel, s levegő-föld rakétákkal gyakorlatoztak.

 

Zuhanórepülésben az amerikai elnök népszerűsége

0

„Minden elnök követ el hibákat. Ám, ha egyiket a másik után követi el, akkor ezek egymásra rakódnak – s vannak határok” – fogalmazott egy, a Reuters által megszólított vidéken élő ohiói amerikai. A hírügynökség a legújabb közvéleménykutatási adatok kapcsán szólaltatott meg embereket a vidéki Amerikában.

Trump milliószámra nyűgözte le az embereket az elnökválasztás idején a vidéki kistelepüléseken, ők azonban fokozatosan kiábrándulnak az elnökből.

A Reuters/Ipsos több mint 15 ezer felnőtt körében végzett felmérése szerint a republikánus elnök népszerűsége a lakosság 15 százalékát képviselő vidéki térségekben egyre csökken: a megkérdezett – nem városi – lakosság egyenlő arányban – 47-47 százalékban – ért egyet, illetve helyteleníti a lépéseit. Leginkább a fehér férfiak és az iskolázatlanok között veszített az elnök a népszerűségéből.

Viszonylag nagy a támogatottsága a gazdasági és nemzetbiztonsági kérdések kezelésében, ugyanakkor a választói egyre elégedetlenebbek a bevándorláspolitikájával, ami elnöki kampányának a központi kérdése volt. Hivatali idejének első hónapjában még 56 százalék támogatta a bevándorláspolitikáját, ma már csak 47.

Az indokok eltérők. Páran azt mondták, hogy belefáradtak abba, hogy várnak a határra ígért fal felhúzására, mások a beutazási korlátozásokat bírálták.

Trump húzkodja Kim Dzsongun bajuszát

0

Ismét katonai gépeket küldött a Koreai-Félsziget térségébe Donald Trump. Az éjszaka B-1B Lancer típusú amerikai stratégiai bombázók repültek át a félsziget felett, dél-koreai és japán harci gépek kíséretében. A bombázók Guamban szálltak fel, s levegő-föld rakétákkal gyakorlatoztak.

Az újabb katonai gyakorlatról már eleve feszült légkörben született döntés. Észak-Korea nukleáris kísérletei miatt az elmúlt hetekben-hónapokban egyre élesedni látszik a helyzet. Mint a BBC emlékeztet rá, Phenjan az elmúlt időszakban végrehajtotta hatodik nukleáris kísérletét és két rakétát is kilőtt Japán irányában.

A ma éjszakai gyakorlat az Észak-Korea elleni „kiterjesztett elrettentés” program része volt.

Közben az amerikai haditengerészet azt is bejelentette, hogy a hétvégén megérkezett Dél-Koreába a Tucson atomtengeralattjáró.

A gyakorlatot megelőzően Donald Trump amerikai elnök tanácskozást tartott a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőivel. A téma az volt, hogyan reagáljanak az észak-koreai fenyegetésekre – jelentette be a Fehér Ház.

Lopott iratok

A szerdai nap történése az is, hogy egy szöuli törvényhozó azt állította: észak-koreai hackerek fontos katonai dokumentumokat loptak Dél-Koreából, olyanokat is, amelyek egy Kim Dzsongun észak-koreai vezér elleni merénylettel kapcsolatos, illetve az USA és Dél-Korea által, háborús vészhelyzetre kidolgozott terveket tartalmazott. A dél-koreai védelmi miniszter nem kommentálta a hírt, Észak-Korea viszont tagadta azt.

Utánunk a vízözön – aláírták a katalán függetlenségi nyilatkozatot

0

Tovább mélyül a katalán válság: a katalán elnök aláírta a felfüggesztett függetlenségi nyilatkozatot. Az elszakadást támogató katalánok reakciói vegyesek, és egyelőre még a nemzetközi közösség sem szólalt meg az ügyben. 

„Kinyilvánítjuk, hogy a Katalán Köztársaság egy független, szuverén, demokratikus és szociális jogállam” – olvasható a három katalán függetlenségpárti párt képviselői által kedd éjjel aláírt nyilatkozatban. Carles Puigdemont katalán elnök arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, hogy várjanak még „néhány hetet” a párbeszéd érdekében.

„Senki nem vonhat le messzemenő következtetéseket egy olyan törvényből, amely nem létezik, és egy olyan népszavazásból, ami nem történt meg”

– figyelmeztetett kedd esete Soraya Sáenz de Santamaría spanyol kormányfő-helyettes. Szerinte a katalán népszavazás végrehajtására vonatkozó törvényt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, ahogy elutasította a referendum megtartását is. A spanyol miniszterelnök-helyettes Carles Puigdemont kedd esti parlamenti beszédét úgy értékelte: „egy olyan ember beszéde, aki nem tudja hol van, hova tart, és kivel akar menni”.

A katalán nyilatkozat aláírása miatt a spanyol kormány rendkívüli ülés fog tartani szerdán, amely során

értékelni fogják a katalán elnök nyilatkozatát, és döntenek a következő lépésekről.

