Moszkva azonnal reagál, ha az amerikai felmondják a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződést – mondta az orosz elnök.
Putyin Szocsiban, a Valdaj vitaklub tanácskozásán beszélt arról, hogy Oroszország haladéktalanul és szimmetrikus módon reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szerződést – írja az MTI.
Megismételte azt a figyelmeztetést is, hogy Oroszország arra is szimmetrikusan reagál majd, ha az Egyesült Államokban korlátozni fogják tömegtájékoztatási eszközeik munkáját.
Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni arra válaszul, ha más államok is így tennének.
A beszédben többször is bírálta az amerikaiak politikáját, de hozzátette, hogy úgy gondolja, hogy a kétoldalú viszony problémái megoldhatók. Védelmébe vette az amerikai elnököt is: szerinte Trump azért kiszámíthatatlan, mert nem hagyják betartani választási ígéreteit.
Nem volt könnyű kompromisszumra jutni a különféle politikai és nemzeti álláspontok között, de az Európai Parlament szakbizottságának sikerült elfogadnia a menedékjog reformjáról szóló szabálytervezetet – közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozójának bevezetőjében.
Tajani nyitóbeszédében az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszerre vonatkozó dublini szabályozás reformtervezetével kapcsolatban elmondta, a korábbi rendelet miatt alig néhány tagállam vállalja az abból adódó terhet, hogy a menekültügyi kérelmek legnagyobb részét kezelni kénytelen.
Az Európai Parlament az elfogadott szabálytervezet kapcsán azt javasolja, hogy
hozzanak létre egy olyan rendszert, amely a felelősségnek a tagállamok közötti méltányosabb eloszlásán alapul.
Emellett figyelmet kell fordítani arra, hogy elkülönítsék a háborúk és üldöztetések elől menekülőket azoktól, akik más okból, például a gazdasági okokból jönnek Európába – hangsúlyozta az EP elnöke.
Még a csúcs előtt Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője közölte, hogy szerinte és a magyar kormány szerint az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezete komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis
meghívót jelent a migránsoknak Európába.
A menekülthelyzetről is szó volt azon a szerda esti vacsorán, amelyen az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a Visegrádi csoport kormányfői vettek részt. A résztvevők nem nyilatkoztak a részletekről, és csak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tolmácsolta Orbán Viktor értékelését szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, miszerint a találkozó sikeres, eredményes és hasznos volt.
Ugyanakkor az EU csúcs résztvevőit arra szólította fel Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, hogy
gyakoroljanak nyomást A CEU ügyÉben Orbán Viktorra.
Verhofstadt szerint ugyanis a magyar hatóságoknak a határidők meghosszabbítása helyett alá kellene írniuk a Közép-európai Egyetem működését lehetővé tevő, már letárgyalt megállapodást.
A spanyol kormány csütörtök délelőtt közölte, hogy „közvetlenül fogják irányítani Katalóniát”, vagyis felfüggesztik a tartomány autonómiáját, ha a katalán vezetés szombatig nem változtat az álláspontján.
A spanyol kormány szombaton ülhet össze, ekkor indíthatják meg az eljárást, amellyel szükség esetén elvonhatják a katalán regionális hatóságok jogköreit.
” A spanyol kormány az alkotmány 155. cikkelye szerinti eljárást továbbviszi a katalóniai helyzet törvényességének helyreállítása érdekében” –
olvasható a kormány nyilatkozatában.
Néhány perccel az ultimátum lejárta előtt Carles Puigdemont katalán elnök azt nyilatkozta, hogy amennyiben Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök elutasítja a „dialógus folytatását”, akkor a katalán parlament kikiáltja a függetlenségét.
Közben szerda éjjel is folytatódtak a kedden megkezdett tüntetések Barcelonában, amelyek két katalán szakadár vezető letartóztatása miatt törtek ki. Jordi Sánchez és Jordi Cuixart, a Katalán Nemzetgyűlés és az Omnium Cultural nevű civil szervezetek vezetői ellen ugyanis egy szeptember 20-án szervezett tüntetés miatt akár több mint tíz éves börtönbüntetésre is ítélhetik.
A spanyol kormány a hétfőn meghosszabbított ultimátumában arra utasította a katalán vezetést, hogy egyértelműen válaszoljanak az alábbi kérdésre:
Most akkor kikiáltották Katalónia függetlenség vagy sem?
Madrid leszögezte, hogy nem fogadnak el kitérő vagy kétértelmű választ, ilyen esetben „kénytelenek lesznek intézkedéseket bevezetni”. Ezzel lényegében a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazására utaltak, amely lehetőséget ad Katalóniának arra, hogy ideiglenesen felfüggesszék Katalónia autonómiáját.
Párbeszédre kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Carles Puigdemont katalán elnök, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy múlt kedden kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét – derül ki a katalán elnök leveléből, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a spanyol sajtó.
Október 10-én Carles Puigdemont katalán elnök nem jelentette be Katalónia függetlenségét, és két hónapos tárgyalási időszakot javasol a konfliktusból kivezető út megtalálása érdekében. Ehelyett ismét párbeszédre szólította fel Madridot. Rajoy spanyol miniszterelnök viszont továbbra is azt követelte a katalán elnöktől, hogy egyértelműen nyilatkozzon a Katalán függetlenséget illetően.
Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.
A hatóságok megfigyelés alatt tartják, zaklatják és üldözik a tüntetőket Lengyelországban, hogy feloszlassák, illetve megelőzzék a tömegtüntetéseket – ez áll az Amnesty International friss jelentésében.
Tüntetés Poznanban a bírósági reform ellen Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk
2016 óta rendszeresek a tüntetések Lengyelországban, alkalmanként több ezer, van, hogy több tízezer ember vonult az utcára, hogy békésen tiltakozzon az elnyomó jogszabályok, többek között a nők jogaival kapcsolatos törvények és a jogállamiságot veszélyeztető törvényjavaslatok, például a bírósági reform ellen. Az ENSZ és az EU is elismerte, hogy a tömegtüntetéseknek volt köszönhető, hogy utóbbit az elnök végül nem írta alá.
Az Amnesty International friss jelentése szerint egyre nő a kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a tüntetéseket.
„A rendőrség megfigyeli, zaklatja, sőt, üldözi a tüntetőket pusztán azért, mert kimondják, amit gondolnak”
– mondta Barbora Černušáková, az Amnesty International Lengyelország-szakértője.
Tüntetés 2017 júliusában Fotó: Pixabay
A jelentés szerint, amikor júliusban több mint 50 lengyel városban tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető kormányjavaslatok ellen, akkor a kormány rendőri intézkedésekkel sértette meg a tüntetők szólásszabadságát és a gyülekezési jogukat.
Fémkerítéseket emeltek, hogy a parlamenttől távol tartsák a tüntetőket, és több száz rendőr járőrözött, hogy fizikailag is megakadályozzák a gyülekezést.
Kordonnal zárták le utcákat, fizikailag és verbálisan fenyegették a tüntetőket,
valamint körülvették, vagy más módon kordában tartották őket – áll a jelentésben. Egy nőt állítása szerint meg is vertek, amikor a tüntetéseket fényképezte.
„Én csak álltam ott, amikor
az egyik rendőr bármiféle előzetes figyelmeztetés nélkül megragadott, és nekilökött egy közlekedési lámpa oszlopának. Arcon vágott.
Nem álltam ellen” – mondta. A rendőrök később azt mondták: erre nincs semmi bizonyíték.
Gyertyás virrasztás a bírósági reform ellen Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk
Új törvényekkel is szigorítják a gyülekezési jogot. 2016 decemberében fogadta el a lengyel parlament a jogszabályt, amely a „ciklikus tüntetéseket” részesíti előnyben, vagyis azokat, amelyeket ugyanazok az emberek ugyanazon a helyen, évente többször szerveznek.
Ilyenek pedig általában a kormánypárti menetek, amelyek más tüntetések rovására élveznek előnyöket.
Az ezek ellen valló tüntetések tilalma ellenére rendszeresen tartottak ellendemonstrációkat. Több tucat ellentüntetőt állítottak bíróság elé kisebb vádakkal, mint például „a jogos gyülekezés akadályozása”, illetve bűncselekmény, például „egyházi törvény rosszindulatú akadályozása” vádjával, mivel a havonta megrendezett kormánypárti felvonulást vallási menetnek nevezték.
Forrás: Wikimedia Commons
A békés tüntetések fizikai megakadályozása mellett a hatóságok a tüntetőket intenzív felügyelet és megfigyelés alá vonja, többek között követik őket, felmennek a lakásukra. Sokukat meg is vádolták, és bírósági eljárást indítottak ellenük. Barbora Černušáková szerint
„a lengyel kormány megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik békésen szeretnének tüntetni.”
Azt mondta: „Az, hogy a békés tüntetőket kriminalizálhatják pusztán azért, mert a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jogukat gyakorolják, sötét képet fest a mai Lengyelországról. Ezek a kisstílű és bosszúvágyó vádak híven tükrözik a civil társadalom számára biztosított zsugorodó teret, és azonnal ejteni kell őket.”
Az iszlamista terroristák új látványos akciókra készülnek a nyugati világban, hogy ezzel ellensúlyozzák azt a stratégiai vereséget, melyet az Iszlám Állam (ISIS) szenvedett el Irakban és Szíriában.
Legalábbis erről beszélt az Egyesült Államok londoni nagykövetségén Trump belbiztonsági minisztere. Elaine Duke assszony elmondta:
jelenleg az iszlamista szervezetek kisebb merényletekkel motiválják a dzsihád harcosokat, de valójában drámai akciókra készülnek.
A különböző késeléses merényletek vagy az, hogy furgonnal belegázolnak a járókelők tömegébe, ez mind egy egyeztetett stratégia részét képzik. Céljuk a figyelemelterelés, miközben nagyszabású akciók vannak készülőben.
Az Egyesült Államok belügyminiszter szerint a terroristák újra repülőgépeket akarnak eltéríteni és velük látványos akciókat végrehajtani olyan szimbolikus célpontok ellen, amelyek Washingtonban, New Yorkban vagy Londonban találhatóak. Nemrég a brit terrorelhárítás, az MI 5, főnöke jelentette ki, hogy korábban még soha ilyen nagy iszlamista terrorveszély nem fenyegette Nagy Britanniát.
“34 éve vagyok a szolgálat tagja, de ilyen nagy még sohasem volt az esély egy nagyszabású terrorakcióra!”-
hangsúlyozta Andrew Parker, a brit terrorelhárítás, az MI 5 főnöke.
Margot Wallström svéd külügyminiszter azt mondta, hogy az asztalszomszédja tapogatta európai vezetők egyik találkozóján, évekkel ezelőtt.
„Megerősíthetem, hogy a szexuális zaklatás a legmagasabb politikai szinten is létezik, és saját magamnak is volt ilyen tapasztalatom”
– mondta Margot Wallström, aki korábban az Európai Bizottság alelnöke és az intézményközi kapcsolatokért és a kommunikációért felelős biztosa volt.
Személyes részletekről nem akart beszélni. Annyit mondott: „Egyszer csak egy kezet éreztem a combomon. Az asztalszomszédom elkezdett tapogatni. Ez teljesen szürreális.”
Akkor még José Manuel Barroso volt az Európai Bizottság elnöke, akit tájékoztattak az esetről. Barroso elfogadhatatlannak nevezte, ami történt, de a svéd külügyminiszter nem tudja, beszélt-e a zaklatóval. Margot Wallström azt mondta:
„Valósággal sokkoltak a történtek.”
Egy másik európai vezető, Vera Jourová, az EU igazságügyért felelős biztosa is ma beszélt arról, hogy korábban szexuális zaklatás áldozata volt.
Egyre több ilyen ügy derül ki, Harvey Weinstein amerikai producer botránya után. Magyarországon is egyre többen írják meg, mi történt velük, erről itt olvashat.
A terrorszervezetek által gyakran használt Semtexszel robbantották fel Daphne Caruana Galizia, a legismertebb máltai oknyomozó újságírónő kocsiját.
Az újságírónő sokat foglalkozott a Panama-papírokkal és az azeri korrupciós botránnyal, amelyekkel több kormánytag mellett Joseph Muscat kormányfőt és feleségét is összefüggésbe hozta.
Célzott merénylettel ölték meg, egy autóba rejtett bombával. A The Times of Malta azt írja, hogy a detonáció ereje és egy szemtanú beszámolója szerint
a merénylők feltehetően Semtexet használtak,
amelyet gyakran használnak nagyobb robbantásokhoz. A máltai kormány külföldi szakértők, köztük az FBI segítségét kérte a nyomozáshoz.
Az Európai Néppárt független nemzetközi vizsgálatot követelt az ügyben.
„Nem fogadjuk el a jövőben, hogy a máltai kormány elutasítja az átláthatóságot a Panama-akták ügyében”
– írta a Twitteren Manfred Weber, a párt frakcióvezetője az Európai Parlamentben.
Angela Merkel német kancellár is elítélte a merényletet, és közölte, hogy
az újságírók biztonsága és szabadsága kulcsfontosságú a demokrácia működéséhez.
A máltai ellenzék vezetője Joseph Muscat lemondását követelte, amiért nem sikerült gondoskodnia Galizia biztonságáról. Muscat szerint viszont az újságírónő elutasította a rendőri védelmet.
Benyújtotta lemondását Constanca Urbano de Sousa portugál belügyminiszter, miután az utóbbi hónapokban kétszer is több tucat halálos áldozattal járó erdőtüzek pusztítottak az országban. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.
Portugál tûzoltó térdel az erdõtûz füstjében Fotó: MTI/EPA/Paulo Novais
A kormányfőnek írt levelében a belügyminiszter úgy fogalmazott: az utóbbi napokban pusztító erdőtüzek után úgy érzi,
nincsenek meg a kellő politikai és személyes feltételei
annak, hogy továbbra is a tárca vezetője maradjon. António Luís Santos da Costa miniszterelnök elfogadta a lemondást.
A vasárnap óta tomboló erdőtüzek nagy részét sikerült eloltani. A legfrissebb jelentések szerint
41 ember halt meg, és több mint hetvenen megsérültek.
Kevesebb mint négy hónap alatt összesen több mint száz ember halt meg erdőtüzek miatt Portugáliában, ahol csaknem 90 éve nem volt ilyen száraz a nyár. Az év eleje óta összesen 350 ezer hektár égett le, 2003 óta nem voltak ilyen pusztító erdőtüzek az országban.
A portugál kormányt számos bírálat érte amiatt, hogy képtelen felkészülni az újabb katasztrófákra. Az egyik ellenzéki párt bejelentette:
bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen a tűzesetek kezelése miatt.
A legnagyobb ellenzéki párt már jelezte: támogatják az indítványt.
A közösségi médiában már tüntetésekre is hívják az embereket a hétvégére. A szervezők szerint ezek célja, hogy kifejezzék szolidaritásukat az áldozatokkal és követeljék a portugál erdők fokozottabb védelmét.
A miniszterelnök bejelentette, hogy átfogó reformokra készül az erdőtervezés és az erdőtüzek elleni küzdelem terén.
A szexuális zaklatás elleni, a közösségi médiában futó #MeToo kampányhoz való csatlakozásra szólította fel az érintetteket Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, aki elmondta, hogy korábban ő maga is szexuális erőszak áldozatává vált.
A nemek közötti esélyegyenlőségért is felelős cseh biztos egy brüsszeli rendezvényen a szexuális zaklatással vagy erőszakkal kapcsolatos esetek azonnali bejelentését sürgette. Azt mondta, azok az esetek, amelyek napvilágra kerülnek, köztük Harvey Weinstein amerikai filmproducer botránya, csak a jéghegy csúcsát jelentik,
az áldozatok többsége ugyanis nem tesz bejelentést az őket érő ilyen típusú bűncselekményekről, mert tévesen ők is bűnösnek érzik magukat.
„Ne tartsák magukban, keressenek segítséget, és ne szégyelljék elmondani, hogy mi történt!” – szólította fel az áldozatokat.
Szerinte a szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályokat hatékonyabban kellene végrehajtani, de a zaklatási kultúrának csak a széleskörű párbeszéd és egy új gondolkodásmód vethet véget. Azt mondta:
„Az európai nőknek mintegy fele tapasztal verbális, fizikai vagy online szexuális zaklatást. Meg kell változtatni azt a közfelfogást, miszerint ez normális.”
Jourová üdvözölte, hogy az Európai Unió és a tagországok fele már aláírta a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezményt, a kimaradókat pedig mielőbbi ratifikációra szólította fel.
Hivatalosan ma ért véget az iraki kormány által indított kétnapos hadművelet: a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az Iszlám Államtól. Ez viszont korántsem járt véráldozatok nélkül.
Szerdán reggel az iraki kormány bejelentette, hogy az iraki kormányerők teljes ellenőrzésük alá vonták azokat az iraki területeket, ahonnan az elmúlt három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot. Vagyis az iraki hadsereg az elmúlt két napban fennhatósága alá vonta a Dijála, Kirkuk és Ninive tartományokat. Közben
több ezer civil menekült el az irakiak által elfoglalt területekről,
mivel tartottak az esetleges bosszútól vagy a fegyveres erők atrocitásaitól.
Az iraki hadvezetés jelentése szerint az észak-iraki kurd fegyveresek, azaz a pesmergák, részéről semmiféle ellenállásba nem ütköztek és harc nélkül kivonultak a térségből. Csakhogy más beszámolók szerint nem mindegyik csoport volt hajlandó feladni a megszerzett pozícióit. Az el-Mahmúdíja nevű faluban törtek ki először fegyveres összecsapások, amikor kurd fegyveresek nem akarták átadni az iraki-szíriai határon lévő Rabia határellenőrző pontot.
A nap folyamán pedig a moszuli gátnál vívott harcokban tízen haltak meg. A fegyveres incidens a gátnál lévő katonai őrhelynél robbant ki a pesmergák és Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) síita ernyőszervezet harcosai között, és legalább három órán át tartott. Végül a pesmergák feladták a pozícióikat és kivonultak a térségből.
A Hazafias Unió (PUK) elítélte a pesmergák „megfutamodását” és arra szólította fel a kurd kormányzatot, hogy közösen szálljanak szembe az iraki hadsereggel. Ugyanakkor
a kurd vezetés nem akar súlyos konfrontációba keveredni az iraki kormánnyal.
A Pesmerga Minisztérium közölte, hogy a az iraki-kurd fegyveres erők közötti határ ismét ott fog húzódni, ahol a tavalyi moszuli offenzíva elindítása volt.
Hétfőn az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára offenzívát a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. Már ezen a napon a legtöbb pesmerga csoport visszavonult az iraki hadsereg és a síita milíciák közeledésére, de néhol összecsapások és tüzérségi párharcok zajlottak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