A bejelentéskor a spanyol rendőrség lezárta a barcelonai parlament épületét. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti  tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a „formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetni.

A világ jelentős vezetői, a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió egyelőre még nem nyilatkoztak a spanyol eseményekkel kapcsolatban. Egyedül csak Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.

Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.

Katalán meghátrálásra erősödött az euró

Jól fogadta a piac a katalán elnök bejelentését a függetlenség „hetekre szóló” elhalasztásáról. Az euró végül erősödött a beszéd hatására.

Megnyugvással fogadta a pénzpiac Carles Puigdemont katalán elnök kedd esti parlamenti beszédét, amelyben „hetekre” felfüggesztette a katalán függetlenség kinyilvánításának kikiáltását.

Az euró/dollár árfolyama végigkövette a beszédet, 1,1806-on állt a katalán elnök barcelonai tartományi parlamenti beszédének kezdetén. Amikor Puigdemont „bekeményített” a szövegben, és nem lehetett tudni, milyen kimenetele lesz a sorsdöntő szónoklatnak, a kurzus 1,1816-ig futott fel. A beszéd vége felé az árfolyam folyamatos süllyedéssel lényegében visszaállt a korábbi szintre, sőt, még a szónoklat előtti index alá is lefutott.

A kis mértékű kilengés alighanem annak tudható be, hogy a várakozások valamilyen kompromisszumot tartottak valószínűbbnek a szélsőséges bejelentés helyett.

Nem volt meglepő a kimenetel azért sem, mert az egyoldalú függetlenség veszélye miatt napok alatt felsejlett a katalán gazdaság lehetséges szétesése , és egyértelművé vált: nem kap nemzetközi elismerést az önálló Katalónia.

A katalán elnök felfüggesztette a függetlenség kikiáltását a dialógus reményében

0

Carles Puigdemont felvázolta az október elsejei népszavazás után előállt helyzetet és a Katalóniát ért sérelmeket, de mégis a halasztás mellett döntött. Nagy kérdés, hogy erre mit válaszol a központi kormányzat Madridban.

A kialakult feszültség csökkentésére szólított fel kedd esti beszédében a barcelonai parlament rendkívüli ülésén Carles Puigdemont katalán elnök.

Katalónia ügye európai ügy, ez kritikus és komoly pillanat, felelősséget kell vállalnunk azért, hogy kiküszöböljük és ne fokozzuk a feszültséget sem szavakkal, sem tettekkel – fogalmazott az elnök.

Szélsőséges helyzetnek voltunk tanúi, az európai demokrácia történetében először történt meg, hogy egy szavazás rendőrségi erőszak közepette zajlott – jelentette ki Carles Puigdemont, aki szerint Katalóniát megalázták, amikor megpróbálta módosítani saját státusát az alkotmány tiszteletben tartása mellett.

„Az euró a gazdag országoknak való”

0

Lengyelország viszont az EU hét legszegényebb állama között van – ezt mondta Ryszard Czarnecki a lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője.

Czarnecki erről a Politico európai kiadásának beszélt, amely összeállítást közölt arról, hogy az EU keleti felén melyik állam milyen álláspontot foglal el az euróval kapcsolatban. Ez még azokban az országokban is érdekes, mint Szlovéniában és Szlovákiában, ahol ez a kérdés már eldőlt, hiszen mindkét állam tagja az euróövezetnek. Csakhogy Emmanuel Macron francia elnök

meghirdette a kétsebességes Európát,

és ez igen eltérő visszhangot váltott ki az egykori szocialista országokban. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egyenesen azt vizionálta, hogy a kétsebességes Európa elvezethet oda, hogy az Európai Unió felbomlik.

A magyar álláspontot Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője mondta el a Politiconak: az euróövezetbe való belépés a szerződés szerint kötelező, a kérdés az, hogy mikor kerül rá sor. Erről a közgazdászok vitatkoznak még. Integrációt akkor akar a magyar kormány, ha ez számára előnyös: közös védelmi politika, közös határvédelem – mondta.

A Politico egyébként egyértelműen az euroszkeptikusok közé sorolja Magyarországot és Lengyelországot.

A skála másik végén van az EU három legszegényebb állama, mely maximálisan pozitív véleménnyel van az euróövezetről és szívesen csatlakozna, csakhogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben sokkal kevésbé képes teljesíteni a kritériumokat.

Romániában a lakosság 64%-a támogatja az eurócsatlakozást, Horvátországban ez a szám 52%, Bulgáriában 50%. Mindhárom ország polgárai szeretnének csatlakozni a mag-Európához, de gazdaságuk elmaradottsága ezt nem könnyíti meg.

Középen helyezkedik el Csehország és Szlovákia. Csehországban a polgárok rettentően szkeptikusak: alig 29% az euró támogatottsága. A baloldali kormány ennek ellenére támogatná a közeledést a megújult német-francia tandemhez. Csakhogy hamarosan választások lesznek Csehországban. Andrej Babis populista politikus a fő esélyes, aki kerek-perec

elutasította Macron reformterveit.

Ő is felvetette: ha Európa kétsebességes lesz, akkor néhány tagállam kiléphet. Abban, hogy Csehország ezek közé tartozna, sokan kétkednek, mert az ország gazdasága teljes szimbiózisban él Németországgal. Babis pedig nemcsak populista politikus, de Csehország egyik leggazdagabb embere is, akinek a vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. Aligha kockáztatná meg a kilépéssel járó zűrzavart.

Szlovákia már bent van az euróövezetben, de attól tart, hogy a kétsebességes Európában a külső körbe kerül. Épp ezért a Politiconak nyilatkozó szlovák kormányzati emberek azt hangsúlyozzák: Szlovákia a belső körbe kíván tartozni.

A visegrádi egység tehát fikció,

hiszen az egyik véglet Lengyelország, amely a teljes elutasítás alapján áll, míg a másik oldalon a Fico-féle Szlovákia, mely maximális együttműködésre törekszik az EU magjával, a német-francia szövetséggel.

Erdogan Belgrádban: Törökország bojkottálni fogja az USA ankarai nagykövetét

0

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan tudtak az Egyesült Államokban száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmának ügynökei beszivárogni a diplomáciai képviseletekbe.

A török tisztviselők és hivatalos szervek a jövőben bojkottálni fogják az Egyesült Államok ankarai nagykövetét – jelentette be kedden Belgrádban Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török államfő így reagált arra, hogy az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége bejelentette: felfüggesztik a vízumok kiadását a török állampolgárok részére az összes törökországi diplomáciai kirendeltségen. A nagykövetség indoklása szerint Washingtonnak felül kell vizsgálnia, hogy Törökország mennyire elkötelezett az amerikai diplomaták biztonsága iránt. Válaszul Törökország is felfüggesztette a vízumok kiadását amerikai állampolgárok részére.

Erdogan kedden leszögezte:

Washingtonnak vissza kellene hívnia ankarai nagykövetét,

ugyanis a hivatalos szervek a továbbiakban nem fogják az amerikai kormány képviselőjének tekinteni a diplomatát.

A török elnök az Egyesült Államokat tette felelőssé azért, mert

megromlott a viszony Ankara és Washington között.

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan tudtak az Egyesült Államokban száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmának ügynökei beszivárogni a diplomáciai képviseletekbe. Erdogan ezzel az ankarai amerikai konzulátus azon alkalmazottjára utalt, akit őrizetbe vettek, illetve egy másik konzulátusi dolgozóra, aki ellen letartóztatási parancsot adtak ki, mert a feltételezések szerint köze lehet a gülenista mozgalomhoz.

Amerikai védelmi miniszter: „készen kell állnunk”

0

Jim Mattis tábornok katonák előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de “készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!”

Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel és utána azt írta a Twitteren: vihar előtti csend van! Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái igyekeznek lebeszélni erről. Másrészt, Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni Észak Korea ifjú diktátorával.

Közben Észak Korea tovább folytatja nukleáris és rakéta programját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti.

Kim Dzsongun álma állítólag az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban.

Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóság show-nak tekinti a politikát és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.

Este kiderülhet, mi lesz Katalóniával

0

Kedd este szólal fel Carles Puigdemont katalán elnök a helyi parlamentben. Az ülésen Katalónia függetlensége lesz a napirenden.

A spanyol kormány felszólította a katalán elnököt, hogy ne tegyen olyan lépést, amely „visszafordíthatatlan következményekkel jár”. A kormányszóvivő azt kérte:

ne tegyen egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot, és kezdeményezéseivel térjen vissza a törvényes keretek közé.

Puigdemont várhatóan hat órakor beszélt a barcelonai parlamentben.

A spanyol rendőrség bejelentette: a várható tüntetések miatt lezárja annak a parknak a bejáratait, amelyben a katalán parlament épülete található.

Az Antena3 tévé szakértői

négy lehetséges forgatókönyvről beszélnek:

  1. A legradikálisabb, hogy a katalán elnök bejelenti Katalónia azonnali egyoldalú elszakadását Spanyolországtól.
  2. Az elnök bejelenti a függetlenséget, de nem azonnal, hanem azt rövid időre elhalasztva, hogy megszerezze a most hiányzó nemzetközi támogatást.
  3. A legvalószínűbb verzió szerint szimbolikus nyilatkozatot tesz, amely szerint a katalánok a referendummal elnyerték a jogot egy önálló katalán állam létrehozásához, de annak kinyilvánítására haladékot javasol a megfelelő felkészülésig.
  4. A legkisebb esélye annak van, hogy az elnök előrehozott választásokat jelent be.

Katalóniában múlt vasárnap tartottak népszavazást a függetlenségről, amelyet a spanyol kormány törvénytelennek nevezett és brutális erőszakkal lépett fel ellene. Ezután Katalóniában hatalmas tüntetéseket és sztrájkot tartottak, Puigdemont pedig bejelentette, hogy a parlamentet kérik majd a függetlenség kikiáltására. Sokan tüntettek a két fél közti párbeszédért is, de erre egyik fél sem tűnik hajlandónak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK